Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-07 / 81. szám

SZERDA, 1993. APR. 7. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Révkereső szlalomozás Garázsban született vegyipar A Bunds Kft. ügyvezetője hozzászokott a kálváriához, ugyanis a Kálvária téren van a vállalkozás központja. Ebből az apropóból kezdjük talán a formaváltásokkal. - Egy újonnan szerveződött áfész vegyiüzem vezetőjeként 1982-ben csöppentem bele az önálló gondolkodásra alapozott életformába. Az induló termék befuccsolt, fgy kezdtem kutatni azokat a hiánycikkeket, melyek gyártásában fantáziát láttam. Ezek egyike volt az a bizonyos stencilfesték. De ezt már áfész szakcsoportban csináltuk. Később egy téeszhez csapódott a szakcsoportunk, de mellette kisiparosok is voltunk. A következő kunkort a kisszövetkezeti forma jelentete, ezután alakítottuk a vegyesvállalatot, a Bunds Kft.-t. - Ez már a rév? - Ki tudja, már ezen a formán belül is alapos a tartalmi változtatás. Egyéni vállalkozók szerződéses csoportjaként definiálnám magunkat. - Mire való ez a szlalomozás? - A társadalom idők folyamán változó szemlélete terelt bennünket az általunk legelőnyösebbnek vélt irányokba. A különbségek leginkább az adózásban jelentkeztek. Most a költségérzékenység és a nagyobb mozgásszabadság igénye motivált bennünket. - A többes szám hány embert jelent? - Az évi 100 millió forintos forgalmú vállalkozásban 34-en Fotó: Révész Róbert Bárányi György: A befektetett tőke értékét is művészet volt megőrizni Emlékezetem szerint Bárányi Györggyel egy évtizede kertes háza garázsában találkoztunk, az akkor épp hiánycikknek számító stencilfesték töltó'gépét bütykölte. Ma már a stencilfesték a múlt emléke csupán, s a garázs helyett egy röszkei tanyán felszerelt korszerű üzem ontja a speciális műszaki segédanyagokat, háztartási tisztítószereket. A kerttel sincs idő bíbelődni, az üzletemberré formálódott 47 éves vegyész időbeosztásának jobban megfelel a társasházi lakás. vagyunk, a káefté törzslétszáma 11 alkalmazottból áll. Az irodában lévő szekrény polcain sorakozó flakonokra, aerosolos palackokra tekintve az embernek az az érzése támad, mintha egy kereskedésbe csöppent volna. A feliratokból kitűnik, hogy a hetven féle termék zöme igen speciális, a hegesztési cseppoldótól a gázszivárgás jelzőig terjed a skála. Logikus, hogy a több gyártmány több vesződséggel jár. Önként adódik a kérdés: miért ezt az utat választották? - A termékeink hazai piaca a privatizáció elhúzódása miatt egyre szűkül. Sokféle és apró tételekből állnak a megrendelések, fgy ha dolgozni akarunk, minden tőlünk telhetőre vállalkozunk. Arra ügyelünk, hogy környezetkímélő, s a legkorszerűbb nyugat európai hatóanyagokat tartalmazó termékeink megüssék a nemzetközi nívót is. - Ez már a következő lépés. Gondolom nem véletlen jár külföldre. A találkozónkra is alig sikerült időpontot találni. - Csak az utóbbi hónapban Hollandiában, Németországban, Ausztriában, Szlovákiában jártam. Északi szomszédainknál lévő érdekeltségünk most kezdi a Bunds termékek forgalmazását. Ukrajnai vegyesvállalatunk üzeme az engedélyezésnél tart. Törökországban Iriszerelő üzemet létesítünk. - Megtalálja a számítását a maga választotta pályán ? - Hazudnék, ha tagadnám. Bár igaz, hogy az utóbbi kéthárom évben még a befektetett tőke értékét is művészet volt megőrizni. A privatizáció ismételt felpörgetése nélkül sötétnek látom a jövőt. - A családja elfogadja ezt az életformát? - A feleségem is a cégnél dolgozik, így őneki nem kell magyarázkodnom. A két fiú már ebbe nőtt bele. A hétvégét igyekszünk együtt otthon tölteni. Az évenkénti kétheti közös nyaralásból sem engedek. Még azt is kikötöm, hogy telefonon se zavarjanak ezalatt. Tóth Szeles István A kicsiknek adnak... Kamarai törvényünk még nincs, tapasztalataink azonban már vannak. Legalábbis a szakemberek tudják, látják, milyennek kellene lennie egy működőképes kerettörvénynek. Dr. Horváth Lajos, a Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója meghívásoknak eleget téve nemrégiben azért járt Németországban (Münchenben) és Hollandiában (Hilversumban), hogy tanulmányozza a nemzetközi gyakorlatot. Mint ahogy azt kérdéseimre válaszolva elmondta, mindkét országban kötelező a kamarai tagság (Münchenben ez 150 éves múltra tekint vissza). A bajorországi kamara 400 ezer, holland, hilversumi székhelyű társa pedig 17 ezer tagot számlál, természetesen a kisvállalkozókkal együtt. A kötelező regisztráció segítségével a kamarák hozzájuthatnak a cégek alapadataihoz, azokat feldolgozva pedig nyomon követhetik, mely ágazatokban alakulnak új cégek, hová áramlik a külföldi tőke, milyen területeket érint a recesszió, hol a legtöbb csőd- és felszámolási eljárás. A kötelező tagság arra is jó, hogy a kamarák más tartományokból érdeklődőknek befektetési lehetőségeket ajánlhassanak, ezáltal célirányos közvetftést vállalhassanak. Itthon is érdemes lesz átvenni a szaktanácsosi támogatás rendszerét. Münchenben például az a szokás, hogy a gazdasági kamara szakemberei a cégalapítás elhatározásától kezdve a termék piacra jutásáig nyomon követik a vállalkozást. Kis cég esetében ez a munka ingyenes, de nagyobb vállalkozótól is csak a piaci árak 25-30 százalékát kérik el. Amennyiben egy kisebb cég külföldön vásárokon, kiállításokon szeretne részt venni, annak költségeit a minisztérium 70 négyzetméter erejéig kifizeti, a kedvezményezettek körét azonban már a bajorországi kamara (kamarák) határozzák meg. Külföldön egyértelmű, hogy a kötelező tagság intézménye nem öncélú, hanem a kamara munkáját segíti. Mivel például Németországban több százezer tagról van szó, a kamara megengedheti magának, hogy a „kicsiktől" ne kérjen tagdíjat, de a nagyobbaktól is csak gazdasági erejük, a foglalkoztatottak száma, s a befizetett adó arányában várjon el hozzájárulást. A kamara fenntartása egy ilyen rendszerben kisebb terheket jelent, ugyanakkor a szolgáltatások magas színvonalon állnak. (Jelenleg - mivel Magyarországon még nincs kötelező regisztráció - a dél-magyarországi gazdasági kamara, 250 taggal a háta mögött, jóval kisebb feladatok ellátására vállalkozhat.) Hilversumban a kamara mellett még 14 munkacsoport is működik. Az ezekben munkát vállaló adó- és befektetési tanácsadók ingyenes fogadóórát tartanak. Azért nem kérnek pénzt a szakértelmükért, mert jól tudják: ezzel a közreműködéssel saját klienseik köre szaporodik. (Csongrád megyében is dolgoznak szakértők a Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara mellett, ám nem a kamarai központban. így az érdeklődők általában lusták arra, hogy a mondott címeken megkeressék a szakembereket.) Fekete Klára A május 12-14 között megrendezésre kerülő VII. Anyaggazdálkodási Konferencia keretében a szervezők kiállítást rendeznek Budapesten a Magyar Honvédség Művelődési HázáAnyaggazdálkodás ban. A kiállítók bemutathatják eladásra váró árucikkeiket a konferencia résztvevőinek, a hazai anyaggazdálkodási szakembereknek. Mód van reklám-, propagandaanyagok, szórólapok helyszíni terjesztésére. Jelentkezni lehet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságnál. Szeged kövei Szeged építészeti karakterét építőkövei is jelzik. A hullámsírból újraéledt város építői gazdagon alkalmazták a követ. Alkalmaztak itt eruptív kőzeteket, üledékes kőzeteket és kristálypalát. Az alkalmazott kőzetek sorában első helyen áll a gránit. Ezek a kőzetek nagy szilárdságúak, fagyállók, aránylag könnyen megmunkálhatok s jól fényezhetők. A város építésekor ezt a kőzetet az ausztriai Mauthausenből hozták. Használták a Rudolf (ma Roosevelt) téren útburkolásra. A dóm tér árkádsora köveit is - ma is látható - gránitból rakták ki. Szegeden az eruptív kőzetek sorában alkalmazták az andezitet, merészen használták útburkolásra, de épületek talpazataként is felfedezhetjük. Igen jó a nyomószilárdsága, és több színben is ismert. Epületeinken megtalálhatók a földpártok is, variáns megjelenéssel. Az andezitet is alkalmazták útburkolásra, de az ára miatt már jó régen kiszorította a bazalt és a bitumen. Az andezitet használták zúzott kőként is, többek között a Vásárhelyi sugárúton, másutt szegélykő szerepet kapott. Ugyancsak andezit kockakövet kapott a Tisza Lajos körút egyik szakasza, a Tiszától a Dugonics térig, azután a Tisza-part, a színház előtti utcaszakasz. A Tisza és a Maros partbiztosítására is alkalmazták az andezitlapokat, de használták lábazati kőként. A régi útburkoló köveket már csak ritkán találjuk. A szediment kőzetek közül a mészkőféleségek azok, amelyek könnyebb megmunkálhatóságuk és szépségük miatt Szegeden is kedveltek voltak. Szilárdsága eléggé változó, s fagyállósága is. Szegeden különösen szívesen alkalmazták a húszas évektől kezdődően, a Fogadalmi templomnál is, meg az ipariskolánál (ma SZOTE Gyógyszerészeti Karának ad otthont), a DMKE-palotánál, a MÁV Igazgatóság holland neoreneszánsz épületénél, a finánciánál, a felsőkereskedelmi iskolánál (ma Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskola), a Széchenyi téri szobrok a talpazatánál. Liászkori tömött mészkövet találunk a Radnóti gimnázium, a honvéd laktanya, a Dugonics téri központi egyetemi épületnél, a városházánál, a volt ügyvédi kamara és több más épületnél. A márvány mészpátkristályokból, ritkábban dolomitkristályokból vagy e két anyag keverékéből áll. A Fogadalmi templom és a temetők siremlékanyaga jól reprezentálja e kőzetnek változatos és színdús megjelenését. A klasszikus kőzetek között említem meg a peliteket, a brecciákat, a homokot és az agyagos kőzeteket. Az anyagásványok különösen a téglaégetésben kapnak nagy szerepet. Az agyaghoz hasonló kőzet a lösz, amely szintén alkalmas téglaégetésre. A lösznek hátránya, ha sziksót is tartalmaz, mert az ilyen esetekben az épület fala „kivigárzik." A klinker, ahogy szokták nevezni az ilyen téglát, lényegében túlégetett agyag, amely máj szinű, kissé zománcos felületű, s kiváló szilárdságával bebizonyította a hozzá fűzött reményeket, s ma már tudjuk, hogy Szegednek is artisztikusan ható építőkövévé vált. Á kőgolyókat a Stefánián, a Dózsa utcában és a Ligetben védené kellene tenni. Andezit kövezettel látták el egykoron a Bástya utca (ma Stefánia) kocsiút részét (koncentrikus repedezés miatt nem bizonyult alkalmasnak), a klinikai épületek előtti sétautat. Bazalt útburkolata volt valamikor a Zrínyi és a Kelemen utcák útrészeinek, a rések bitumennel kiöntve. A püspöki palota szarmatakori mészkőből készült falburkolata ma is pompás. A Fogadalmi templom főbejáratának lépcsőzete mésztufából készült. A Tisza Lajos-szobor talpazatát édesvízi mészkőből készítették. Bátyai Jenő Próbaúton a Mondeo 2,Oi Ghia-val A Ford első világautója mm w rnrnm^St: •H •i m ^m WHHm* mm t f/f - • -f/m-m Fotó: Schmidt Andrea Kényelem és a biztonság. Zászlóshajó A múlt héten abban a megtiszteltetésben részesítette szerkeztőségünket a Ford Capitol vezetője, hogy egy délutánra rendelkezésünkre bocsátotta a Ford legújabb „zászlóshajóját", a Mondeó csúcsváltozatát, a Ghia-t. A kétszemélyes teszt egyik szereplője, az újsáíró ez idő alatt semmit sem dolgozott, csak átadta magát a vezetés élményének, ezzel szemben Nagy Attila autógépész-üzemmérnök a közlekedésbiztonsággal összefüggő szempontokat mérlegelte nagy alapossággal. Próbautunk során egy Ford Mondeo 2,0i Ghia-val barátkozhattunk, a gyár legújabb modelljével, ami világviszonylatban is az egyik legbiztonságosabb autónak mondható. A kocsit a dinamikus biztonság alapján tervezték, ami az utasok védelmére és a baleset-megelőzésre irányul. A Mondeo szerkezetét erősebbé tették, az ajtókba oldalmerevítőket helyeztek el, megerősítették a küszöböket, az ajtó- és szélvédőoszlopokat. Az első váznyúlványok, alsó összekötők és a felső zárhíd megakadályozzák a gépkocsi első részének nagyfokú gyűrődését. A Mondeóban alapfelszerelés a légzsák és a biztonsági övfeszítő. Alaphelyzetben a biztonsági övek nagyon kényelmesek, mivel szabad mozgást biztosítanak, nem szorítja oda a vezetőt az üléshez. Erősebb ütközéskor, illetve fékezéskor egy mechanizmus az övhevedert megszorítja, nem engedi annak további lazulását. Ezt a próbán mi is éreztük. Ütközéskor már működésbe lép a légzsák is. Először felfújódik, majd mikor a vezető feje érintkezik vele, vissza is enged, hogy elnyelje az ütközés energiáját. A légzsák működésével egyidejűleg működésbe lép az övfeszítő is, amikor az övcsatok lefelé húzódnak, így megakadályozzák az öv minimális lazulását is. Az autó nagyobb sebességnél is megfelelően stabil. Ez köszönhető a számítógép-vezérlésű adaktív lengéscsillapítóknak, és a 195/60 R14-es gumiabroncsnak. A fékrendszer az ABS beépítésével tökéletesnek mondható. A beépített szervokormány alaphelyzetben és minimális forgáskor nem érezteti hatását, ami főleg nagyobb sebességnél kedvező. Ezenfelül a kormány magassága és dőlése is állítható. A kipörgetésgátlóval egészül ki az autó műszaki jellemzője. Ezzel a szerkezettel elindulhat az autó csúszós talajon anélkül, hogy a kerekek kipörögnének, azonfelül a kormányozhatóság, a stabilitás is javul. A Mondeó rendelkezik egy üzemanyagelzáró kapcsolóval, ami ütközéskor, a riasztó működésekor és a helytelen indításkor működik. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az autó indításakor meg kell várni a számítógépes rendszer kontrollját. Röviden összegezve benyomásainkat, megállapíthattuk, hogy a Ford Mondeo azoknak a vásárlóknak készült, akik nemcsak a gyorsaságot és a dinamizmust tartják elsődlegesnek, hanem az utasok és maguk biztonságát is. N. A. - K. A.