Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-07 / 81. szám

SZERDA, 1993. APR. 7. • Konkrét összegzéseink még nincsenek, viszont arányokról, tendenciákról már érdemes szólni - fejtette ki véleményét Kovács Mihály százados, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának ve­zetője. - Az előző évi ada­tokkal összevetve, közel 50 százalékkal csökkent a halálos balesetek száma! A személyi sérüléseké pedig egyharma­dával. Ez nagyjából meg­egyezik az országos adatokkal is. Persze azért akadnak prob­lémák... - Ne rejtse őket véka alá ­biztattam a századost. - Csongrád megyében a baleseti okok keresésekor 22­25 százalék volt a sebesség­túllépésre visszavezethető. Sajnos ez az arány megdup­lázódott. Elsősorban a relatív gyorshajtás, a féktávolság be nem tartása, és nem az útviszo­nyoknak megfelelő sebesség­megválasztás okozta a bajt. Az elmúlt hónapokban a sebes­ségellenőrzéseknél átlagosan 100-ból 4-5-en száguldottak gyorsabban a megengedettnél. Márciusban viszont minden hetedik gépjárművezető meg­szegte a szabályokat. • A következő fejezet a világítás: lakott területen kívül fel kell kapcsolni. - A balesetmegelőzési bi­zottság tájékoztató előadásain, valamint az ellenőrzésekkor történt beszélgetések során is kiderült, hogy a járművezetők jelentős hányada örömmel vette az új szabály bevezetését. Elfogadták, üdvözlik azt. Látni és látszani! - ez a jelszó. • Üdvös lenne, ha a tele­• Új KRESZ jól seper Az öv derék szíj BELÜGYEINK 3 Isten háta mögött cövekeltein le Trabantommal. Két ma­rokkal szedtem le a keresztvizet a módosított KRESZ kitalálóiról, mert a világítást elfelejtettem lekapcsolni (na ná, hogy nem magamat okoltam!). Csupán egy toló­brigád toborzása után tudtam bedörrenteni a járgányt. Bizonyára sokan jártak hasonlóképpen, viszont az elmúlt egy hónap tapasztalatai - amelyek a módosított közle­kedési szabályokat illeti - jóval beszédesebbek. pülések végén tábla fi­gyelmeztetné az autóst a fényszóró be-, illetve kikap­csolására. - Az ötlet nem rossz ­erősítette meg a véleményt Kovács százados. - Nyugaton több helyen alkalmazzák. A jelzés azonban nem engedé­lyezett a KRESZ-táblák sorá­ban, így kihelyezni sem lehet ilyeneket. • A biztonsági öv bekap­csolásáról igen különböz­nek a vélemények. Persze a szabály az szabály... - Előfordulhatnak olyan kivételes balesetek, amikor annak köszönheti az életét az utas, hogy nem volt bekötve. Ezek a ritkábbak. Csongrád megyében az idén 12 halálos baleset volt, ebből két alkalom­mal elkerülhető lett volna a tragédia, ha bekattintják a szí­jat. Tapasztalataink szerint a kisebb településeken és lakott területen kívül az autósok 50-70 százaléka bekapcsolja az övet, míg a nagyvárosban, Szegeden csupán 20-50 száza­lék teszi ezt meg. A kollé­gáinknak külön utasítást ad­tunk ki, hogy soha ne feled­kezzenek el a szabály betar­tásáról. Márciusban előfordult, hogy figyelmeztetéssel úszta meg a dolgot az autós, ápri­lisban már büntetünk, májustól viszont feljelentést teszünk, és az drága mulatság lesz. Jogosan morogtak a Szege­den autózók, hogy haladnának ők szabályosan ötvennel a Nagykörúton, viszont a lámpá­kat hatvanra „hangolták be", így hamisan muzsikál a rendszer. - Ezt mi is tapasztaltuk ­kapcsolódott a beszélgetésbe Nagy Attila törzszászlós, bale­setmegelőzési főelőadó. - Az áldatlan állapotot jeleztük az önkormányzat műszaki irodá­• Honvédelmi törvényjavaslat a Parlament előtt m A cél: ésszerűsítés Nézzünk a térképié! Megszűnt a Varsói Szerződés, távoztak az országból az „ideiglene­sen" itt-tartózkodó szov­jet katonák, jelentős po­litikai változások zajlot­tak hazánkban - a hon­védelmi törvény jog­anyaga azonban csak ki­sebb változásokon esett át. Most, a fentieket szem előtt tartva, a Hon­védelmi Minisztérium törvényjavaslatot készí­tett és ezt a közeljövő­ben tárgyalja majd az Országgyűlés. Dr. Hen­de Csabától, a HM ka­binet- és parlamenti tit­kárától érdeklődtünk a törvényjavaslat leglé­nyegesebb pontjairól. - Az érvényben lévő tör­vény elavult, s ez különösen szembeötlő olyan kitételek esetében, amelyek több mint két évtizeddel ezelőtt fogalma­zódtak meg.... • Például ? - Ilyen a hivatásos katonák szolgálati viszonyát szabályo­zó jogrendelet, 1971 -bői. Vagy: a szolgálati szabályzat teljes újragondolása, nemkülönben űj alaki szabályzat, illetve harc­szabályzat megfogalmazása is szükségessé vált. Ugyanakkor ezekkel a jogalkotásokkal pár­huzamosan a honvédségen be­lül folyik a sok ezer élő és léte­ző norma, intézkedés, parancs átfésülése és az új körülmé­nyekhez való igazítása. • A hovédelmi alapelvek megállapítása volt a tör­vényalkotás első stádiuma. Ebben hatpárti konszezus jött létre. Mindez azonban csak a kiindulópontot ké­pezi a további munkához. - Valóban ez csak az ál­talános elvi álláspontokat je­lenti a törvényalkotásban. Né­zetünk szerint négy kérdésben várható véleménykülönbség a továbbiakban. • Melyek ezek? - A rendkívüli és szükség­állapotra, valamint a Honvé­delmi Tanácsra vonatkozó sza­bályoknak a megállapítása (va­lójában a háborús corpu$ juris), a kormány felhatalmazása a váratlan, szándékos földi és légi incidens esetén, a fegy­veres erők irányítása és veze­tése, továbbá a határőrség ket­tősjogállásáról szóló kérdések. • Az utolsóval kapcsolato­san már korábban is több megjegyzés, illetve megol­dási módozat merült fel. - Az európai gyakorlathoz szeretnénk közelíteni, még­pedig a hivatásos határren­dészet kialakításával. Ezt a szándékot azonban az időköz­ben bekövetkezett migrációs folyamat meghiúsította. Ez a határőrség határrendészetté fejlesztését részben pálya­módosításra kényszerítette. Az ország geopolitikai helyzete miatt a kényszerítő körül­ményekkel az évezred végéig, vagy még tovább reálisan szá­molni kell. A javaslat szerint azt a fejlesztési megoldást kell választani, amely szerint a határőrség, mint egységes fegyveres szervezet részben hivatásos rendészeti állo­mánnyal képes legyen ellátni a határrendészeti feladatokat, amelyeket a fegyveres erők nem láthatnak el, és részben sor- valamint tartalékos állo­mányúakkal békében képes legyen ellátni a határőrizetet. Rendkívüli állapot idején pedig a határvédelmi feladatokat a Magyar Honvédség alárendelt­ségében. A kettős feladatrend­szer előnyösnek tűnik mind a békében, mind a rendkívüli állapot idején. Dr. Hende Csaba hozzátette, hogy ez is úgynevezett kéthar­mados törvény. Amennyiben a honatyák az emített négy fontos kérdésben meg tudnak egyezni, akkor: lesz új hon­védelmi törvény... Kisimre Ferenc • A mezőgazdasági szövetke­zetek, állami gazdaságok, ká­efték gazdasági helyzete az elmúlt évben tovább romlott. Az év végi, adózás előtti ered­mény - 126 gazdaság össze­sített adatát figyelembe véve ­megyénkben 1,8 milliárd forint veszteséget mutat. Egy évvel korábban is mínusz előjele volt az 1 milliárdos végösszegnek. A földművelésügyi hivatal értékelése szerint a sikerte­lenség számos összetevőjéből az aszály kívánkozik az első helyre. A 4 milliárd forintnyi értéket megközelítő kiesés a növénytermelés árbevételét egyharmadával csökkentette. Gondot okozott még, hogy a mezőgazdasági termékek ár­emelkedése messze elmaradt az inflációtól. A meg nem té­rülő ráfordítások vagyonfelé­lésre ösztönöztek. Akadt olyan szövetkezet, ahol ingatlan érté­kesítéséből árulták ki az aratás­hoz szükséges üzemanyag el­lenértékét. Évvégéig 19 szövetkezet és jának, és a közúti igazga­tóságnak is, az ő feladatuk az intézkedés. Nem megoldás, hogy 60-ra felemeljék a köz­lekedés ritmusát, mert a külső sávban totyogó Volán busz megakasztaná a forgalmat, így dugó alakulhatna ki. Tehát ragaszkodnunk kell az öt­venhez, és ehhez igazítani a közlekedési lámpákat. Amíg nem így történik, addig marad a „zöldhullám-vasút". • A közlekedési szakem­berek hogyan látják: indo­kolt-e egyes területeken a sebességkorlátozás 70 km/órára való felemelése? - Az új Tisza-hídon nyáron ez már életbe lép, Szőregen pedig már működik is. Szó van arról, hogy az Izabella-híd felújítása után gyorsabban lehet majd közlekedni a városból kivezető szakaszon is. • A legutóbbi önkormány­zati ülésen felvetették, hogy ugyancsak sikerült felbo­rítani a közlekedés rendjét a Boldogasszony sugárút és a Galamb utca keresztező­désében... - Ezt mi sem látjuk más­képpen. Az intézkedés azon­ban a műszaki irodára tartozik. Amíg nem lépnek, addig marad a lehetetlen helyzet: lelassul a forgalom, és szabály­talanságra kényszerítik az autósokat. Annak a híve va­gyunk, hogy ezen a városré­szen visszaálljon a régi köz­lekedési rend. V. Fekete Sándor MNMMMMMMHHMMMMi Vacogtató mínuszok egy állami gazdaság jelentett csődöt, 3 szövetkezetnél fel­számolási eljárás kezdődött. Az eddig befejezett csődeljá­rások döntő többsége meg­egyezéssel zárult, azonban a vállalt fizetési feltételek telje­sítése nagymennyiségű vagyon értékesítését feltételezi. A fize­tőképes kereslet hiánya komp­likációkat okozhat. A pénzinté­zetek részben a csődeljárások magas aránya, részben az át­alakulások számukra kiszámít­hatatlan hatásai, valamint az ágazat továbbra is kedvezőtlen jövedelmi viszonyai miatt igencsak tartózkodtak az új hitelkérelmek teljesítésétől. A szűkülő termelés és az apadó bevételek miatt a nagy­üzemi gazdaságokban 6 ezer fővel csökkent a foglalkozta­tottak száma. T. Sz. I. j «j ente 3,5 millió ember veszíti el életét a Földön L—l erőszak vagy baleset következtében - olvasom a WHO főigazgatójának, dr. Hiroski Nakajima úrnak az idei egészségügyi világnap alkalmából írt üzenetében. Saját környezetemben történt tragédiák jutnak eszembe. A néhai L. István esete, aki a fürdőkádba pottyant hajszá­rító áldozata lett, vagy az alig 18 esztendős K. Péteré, aki egy átmulatott éjszaka után hajtott neki szülei kocsijával a lámpaoszlopnak. Vele már nem találkozom. Egy másik, ígéretes tehetségű fiatalembert azonban szerencsére látok még olykor-olykor, ám tolókocsiban: megbénult, miután virtuskodón fejest ugrott a Balaton sekély vizébe. S egy életre munkaképtelenné vált az az apa, akit egy járdára fölfutott személyautó gázolt el. Elgázoltatunk mi azonban másként is. Úgy, hogy látszólag egy karcolás sem esik rajtunk. A lelki sérülések­nek ugyanis nincsenek ilyen látványos jelei. Mégis ez is lehet módja a megsemmisítésnek és a megsemmisülésnek. Az apa nélkül fölnőtt, mindvégig szeretetéhségtől szenvedő R. Zsolt egy nap megfojtotta anyja részeg élettársát. Rozi mama, egykori szomszédunk meg, vagy tíz éve, permetlét ivott, miután hazajött a lakáshivatalból. Nem voltak te­kintettel ugyanis visszeres, műtött lábára, hajlott korára, és kiutaltak neki egy soklépcsős magasságban lévő pad­lásszobát. Búcsúlevelében azt irta, mégis az ottani bánásmód fájt neki, a cigányasszonynak a legjobban. Elviselhetetlen volt számára a megaláztatás. Ugyanettől szenvedett T. Julika, 15 éves tanuló is: tanára gúnyos megjegyzései miatt akart véget vetni az életének. Szerencsére őt megmentették az orvosok. Hány és hány ember lesz áldozata önmaga és mások nemtörődömségének, figyelmetlenségének, az empátia hiányának! Legtöbbször a könnyelműség, a véletlen teszi testi és lelki rokkanttá emberek ezreit. De ne feledjük: szintén sok tragédiát okoz a tudatos rosszindulat, a szándékos erőszak. Azé az emberé is, aki önmaga ellen fordul. Magyarország, sajnos, évtizedek óta vezeti a nemzetközi öngyilkossági statisztikákat. Különösen önvizsgálatra szorulunk mi, akik itt élünk a Dél-Alföldön, hiszen - ki tudja, mi okból - a Csongrád megyeiek közül vetnek véget legtöbben önkezükkel az életüknek. Aligha hunyhat szemet - lelkiismeret-furdalás nélkül - az itt élő közösség afölött a tény fölött, hogy még ezt a világviszonylatban is kiugróan magas arányszámot (100 ezer lakosból 55) is meghaladják a Makón és környékén előforduló öngyilkosságok. Arrafelé ugyanis - ötéves fölmérés szerint - százezer ember közül 73 vet véget önként az életének. Ff? i tudja, miért, mi másként vélekedünk egészségről, üJ értékről, életről, mint mások. Talán nem bánunk elég kíméletesen egymással, önmagunkkal. Beviharzunk ­magánemberként, hivatalos személyként, főnökként ­mások életébe, törünk-zúzunk, mint az a bizonyos elefánt a porcelánboltban. Aztán meg csodálkozunk, ha ezek a darabokra tört, kényes csecsebecsék nem forrnak össze önmaguktól. Csodálkozunk, mert htján vagyunk az együttérzésnek, a lelki kultúrának. Mert nem tudjuk, nem tanították meg velünk: az egészség, az élet is kíván legalább olyan finom bánásmódot, mint valami érzékeny porcelán. Lett légyen az másé vagy önmagunké. OÍX'Lav^ Lopj-, • Messze vagyunk már attól az értékrendtől, amelyet a XIX. század ébredő nemzeti öntudata alakított ki, az anya­nyelv művészetét emelve min­den más fölé. Ezért tanulják ma is az iskolások több óra­számban nemzetük irodalmát, mint a többi művészet tudni­valóit együttvéve. De a ló másik oldalán nem az új galaxis kozmikus lehe­tőségei várják a könyvtől el­szakadva odahuppanókat. Nem a papír a vesztett érték, hanem az emberré válás egyik legfon­tosabb eszköze és eredménye az úgynevezett második jelző­rendszer, és annak megörö­kítője, az emberi tudás akku­mulátora, az írásbeliség. Ennek elvesztése gondolkodásunk minőségét támadja. Nem olva­só társadalom nincs, de van olyan társadalom, amelyben újra egy szűk elité a kultúra monopóliuma, a többségnek pedig csak a számára elérhető pótszer, a kultúripari tömeg­cikk marad. Ezekről a gondokról beszél­tek hétfőn és kedden Hódme­A Kincskereső négy ötöse - avagy olvasnak-e még a gyermekeink? A kérdés költői. Persze, hogy olvasnak majd a gyere­keink, sőt az unokáink is. A videokazettákat kínáló katalógusokat is olvasni kell. A kérdés ott vetődik fel drámaian, amikor azt faggatjuk, szépirodalmat tudunk-e adni utódaink kezébe. „ zővásárhelyen az olvasás és személyiségfejlesztés kapcso­latáról véleményt cserélő szak­emberek az országos közműve­lődési konferencián. Nehéz manapság egy ilyen rendez­vényt összehozni, költségeit előteremteni. A hódmezővá­sárhelyi önkormányzat, a városi könyvtár, a Németh László Társaság mellett a könyvtárosok megyei és országos egyesülete, a Magyar Olvasástársaság. az OSZK Könyvtártudományi és Mód­szertani Központja, a Magyar Kárpátalja Baráti Társaság jegyezték meghívóként a prog­ramot. Sokan eljöttek a szakma évtizedek óta meghatározó egyéniségei közül. Gyermek és ifjúsági olvasás szociológiánk klasszikusa, Nagy Attila, a ma­gyar gyermekirodalom minden­kori legautentikusabb ismerője, Komáromi Gabriella és még sokan mások, tegyük hozzá, mert a protokoll-lista ezúttal örvendetesen hosszú lehetne. Terítékre került minden, ami megmérhető érték ezen a te­rületen. Mi örülhetünk saját nevünkben, hiszen valaki azt mondta, hogy a Kincskereső a maga húszéves fennállásával akár az évszámaiból kiállítható négy ötöst is megérdemelné, hiszen olyan egyértelműen vezet az értékek őrzésében, teremtésében, terjesztésében laptársai között. És szomorúak is lehetünk (és vagyunk), hi­szen ma már több a küldeté­sében belepusztult versenytárs. A megszűnt gyermeklapokból nemrég szép kiállítást láthatott a budapesti közönség. Hódmezővásárhelyen egyet­len reményteli dolog volt: még soha ilyen széles körből nem jöttek össze az érdekeltek. A veszélyérzet végre összehozta a tanító, tanárképző fölsőokta­tási intézményeket és a ki­adókat, könyvtárosokat. Való­ban veszély van. De a veszély­érzet az első szükséges feltétel a megmeneküléshez. - góbé -

Next

/
Thumbnails
Contents