Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-07 / 81. szám

A DM KFT. ÉS A DMGK GAZDASÁGI MELLÉKLETE Személycserék és a privatizáció Az Állami Vagyonügynökség tavaly 126 olyan vállalatot vont államigazgatási felügyelet alá, amelyet vállalati tanács irányított. Közülük 52 élére a korábbi igazgatót nevezte ki vállalati biztosnak, 72 esetben viszont mást bízott meg e feladat ellátásával. A személyi változások okait vizsgálva az ÁVÜ-ben közölték: a leggyakrabban - 75 alkalommal - a személyi változásra, pontosabban az államigazgatási felügyelet alá vonásra a privatizáció gyorsítása miatt volt szükség. Emellett, a vagyonvesztés elkerülése, illetőleg megakadályozása vagy megállítása miatt 26-szor, a vállalat megszüntetése miatt 14 alkalommal történt vezetőváltás. Kilenc esetben a törvényes gazdasági rend helyreállítása érdekében kellett az ÁVÜ-nek közbeavatkoznia. Az államigazgatási felügyelet alá vonásra az ÁVU mellett a leggyakrabban az ipari és Kereskedelmi Minisztérium, illetőleg a Földművelésügyi Minisztérium tett javaslatot. Gyakran elhangzik a vád, hogy az újonnan kinevezett vezetők szakképzettsége nem megfelelő. A tavalyi adatok azt bizonyítják, hogy ez nem így van. A kinevezett vállalati biztosok közül 26 szakirányú mérnök, 25 közgazdász, további 15 mérnök-közgazdász. Márpedig a gazdasági élet e területére az ilyen típusú képzettség a legmegfelelőbb. Az ÁVÜ Igazgató Tanácsa részvénytársasággá, illetőleg korlátolt felelősségű társasággá alakított összesen 116 vállalatot. Repítés. „A törvényes gazdasági rend érdekében." Valamennyi esetben az ipari tárca és az ÁVÜ Humánpolitikai Igazgatósága által javasolt első számú vezetőt nevezték ki, vezetőcserére ezekben az esetekben nem volt szükség. (Az ipari tárca már korábban, 1990 óta folyamatosan új első számú vezetőket nevezett ki.) Néhány esetben a már technikailag átalakult, ám nem privatizált társaságnál is szükség volt személycserére. Az elmúlt évben 12 társaságnál nem felelt meg a ve: zető a követelményeknek, ezért az ÁVÜ mint tulajdonos, leváltotta őket. E leváltások általában a közgyűléseken történtek, azaz az ÁVÜ érvényesítette tulajdonosi jogait. , Az Állami Vagyonügynökséghez tartozik mintegy 80 állami gazdaság is. Ezek vezetőit még tavaly áprilisban a szaktárca, azaz a Földművelésügyi Minisztérium nevezte ki az átalakulásig. Ezen a területen az ÁVÜ még nem végzett személycserét, ha erre szükség van, az a következő hetekben, hónapokban történik meg. Langy osítunk! A

teljes demokrácia jegyében küldte szét a panellakóknak szóló körlevelét a Távlangyosttó Vállalat. A hivatalos fűtési szezon idén is lejár április 15-én, de tudván tudja mindenki, az időjárás rá se szokott bagózni a hivatalosságra, és didergető hideget is szokott hozni. Majdnemmajdnem törvényszerűen köszönget ránk mindjárt a következő héten egy hullám, aztán jönnek a fagyosszentek. A panel pedig olyan jószág, mint az emberen a bőr: befelé sugározza a kinti hideget. Emberi számítás szerint már a tervezőasztalnál dideregnie kellett volna mindenkinek, a hideg időkre gondolva, nyárra tekintve pedig tövig izzadnia, de azzal ütötték el az élit, hogy nyáron ingyen van a meleg, és télen is az állam állja a nagyját. Csakhogy az állam támogató keze igen hamar lehervadt rólunk. Ne bócorogjunk azonban sokáig az elméletek berkeiben, amikor a tények is szólhatnak. Elővette nagy szivét a távlangyosttó, és azt írta meg mindenkinek, tovább is fűt, de nem akkor, amikor kérik, és nemcsak azoknak, akik kérik, hanem mindenkinek, aki nem jelenti be, hogy nem kéri. Ez lenne a demokrácia kificamított változata. Én természetesen nem jelenthetem be, meri azt is a tervezőasztalon rakták bele a panelba, akár a csótányt, hogy én voltaképpen nem számttok semmit. A nagy kollektíva volt akkor még csak a szempont, a lakóközösség szava érvényes most is. Ha tehát én azt akarom a fejembe venni, hogy erős vagyok, és ellenállok minden hidegnek, még csak a lépcsőházunk lakóit se elég megnyernem - a levélből ez is kiderül -, az épület családjaival kell szót értenem. Tehát épületen belüli közgyűlést kell indítványoznom. Hogy hányszoros nekirugaszkodásra se lehet épkézláb közgyűlést összehívni, arra eleven példa az egész lakásszövetkezeti léggömbgyártás. Még arra se lehet elcsalogatni elég embert, hogy apróbb darabokra osztódjunk, mert szépnek szépen hangzott ugyan akkoriban, akkora a mi szövetkezetünk is, partjait három tenger mossa, másra még inkább nem . Arra pedig semmi esély, hogy eldönthessük, fázhatunk-e kollektíve vagy nem. Jól ki van centizve a levélben, mikor fűtenek, és mikor nem. Éjszaka például nem fűtenek, ha a kinti hőmárséklet meghaladja az öt fokot. Mondjuk tizenöt fok van nappal, és hat fok éjjel, de nagy széllel, akkor se éjjel, se nappal nem fűtenek, nyugodtan beöltözhet éjszakára subába a kedves lakó. De csak akkor, ha van subája. Kiolvasható a kínálatból, langyosltani akar a vállalat csupán, és nem fűteni. De ha egyszer rákapcsol a langyos vízre, már fizetnünk kell. n ajnos, addig még mindig nem jutottunk el, hogy aszeU rint fizessünk, amennyi gázt elégetnek a szolgálatunkra. Ahhoz még legalább két-három rendszerváltás szükségeltetik. A legkisebb panellukra 44 forint a napi tarifa, a legnagyobbra majdnem a duplája. Akit ettől ráz ki a hideg, az is szedje elő a bundáját! Hideg napok következnek... Az írásban bízhatunk csupán. Mert az legalább kimondja, a langyosat kiköpi az Isten. COCVG Szövetkezeti mozgalom Egyben maradtak A kormányzat 3 évig bizonytalanságban tartotta a szövetkezeteket, működési feltételeiket nehezítette. Ezért az átmenet során hatalmas anyagi és erkölcsi károkat szenvedtek a szervezetek, amelyek közül több mint 500 helyzete nevezhető kritikusnak állapítja meg az Országos Szövetkezeti Tanács, a magyar szövetkezeti mozgalom helyeztéről a napokban elkészült összegzésében. A dokumentum fontosnak tartja leszögezni, hogy a cégbíróságok által bejegyzett szövetkezetek - amelyek a törvényi előírásoknak mindenben megfelelnek - autentikus szervezetek. Az egyes szövetkezeti típusok főbb jellemzői az értékelés szerint a következők: Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek (Áfészek) hazánk szinte valamennyi településén megtalálhatók. Számuk 290-re növekedett és közel 3 ezer helyi szervezetük van. Taglétszámuk eléri az 1 milliót. Vagyonuk 67,6 százalékát - 25,1 milliárd forintot - a tagokra nevesítették. A korábban kereteik között működő szakcsoportokból 69 alakult át önálló szövetkezetté. Az áfészekhez kapcsolódva működik 250 ifjúsági szövetkezet is. Az ipari szövetkezetek egy része társasági formát vett fel, ám a szövetkezetekkel közös szövetségben (az OKISZban) működik. Az OKISZ több mint 1400 tagszervezetéből 900 a szövetkezet. Az ipari szövetkezetek teljes vagyonukat - 31 milliárd forintot - nevesítették. Az üzletrészhez jutottak 60 százaléka aktív szövetkezeti tag. A lakásszövetkezetek száma nőtt, és elérte az 1500-at. Főként a városokban működnek és közel 1 millió lakos épületét kezelik. A mezőgazdasági szövetkezetek mintegy 90 százaléka maradt meg, számuk 1200. A tagok mintegy 10 százaléka élt az egyéni kiválás lehetőségével. Jelenleg mintegy 700 ezer taggal rendelkeznek a mezőgazdasági szövetkezetek. A teljes vagyont, 3,4 millió hektár szövetkezeti földterületet és mintegy 247 milliárd forint értékű egyéb vagyont nevesítették. így több mint 1,1 millióan jutottak üzletrészhez - közülük 470 ezer a volt tag és az örökös. A kárpótlás céljaira elkülönített - korábban közös szövetkezeti tulajdonú - mezőgazdasági földterületnek ez év elejéig mintegy 25 százaléka talált gazdára. A szakértők véleménye szerint a különféle árverési, jogorvoslati és kárpótlási tisztázások az idén egész évben nehezíteni fogják e szövetkezeti típus működését. A 258 takarékszövetkezet mintegy 1500 községben működtet fiókot. A taglétszám eléri az 1,1 millió főt. Jelenleg új hitelezési rendszer kimunkálásán dolgoznak, és kormányzati elhatározás született arra, hogy a továbbiakban a vidék bankjaként működjenek. A Hangya szövetkezetek száma ugyancsak gyarapodott, s jelenleg 132 működik az országban. Taglétszámuk megközelíti a 100 ezer főt. Levélben fordult a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete a külgazdasági és a pénzügyi tárca illetékeseihez, mert egy tavaly decemberben hozott, vámtarifaszámot módosító PM-rendelet hátrányosan érinti az importőrök és a vállalkozók egy részét. Az ügy hátteréről Cserey Miklós főtitkár az MTI tudósítójának elmondta: a rendelettel egy új alszámot képeztek, s ide sorolták be a 2,5-3,5 tonna összsúlyú, az utasteret és a vezetőfülkét gyárilag elválasztott rendszerű, háromüléses kisteherautókat. Ezen alszámon belül levő kocsikra megmarad a vámmentesség. Amely kocsik az említett kritériumokat nem elégítik ki, tehát nem az adott határokon belül van az összsúlyuk, nem háromülésesek és az utasterük nincs elválasztva a vezetőfülkétől gyárilag, azokat a járműveket személygépkocsiként minősíti. Ez azt jelenti, hogy tulajdonosaiknak minimum 23 százalék vámot kell fizetniük, s az áfát sem igényelhetik vissza. A döntésthozók szándéka vélhetően az volt: megakadályozzák, hogy újabb pótülések beállításával a kiskocsikat mikrobuszként használják. Ez a szigorítás azonban érint olyan haszonjárműveket is, amelyek az adott összsúlyon belül vannak, ha üléssel rendelkeznek és nyitott platósak, tehát mikrobusszá egyáltalán nem alakíthatók át.Az új rendelettel így sérül azon vállalkozók érdeke, akik fuvarozásra kívánják a járművet használni, és eszükbe sem jut azt mikrobusszá alakítani. Az egyesület a rendelet felülvizsgálatát kéri az illetékesektől. Változni fog a hitelezés gyakorlata" Beszélgetés Roberto Marzanatival Elsőként arra kértünk választ, mennyire ismeri a magyar bankrendszert. - A legjobb pillanatban érkeztem ide, hogy tanuja lehessek a bankrendszer fejlődésének. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az olaszok tettek először pénzt, tőkét magyar bankba, vállalok ilyen módon kockázatot. Á bankcsoport előnyt szerzett azzal, hogy tulajdoni hányadot vásárolt egy olyan működő bankban, amelynek nem voltak kétes kintlevőségei. - Ez a nemfizetős, csődökkel terhelt magyar valóságot lehet valahogy bankárként kezelni? - Nekem is sokáig tartott, mire beletanultam. Ha idecsöppen egy nyugati bankár, könnyen abba a hibába esik, hogy azt gondolja, saját szabályait alkalmazhatja a magyar viszonyokra. Én, miután elkövettem a kezdeti hibákat, azt szoktam mondani, minden zárhoz van egy kulcs... Magyarország nem más, csak idő kell a megértéséhez. Önök jobb helyzetből indulhattak, a magánvállalkozások csírái mindvégig jelen voltak, gyorsan Az elmúlt héten Szegeden járt az Inter-Európa Bank Rt. vezérigazgatója, Roberto Marzanati, akit a külföldi partner, a torinói központú S.P. bankcsoport delegált a magyar-olasz vegyesbank élére. Korábban otthon a nemzetközi bankkapcsolatokért és a banki szolgáltatásokért felelős vezérigazgató volt. megteremtették a gazdaság átalakulásának jogi hátterét. - Jó lenne, ha ezt mindenki így értékelné. - A tőkebefektetéseket vonzza a stabil politikai helyzet, de a pénznél is nagyobb szükség van a piacra. A volt KGST kivitelt nem sikerült maradéktalanul a Közös Piac felé terelni, s ennek egyik okát a gyengébb színvonalú marketingben kell keresni. Bizonyára időbe telik a megfelelő szakemberek képzése. - Milyen az Inter Európa Bank hitelpolitikája ma, amikor egyre gyakrabban a pénzintézet kopogtat a hitelképes ügyfélnél? - Nagyon nehéz kihelyezni a hitelt, de ez nem változtat azon, hogy ragaszkodjunk konzervatív hitelpolitikánkhoz, azaz nagyon alacsony szinten tartsuk a kétes kintlevőségeket. A közelmúltban egy jellemző mondatot hallottam egy professzortól. A magyar vállalkozásoknak vagy nincs jövőjük, vagy nincs múltjuk. Tehát a régi nagyok közül sokan tönkrementek, az erősebb újaknak pedig még nincs mit felmutatni. Ilyen körülmények között a bankároknak nagyon nehéz felmérni a kockázatot. - Milyen hitelfedezeti biztosíték fogadhatató el ilyen helyzetben? - Az értékes ingatlan, de ha több ilyen ügyfél fizetésképtelenné válik, akkor átváltozunk ingatlanügynökséggé. Ez pedig nem a mi területünk. Ma egy jó exportszerződés többet ér, mint egy drága ingatlan. Az ügyfélnek az az érdeke, hogy meggyőzzön bennünket arról, elhitesse a bannkal, hogy visszafizeti a pénzt. Szerintem, ha lassan is, de változni fog a hitelezés koncepciója. Először magát az ügyletet kell megvizsgálni, alkalmas-e arra, hogy kitermelje a törlesztőrészleteket, s a sorban csak ezután következik a biztosíték kérdése. - Bankjuk közismert fejlett számítástechnikai hátteréről? - Legerősebb pontunk a szolgátatások, a belföldi és nemzetközi fizetések hatékonysága. Négy éve ebbe nagyon sokat invesztáltunk, s ez mára beérett. Hisszük, hogy a banki hatékonyság ilyen módon történő növelése csökkenti a vállalati kiadásokat. Vegyünk egy példát, ha gyorsabban mozog a pénz kevesebb hitelre van szükség. Kovács András