Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-13 / 110. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. MÁJ. 13. A sörfesztivál résztvevői A helyszínt a Szegedi Nemzetközi Vásár biztosítja. A műsorok főszponzora a Kőbányai Sört Értékesítő Kft. (egyben a Dreher sör kiállítója is), szervezésükben lép fel a budapesti majorettecsoport, Csepregi Éva, Lagzi Lajcsi, a Sváb Sramli zenekar, valamint a Vám- és Pénzügyőrség fúvószenekara. A sörök forgalmazói Amstel sör és Borsodi Világos - Vörös és Leánya Kft. (Deszk, Alkotmány u. 13.). Holsten és Kaiser - Depó Kft. (Szeged, Juhász Gyula u. 3.). Löwenbrau - Profin-Trade Bt. (Szeged, Hajnóczi u. 4.). Gösser, Reininghaus, Schwechater, Zippfer, Bitburger és Wieselburger sörök - Kaiserkó Kft. (Szeged, Mars tér, I-pavilon). A Zwack és a Top-Joy termékbemutatóval és kóstolóval, a Coca-Cola Amatil (Szeged) pedig Kinley-kóstolóval járul hozzá a fesztivál sikeréhez. Autókiállítók Konvoj Autókereskedés (Szeged, Etelka sor) A SZEGEDI SÖRFESZTIVÁL ALATT A RENDES MŰSOR IDEJÉBEN í ÓRA ÉLŐ ADÁST KÖZVETÍT A RÁDIÓ PARTISCUM Mercedes - Autófer-Kurz (Szeged, Vásárhelyi Pál u. 4.) Ford - Papp Árpád (Szeged, Kereskedő köz 3.) Fiat - Sárosi Autóház Kft. (Szeged, Sárosi út) Volvo és Peugeot - Veszprémi Autószalon (Szeged, Algyői út 65.) Suzuki - Szentgyörgyi Kft. (Szeged, Hajnóczy u.) Mazda - Duba István (Szeged, Közép fasor 41-43.) Yamaha motor - Kalmár József (Szeged, Csaba u. 38.) További résztvevők Tempó-taxi (személyszállítás), Marlboro (játékszervezés), Pálfy Comerce Export-Import Kft., Veszprém (műsorszervezés). ATelin TV pedig felvételt készít az eseményről. A gyermekeket minivurslit, ugrálóvár és dodzsem várja; a Gulyás csárda pedig finom bográcsos ételekről és frissensültekről gondoskodik. MIÉRT MEGYEK KI A SÖRFESZTIVÁLRA? MÁR HOLNAP! a- mert a SÖRSVÉDASZTALNÁL a legjobb sörökből: AMI BELEFÉR!!!! (bélépés: 350 Ft, kilépés bizonytalan), a mert ahogy Szörényi mondja: „Haveri körben..." a mert csak! a mert csak-csak jól érezheti magát az ember, ha három napig szól a muzsika, tízféle csapolás, bográcsos és lacikonyha, nyerhet akár ládányit, akár hordónyit, és külön csapat foglalkozik a sörbarátok, sportbarátok, délmadarászok szórakoztatásáról, a mert már HOLNAP DÉLUTÁN 2-KOR KEZDŐDIK! MARS TÉR, VÁSÁRTERÜLET Ím 15., 16. I. SZEGEDI SÖRFESZTIVÁL A VÁROS 5 Pénteken, szombaton szúnyogirtás Egyre bosszantóbb az a hatalmas szúnyoginvázió, amely az elmúlt hetekben „lepett el" bennünket. A jó időjárás eddig kedvezett nekik, de csak holnapig! Pénteken és szombaton ugyanis szúnyogirtás lesz városunkban. Az önkormányzat idén 2 millió forintot szavazott meg a fenti célra. A nyilvános pályázatra az árajánlatok beérkeztek, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakvéleményezte, a képviselő-testület egészségügyi bizottsága pedig elbírálta az ajánlatokat. Idén a Corax Kft. végzi a szúnyogirtást a városban. Ezt a céget bízták meg a feladattal, amelyet hat alkalommal kell elvégeznie, mintegy 1100 hektárnyi területen, illetve városfelületen. Pénz, szakvélemény, döntés, illetékes cég, az úgynevezett ködképzős eljásárhoz szükséges alapanyag tehát adott. Szurkoljunk, hogy jó legyen az idő... Geotermikus program A szegedi városatyák legutóbbi ülésükön foglalkoztak a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium PHARE Programiroda hitelmegállapodás tervezeteivel. A közgyűlés még a múlt évben készségét nyilvánította a programiroda felé a geotermikus program megvalósítása érdekében. A kapott ajánlat egyik része ugyanis a geotermikus energia hasznosítását szolgálja, míg a másik rész egy energiahatékonysági projektum. A geotermikus energiahasznosító terv megvalósítási öszszege 1,3 millió ECU (130 millió forint). E költségből 65 millió a vissza nem térítendő támogatás, míg a költség másik fele kedvezményes, 4 százalékos kamatozású, két év türelmi idővel és nyolc év visszafizetéssel járó hitel. E program keretében a Felsőváros II. fűtőmű területén a két meglévő termálkút felhasználásával és a felszíni berendezések kiépítésével termálvíz energiát használnak földgáz-energia helyett. A beruházási összeg magában foglalja a teljes terület hőközpontjainak korszerűsítését is. A felhasznált termálenergia az itteni energiaigény 24 százalékát biztosítja. Környezetkímélő hatása egyértelmű és Szeged termálvizes hőellátási koncepciójához kapcsolódik. Az. energiahatékonysági projektum 900 ezer ECU-hitelt igényel. (90 millió forint.) A hitel kedvezményes kamatozású, két év türelmi idővel, négy év alatt fizetendő vissza. E vállalkozás keretében az energiarendszer hatékonyságának növelését biztosítandó különféle műszaki eszközök beszerzésére és felszerelésére is szükség lesz. Ilyenek például: a hőmennyiségmérők, az áramlásszabályozók, a frekvencia-szabályozott szivattyúegységek, a termosztatikus szelepek és a költségmegosztók (lakásra vonatkozóan). Mindkét projektumhoz kapcsolódó hitelfelvétellel, melyet a Szegedi Távhőszolgáltató Vállalat vesz igénybe, az önkormányzat egyetértett és garanciát vállalt. Tájékoztató a marhalevél kiváltásáról A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a a 48/1993./III.24./ Korm. sz. rendelet ismételten általános érvénnyel kötelezővé teszi az állattartók részére a marhalevelek kiváltását, amely igazolja az állatok tulajdonjogát, valamint a tartási helyről más helyre történő szállítás esetén azt, hogy az állategészségügyi szempontból a szállításnak nincs akadálya. Az állattartó az alábbi esetekben köteles a tartás, szerzés, vagy az elidegenítés helye szerint illetékes jegyzőnél a marhalevelet kiváltani: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly állataira, ha azok az egyhónapos életkorukat betöltötték; sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett vadon élő, hasított körmű haszonállatok (pl. vaddisznó, dámvad, őz, szarvas, muflon) részére, koruktól függetlenül, ha: 1./ Az állatot, állatokat állatvásárra, kiállításra, díjazásra, más község területén történő legeltetésre, vagy tulajdonosváltozás* nélkül más község területén való tartási helyre hajtja, vagy szállítja. 2./ Az állat tulajdonjogát másra átruházza (eladja, elcseréli, elajándékozza), vagy bírósági ítélet, öröklés, illetőleg hagyomány útján annak tulajdonjogát megszerezte. 3./ Az állatot, állatokat közfogyasztásra, vagy közvágóhídon magánfogyasztásra történő levágatásra hajtja, illetőleg szállítani kívánja. A marhalevelet az állattartás helye szerinti illetékes önkormányzat jegyzője adja ki. Szegeden az állattartó kérelmét szóban, vagy Írásban, ha a kirendeltségek területén lakik, úgy az algyői, kiskundorozsmai, szőregi, tápéi kirendeltségeknél terjesztheti elő, míg a városrész más területén lakó állattartók a polgármesteri hivatal általános igazgatási irodáját kereshetik fel marhalevél kiváltása ügyében. A kiállítás kérelmezésekor az állattartónak csatolnia kell ló, szamár, öszvér, szarvasmarha esetében az állatorvos igazolását arról, hogy az állat megjelölése megtörtént. Sertés, juh, kecske esetében a megjelölést maga az állattartó is elvégezheti, és a marhalevél kiváltásakor erről jegyzőkönyvi nyilatkozatot kell, hogy tegyen. Marhalevelek kiváltása 1993. május hó 22. napjától kötelező. Aki a marhalevél kiváltására, kezelésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, 10 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, ennek elkerülése érdekében kérjük betartani a kiváltásra vonatkozó kötelezettséget. A marhalevél kiváltásáért az állattartónak készpénzben díjat kell kifizetni. A fizetendő díj mértéke: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly esetében, első ízben történő kiváltáskor 300 Ft, irányítási intézkedés rávezetéséért 200 Ft, állategészségügyi igazolás meghosszabbításáért 50 Ft. Sertés, juh, kecske esetén: egyedi marhalevél első ízben történő kiváltásáért 100 Ft, első ízben kiváltott közös marhalevélért (amely 1-35 db állatra szólhat) 100 Ft. A kiváltott marhaleveleket gondosan őrizzék meg, mert az elveszett marhalevél pótlásáért az első ízben történő kiváltáskor a fizetett díj kétszeres összegét kell megfizetni. Közmeghallgatás június 2-án Szeged város hosszútávú fejlesztési koncepciójának anyaga, amely lapunk hasábjain is napvilágot látott az elmúlt év végén, eddig is széles körű társadalmi és szakmai vitát váltott ki. Az önkormányzat Városrendezési és Építésügyi Irodája által publikált vitaanyagról rendeznek június 2-án közmeghallgatást a szegedi Ifjúsági Házban. • Az önkormányzati vagyon két lépcsőben jön létre: - Az előbb említett törvény 107 paragrafusa szerint a tanács és szervei, valamint intézményei kezelésében lévő állami ingatlanok, erdők, vizek, pénz és értékpapírok ezen törvény erejénél fogva az önkormányzatok tulajdonába kerülnek. - Az 1991. évi XXXIII. tv. (vagyontörvény) szerint más vagyontárgyak (lakóépületek, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, műemlékingatlanok, közüzemek, védett természeti területek, földek) a Megyei Vagyonátadó Bizottságok útján kerülnek önkormányzati tulajdonba. Ez két módon történik: eljárás során, vagy a bizottságok igazolják, hogy pl. a házingatlanok a törvény erejénél fogva az önkormányzat tulajdonába kerültek. Ez utóbbi vagyonátadás Szeged Megyei Jogú Város vonatkozásában 1992-ben kezdődött és jelenleg befejezéséhez közeledik. A vagyonátadáshoz az adatokat a polgármester adta, majd a Csongrád Megyei Vagyonátadó Bizottság részéről felajánlás történt a városnak, ezt követően esetenként több lépcsős közgyűlési nyilatkozatok után kerültek a vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba. Önkormányzati vagyonátadás (I.) Az önkormányzati vagyon fogalmát először a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény használja, mely szerint az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll. A vagyonátadás bonyolultságát fokozta, hogy az említett vagyoni körből - funkcióhoz igazodva - az illetékes miniszter útján a centrális szervek, más önkormányzatok, illetve általuk fenntartott intézmények révén igényelhettek tulajdonukba, vagy használatukba vagyonrészeket. A vagyonátadás kapcsán nem kerülhettek önkormányzati tulajdonba azok az ingatlanok, melyek 1948. január 1je után kártalanítás nélkül kerültek az egyháztól az állam tulajdonába, továbbá kizárólag szovjet csapatok használatában lévő épületek. A vagyonátadás nem volt mentes a problémáktól sem. Az előbb említett két törvény rendelkezései nem minden esetben analóg egymással. A második törvény szűkítette az önkormányzatok tulajdonába adható vagyonkört. A földterületek átadásánál az első törvény szerint a helyi önkormányzat tulajdonába kerül az önkormányzat belterületéhez tartozó állami tulajdonban lévő föld. A második törvény ezt a kört lényegesen kedvezőtlenebbül határozza meg, amikor is kimondja, hogy csak azok a földek igényelhetők, melyeknél a szervek az átalakulásról a tervet az Állami Vagyonügynökséghez még nem nyújtották be. Nincsenek központi költségvetési szervek kezelésében (ide értve a helyi területi szerveit és intézményeit is), amely a kezelője által kezelt épülettel, vagy más építménnyel beépített földdel műszaki, fizikai egységet nem képez. A közüzemek átadására is szigorú feltételek kerültek megállapításra. Az önkormányzat tulajdonába kerültek a városi közüzemek (IKV, Városgazdálkodás, Távhőszolgáltató, Közlekedési, Vízművek és Fürdők), továbbá részt kapott a szolgáltatás arányában a volt megyei közüzemi vállalatokból (Településtisztasági, Temetkezési, Moziüzemi), azonban ezekből a vállalatokból az állam elvonta az előprivatizációs törvény hatálya alá eső kereskedelmi, szolgáltató egységeket. A fürdőszolgáltatás köztudott veszteségét csökkentő, a Vízművek és Fürdők által fenntartott kereskedelmi szolgáltató egységek sorsa jelenleg is függőben van. Amellett, hogy ezen egységek előprivatizáció alóli mentesítését önkormányzatunk is kérte, a Megyei Vagyonátadó Bizottság is megkereste az Állami Vagyonügynökséget 1992 februárjában. A Vagyonügynökség közölte, hogy a Vízművek előprivatizációs munkái előkészítés alatt állnak. Ujabb értesítést azonban az ÁVÜ nem küldött, így a Vagyonátadó Bizottság által a privatizációs munkálatok befejezéséig felfüggesztett eljárás jelenleg sem fejeződött be.