Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-10 / 107. szám

HÉTFŐ, 1993. MÁJ: 10. BELÜGYEINK 3 Mórahalmi nagy kérdés Hogyan fújják el a Mécses-tanyát? Az elmúlt héten riportban számoltunk be arról, hogy a Magyar Börtönpasztorációs Társaság minden egyeztetés nélkül - sem a polgármesteri hivatalt, sem a rendőrséget nem kereste meg -, a település közelében egy tanyát vásárolt, ahová börtönből szabadult em­bereket kíván letelepíteni, ott­honnal, munkával segíteni ne­kik a társadalomba való vissza­illeszkedésüket. A mórahal­miak egy része nem igazán tapsolt örömében a hír halla­tán. A képviselő-testület a tisz­tánlátás érdekében hívta össze az említett fórumot. A polgármester külföldi ta­nulmányút miatt hiányzott, ezért az elnöki tisztet Ónozó István képviselő látta el. A társaság elnöke, dr. Majzik Mátyás kimerítő és túl hosszú­ra sikeredett tájékoztatóban is­mertette tevékenységüket, el­képzelésüket. Több mint fél óra elteltével tért rá a móra­halmi tanya kérdésére. El­mondta: békességet szeretné­nek saját szívükben, és azokkal Napsütéses idő csalogatta tegnap délután a mórahal­miakat a földekre. Az önkormányzati képviselők pedig lakossági fórumra. Mintegy 250-en engedtek ez utóbbi csábitásnak, ennyien gyűltek össze a művelődési ház nagytermében. is, akikkel együtt élnek. Igye­kezett megnyugtatni a hallga­tóságot, hogy mindössze négy volt elítélt költözne a tanyára, akiktől nem kell tartaniuk, sok­kal inkább azoktól, akik az ut­cán csapatostul csavarognak. A jegyzőkönyv pontos veze­téséhez azt kérték, hogy vala­mennyi hozzászóló hangosan mondja be a nevét. Egy idős úr - az első felszólaló - tiltako­zott: - Ne mondja be senki a nevét, mert lehet, hogy egy hét múlva kést tesznek a hátába4 Király József szerint dr. Majzik szépen beszélt, de az embereit vigye inkább Orgo­ványra. Simon Sándor a la­punkban megjelent cikkre hi­vatkozott: másutt se engedték a Mécses-tanyát, ne engedjék Mórahalmon se. A közönség nem engedte Kerényi József nyugalmazott főiskolai tanár­nak, hogy a börtönben folyó nevelőmunkáról tájékoztatóját megtartsa. Szűcs Julianna arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szerencsés dolog a határ mellé, a szeszcsempészet „közepébe" telepíteni olyanokat, akik már álltak bíróság előtt. Vannak üres falvak, ott kellene próbál­kozni. Németh János azt kér­dezte, hogy mit szól vajon majd a védnökséget vállaló püspök és Majzik úr, ha a ta­nyára költöző emberek újra megbotlanak. Legfeljebb so­pánkodni tudnak - vélekedett. Békében jött Mórahalomra a társaság, békében menjen is el onnan. Az ominózus tanya közvet­len szomszédja, Németh Antal is szót kért. Nehézségek árán építette fel otthonát, de ha az egykor börtönben ültek oda költöznek, akkor felgyújtja azt, és ehmegy az Istenhez panasz­ra. A helyi gazdakör vezetője elmondta: gazdatársai nevében is tiltakozik a terv ellen. Bot­ból nem lesz borotva! A mondásra többen reagál­tak: kutyából nem lesz szalon­na. Majzik úr kifejtette: higgyék el, a büntetésüket le­töltöttek között is akadnak ren­des emberek, ne legyenek irán­tuk előítélettel. A második óra végefelé az indulatok már magasra csap­tak. Bekiabálások, hangzavar tarkította a fórumot. Többen kezdeményezték, hogy szavaz­zanak: akaiják-e a mórahalmi­ak vagy nem a Mécses-tanyát. Amikor a hallgatóság egy ré­sze eltávozott, mégiscsak sor került a véleménykérésre. A la­kossági fórum még ott lévő részvevői egyhangúlag a tár­saság vállalkozása ellen foglal­tak állást. Elhangzott az is, hogy ez ügyben aláírást gyűj­tenek majd. A mórahalmiak tehát dön­töttek. Most már a képviselő­testületen a sor, hogy a jö­vőben milyen lépéseket tesz. V. Fekete Sándor Q orra nyitogatom a belvárosi ikerfülkék ajtaját, és a ÍŰ hatvanas évek szép meséi jutnak eszembe az önkén­tességről, a fokozatosságról meg az egyebekről. Ötöseim­mel csak minden másodikra vagyok jó, az elsők a kártyá­sok. Hiába csörgetem forintjaimat a Bokor utcától egészen az Anna-kútig, négyszer olvasom - kérem, ez a csúcstech­nológia (és azért a hatvanas években is voltak csúcsok, gondoljunk csak a téesz-szervezésben elért szép sikerekre) - „Csak segélykérés". És harminckilencedszer is visszaad­ja a pénzt. Csúcstechnológia 2. Mert bent is tarthatná. Nos, lehet, fejletlen vagyok, és ez a kártya egy korszerű forma. Ennek következtében, és a szervezési módszer mi­att, tudnillik, másképpen legalábbis sokkal nehezebb tele­fonálni, még az is előfordulhat, hogy meglehetősen sokan választják inkább a kártyát. Elhatároztam azonban, nem hagyom magam kényszeríteni. Sem 25, sem 120 beszélge­tést nem előlegezek meg a távrecsegőnek. Hiszen egyet is alig merek, félve, hogy esetleg mukkanni sem tudok, úgy elnyeli a pénzemet az automatika. Mindenenesetre na­gyobb dobás lett volna, ha a tantuszt vezetik vissza, mert akkor a következő emelésnél a 6 forint, de még az 5,50 is szóba jöhetne, érméből viszont 10-es a következő állomás. rT? o, sebaj! Hát mégsem kavarják nagy változások az -LfJ életemet, marad a régi szokás: vagy nálunk a pakli, vagy nem dumálunk! Csodafegyver-e az önkormányzat? Uljanov Iljics, aki Le­nin néven vált közis­mertté a történelemben, tulajdonképpen a néme­tek igen jó hatásfokkal működő csodafegyvere volt. A bolsevik vezető oroszországi „bevetésé­nek" ez az értékelése nem új, a minap hang­zott el a miniszterelnök e tárgyban tett történeti állásfoglalása. Dr. Simor Ferenc önkor­mányzati képviselő, a KDNP hétvégi szegedi vitafórumán már a hatalomátvétel, illetve ­építés eredményessége szem­pontjából vizsgálta a szentpé­tervári akciót, és azt állapította meg, hogy a bolsevik rendszer­váltás gyorsasága és az egész társadalomra kiterjedő alapos­sága mindenekelőtt a „Minden hatalmat a szovjeteknek!" jel­szó mögötti új típusú önkor­mányzatiság megteremtésének volt köszönhető (amelyet ter­mészetesen rövid idő múltán létrehozói ugyanilyen példás alapossággal szét is vertek). E kissé talán merész, de semmi­képpen sem távoli asszociáció­ban dr. Simor Ferenc megol­dást keresett a magyar „hiány­társadalom" legfőbb problémá­jára: a felfuvalkodott és pök­hendi állami betolakodásra. A magyar társadalmat még min­dig nem önkormányozzák, ha­nem vezérlik. Nem jöttek létre a tudonyíny, a vallási élet, a nemzeti kisebbségek stb. meg­felelő önkormányzatai. Jósze­rével az egyetlen félig-meddig sikeres ágazat a területi köz­igazgatás. amelynek kritikáját dr. Krauss Ottó Pest megyei vezető önkormányzati szakem­ber foglalta össze: az állam és a helyi önkormányzat találko­zási pontjában előbbi felől te­kintve a köztársasági megbí­zotti hivatalok és a dekon­centált intézmények, utóbbi fe­lől pedig a megyék állnak. A regionális hatalmi központok erősek, a megyék ellenben gyöngék, csakúgy, mint az ön­kormányzati apparátus általá­ban, a szakembergárda a ta­nácsrendszer logikájából adó­dóan a végrehajtáshoz szokott, nem koncepciózus, ugyanak­kor mindenki irányítani akaija: a polgármester, a jegyző (vi­szonyuk nincs tisztázva), az illetékes bizottsági elnökök, al­polgármesterek, tanácsnokok, képviselők. Dr. Farkas László köztársasági megbízott a Pest megyéből fogalmazott bírálatot több ponton is vitatta, kijelen­tette, nem valami szerencsétlen véletlen folytán gyöngék a me­gyék, hanem mert a parlamenti kompromisszum ilyennek ter­vezte, s gondoskodott is a ki­ürítésükről; döntés kérdése a középszintű önkormányzat megerősítése, bár meggondo­landó, a hatalom újratelepítése nem vezet-e a középszintű szovjetek visszacsempészésé­hez. Arra is emlékeztetett, hogy a kormánypártok annak idején a főispáni rendszer mel­lett tették le a garast. Védelmé­be vette az apparátust, amely­nek megbízható tudásáról, mint mondta, a maga részéről már meggyőződött. Páter Somfai Béla, a toron­tói egyetem professzora a ke­resztény politizálás amerikai lehetőségeit vizsgálta. A tenge­rentúlon az Egyesült Államok­ban az egyházi iskolákat, szo­ciális és egészségügyi intézmé­nyeket nem támogatja az ál­lam; az egyházi vezetők csak elvi nyilatkozatokat tesznek, de nem politizálnak aktívan. Elképzelhetetlennek nevezte,, hogy keresztény politikai pár­tok szerveződjenek és működ­jenek. Kanada ellenben Euró­pához és Magyarországhoz áll közelebb, s megengedettek az ilyesfajta dolgok. Szembeszö­kő különbségnek nevezte vi­szont, hogy odaát az itteni gyakorlati ateizmus teljesség­gel ismeretlen. Ó. I. •• HOLLAND TRAVEL T7D A FT C7F XTTTl?/^! n 8 naP> rePülő> szálloda, félpanzió, program, biztosítás, "U^IMJ I K* ful 1/iKArLflj—\JEjEjN 1 r UL/D idegenvezetés Budapest, Anker köz 2-4. Május 9-16., Last minute: csak 55 500 Ft, Jele"lkezé? Szegeden: is « " « in cö enn v* Hotel Forrás, Rutz Tibor Elérhető áron az On számára is!!! május is-zj., május zj-ju. mju üt. Te[. 62-430130/526, Sikerek az Erdészetiben • Sikeres évet zár a Kiss Fe­renc Erdészeti Szakközépis­kola. A szakmai versenyek kö­zül az Országos Magyar Vadá­szati Védegylet versenyén az első helyet Szenek József, a másodikat Zámbó Gábor sze­rezték meg (felkészítő tanáraik voltak: Szenté László és Zsibók András mérnöktanárok). A Barcson rendezett Orszá­gos Szakmai Tanulmányi Ver­senyen az első öt helyet szerez­ték meg a szegediek: 1. Király­mezei Viktor, 2. Vezse Péter, 3. Palkó Attila, 4. Szabó Zsolt, 5. Zámbó Gábor. Felkészítőik Égető Gábor, Zsibók András és Medvecz Gábor voltak. Az el­ső három helyezett felvételi nélkül a Soproni Erdészeti- és Faipari Egyetem hallgatója le­het. Hagyomány, hogy jól szere­pel az iskola a Kitaibel Pál Or­szágos Biológiai Versenyen. Ebben az évben Kiss László az elsősök között második, Góg Tibor pedig a másodikosok kö­zött az ötödik lett. Felkészítő­jük Mészáros Tiborné tanárnő volt. A soproni erdésztanulók versenyén Zámbó Gábor első, Bradács Akos harmadik lett, a felkészítést, amelyben az isko­la szakmai munkaközösségei vettek részt. Fazekas József mérnöktanár koordinálta. Felmondtak a voK csabai sanidirektoraak Felmondott a volt igazgató­nak, a tisztéből megyei köz­gyűlési határozattal idő előtt elmozdított Tímár Zoltánnak a Békés megyei Jókai Színház megbízott igazgatója, Konter László. A My fair lady-előadás előtti, a csütörtöki szakmai bemutató ideje alatt adta volna át a felmondólevelet elődjének, ám a munkaviszonyt megszün­tető okmányt a volt direktor nem vette át, azt postán fogja megkapni. A színház dolgo­zóinak kezdeményezésére botrányos körülmények közt leváltott békési színházigazga­tónak még két évre volt szer­ződése a társulattal, s a megyei önkormányzat elképzelése szerint színészként tovább dolgozhatott volna a Jókai Színházban. Az új pályázat l'ezártáig igazgatói tisztséggel megbízott Konter László az MTI munkatársának elmondotta, hogy azért kellett felmondania elődjének, mert számára elképzelhetetlen, hogy a volt igazgató azoknak adjon, illetve azoktól kapjon a színpadon végszót, akikkel a súlyos vitája volt. Az ügy ezzel nem zárult le, ugyanis Tímár Zoltán már igazgatói tisztéből való elmoz­dítása után keresetet adott be a Békés Megyei Munkaügyi Bíróságra, s a perre a közel­jövőben kerül sor. • Ma délután 6 órakor kez­dődik a Honvéd téri Refor­mátus templomban a JGYTF I. számú Gyakorló Általános Iskolájának a tavaszi hang­versenye, melyet a tanárképző fennállásának 120. évfordulója tiszteletére rendeznek. Fellép a Mozart Gyermekkórus (vezé­nyel: Diamant Ágnes), a Ko­dály Kicsinyek Kórusa (vezé­Tavaszi hangverseny nyel: Siposné Csendes Éva), az Ifjú Zenebarátok Kórusa (vezényel: Erdős János), a Bartók Kórus (vezényel: Fagler Erika), illetve az összkar. A hangversenyt dr. Varga István főigazgató­helyettes nyitja meg. Nagyüzem a szimfonikusoknál A Szegedi Szimfonikus Zenekar május 10-én Aradon új műsor-összeállítással ven­dégszerepel. majd 14-én a te­mesvári Tavaszi Zenei Feszti­vált nyitia meg. A szegedi szimfonikusok ekkor Erkel Ünnepi nyitányát, Bartók Concerto-jat, valamint - Vla­dimír Krpan zágrábi zongo­raművész közreműködésével ­Grieg zongoraversenyét játsz­szák. A programban május 17­én szegedi fellépés következik (Beethoven: IX-ik szimfónia) a Nemzeti Színházban, majd május 22-23-án két darmstadti hangverseny, A rivális oroszlán Az Algyői úti Veszprémi autószalon jóvoltából Szege­den is bemutatkozott a Peugeot új üdvöskéje, a 306-os. A kocsi a magyar autóeladások 60 szá­zalékát jelentő alsó-középka­tegóriában próbál piacot sze­rezni. Ezúttal igazi újdonság­gal is szolgál a francia autó­gyár, kanyarodáskor kismér­tékben elfordul a hátsó tengely. Az 1100-1800 köbcentis mo­torok 75-103 lóerősek, a legnagyobb teljesítményű mo­torral 12 másodperc kell a száz kilométeres tempó eléréséhez. Ez talán a fürgeség csúcsa ­hasonló kategóriák ennél többet is tudnak -, de hát nem az oroszlánnak kell a leg­gyorsabbnak lennie az állatok között...

Next

/
Thumbnails
Contents