Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-17 / 113. szám

HÉTFŐ, 1993. MÁJ. 17. • Hirdetési lapok kálváriája Extra árnyékolási technikák? HAZAI TÜKÖR 5 Egészséges piacon nagy a változatosság. . Hullámzik tehát a Sze­geden megjelenő hirde­tési lapok létszáma is. A múltkor négy volt belő­lük, de csak egyszeri al­kalommal. Bár a lap­engedély még nyilván érvényes. Simon László, a Giraffe Bt. ügyveze­tője azt mondta, nem akar háborút, ezért nem jelenteti meg a Dél-ma­gyarországi Extrát. Az ingyenújságot befedte a hant, a Giraffe pedig új tárgyalásokba bocsát­kozott a Csongrád me­gyei Extrával, amelyik tartja még magát. De ezen a hétvégén is foly­tatódott az ingyenújságok tör­ténete, és lábra kapott az álnok híresztelés, hogy megint csök­ken a létszám: megszűnik a Fanfár, és szerkesztőjét, Fe­nyeres Jenőt elbocsátják. Föl­hívtuk hát Szakái László árnyé­kolás technikai vállalkozót, a Fanfár tulajdonoságát, valósá­gos-e hogy nincs többé a harsona. - Ez egyáltalán nem igaz ­állítja Szakái úr. • Annyi volt a hír, hogy különféle anyagi ügyek miatt a Fanfarnál tart a fölszámolás, és nincs, aki megvásárolja. - Nem így van. • Meg fog jelenni? - Meg, meg, meg... • És marad a szerkesztője Fenyeres Jenő? - Azt nem tudom! • Nem ö marad? - Ez még a jövő kérdése. • És ha nem marad Fe­nyeres, megtudhatjuk, hogy miért nem? - Majd utána. • Körülbelül mennyi idő múlva? - Lehet, hogy másfél-két hónap... Abban bíztunk, hogy Fe­nyeres Jenő sokkal közlé­kenyebb. Talán ez így is lesz, mert kérésünket, ugyan fog­lalja össze egy pár mondatban, hogy áll a szénája a Fanfárnál, azzal hárította el, hogy ez megér egy hosszabb beszél­getést. így igaz. Mert a fülünk­ben cseng még Szakái László ígérete is, hogy beszélni fog, „majd utána". De hogy mi után, arról egy szót se szólt az árnyékolás technikai szak­ember. (Zelei) • „Munkaképp Szeged térségében Sokan - hosszú ideig A szegedi régióban a „munkakép" legfrissebb adatai kedvezőtlenebb hely­zetet mutatnak, mint a Csongrád megyei átlag. Áprilisban a városunkhoz tartozó térségben 0.8 szá­zalékkal nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, eh­hez a növekedéshez az a 748 ember is hozzájárult, aki e hónapban veszítette el munkahelyét. A Csongrád megyei Munka­ügyi Központ szegedi kiren­deltségén nyilvántartott 10 465 munkanélkülinek 71.2 százalé­ka hat hónapnál régebben ál­lástalan. Közöttük többségben sajnos a legaktívabb korosz­tály, a 26-45 év köztiek van­nak. A legmunkaképesebb ko­rúak aránya az állástalanok kö­zött 55 százalék. A 26-35 éve­sek közül 2671-et vettek nyil­vántartásba munkanélküliként, a 36-45 évesek közül 3042-őt. ' A „munkakép" azt mutatja, hogy a szegedi térségben be­jegyzett hazai munkanélküliek között a férfiak vannak többen. a számuk 6153, míg a nőké 4215. A hosszú ideje munkahely nélkül lévők jelentős része betanított- és segédmunkás, illetve gimnáziumi érettségivel rendelkező. A munkaügyi köz­pont dolgozóinak minden erő­feszítése ellenére a számukra a legnehezebb állást találni. Áprilisban egyébként a ki­rendeltségnél összesen 1 182 álláshelyet jelentettek, ez 563­mal volt több az előző havinál. A munkaközvetítők 2.871 ál­lásajánlatot adtak ki összesen, 1384 fő számára, az elhe­lyezkedettek aránya húsz szá­zalékkal növekedett. A munkát ajánlók elsősorban nem a szellemi foglalkozásúakat és a felsőfokú végzettséggel rendel­kezőket keresték (bár volt álláslehetőség jogászoknak, üzemgazdászoknak, pszicholó­gusoknak és angol nyelvtaná­roknak is). A munkáltatók asztalost, villanyszerelőt, ács­állványozót,szakácsot, péket, varrónőt vettek fel. Sz. M. Hol juthat pénzéhez, amikor már minden bank zárva?... ASZÖBEOI jSKSlfe BANKAUTOMATAJANAL Szegeden, az Oroszlán utcában. Munkabér-átutalást is fogadunk. • Akadnak olyanok is, akik nem egy szimpla városnézésre szeretnének a levegőbe emel­kedni, hanem a repülés élmé­nyéért. Előttük két kapu áll nyitva, az első a vitorlázóre­pülőké, ahol talán az a leg­fontosabb, hogy a levegőbe vá­gyóknak ősszel kell jelentkez­niük, hiszen a tavaszi repidényt alapos elméleti felkészülés előzi meg. A másik utat a mo­toros műrepülés iránt érdeklő­dők választhatják, ahol csekély összegért káprázatos élmény­ben lehet részük a vállalkozó utasoknak. Ahol a vendég bukfencezik A tavasz tombol, így mi is az utóbbi útnak indultunk. A repülőtéren takaros fogadóépü­let várja a kilátogatókat. az égi bukfencek iránt érdeklődőket Podolcsák András, a repülőtér vezetője veszi pártfogásába. Velünk sem történik másképp, s kényelmesen odaballagunk a Bukfenc Brigádnak elkeresz­telt Zlin 726-os kötelék egyik gépéhez. Miközben bekászá­lódom az első ülésbe, a pilóta nagy szeretettel magyaráz a motoros gépről. Múlik az izga­lom, és a gépmadár sem tűnik idegen vasdarabnak. Bekötöm magam, alaposan meghúzom a hevedereket, a kabintető is záródik, „pöccen­tésre" indul a motor. Kiguru­lunk a felszállópálya végére, rádión megkapjuk az enge­délyt: start. A gép egyre gyor­sabban gurul két első kerekén, a rugózó futók dübörgése egy­szercsak elhalkul, úszúnk a le­vegőben: repülünk. Egyre ma­gasabbra emelkedünk, Ikarosz módjára közeledünk a napko­ronghoz, hiszen a műrepülés­hez biztonságos magasság kell. Közben Podolcsák András ma­gyaráz, s - Radnótitól kölcsön­véve - számomra több mint térkép e táj. Felbukkan a mú­zeum sárgásfehéren vakító tömbje, a Széchenyi-tér öreg platánfáinak zöld tömege, a távolban pedig a Tisza kanyar­gó ezüstszalagja. Ezer méter körül a gép gyorsít, majd fel­emeli az orrát, most egy buk­fenc következik, hallom a fej­hallgatóban. A horizont eltű­nik, fejjel lefelé csodálom a tájat, majd egy pillanat múlva újra talpon vagyunk. • Mekkora volt a túlter­helés? - kérdezem a Podol­csák Andrást, miközben a torony felé ballagunk. - Amennyit csak bír a gép. A maximumnál mintha hatszo­rosára nőne az ember testsúlya. • Jöhet bárki, orvosi vizs­gálat nélkül? - Miért, a körhintára hogy ülnek fel. Ott például retten­PÉNZTÁRGÉP -rendelés, -betanítás, -kellék. ÁRAZÓGÉP fehér, színes címkék, CÍMKEBELŐ, függőszálak Török u. 8„ 5. garázs, 8—17-ig. NE FELEDJE! A HETEN BEIRATKOZÁS AZ ILS NYÁRI NYELVISKOLÁJÁBA! Szeged, Viktor Hugó u. 6. (Helyőrségi klub I. emelet) Mindennap 11-től 17 óráig. Telefonon: 310-595. a SZAMALK RENDSZERHÁZ RT. — információrendszer­Szervező - információrendszer­programozó felsőfokú tanfolyamait az 1993/ 94-es tanévben is indítja Szegeden. Részletes tájékoztató és jelentkezési lap átvehető naponta 8-16 óra között Szegeden, Boldogasszony sgt. 6. sz. alatt a portán. (Tel.: 62/310-244/78 Mikoláné Balogh Rózsa) A Szociáldemokrata Néppárt szegedi szervezete úgy ítéli meg, hogy a szociális érzékenysége, a jelöltek szakértelme, a szervezeti megbízhatósága garantáltan a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségénél található meg, ezért az 1993. május 21-i társadalombiztosítási választásoknál kéri tagjait, szimpatizánsait és a választópolgárokat SZAVAZZANAK AZ MSZOSZ-re! ,A körhintán rosszul vagyok99 Lebegő repülőterek Szegedet tízegynéhány emeletnél magasabbról nem lehet megnézni a földről, amióta az utolsó „kilátót", a Dóm tornyát is bezárták a halesetveszély miatt. így a tá­volról érkezett vendég, vagy éppen a városára kíváncsi szegedi előtt egyetlen űt marad: a levegő. Vágyához pe­dig két éve a DAC biztosítja a szárnyakat, s a városlakók számára is megszokott látvány a felettük lomhán keringő kétfedelű AN-2 típusú repülőgép. tőén rosszul szoktam lenni ­mondja a mintegy 2500 órát repült pilóta. Kié a reptér? Öröm az ürömben a műre­pülés a lehetősége. Hogy tud­niillik azért lehet már potom pénzért műrepülni, mert az ország egyetlen Z-726-os köte­lékének szinte ez az egyetlen bevételi forrása. A gépek öre­gecskék, minden évben nagy­javítani kell egyiküket, s a szolgáltatásból mindössze egyikük amortizációját kell kigazdálkodni. A pilóta nem kap pénzt a produkciójáért... így a nehéz viszonyok miatt indították be a műrepülő-isko­lát és az egyéni műrepültetést. A kötelék néhány éve még Angliában is tartott bemutatót, idénre mindössze két ausztriai meghívásuk van, pedig pro­dukciójuk a gépek teljesítőké­pességének határát súrolja ­felülről. A pénzügyi gondok egyéb­ként nemcsak a műrepülőknek, hanem a magyar (sport)repülés egészének sajátja. Az MHSZ hihetetlen sebességű szétrom­bolásával sikerült a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni. Óriási önállóságot kaptak a repülőklubok, a központi tá­mogatás pedig megszűnt. Mi­közben a klubok üzemeltetik a repülőtereket, s próbálkoznak különféle vállalkozásokkal, a helyzetük enyhén szólva bi­zonytalan. Mind a mai napig nem eldöntött például, hogy kinek a tulajdonát képezik a repülőterek, s a repülőgépek! Vitorlázó honatya A szegedi reptér gyepén épp egy hófehér vitorlázógép gurul a hangár felé, Papp Lehel György országgyűlési képvi­selő, a Magyar Repülő Szövet­ség társelnöke száll ki belőle. Régi repülő már, szűkre sza­bott szabadidejében a vitorlá­zó-növendékeket oktatja a légi rejtelmekre. Mostanában azon­ban a repülésért más hadszín­tereken küzd: - A repülés is olyan, mint a magyar foci, mindenki ért hozzá, de ha konkrétumokra kerül a sor, akkor már senki sem tudja a megoldása A repü­lőterekkel kapcsolatban két lehetőség van, az egyik a vál­lalkozóké, akik sokszor csak menetközben döbbennek rá, Fotó: Nagy László hogy ebből nem tudnak pénzt csinálni, és akkor lesz belőle akármi. A golfpálya még a legenyhébb ötlet. A másik le­hetőséget pedig, hogy a rep­tereket a repülőknek kellene juttatni, és nagyon kemény munkával, az önkormányza­tokkal összefogva működtetni azokat. Fontos az együttmű­ködés. • S nagyon fontos lenne a törvényi szabályozás, hiszen a repülőterek és repülőgé­pek tulajdonjoga még min­dig rendezetlen. - A hosszú távú tulajdon­viszonyokkal kapcsolatban a legutóbbi - egy hetes - állás­pont. mely szerintem a kormá­nyéval is összeegyeztethető, hogy.maradjanak a repülőterek állami tulajdonban, s az előbb említett módon, a régió, az ön­kormányzatok, illetve a vállal­kozói szféra együtt működtesse őket. Az ott lévő repüiőklu­boknak kellene az üzemeltető feladatát ellátni. S valamilyen szintű állami támogatás is szükséges, hiszen a magyar re­pülőtér hálózat valójában nemzeti kincs. Ahogy a hálózat nemzeti kincs, úgy szegedi érték a Ba­jai úti repülőtér, hiszen sok külföldi vállalkozó kezdte úgy a megbeszéléseket: és repül­őtér van-e? A válasz egyelőre igenlő, reméljük, hogy később már nagyobb örömmel mondjuk ki ezt az igent, s nem csak a ti­zedik emeleti szoba panorá­májával biztatni a távoli ven­déget... Takács Viktor •HMHHHMi • Múlt heti aradi és temesvári vendégszereplése után ma ismét itthon koncertezik a Sze­gedi Szimfonikus Zenekar. Önálló sorozatának, a Szeged zenekari bérletnek évadzáró hangversenyét is az együttes igazgató-karnagya. Acél Ervin vezényli, közreműködnek az Állami Operaház magánéneke­sei, a Debreceni Kodály-kórus, valamint a szegedi Fesztivál­énekkar. A Nemzeti Színház­ban fél 8-kor kezdődő műsor­ban Beethoven-művek csen­dülnek fel, a Coriolan nyitány és a IX. szimfónia. Csak férfikora deléhez kö­zeledett Beethoven, amikor 1807-ben Collin szomorújá­tékához komponálta egyik sok­szor játszott nyitányát, a Corio­lánt. Az ekkor már erősen nagyothalló komponista sűrí­tett drámáját adja zenében az i. e. V. században élt római patrí­ciusnak, aki gőgös becsvágyá­ban népe ellen fordult, le­paktált az ellenséggel, majd lelkiismerete feltámadván, • Hangversenykalauz Övömóda a Nemzeti Színházban vissza akart térni övéihez, ám ekkor újdonsült szövetségesei bosszújának lett áldozata. Az antik „sorstragédiák" végzet­atmoszférája jellemzi végig a rövidre fogott formában írt művet, amely az V. szimfónia és a Leonora-nyitányok szom­szédságában született. A IX. D-moll szimfónia megszólaltatása mindig külön­leges, ünnepi eseménnyé vál­toztat egy hangversenyt. És nemcsak azért, mert előző szimfóniájának befejezése után tizenkét évig készült ezen újabb alkotására a komponista. Több, közben elkészült műben fellelhetők különböző részletei, témavázlatai a szimfóniának. Maga a megírás is több, mint kgt esztendőt vett igénybe. Ráadásul ekkor már évek óta csak írásban lehetett érintkezni az alkotóval, annyira elvesz­tette hallását. A mű maga a küzdelem. Különösen jellemző ez az első tételre, amely gran­diozitása ellenére is motivikus egységben van. Szinte folytatá­sa ennek a második scherzo­tétel, amely haláltáncra emlé­keztet. Ezután következik csak a legkésőbb született, áhítatos dallamvilágú lassú tétel, amit Schiller Az örömhöz című ódájának strófáira komponált zene zár. A rondó és a variáció formáit mutatja be ebben a zenekar, a bekapcsolódó kórus és a szólóénekesek, akik jelen esetben Kincses Veronika, Ulbrich Andrea, B. Nagy János és Szüle Tamás, a budapesti Operaház művészei lesznek. Kutas János

Next

/
Thumbnails
Contents