Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-29 / 99. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. APR. 29. • Ma Tíz témában kell dönteni • Ma folytatása következik az április 22-én megkezdett kép­viselő-testületi ülésnek. Az egy héttel ezelőtti tanácskozáson több mint 40 napirendi pont­ban kellett (volna) dönteniük a városatyáknak, időszűke miatt azonban ez elmaradt. A mai összejövetelen tfz fontos kérdésben kell majd vitát lebonyolítani és döntést hozni. Elsőként a város köz­tisztasági helyzetéről lesz szó, ami a vendégforgalom, de a szegediek hétköznapi és ün­nepi „közérzetének" szempont­jából is alapvetően fontos kér­dés. Napirenden szerepel to­vábbá a Szent Dömötör torony műemlék önkormányzati tulaj­donba adása, a város és a SZOTE együttműködési meg­állapodása, az idei díszpolgári cím adományozása, ingatlan­ügyek rendezése és a Polgár­mesteri Hivatal átszervezésére vonatkozó javaslat. A tanácskozás délután há­rom órakor kezdődik a Vá­rosháza dísztermében. A VÁROS 5 Csatornaépítésre 33 millió Ön (is) kormányoz! Minél több időszerű és hasznos, a „gyakorlatban" is felhasználható információt szeretnénk Olvasóinknak nyújtani a ma induló és a jövőben csütörtökönként megjelenő uj rovatunkban - az On kormányoz cimű összeállításunkban. Címéből ítélve értelemszerűen adódik, hogy témáinkat az önkormányzati tevékeny­ségben, az azzal kapcsolatos, járulékos teriileteken „leljük fel". Célunk, hogy az önkormányzati munka nyilvánossága minél hozzáférhetőbb legyen minden polgár számára. Ez pedig tájékozottságának fokozásával érhető el. Reméljük, hogy összeállításunk elnyeri Olvasóink tetszését, esetleges észrevételeikkel, megjegyzéseikkel, javaslataikkal pedig segítik munkánkat. Az önerős csatornaépítés tá­mogatására ez évben 33 millió forint áll rendelkezésre. Az el­múlt évben a költségvetés 100 millió forintot biztosított erre a feladatra. A beérkezett iénye­ket figyelembevéve az előző évben előirányzott pénzügyi keretnek 2-3,5-szeresére volna szükség. A jelenlegi pénzügyi fedezet mindössze csak az el­múlt évben szervezés alatt álló Klebelsbergtelep meghatáro­zott számú utcájának csatorná­zására elegendő. További területeken egyelő­re csak az önerős csatorna­építés szervezési, előkészítési munkáinak elvégzésére van lehetőség. Kapható a Közgyűlési Közlöny Bizonyára sokan nem tud­nak róla, hogy a városnak lé­tezik egy helyi közlönye, amely tulajdonképpen az önkormány­zat hivatalos „lapjának" te­kinthető. Ez a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Közlönye a képviselő-testület által hozott rendeleteket, mint helyi jogszabályokat tartal­mazza. Természetesen a rende­letek nyilvánosságát, a lakos­ság széles körű tájékoztatását szolgálja. Nem árt tudni: ami megjelenik benne, a kihirdetés napjától (amikor először nyom­tatásban közlik) érvényes. A közlöny elolvasható az ügyfélszolgálati irodában, de aki alaposabban szeretne tájé­kozódni, ugyanitt, húsz forint­ért meg is vásárolhatja a kiad­ványt. • Tavaly novemberben „nyitotf'a szegedi önkormányzat, vagy ha tö­kéletes pontossággal akarunk fogal­mazni: a Polgármesteri Hivatal Pa­naszirodája. Sajátos feladatkört ellátó szervezeti egységként működik, s ebből adódóan a város polgárai a lehető "legváltozatosabb" kérdésekkel fordulnak az irodához. Dr. Zöldi Klá­rát az eddig eltelt időszak munkájá­nak tapasztalatáról kérdeztük. • A tisztségviselői (polgármes­teri, alpolgármesteri és jegyzői) fogadóórák mellett ebben az iro­dában mondhatják el panaszaikat, sérelmeiket az állampolgárok, ahol nemcsak önkormányzati hatás­körbe tartozó kérdésekről infor­málódhatnak, ebből következően tehát jogsegélyszolgálatként is működik. A panaszirodai, fogadó­órákból" milyen előnyük szárma­zik vagy származhat az állampol­gároknak és egyben az önkor­mányzati munkavégzésnek? - A szakirodákra, közgyűlési bi­zottságokra, tisztségviselőkre ruházott hatáskörbe tartozó ügyekben tájékoz­tatást tud nyújtani, úgymint: jogsza­bályi háttér, kérelem, tartalom-kellék, jogorvoslati lehetőség stb. Az általá­nos (hétfői, szerdai) ügyfélfogadási napokon kívüli időszakban is meg­Mit sérelmeznek a szegediek? Dr. Zöldi Klára, a polgármesteri hivatal panaszirodájának vezető jogásza nyilatkozik hallgatási, véleménykérési, intézke­dési lehetőséget biztosít. Az iroda információszolgáltatása csökkenti, illetve felgyorsltja más szervek és a vezető tisztségviselők ügyfélforgal­mát. • Voltaképpen „szűrő jellegű­nek" is minősíthetjük az így betöltött szerepét? - Mindenképpen. Egyrészt az ügyfelek jogaik és kötelezettségeik is­meretében, gyakran lecsillapodott in­dulatokkal keresik fel az eljárni jogo­sult szerveket, másrészt ugyanazon ügyfél ugyanabban az ügyben tett be­jelentésére kiküszöbölhető a párhu­zamos ügyintézés. • Mire panaszkodnak a leggyak­rabban a szegediek? - Szociális törvénnyel kapcsolatos ügyek, birtokviták, lakásügyi jogsza­bályok, a lakosságot érintő közgyűlési határozatok tartoznak a leggyakrab­ban sérelmezett vagy pontosításra vá­ró ügytípusok közé. • Néhány adattal személtetné a panasziroda ügyfélforgalmát? - Az 1993. év első három hónap­jában a következőképpen alakult az ügyfélforgalom: januárban 210, feb­ruárban 170, márciusban pedig 195 szegedi polgár keresett meg a panasz­irodában. • Jellemző-e az ügyfelek „megj­elenési '' gyakorisága ? - Ez teljesen kiszámíthatatlan, hiszen hétfő reggeltől péntek dél­utánig folyamatos az ügyfélfogadás, s volt olyan hét, amikor összesen két ember jelent meg, de olyan nap is, amikor negyvenen kerestek fel.Az elmúlt másfél hónapban az utóbbi jellemző. • Tapasztalható-e a közgyűlési döntéseket követően a polgárok fokozottabb érdeklődése? - Képviselő-testületi döntések vonatkozásában elenyésző az ügyfél. Inkább a rákérdezés jellemző: jól ér­tettük-e, jól hallottuk-e? • Fél év távlatából hogyan érté­keli a polgárok tájékozottságát a város dolgaiban? Kellően infor­máltak? - Nemcsak a várost illető dolgokban, hanem alapvető kérdé­sekben sem. • Hogyan lehetne ezen javítani? - A mai körülmények között ez nem túl egyszerű. Én ha tehetném, egy állandó csatornát biztosítanék, tévének, rádiónak, amely folyama­tosan tájékoztatna a lakosságot érdek­lő és érintő dologról. • Ebből adódóan: miként ér­tékeli lapunkban az Ön kormá­nyoz cimű közérdekű, állandó rendszerességgel megjelenő, hasz­nos információkat tartalmazó új rovatunkat? - Örömmel vettem tudomásul. Mindenképpen hézagpótló szerepet tölt majd be. Mert tudni kell, hogy bármilyen felkészült és türelmes egy ügyintéző, ha egy dolgot naponta százszor el kell ismételnie, nem biz­tos, hogy mindig ugyanolyan alapos­sággal, türelemmel mondja végig az okfejtést, a magyarázatot. Ebben (is) „be kell segítenie" egy ilyen tájé­koztatónak. Kisinue Ferenc • Szegeden a legnagyobb for­galom a Kossuth Lajos sugár­úton és a Nagykörúton megy. Az ezeken az utakon számolt legnagyobb, úgynevezett átla­gos napi forgalomnagyság: 26 900 jármű/nap, és 26 500 jár­mű/nap volt. Nemcsak váro­sunk legnagyobb forgalmú út­jai ezek, hanem országosan is jelentősek. Az 1. sz. főút átke­lési szakaszán 22 900 jármű/­nap, a szolnoki átkelési szaka­szon 28 700 jármű/nap értéket számoltak. Miközben épül a Győrt elkerülő M1 autópálya és a szolnoki elkerülő szakasz új Tisza-díddal, Szegeden a ha­talmas forgalom és következ­ményei a hosszú távú fejleszté­si terv készítőinek fel sem tűn­tek. A koncepcióban kulcssze­replő a Nagykörút, melyet egy déli Tisza-híd építésével körré kíván kiegészíteni. A járműszám elkerülhe­tetlen növekedése miatt a Nagykörút forgalma évről évre tovább nő. A koncepció szerint erre jön többletként az a Bel­városból kiszorított járműtö­meg, mely ma a Tiszával pár­huzamosan mozog. Újszeged déli részének fejlesztése egy új városrészt eredményez. Az ott élő, dolgozó emberek mozgá­sa, az életükhöz szükséges rengeteg áru mozgatása mind­mind a Nagykörút forgalmát fogja növelni. Végül a belvá­rosi Tisza-híd tervezett forga­lomcsökkentése miatt a Tiszára merőleges irányú forgalom is a Nagykörútra kerül. Az M5 autópályáról a Kál­vária sugárúton lejövő és Nagylak felé tartó kamionok nagy része a déli híd felé fog kanyarodni, mivel ezen át rövidebb úton elérik a román határt. A déli híd egyúttal egy új kamionos útvonalat is meg­nyit. Megszűnik a mellette lakók viszonylagos nyugalma. Ma még megszagolható, meg­hallgatható a Bécsi és a Párizsi körút környezetének különbsé­ge. A Bécsi körút mentén élők helyzete hasonlítani fog azoké­hoz, akik a Párizsi körút mel­lett próbálnak élni. A koncepció készítői nem fudnak vagy nem akarnak tud­ni arról sem, hogy Szeged ve­zeti a vidéki magyar városok balesetveszélyességi országos listáját. Százhuszonnégy vidéki várost rangsoroltak balesetszá­mai alapján. Szeged áll a leg­rosszabb helyen. Egyetlen me­gyében sem koncentrálódnak a megyei balesetek annyira a megyeszékhelyre, mint Szege­den, hiszen itt történik az ösz­szes megyei balesetek közel harmada. Egy, az eddigiektől függet­len vizsgálat elemezte a nem­zetközi teherforgalmat vivő országos főutak baleseti hely­zetét. Közte az l-es, a 3-as, az 5-ös, a 7-es. a 15-ös stb. főuta­kat. Az országban a legveszé­lyesebbnek a 43. sz. főutat találták. Ráadásul a 43. sz. főút baleseteinek majdnem fele Szegeden történik. A Szegeden áthaladó országos utak 10 fe­letti számú átkelési szakaszait elemezve az is kiderül, hogy a balesetek több mint fele csak két átkelési szakaszon (5. és 43. sz. főút) történik. Egy igen szigorú feltételekkel dolgozó, baleseti góckutatási vizsgálat eredménye szerint az 5. sz főút szegedi átkelési szakaszán belül, az Izabella-híd és a rösz­kei kiágazás között található szakasz 78 százaléka baleseti • Vita Szeged jövőjéről 31. Szeged budapesti nagykörútja Egy Szegedre is érvényes megállapítás szerint a város közlekedésének minó'sége alapvetően befolyásolja a városi környezet minőségét, a kettő együtt pedig a városlakók életminőségét. A városlakót kellemetlenül érintő hatások, mint*a zaj, a légszennyezés és a közúti balesetek a forgalomnagyságtól függnek. góc. A 43. sz. főút Kossuth su­gárút és Szilléri sugárút közötti szakaszának 67 százaléka baleseti góc. Talán érdekes: megyénkben sehol sincs annyi jelzőlámpa, mint a szegedi Nagykörúton. Összehangoltan, zöld hullámot biztosítva, több mint tíz éve! A közhiedelem ezt a megoldást a biztonság csúcsának tekinti. Sajnos, a valóság erre rácáfol. Mintha a jelzőlámpák nem hoznák a tőlük elvárt, vagy in­kább a nekik tulajdonított biz­tonságot. Hála a JATE, a JGYTF, az Élelmiszeripari Fő­iskola lelkes kutatóinak, renge­teg adat van már a szegedi úthálózat melletti légszennye­zésre, zajszintekre vonatko­zóan. A Nagykörút mentén már ma is az egészségügyi ha­tárérték többszöröseit mérték, néha tizenháromszorosát. A LANDSAT műhold szerint Szeged felett egy szennyezett levegőből álló bura figyelhető meg. Szeged legnagyobb tanu­lólétszámú általános iskolái, gimnáziumai, az I. Kórház, a Gyermekkórház, a Rendelőin­tézet, a SZOTE intézetei szen­vednek nap mint nap már a mai forgalomtól is. Tanítani csak zárt ablakok mellett lehet (és tanulni?). A kórházban zárt ablak mellett sem tudják a szükséges tisztaságot, a pihe­nést biztosítani. Ez mind nem számít? Ha ma is ilyen rossz a helyzet, mi lesz a megnövekedett forgalom esetén? A Nagykörút a város nagyon beteg, rehabilitációt követelő közepe. Az országban szinte sehol sem ömlik a város közepén a tranzitforgalom egy háromnegyed körön. A mai utak mai kiépítésével a korábbi városvezetés a város közle­kedését, közlekedésszervezését egy olyan kényszerpályára állította, amelynek felhagyása sokba kerül. Fel nem hagyása pedig egyre többe. A megelőző években a for­galommal a problémákat is az egyik utcáról a másikra tették át, a gondok megoldása he­lyett. A koncepciókészítők mégis ezt a rossz gyakorlatot akarják követni. A fejlett mo­torizációjú országok szakem­berei óva intenek bennünket attól, hogy a városokban szé­les, egybefüggő utakat alakít­sunk ki. Teljesen ellentétes a modern tendenciákkal az is, hogy a magát hosszú távú kon­cepciónak tituláló anyag nem, vagy alig szentel figyelmet a várost elkerülő utakra, vagy a forgalomcsendesítésre. Elkerülő út kellene, P+R parkolókkal, mely lehetővé tenné a városi forgalom át­strukturálódását. Az elkerülő út és a város között erdősávval. A nagy parkolókban áruházak­kal. A parkolókhoz igazított tömegközlekedéssel. Ma még ezekre mind megvan a szüksé­ges terület. Sajnálom, hogy vá­rosunk még azt sem tudta el­érni, hogy a dorozsmai ka­mionterminál mindjárt a bein­dulásakor össze legyen kötve a városon kívül az 5. sz. főúttal. Az országos és a helyi érdek egyszerre valósulhatott volna meg. A két nagy határátkelő miatt egy évben annyi kamion dübörög át a városon, mint amennyi a legnagyobb forgal­mú magyar átkelőhelyen. A határátkelőhelyek és a kamion­terminál a város átellenes pont­jain vannak. Az autópálya ­fizető jellege miatt - még az 5­ös főút irányú forgalomnak is csak egy részét fogja elvinni, a 43. sz. főútiból pedig semmit. Ezer település kéri az elke­rülő út kiépítését. Ha a szege­diek erről hallgatnak, abból so­ha semmi nem is lesz, pedig a városnak jó adottságai vannak. Az elkerülő út hosszabbítása összekötné Aradot és Temes­várt Szegeddel. A régióköz­ponti álmokat is segítené egy jó út. Természetesen közben megoldaná másik hét település szegedihez hasonló gondjait is. Az 50 km/órás sebesség­korlátozás olyan országokból ered, ahol előbb kiépültek a települést elkerülő utak. Akik­nek már fontos az idő, azok ezeken tudnak haladni. Na­gyon lényeges lenne a cél meg­fogalmazásán túl tenni is va­lamit az úgynevezett szövet­szerű városszerkezetért, a vá­rosi funkciók egyenletes szét­osztásáért. Semmit sem tehet a közlekedésszervező akkor, ha minden lényeges célpont egy fél négyzetkilométeres terüle­ten belül található. Talán az is kiderül a cikk­ből, hogy a város közlekedési helyzete bonyolultabb annál, mint ahogyan a koncepció feltételezi. Az eddigi ötletszerű fejlesztéseket lehet tovább vin­ni, de mivel ennek „gyümöl­csét" naponta élvezhetjük, kérdés: érdemes-e? Talán a közlekedéssel foglalkozó szak­mák szegedi képviselőinek is kellene erről beszélgetniük. Dr. Rigó Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents