Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-30 / 100. szám

PÉNTEK, 1993. ÁPR. 30. Pályát módosít az SZKlf BELÜGYEINK 3 Az igazgató megtartotta a szavát, nyilatkozta lapunknak Kiss Gábor, a vállalati mun­kástanács elnöke, az elbocsá­tások és a sztrájk között nin­csenek személyi összefüg­gések. Nyugdíjasok távoztak, s azok a szerelók, akiknek mun­kája az új kocsik beállításával feleslegessé vált. A járműve­zetőknél az alacsony bérek és a megterhelő feladatok követ­keztében számottevő a lemor­zsolódás, aki marad, arra szük­ség is van. - Negyvenkilenc fős kere­tünk volt az elbocsátásra, negyven ember zsebében már ott van az erről szóló értesítés. Nem kizárt, hogy ősz elején újfent e durva intézkedéshez kell nyúlnunk, mondta Nemes igazgató. - Szigorodnak a munkafegyelmi előírások: kö­telező az egyenruha, a ve­zetőfülkében ezentúl tilos a beszélgetés, sógor, koma, ba­rátnő sem léphet be. Mindez persze nem elegen­dő a hiány leküzdésére. Az igazgató vezetői szinteket vont össze, így a belső elosztásnál kevesebb részterületről keve­sebb kéz nyúl a még kevesebb pénzért. A troli-, a villamos­Korán lesz pizsamaosztás Felsivároson Átszervezés, ie nem tisztogatás I sztrájkotokat nem bántja az igazgató Fotó: Schmidt Andrea Munkahelyi kerekasztal. Vajon miről beszélnek? és az autóbuszüzem eddig ('88 óta) szinte önálló kisvállalat volt a nagy cégen belül. Nemes László egy szervezetbe kon­centrálta őket. A munkástanács szerint visszaszervezte az SZKV-t a '88 előtti állapotba. Az igazgató magyarázata sze­rint akkoriban 1000 fő felettire méretezték a vállalatot, jelen­tős troli-felsővezeték-bővítési terveken dolgoztak. Három markáns közlekedési ág formá­lódott a városban, s a vállalat a teljes autóbuszközlekedés megszerzésével kacérkodott. Ma a fő szempont az egysze­rűsítés, a takarékosság és a piaci működés. A pénz a legfőbb mozgató és az egyetlen energiaforrás. A menetrend-módosítással 35 millió forintot spórolhat a vállalat. Ha a Volán átvenné a kék buszokat, újabb 35 milliós ráfordítástól szabadulhatna meg. A jegyáremelés mint pénzszerzési mód nem szerepel a tervek között. A szerdai fel­mérésen 1600 ember dolgo­zott, gyorsfényképet készítet­tek a közlekedési lehetőségek­ről. Lehet gondolkodni az új bérletfajtákon. Nemes igazgató a kedvező ár - nagy forgalom álláspontjára helyezkedett. A drága, összevont bérleteket kevesebben vásárolják meg, inkább választják a kerékpárt, a gyaloglást vagy a bliccelést. Ezért, ha igény mutatkozik rá, piacképesebb termékek: eset­leg külön vonalbérletek is megjelenhetnek a vállalat kí­nálatában. Amíg azonban az SZKV nem kap erőre, a József Attila sugárút végén például már este (nyáron inkább délután) 6 órától csak félóránként járnak a villamosok, arrafelé így akár pizsamaosztást is lehet tartani. Vagy egy üveg könnyű asztali bor társaságában álmodozni a Belvárosról. Ó. I. • Kárpótlás Lejár a határidő Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal felhívja az érintett állampolgárokat, hogy az életüktől és szabadsá­guktól megfosztottak kárpót­lásáról szóló 1992. évi 32. törvény alapján az igénybe­jelentési határidő utolsó napja 1993. május 3. Az igényeket a megyei postahivatalokban kap­ható nyomtatványokon legké­sőbb 1993. május 3-án 24 órá­ig lehet ajánlott küldemény­ként feladni, vagy az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (Budapest, V. Kecske­méti u. 10.) Ügyfélszolgálati Irodájában beadni. A hivatal elnöke, Sepsey Tamás arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a határidő elmu­lasztása miatt nincs helye iga­zolásnak, az elkésetten beadott igényeket az Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hivatal érdemi felülvizsgálat nélkül utasítja el. Magyai-román hatái Egyezség - gyorsításra A magyar-román közúti ha­tárátkelőknél kialakult a hosz­szú várakozási idő megelőzése, illetve megszüntetése érdeké­ben együttműködési megálla­podást kötöttek a magyar és a román határőrizeti és vámszer­vek. A várakozások megszünte­tése érdekében - mindegyik állam belső jogrendjének meg­felelően, de egyszerűsítik a határátlépéskor szükséges el­lenőrzéseket, s az átkelőkön ideiglenesen szüneteltetik a gyalogos forgalmat. Nagylak. Gyula és Csengersima határát­kelőhelyeken olyan ellenőrzési rendszert vezetnek be, amely naponta mindkét irányban legalább 8-8 kamion óránkénti átléptetését teszi lehetővé. Amennyiben a forgalom meg­áll, s az átléptetés eléri a 30 percet, az átkelők vezetői azonnal kapcsolatba lépnek egymással, s intézkednek a forgalom megindítása érdeké­ben. • Közgyűlési vita a sportról Elvelett milliók Összesen öt jelölt pályázott az idei díszpolgári címre: dr. Boda Domonkos, dr. Csillik Bertalan, dr. Csongor Győző, dr. Ilia Mihály és Lucs Ferenc. A városatyák a szavazás első körében egyik jelöltre sem adtak le elegendő voksot, így a második körben már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt versengett, Csillik és Ilia. Az utübbi kapta a több szavazatot és a harmadik körben, az SZMSZ szellemében már csak reá szavaztak és meg is kapta a díszpolgári címhez szükséges „igent". Az időnként újfent indula­tokkal terhes tanácskozáson levették a napirendről Szeged város köztisztasági helyzetéről szóló előterjesztést és kötelez­ték az illetékes irodát, hogy a következő ülésre újat készít­sen. Nagy vitát váltott ki a Koha Róbert képviselő által előter­jesztett „sport-téma" is. amely­nek lényege, hogy a sport­alapot 35 millió forinttal emel­je a közgyűlés, mégpediga pénzmaradvány terhére. A hosszú eszmecsere után három javaslat is elhangzott, 22 , 35 illetve 100 milliós nagyság­rendű határozati javaslatról, de egyiket sem fogadták el a városatyák, így tehát ismét pénz nélkül maradtak a pénzre számot tartó szegedi sport­egyesületek. Kedvezőbb helyzetbe került viszont a Maty-ér, mert a köz­gyűlés megszavazta azt az 1 millió 700 ezer forintos támogatást, amelynek segít­ségével megfelelő szintre eme­lik a tó vizét és versenyzésre alkalmassá tudják tenni. A közgyűlés kijelölte azt a 9 tagú bizottságot, amely a nagybani zöldség-gyümölcs piac üzemeltetésével kapcso­latos ajánlatokat bírálja el és továbbítja a közgyűlésnek döntéshozatal céljából. K. F. 9 0: 1 ól emlékszem gyerekkoromból, hogy az alkalmazotti származási kategória karámjába zárva, nemigen lehetett semmilyen öntudatunk. Nálunk rosszabb hely­zetben talán csak az egyéb kategóriások voltak. A munkás­paraszt származásúak utazhattak az itteni történelem vonatának párnás kocsiján. A helymeghatározás, hogy itteni történelem, elég fontos, mert a nagyvilágban már nemigen használtak olyan vonatokat és olyan párnás ko­csikat, amiknek ablakából az új elit nálunk kibüsz­kélkedett. Vagyis röhej volt az egész, s csak annyi fontos belőle, hogy a szocializmus, amikor meghirdette a diszkrimináció megszüntetését, azonnal bevezette a diszkriminációt. Ez volt a dialektika. Aztán 56 után taktikai okokból formá­lisan megszűnt a származási kategorizálás, de a gyakor­latban élt tovább, többek között társadalmi meg szociális összetétellé finomodva. Emlékszünk, fontos volt, milyen a fiatalok, a nők aránya a testületben. Aztán ha valaki be­jutott, harminc évig, ő volt a nő, ő a fiatal. Érdekes, sose hallottam, azoknak az időknek a legsű­rűbb éveiben sem, hogy parasztöntudat. Nehéz is lett volna ezt a kifejezést használni akkor, amikor addig álltak a dolgozó parasztok a tanácselnök irodájában a fal felé fordulva - munkás agitátorok őrizetében -, amíg össze nem kakálták magukat, s alá nem írták, hogy belépnek a tsz-be. A munkásöntudatra viszont annál többet hivatkoztak. Bevallom, én ma se tudom, hogy ez mit jelent. Miért lett volna nagyobb öntudata egy esztergályosnak, aki a mun­kapad mellett vette tudomásul, hogy tesznek a fejére, mint mondjuk apámnak, aki alkalmazottként egy iroda mélyén csinálta ugyanezt? Egy fontos tartalmi elemét mégis ki lehetett hámozni a jelszónak: az dolgozik, akinek izzad a hónalja! És tartotta magát ez az álláspont a legközelebbi múltig, annak elle­nére is, hogy a világ már régesrég átrendezkedett az in­formációs társadalomra. Egy-egy időben megszerzett érté­kes hírrel százszor annyit lehetett keresni, mint amennyi mondjuk a magyar nehézipar tízévi vesztesége volt... Egy kicsit karikírozva úgy jellemezhető a helyzet, hogy a mérnök, aki a tervrajzot elkészítette, nem dolgozott, csak a munkás, aki a tervből fölépítette a házat... Az orvos, aki a munkást meggyógyította, hogy újra termelésbe állhasson, nem dolgozott... Ahogy a buszvezető sem, aki a munkást a gyárkapuban letette... Meg én se, aki erről könyvet írtam, mert a törtmai szemináriumon ki lett mond­va, hogy a magyar és világirodalomban egyetlen szerző volt, akinek életműve anyagi erővé változott: József Attila!... Emlékezzünk ezen a május elsején arra is, hogy a ma­gyar irodalom egyik legnagyobb alakjának, József Attilá­nak - akit most baloldalisága miatt nem állhatnak az új hülyék -, senki nem ártott annyit, mint épp a magukat baloldaliaknak nevezők. ije vissza az öntudathoz! A hirdetett munkásöntudat L J hamis hivatkozás volt. Miközben nagyon ügyeltek arra, hogy az „egyéb" öntudatok tömegesen ne alakul­janak ki. A nyugati fogyasztói öntudatot máig se szereztük meg. Túl sok embernek nincs miből fogyasztania. És nem is biztos, hogy a hitelekkel alápincézett nyugati fogyasztói öntudat olyan nagyszerű... Az a gyanúm, itt állunk öntudat nélkül tehát. Egy kicsit kenhetően, egy kicsit duzzogva, de azért nem igazán. Mint akik hagyták magukat egymás ellen kijátszani. lUAUls Csökken az alapkamat Jövő hét hétfőtől a Magyar Nemzeti Bank az ez évi mo­netáris politikai irányelveknek megfelelően - a középlejáratú tőkepiaci folyamatok figye­lembevételével - 1 százalék­ponttal csökkenti a jegybanki alapkamatot - tájékoztatta az MNB illetékese csütörtökön az MTI-t. g. COPf GENERAL ^^ Fénymásoló Szalon Washington • Budapest • Prága • Szeged Szolgáltatásaink: • 20.000 másolat óránként • Színes másolás fóliára is • Pólónyomás • Önkiszolgáló másolás 4,- Ft Iratkötés, fűzés, spirálozás Diplomakötés percek alatt Kiadványszerkesztés Házhoz szállítás APEH­* gyorsmérleg Vissza 6 milliárd Több mint kétmillió szemé­lyi jövedelemadó-bevallást, valamint 397 ezer egyéni vál­lalkozó és több mint 120 ezer társas vállalkozás adóbevallá­sait dolgozzák fel folyamato­san az adóhatóságnál - jelen­tették be az Adó-, Pénzügyi és Ellenőrzési Hivatal csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az adóbe­vallások közül egyelőre csak a vállalkozások által készítet­tekről állnak rendelkezésre összesített adatok. Tavaly ösz­szesen hat és fél ezer milliárd forint volt a vállalkozások ár­bevétele, ami mintegy négy­hat százalékkal haladja meg folyóáron számítva tavalyi be­vételüket. E bevétel alapján 220 milliárd forint nyereség képződött a társaságoknál, de eközben a veszteséges válla­latok mintegy 320 milliárd­forint negatív eredményt értek el. A korrekciós számításokat is figyelembe véve, az 1992. évi GDP-növekedés 1400 milli­árd forintra becsülhető, az adóhatóság számításai szerint. A személyi jövedelemadó­bevallások feldolgozása még tart, eddig az APEH mintegy 6 milliárd forintot utalt vissza az adózóknak, akiknek egyébként több mint egyharmada igényelt vissza a befizetett adóelőle­gekből, átlagosan személyen­ként több mint 8000 forintot • Szigetköz Már nem titkos A szigetközi katasztrófa­helyzet kármérséklésével fog­lalkozó múlt héten hozott kor­mányintézkedés rendelkezik a Duna egyoldalú elterelése kö­vetkeztében szükséges beavat­kozásokról, illetve egyes mun­kálatok anyagi forrásairól. A Szlovák Parlament úgyneve­zett alávetési nyilatkozatot tár­gyaló ratifikációs vitájáig a kormány államtitokká minősí­tette határozatát. A titkos mi­nősítést a szlovák döntés után, illetve a képviselők tájékoz­tatását követően megszün­tették. 6720 Szeged, Jókai u. 1. (a Nagyáruháznál) Nyitva: Hétköznap 7-22 Szombat 8-17

Next

/
Thumbnails
Contents