Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-11 / 108. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1993. MÁJ. 11. • Vita a magyar-ukrán alapszerződésről Országgyűlés ­kényszerszünettel Hétfőn délután 3 óra­kor megkezdte e heti plenáris ülését az Or­szággyűlés. A napirend előtti felszólalásokat kö­vetően a T. Ház megvi­tatta a gazdasági bizott­ság javaslatát az 1993. évi költségvetési törvény módosítására, amelynek célja: az idei tanévre még kapják meg az álla­mi támogatást az okta­tási-nevelési feladatokat fő tevékenységként ellá­tó gazdasági társaságok által működtetett intéz­mények. Határozathoza­tal kedden várható. • Még tart a tűzszünet • Független állami terve Bosznián belül Most meg a szerbek esnek egymásnak? Vasárnap és a hétfői nap első felében a boszniai fron­tokon nem sértették meg a szerbek és muszlimok közötti vasárnap délben életbe lépett tűzszüneti megállapodást. Belgrádi hiradások úgy fogalmaztak, hogy ez a tűzszünet hosszan tartó lesz. Heves harcok robbantak ki azonban az északi frontvonal közelében fekvő Tuzla ipari város körzetében. A szerb tüzérség ismét támadta az ott lévő Olovo és Maglaj városát. További összecsapásokról érke­zett hfr Gorazde muzulmán település közeléből. Az Országgyűlés több tör­vényjavaslat vitáját is felszó­lalások nélkül zárta le. Ez tör­tént a társadalombiztosításról szóló törvény módosítására Kósúné Kovács Magda és Cse­hák Judit szocialista képvise­lók által benyújtott javaslat részletes vitája ügyében. A külföldiek beutazását, magyar­országi tartózkodását és beván­dorlását szabályozó törvényja­vaslat általános vitájához szin­tén nem volt hozzászóló. Pon­tosabban egyetlen képviselő, Mészáros István (SZDSZ) kért szót, de csak azért, hogy az általános vita későbbi lezárását kérje, mivel még módosító indítványok beadására készül. A kérésnek Szabad György eleget tett, s bejelentette: az általános vita lezárására ma, kedden kerül sor. Délután fél 5 után, amikor az Országgyűlés folytatta vol­na a magyar-ukrán alapszer­ződés általános vitáját, a ple­náris ülést rövid időre két alkalommal is meg kellett ueeeeeeeeeseeiuueisseeeeeeeeeem • Bevezető nyilatkozatok, kér­dések-feleletek, ugyanúgy, mint ahogy a töbhi pártoknál szokásos. Azaz majdnem úgy. Amott román politikusokat faggatnak, egyetértően vagy ellenszenvvel, a sajtó rámenős munkatársai. Itt magyarokat. Más a pálya, más a játék. Le­het egyetérteni vagy nem poli­tikailag, de a szalonban ott le­beg valami sajátos, megfogha­tatlan. Bármiként kezdődjék, bánni legyen is a találkozás hi­vatalos témája, végül a román­ság-magyarság viszonya kerül terítékre. Jobbára pedig csak az. És immár nem a jobb- vagy baloldali politikus, újságíró folytat párbeszédet, hanem a román és a magyar. A romá­niai magyar sajtó jelenlévő munkatársai nemigen szólal­nak meg ilyenkor: az RMDSZ vezetői személyes jóismerő­seik, bármikor nyilatkoznak nekik - átadják tehát a szót román pályatársaiknak, vagy ha megszólalnak, románul te­szik fel ók is kérdéseiket. Így az újságírói-politikai szakmai párviadal szenvtelen szellemi pengeváltásának he­lyébe az etnikai szempontok sokkal fájóbb párbaja lép. A kérdések sokszor vádak, a vá­laszok erőltetett nyugalma vé­dekezés, ellentámadás. A han­gok felforrósodnak, a szemek kigyúlnak. A sajtóértekezletet tartó po­litikusok nagy önfegyelemmel igyekeznek megtartani a tájé­koztatás húvös légkörét. Re­ményük arra, hogy üzenetüket megértsék, és ami fő, továbbít­sák partnereik - ez a cél - csak így lehet. szakítani. Először az éppen ülésező külügyi bizottság tag­jait értesítették arról, hogy megkezdődik e fontos napi­rendi pont tárgyalása. Ezután az MDF-frakció nevében Sala­mon László frakcióvezető-he­lyettes tett javaslatot arra, hogy a témát zárt ülésen vitassa meg a T. Ház. Ekkor ügyrendi vita alakúit ki arról, hogy zárt ülés elrendeléséhez valamennyi or­szággyűlési képviselő kéthar­madának, vagy csupán a jelen­lévők kétharmadának a szava­zata szükséges. Többen arra hi­vatkoztak, hogy a házszabály és az alkotmány, valamint az eddigi precedens egyaránt az összes képviselő kétharmadá­nak voksát írja elő, mások sze­rint viszont a helyzet nem egyértelmű. Ezért az elnöklő Szabad György a kérdés eldön­tésére összehívatta az ügyrendi bizottságot, s ez időre szünetet rendelt el. A bizottság egyhan­gúlag úgy döntött, hogy zárt ülés elrendeléséhez az összes országgyűlési képviselő két­harmadának szavazata szüksé­ges. Ezért az MDF-frakció ­tekintettel arra. hogy a szük­séges számú képviselő nem volt jelent a teremben - zárt ülést kezdeményező indítvá­nyát visszavonta. Ezt követően tovább folytatódott a múlt heti­hez hasonló, erősen megosztott véleményeket tükröző vita az inkriminált 2. paragrafus 2. be­kezdése miatt, amely a magyar területi igényekről való lemon­dásra tesz kötelező ígéretet. Az Országgyűlés este fél 9-kor le­zárta az alapszerződésről szó­ló előterjesztés általános vitá­ját, és ezzel az ülésnap is véget ért. A képviselők ma, kedden 10 órakor folytatják a munkát. Ezen a csütörtökön például már harmadszor jött el Vida Gyula, az RMDSZ szilágysági képviselője, a szövetség gaz­dasági szakértője, a képvise­lőház gazdasági bizottságának titkára, hogy kifejtse a szövet­ség álláspontját a költségvetés­ről, a kormány gazdaságpoliti­kájáról, hogy jelezze, az RMDSZ nemcsak a sajátos magyar kérdésekhez szól hoz­zá, hanem az ország közös problémáihoz is. Két előző alkalommal szóhoz sem jutott, ez a téma nem érdekelte a ro­mán sajtót. Most egyenesen ő az első felszólaló, csak Markó Béla szövetségi elnök szól néhány szót bevezetőjében arról a nyílt levélről, amelyet húsz ellenzé­ki, a Romániai Demokratikus Konvencióhoz (ennek a párt­szövetségnek az RMDSZ is tagja) tartozó szenátor intézett Tőkés László püspökhöz, az RMDSZ tiszteletbeli elnöké­hez, a romániai forradalom jel­képéhez. A szenátorok szerint nem megoldás a magyarságnak az önrendelkezés, az lenne jó, ha az RMDSZ és tiszteletbeli elnöke mellőzne minden olyan akciót, amely közvetlenül vagy közvetve árt az ellenzék közös ügyének. Markó Béla szerint hibás a levél szemlélete és .té­vesek a tényei, de hozzáfűzi, hogy a Konvenció minden pártja megőrzi a függetlensé­gét, az RMDSZ nézetei mindig is ismertek voltak, azokat nem adja fel. Ennyi elég. Vida Gyulára ugyan egy kicsit odafigyelnek, elvégre éppen folyik az általá­nosnak mondott, de korántsem • Szarajevói források arról tu­dósítottak, hogy hétfőn reggel tüzérségi lövedék hullott a boszniai fővárosra, később azonban a város lakói viszony­lagos nyugalomról számoltak be. A szarajevói rádió viszont azt jelentette: a szerb erők a vasárnapi tűzszünet életbelépé­se után néhány perccel megtá­madták az északon fekvő Do­boj városát. Az ENSZ katonai megfigye­lői, akik vasárnap este érkeztek Zepába, egy csaknem teljesen kiürült települést találtak: a ke­let-boszniai település térségé­ben lezajlott heves harcokról és a várost ért szerb tüzérségi támadásokról sok leégett és sú­lyosan megrongálódott ház ta­núskodik - számolt be hétfőn a boszniai ENSZ-erők vezetése. A világszervezet helyszínre ér­kezett öt megfigyelője csak mintegy ötven embert talált a háború előtt több mint ötezer lakosú kisvárosban. Muzulmán források szerint mintegy har­mincötezer menekült is meg­húzódott korábban a városban. A lakosság java része a kör­nyékbeli erdőkbe és barlangok­ba menekült. A települést Srebrenicához hasonlóan demilitarizálják, a muzulmán alakulatok távoz­hatnak, de fegyvereik nélkül. A szerb csapatokat az egyez­mény értelmében vissza kell vonni; a demilitarizálás azon­ban csak a muzulmánok le­fegyverzését jelenti. évfordulója Tizenkét évvel ezelőtt, 1981. május 10-én iktatták be először hivatalába Francois Mitterrand francia köztársa­sági elnököt. Első hétéves mandátuma lejártakor újra­választották, így az Ötödik Köztársaság történetében ő töl­tötte már eddig is a leghosz­szabb időt az Élysée-palotá­ban, s a koronás főktől elte­kintve, a legrégebben tölti be az államfő tisztét. Az évfordulóról nincs hiva­általános sztrájk, annak okairól beszél - de amint befejezte, a kérdések sortüze a levél ürü­gyén ismét az örökzöld témá­kat eleveníti fel. Kormánypárti újságírót az ellenzékitől nehéz megkülönböztetni a feltett kérdés tartalma akapján - leg­feljebb a hangsúly barátibb, megértőbb az egyiknél. (Nem mindig). • Miként utasíthatja el a magyarság a románságnak azt az elhatározását, hogy nemzeti államban éljen? Milyen alapon? Markó Béla, Tokay György, a képviselőcsoport elnöke, Ta­kács Csaba, az ügyvezető el­nök egymásra néznek. Számta­lanszor elmagyarázták már: amikor az alkotmány vonatko­zó paragrafusa ellen szavaztak, nem vitatták, hogy Románia egységes állam, hogy szuve­rén, csak azt, hogy nemzeti,­azaz a románok állama, ahol tehát a nem román, a magyar Hétfőre virradóra tovább folytatódtak az utcai harcok a dél-boszniai Mostarban, több épület, köztük a helyi katonai parancsnokság is lángokban áll. A városban a helyi ENSZ­erők, zömmel spanyol kéksisa­kosok próbálják békíteni a szembenálló feleket. ENSZ­források főként a horvátokat hibáztatják, tudomásuk szerint a horvátok kezdeményeztek tá­madást és több hercegovinai körzetben etnikai tisztogatást végeztek. Van olyan informá­ció is, hogy száz muzulmánt autóbuszba ültettek, elvitték őket, s azóta sem lehet tudni sorsukról semmit sem. A bosz­niai muzulmán és horvát erők - tegnap koraesti információ szerint - megállapodást kötöt­talos megemlékezés, több lap azonban foglalkozik vele. A Le Quotidien de Paris „keserű­nek" nevezi Mitterrand számá­ra*ezt a napot, s jelképesnek, hogy pontosan az évfordulón kerül sor az egyik legjelen­tősebb szakításra a mitterrandi szocializmussal: Edouard Bal­ladur ezen a napon teszi közzé új gazdaságpolitikáját. - Véget ért egy korszak, a mitterrandi szocializmus, a mitterrandiz­mus korszaka - írja a lap. - Egyedül kell együttélnie a mai többséggel, amely tegnap még ellenzékben volt. Éz a helyzet egyértelműbb is, nehe­zebb is lesz, mint 1986-ban. és más kisebbségi jó esetben elfogadott, megtűrt, a legki­sebb testvér. Ez még nem je­lenti, hogy szövetségi államot sürgetnének, Európa legtöbb államának alkotmánya nem ne­vezi meg az országot nemzeti államként, és attól még nem lesznek szövetségi jellegűek. De a nemzeti állam meghatá­rozás a gyakorlatban például azt jelenti, hogy a közéletben, a bíróságokon a magyar ott sem használhatja a nyelvét, ahol jelentős a számaránya a lakosságban. • Hogyan, azt akarja az RMDSZ, hogy a magyar le­gyen Romániában a hiva­talos nyelv? Válaszoljanak, uraim, egyértelműen. - Igen, helyileg, ott, ahol megfelelő a számaránya, a ma­gyar is legyen hivatalos nyelv - mondja egyértelműen Markó Béla. • Akkor majd nekem, a bu­karestinek, ha Hargita me­tek a Mostarban folyó ellensé­geskedések beszüntetéséről. A tűzszünet, amelyhez hozzájáru­lását adta Alija Izetbegovic bosnyák elnök és Mate Boban, a boszniai horvátok vezetője, hétfőn helyi idő szerint este 6 órától lépett érvénybe. Kelet-Boszniában viszont különösebb incidensek nélkül telt el a tűzszünet első éjszaká­ja, egyedül Gorazde környéké­ről jelentettek ágyúzást. Alija Izetbegovic boszniai elnök vasárnap este kijelentette, hogy ő inkább a katonai jelenlétet tartaná célszerűnek, nem a kéksisakosok békeakcióit. A legújabb ENSZ-tervezet ­mondta - egyedül Gorazde vá­rosát hagyná meg muzulmán katonai ellenőrzés alatt. Honecker könyvel ír A Chilében száműzetésben élő Erich Honecker, a hajdani elsőszámú kelet-német vezető a Panorama című olasz fo­lyóiratnak nyilatkozva elmond­ta, „életének utolsó energiáit arra fordítja" , hogy könyvet Várom kedves vendégeimet a KŐBÁNYAI SÖRÖZŐ ZENÉS KERTHELYISÉGÉBE! Zenét 16-21 óráig a Lakatos-Rácz-duó szolgáltatja (Zenei szünnap szerda) A SÖRÖZŐ NYITVA: 9-22 óráig. gyébe akarok menni, meg kell tanulnom magyarul? - Nem kell megtanulnia, uram, nem mondtam, hogy csak a magyar legyen a hivata­los nyelv. Azt mondtam, hogy a magyar is - a román állam­nyelv mellett. Helyileg a ma­gyar is. Most jön Amerika, súgja az egyik magyar újságíró a má­siknak. És jön. Egy kérdező feleme­li a kezét: • Az Egyesült Államok de­mokratikus ország, de ott mindenki elfogadja, hogy az államnyelv az angol. Mi­ért nem fogadják el Önök Romániában, hogy az ál­lamnyelv a román? Tokay György talán ezred­szer mondja el: - Uram, köztudott, hogy akik átkeltek az Óceánon, azért tették, hogy maguk teremtse­nek egy államot, ezzel a szán­dékkal érkeztek oda. Mi, ma­gyarok, nem érkeztünk Romá­niába. Mi itt voltunk, amikor a mai területén ez az állam meg­valósult. Az őslakosság és a bevándorlók között a nemzet­közi kisebbségi törvények is különbséget tesznek. Ujabb kérdező... Vagy már nem is kérdező: • Románia az Románia, milyen alapon akarják önök nemzetközivé tenni ezt a belső ügyet? Takács Csaba válaszol. Nem emeli fel a hangját, bár a „kér­dés" meglehetősen magas hangfekvésben érkezett. Türel­mesen elmagyarázza, hogy ma a nemzetközi fórumok, szerve­zetek a kisebbségi jogokat az emberi jogok szerves részének A boszniai szerb vezetés va­sárnap este újabb provokatív lépést tett: a helyi szerb parla­ment rendkívüli ülésén megha­tározták a május 15-16-i nép­szavazás kérdéseit, s ezek egyike a független boszniai szerb állam kialakítására vo­natkozik. Belgrádban - s ter­mészetesen a Jugoszlávia-érte­kezlet köreiben is - már a nép­szavazás gondolatát is hibának tartják, az önálló szerb államra vonatkozó kérdés pedig nyil­ván a helyzet élezésére irányul. Válaszként Szerbia megtiltotta a boszniai szerb vezetőknek, hogy átlépjék a határt a Dri­nánál. Erről Biljana Plavsic, a Boszniai Szerb Köztársaság alelnöke számolt be. Biljana Plavsic egy szerb tévécsatorná­nak elmondotta: a rendőrök nem engedték át a berszniai­szerbiai határon. A hölgy sze­rint a rendőrök közölték: na­gyon sajnálják, de nem enged­hetik be jugoszláv területre; később azonban kerülő úton sikerült átjutnia. Értesülések szerint a boszniai szerb köztár­saság elnökére és helyetteseire, a kormány és a parlament tag­jaira vonatkozik a tilalom. írjon, amely „a Német Demok­ratikus Köztársaság igaz tör­ténete lesz" és leleplezi, hogy „kik és miként idézték elő az NDK bukását". A , A (Ásíéwdmíl Minden méret és forma, minden, ami hozzá kell. Minden medencevásárló vevőnk ajándéka: vízminőség-ellenőrző RUSZTIK LAKÁSFELSZERELÉS SZEGED, SZT. GYÖRGY TÉR 5. TELEFON: 323-797. V a tekintik, ez nem a romániai magyarok külön igénye, ezt a román kormány is elismerte, amikor csatlakozott ilyen jel­legű nemzetközi okmányok­hoz. És így tovább, sztrájk ide, sztrájk oda, a napi aktualitás senkit sem foglalkoztat. Vida Gyula feláll, látja, hogy gazdasági kérdés már nemigen hangzik el, és indul a repülőgépe. Mások is az óráju­kat nézik. A kérdések tovább özönlenek. Megritkulnak az új­ságírók sorai is, de van, aki ki­tart. Van, aki már elsietett, magnóján a több kérdés után kicsalt mondattöredékkel, ame­lyet majd másnap ízekre szed. Végül a sajtóértekezlet párbe­szédek sorozatára bomlik, ma­gyar és román újságírók. RMDSZ-vezetők és román új­ságírók magyaráznak meg még valamit, új oldalról közelítve meg a régi vitát. Másnap mindebből néhány sor jelenik meg az országos la­pokban. Esetleg éppen az az ízekre szedendő vagy félreér­tett félmondat. Vagy csak egy­szerűen egy szkeptikusan, elu­tasítóan ismertetett vélemény. Vagy semmi. - Nem szabad feladni, folytatni kell, talán egyszer sikerül megértetni magunkat, talán most is megértett valaki, talán egyszer eljut üzenetünk azokhoz, akiknek szánjuk ­sóhajt Tokay György, amikor a távozók után néz. Aztán mint­egy magának teszi fel a kér­dést: - De mikor? Baiacs Dénes • Bukaresti beszélgetések Mához egy hétre újra, ugyanitt A színhely egy emeletes villa szalonja az előkelő He­rastrau utcában, Bukarest északi részében: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetői manapság itt, székházukban találkoznak a román sajtó képviselőivel. Egy-két hetente egy találkozó, amelyen a pártok saj­tóértekezleteit követő újságírók hada vesz részt, rádió­sok, tévések, lapok szakírói. Jobbára fiatalok, a nők csi­nosak, de akad néhány idősebb úr is, közülük egy-kettő­nek újságát senki sem ismeri igazán.

Next

/
Thumbnails
Contents