Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-03 / 78. szám

8 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. ÁPR. 3. • „Engedjétek az anyát a kisdedekhez!" Inyatejet a babának! Egy fölmérés szerint a csa­lád nélkül fölnőtt lányok 90 százaléka szivében szülés után sem válik igazán anyává. Anél­kül távoznak a kórházból, hogy alvó ösztönük csecsemőjük táplálására késztetné őket. Saj­nos a mai kismamák zömét mégoly szerető édesanyjuk se szoptatta annak idején. Az önféltés, a kellő fölvilágosftás hiánya mellett ok lehetett az az intézetekben meggyökeresedett szokás is, hogy szülés után elszakították és elkülönítették az anyát magzatától. Sajnos még ma is érvényben van az az 1976-os egészségügyi minisz­teri rendelet, amely ezen az alapon szabályozza az újszülött osztályok működését. Az anya­tejes táplálás korszerű szemlé­lete ellentmond ezeknek a maradi hazai előírásoknak, ám a szülészek és gyermekgyó­gyászok a maguk lehetőségei­vel igyekeznek érvényt szerez­ni a világszerte hirdetett jelszó­nak: „Engedjétek az anyát a kisdedekhez!" Az egységes Csongrád me­gyei szemlélet kialakítása volt annak a szakmai tanácskozás­nak a célja, amelyet a minap rendezett az ANTSZ orvosok és védőnők részére, az ott el­hangzottak azonban érdeklő­désre tarthatnak számot az édesanyák körében is. Az aláb­biakban dr. Pintér Sándor egyetemi tanárnak, a gyer­mekklinika igazgatójának véle­ményét foglaljuk össze az anyatejes táplálás előnyeiről. Nincs az élővilágban még egy olyan faj az emberen kí­vül, amely kizárólag ne a saját anyatejével táplálná a kicsi­nyét. Ki hallott már arról, hogy mondjuk kecsketejen nőtt vol­na föl egy boci? Az embergye­rek számára nincs jobb táplá­lék, mint az anyatej. Aki maga is megtapasztalta a szülészeti osztályok légkörét, tudja jól, miféle féltő aggodalommal várják a kismamák, elindul-e időben a tejelválasztás. A kor­szerű fölfogás tulajdonképpen megegyezik az ősi gyakorlat­tal: szülés után, azonmód, csu­paszon ráhelyezik a babát a mama testére. Amint érintke­zik bőr a bőrrel, már ez is tej­termelésre készteti a hormono­kat, és ez a néhány perc életre szóló érzelmi kapcsolatot ala­kít ki anya és gyermeke között. Milyen gyakran szoptasson az anya? A mai nagymamák még úgy tanulták, szigorúan megszokott rendben, naponta hatszor. Mit tanácsol az orvos most? Azt, hogy ahányszor csak a baba igényli. Nem hiba az úgynevezett komfort-szop­tatás sem, amikor is nem az éh­ség csillapítása, hanem a baba megnyugtatása a cél. Az anya védelmében azonban tanácsos, hogy 20 percnél tovább ne tart­son egy-egy ilyen alkalom. A cumisüveget dobjuk a kukába! - tanácsolja a pro­fesszor -, nehogy kísértésbe essen bárki. Tehéntejjel, éde­sített teával a világért se kínál­juk az újszülöttet, csak cukor nélküli forralt vízzel. Feketés­pohárból, kiskanálból 5-6 nap alatt megtanul inni a csecsemő. Honnan tudja az édesanya, hogy .eleget evett-e a baba? Egy-két évtizede még ott állt minden rácsos ágy mellett a mérleg. Ha valaki nem tudja beszerezni, ez ne legyen gond. Ha kiegyensúlyozott, élénk, mosolygós a gyermek, naponta 6-8-szor lesz nedves a pelen­ka, s a rendelőbeli mérleg ha­vonta 400-450 gramm gyara­podást jelez, minden rendben van. Meddig éljen kizárólag anyatejen a baba? A válasz: legalább hat hónapig, de a WHO szerint akár 1-2 éves koráig is szophat. Ha közben kinőtt a gyerek az anyaölből, legfeljebb viszi magával a kis­sámlit, hogy azon helyezze kényelembe magát... A professzor szerint 6 hóna­pos kortól kaphat főzeléket, 8-9 hónaposan színtejet, ké­sőbb pedig müzlit a csecsemő. Mi minden szól a korai te­héntejtáplálás ellen? Megter­heli a vesét, allergiás betegsé­gek, bőrelváltozások eredője lehet. A tehéntejjel itatott cse­csemők kövérebbek, nyugtala­nabbak és több köztük a cukor­beteg. Ezzel szemben az anya­tejet kapó babák ritkábban szenvednek légúti betegsé­gekben, alacsonyabb a kolesz­terinszintjük, édesanyjukat pedig kevésbé veszélyeztetik a mellet és a nemiszerveket megtámadó daganatos meg­betegedések. A szoptatás mellett azonban nemcsak észérvek szólnak. Az általános tapasztalat szerint ez nélkülözhetetlen az anya ­gyermek közötti érzelmi kötő­déshez. S a professzor úgy tart­ja: aki szereti gyermekét, az szeret szoptatni is. Chikán Ágnes • Tiszteletben tartva minden személy és szervezet véle­ménynyilvánítási jogát, szük­ségesnek érzem a korrekt tájé­koztatás végett néhány kiegé­szítésemet közzétenni a vízel­látás, csatornázás, szennyvíz­tisztítás témához. A város nem kívánja a Krü­gerre bízni a vízi infrastruktúra beruházását és üzemeltetését, hanem önkormányzati többsé­gű vegyes vállalat létrehozását vizsgálja a Krüger AS és a francia CGE (többek között Párizst ellátó cég) részvételé­vel. Nem a cég működnék jelen­tős haszonnal, hanem a város és közönsége jutna jelentős előnyökhoz azáltal, hogy: - a jelenleg nyugat-európai normáknak megfelelő vízi infrastruktúra valósulna meg a következő 15-20 évben; - a francia és dán kormány­támogatás, az Európai Fejlesz­tési Bankból felvett kedvezmé­nyes kamatozású hitel, magyar kormánytámogatás (csatornára jelenleg is, a kiemelt városok szennyvíztisztítására 1994-95­től áll rendelkezésre pályázat alapján támogatás, mint erről a napokban a vízügyi helyettes államtitkár tájékoztatott), és természetesen a lakosság és az ipar által fizetett szolgáltatási díjakból jelentős számú mun­kahely teremtődik a helyi mun­kavállalók (mérnökök, munká­sok) számára; - a vízi infrastruktúra meg­valósulása segíti a város álta­lános fejlődését, többek között Vita 24. A szennyvízdíjak nőni fognak Nyílt levél Borvendég Bélának! Kedves Képviselő Úr, Tisztelt Béla Barátom! A Délmagyarország március 24-i számában - biztosan névnapi üdvözletként - megörvendeztettél egy mondattal: „Az Ativizig sem teszi a dolgát, úgy ahogy kellene". A csapadékvíz-elvezetésről szól a cikk. Nos, minden kritikát szívesen fogadunk, főleg, ha tudjuk, miről van szó. De így ez túl általános. A belterületi vízren­dezés általában önkormányzati feladat, de Szeged város területén van egy-két állami tulajdonú mű, amit az Ativizig kezel. Ilyen például a szilléri és a tápéi főcsatorna. Van is vele bajunk, hiszen egyes fegyelmezetlen állampolgárok szemétlerakóhelynek használják, illegálisan beleeresztik a szennyvizeket. A vagyonátadási törvény értelmében az egy önkormányzat területét kiszolgáló belvízcsatorna átadható, ha az önkormányzat kéri. Mi felajánlottuk. Szeged város nem vette át. Az Ativizig összesen mintegy 1800 km belvízi főcsator­nát kezel, ezek fenntartására az állami költségvetésből 1990-ben 30 millió, '91-ben 27 millió, '92-ben 15 millió forint lehetőséget kaptunk. A tendencia nyilvánvaló. Egy kilométer csatorna fenntartására 1992-ben 8 ezer forint jutott. Ennek ellenére a tápéi főcsatornára - annak érdekében, hogy a lakosság kérését teljesítve zárt szel­vényűvé tegyük - 1990-ben 2,2 milliót, 1991-ben 4,4 mil­liót, míg 1992-ben 1 millió forintot fordítottunk, ez utóbbi 126 folyóméterre volt elég. 1993-ban további 1,4 milliót költünk a csatornára, ez sokszorosan több, mint az átlagos fenntartási lehetőség. Kedves Béla! Az Ativizig mindent megtesz, amire anya­gi lehetősége van, de közel sem annyit, amennyit szeretne. A konkrét kifogásokat pedig jó lenne, ha eljuttatnád hozzánk, hogy együtt próbáljuk megoldani, mint annyi mást is városunkban. Őszinte baráti üdvözlettel: Dr. Kováts Gábor vízügyi igazgató a lakásépítést, ipartelepítést, de jelentősen javítja az élet minő­ségét a meglévő lakóövezetekben. A nonprofit üzemeltetés elemzése mindig oda vezet, hogy ahol igazi érdekeltség nincs, ott megszűnik a költség­érzékenység, végső soron rom­lik a hatékonyság. A vegyes vállalat eredmé­nyét nagyobb hányadban a közgyűlés ellenőrzése mellett vissza fogja forgatni az alap­tevékenységbe, viszont a nyu­gat-európai vállalatszervezési módszerek és technológiák csökkentik a költségeket. Azt csak halkan jegyzem meg, ha nem történik semmi, a díjak akkor is emelkedni fog­nak, pl. a növekvő szennyvíz­bírság miatt, csak éppen a szol­gáltatás színvonala egyidejűleg romlik. S végül - a jelenlegi elkép­zelések szerint - a szennyvíz­tisztító két ütemben épülne, a különösen költséges biológiai rész az ezredforduló körül, éppen a díjak mérséklésére, de nem lehet Európához csatla­kozni a szennyvíztisztítás meg­oldása nélkül. Zenta város most építi tisztí­tóját, s már jelezte, nemzetközi tárgyaláson fogja kezdemé­nyezni, ne szennyezze Szeged 100 ezer köbméter/nap szenny­vize a hozzájuk érkező Tiszát. Dr. Kováts Gábor vízügyi igazgató A parasztság érdekében Értesüléseink szerint a pa­rasztság várja, hogy a Földmű­velésügyi Minisztérium előter­jessze, a kormány benyújtsa javaslatát, a Parlament pedig jóváhagyja a szövetkezeti tör­vény megváltoztatását, mely lehetővé tenné 1993-ban egy határozott időn belül a szövet­kezetekből való kiválást, a nem tsz-tag üzletrész tulajdonának kivitelét biztosítaná. Ennek a törvényváltoztatás­nak a késése újabb, később jóvátehetetlen problémát és problémákat vet fel és erősíti a parasztságon belül a már kiala­kult feszültséget és különböző érdekcsoportok szembeállását. Hátráltatja ez a bizonytalanság az átalakult szövetkezetek előrelátását, működését, sőt az egész mezőgazdasági termelés alakulását is. Azért is szükséges a törvény Március 27-én Mórahalmon tartotta a Csongrád Me­gyei Gazdakörök Szövetsége a márciusi kibővített vá­lasztmányi ülését, melyen több határozat mellett olyan is született, mely szerint a választmány felhívással él a föld­művelésügyi miniszter úr és a parasztság felé. sürgős megváltoztatása, mert ha késik, nem lesz mód a végrehajtás biztosítására. A kft.-bői nem lehet se egyé­nileg, se csoportosan kiválni és volt üzletrészt kivenni. Ennek a problémának a felvetését szükségessé teszi az, hogy mind több szövetkezet alakít kft.-t vagy a már meglévőbe viszi be vagy akarja bevinni a vagyonát. Természetesen eh­hez megfelelő közgyűlési ha­tározat szükségeltetik. A kft.­be bevitt vagyont azonban ki­venni nem lehet, esetleg el­adásra felkínálni, ha lesz, aki megvegye. Akinek a munká­jára nem lesz szükség azt elbocsátja a kft. és a vagyona bentmarad. Amennyiben a kft. gazdálkodása nem lesz nyere­séges, egy idő után feléli a vagyonát, és megszűnhet. Nem befolyásolni akatjuk a termelőszövetkezet tagságát döntésében, felhívásunk azért történik, hogy a közgyűlési határozat meghozatalát előse­gítsük, az meggondoltan, tuda­tosan születhessen meg, és minden szavazó tisztában le­gyen a meghozott határozat esetleges következményeivel. A Csongrád Megyei Gazdakörök Szövetségének Választmánya alapítva r86y A BÁBOLNAI VETŐMAGÜZEM KIVÁLÓ HIBRIDEK VETŐMAGJÁVAL VÁRJA MINDEN RÉGI, ÉS ÚJ VÁSÁRLÓJÁT, NAGYÜZEMEKET ÉS KISTERMELŐKET EGYARÁNT. GYORS SZÁLLÍTÁS • MEGBÍZHATÓSÁG Termeltetési szerződéseinkkel a termelés költségeinek egy részét meghitelezzük. A megtermelt kukoricával fizethet. KERESSENEK BENNÜNKET AZ ALÁBBI CÍMEKEN: IKR Rt. Bábolna, Vetőmagüzem Telefon: 06-34/69-022 Fax: 06-34/69-890 Telex: 27-470 IKR Rt. Baja, Vetőmagüzem Telefon: 06-79/25-035 Fax: 06-79/25-035 Telex: 81-301 IKR Rt. 5000-es Kecskemét Telefon: 06-76/320-087 Fax: 06-76/322-772 Telex: 26-677 MINŐSÉG bábolnamao* 0 [K [R S s Szeged Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy saját boltjainkban április 10-ig akciós áron kínáljuk húsvéti termékeinket: Parasztsonka 373 Ft Füstölt csülök 268 Ft Füstölt, darabolt sonka 455 Ft Füstölt tarja 461 Ft Füstölt hálós sonka 461 Ft Füstölt első sonka 361 Ft NÁLUNK VÁSÁROLJON HÚSVÉTRA IS! Továbbra is olcsóbban kapható: Csemege szalámi 720 Ft 606 Ft Paprikás csemege szalámi 730 Ft 606 Ft BOLTJAINK: PICK MÁRKAÁRUHÁZ: Jókai utcai passzázs HÚSÁRUHÁZ: Maros utca HÚSBOLT: Mars téri Vásárcsarnok BÁBOLNAI MAG = A MEGÚJULÓ ÉLET GARANCIÁJA

Next

/
Thumbnails
Contents