Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-28 / 98. szám

Show a látásért A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE Vízió, avagy utópisztikus show a látásért nyolc meg­jelenésben - címmel mutatott valami nagyon különlegeset a Kontrax Szegeden, az elmúlt hét végén. Sokaknak tet­szett, akadt akinek nem. Én egy kicsit más szemmel - ha úgy tetszik szemüveggel - néztem a bemutatót, ahogy Mihályi Lászlóné, a Kontrax Optika ügyvezetője mondta: „A szemüveg történetét". Nem tudom, milyen hírek terjed­tek a cégről akkor, amikor ez a rendhagyó, semmiképp sem átlagos fellépés ötlete megszületett, mindenesetre a közel­múlt eseményei tompították a fényekel. No, nem az elő­adásét, abban nem volt semmi hiba, inkább azt, ami mögötte van. Talán ünneprontás, de a marketingnek, a vevőkapcsolatnak ezt a különleges formáját csak egy nagyon erős cég vállalhatja fel. A Kontrax ilyen volt, lehet, hogy ilyen is lesz, ma azonban a megrendült birodalom különleges háttere, díszlete ennek a nagy játéknak. A; ezer embernél kevesebbet foglalkoztató, négymilliárd forintos adósság terheivel birkózó, vitatott növekedésű vállalat­óriás sorsa a hitelező bankok kezében van. Közhellyel élve: úgy táncolnak... A péntek esti persze még nem ilyen tánc volt, de hogy kezdete vagy befejezése lesz valaminek ez az országos turné, ez a professzionális show, azt ma még nem lehet megmondani. Kovács di borok létjogosultsága is ha­sonló módon bizonyítható. Idővel egy most alakuló fo­gyasztási szerkezethez fog a szőlőtermelés és borászat is idomulni. A „békeidők" egy főre jutó, 37 liter körüli éves hazai fogyasztása közel felére esett vissza, ráadásul egy olyan időszakban, amikor a hetvenes években 2 millió hektoliteres keleti exporthoz szokott borá­szat piacai bedugultak. A tö­megtermelést nyugat felé terel­ni annál is inkább elképzelhe­tetlen, mivel abban a térségben enélkül is 30 millió hektoliter a fölösleg. Azért nem biztos, hogy a kistételű, igényes ex­port korlátainál kell lecövekel­nünk. Érdemes a külföldit a falu­ba, a pincébe csalogatni. A faluturizmus hasznának ez csak egy apró mozzanata, de érdemes rá építeni. A magyar embert sem illik kihagyni a számításból. A sörárak emel­kedésével mára 32 literre kú­szott föl az a bizonyos statisz­tikai átlag, amely a piaci kannázást még nem is foglalja magában. Szakemberek szerint az egyensúly 35-40 liter között állhat be. Azoknak a termelők­nek, akik képesek ezt a hosszú­ra nyúlt átmeneti időszakot át­vészelni, talán egy-két év múl­va lesz okuk egymással is koc­cintani. Tóth Szeles István Gazdával koccintó turisták Boros egyensúlyozás Fotó: Révész Róbert A napokban megtartott me­gyei borverseny értékeléséből is kitűnt, hogy a '92-es igen jó évjárat. Több szakember véle­ménye szerint hasonló 5-10 évente szokott bekövetkezni. Az idei előjelek nem túl rózsá­sak. A duzzadó rügyeket szem­revételezve, úgy tűnik, hogy a decemberi kemény fagyok sokukban kárt tettek. Termé­szetesen ennek mértéke függ a fajtától és a termőhely fekvé­sétől. S még valamitől, ami nem írható az időjárás számlá­jára. A vesszők kondíciója, ha­sonlóan az ágazat egészéhez igen gyenge. Az utóbbi időben az értékesítési nehézségek miatt felhalmozott borkészle­tek nem inspirálták a termelő­ket arra, hogy az ültetvényeik tápanyag utánpótlását komo­lyan vegyék. Már ez is egy ok a gyengülő ellenállóképesség­re. Egy kicsattanóan egészsé­ges ültetvény ellen tudott volna állni a decemberi fagynak, mint ahogy ellen is állt, ott ahol még ma is ajnározzák. Látványosan rosszabb a hely­zet azokban a nagyüzemi sző­lőkben, ahol a közös művelésre már nem jutott pénz, s olcsó bérleti díjért sem sikerült művelőre lelni. Az elgyomoso­dott, metszetlen szőlők életere­jéből sokat ki vett ez az esz­tendő. Egy csomó értéktelen, igény­telenebb piacnak telepített ül­tetvény lassú kihalásának le­hetünk tanúi, de sajnos a fi­nanszírozási nehézségek miatt fiatal, minőségi bort adó sző­lőkből is akad gazdátlan. A jövedelmezőségben a fordula­tot a túlkészletek kikopása, a belföldi fogyasztás növeke­dése, s az új alapokon szerve­ződő export hozhatja meg. Megnő a szerepe a származási hely megjelölésének, az azono­síthatóságot biztosító palac­kozásnak. Megyénk jegyzett fehér borai egyre inkább a pusztamérgesi, a vörösek a csongrádi körzethez kötődőek. Ezt kell a piacon tudatosítani, s a meglévő keresletet ide irá­nyítani. Tágabb értelemben a termés egyharmadát adó alföl­A békeidők 37 litere. Felére esett vissza. Kereskedelem, karbantartás Cégalapítások A Központi Statisztikai Hiyatal megállapítása szerint a cégalapítási kedv továbbra sem lanyhul az országban. A gazda­sági szervezetek száma feb­ruárban az előző hónaphoz ké­pest valamennyi gazdálkodási formában növekedett. A jogi személyiségű gazda­sági szervezetek körében feb­ruárban a KSH 1963 új szerve­zetet regisztrált. Ezek közül 1649 előzmény nélkül alakult, 314 pedig már eddig is műkö­dő cégek szét-, vagy kiválása, illetve átalakulása útján jött létre.'A vizsgált időszakban 198 cég szűnt meg, de ezek közül mindössze 26 szüntette be végleg tevékenységét, és kettőt felszámoltak, míg a többi más formában működik tovább. Összességében február vé­gén 72 423 jogi személyiségű gazdálkodó szervezet tevé­kenykedett az országban, vál­tozatlanul legelterjedtebb a kft.; az összes jogi személyi­ségű gazdasági szervezet 83 százaléka ebben a formában működik. A népszerűség oka a viszonylag alacsony tőkemini­mum és a tulajdonosok korlá­tolt vagyoni felelőssége. A szövetkezetek száma az előző hónaphoz képest 1,2 százalék­kal növekedett, míg a válla­latoké öt százalékkal csökkent. A legtöbb új cég változatlanul a kereskedelemben, illetve a javító és karbantartó ágazatban alakult, létszám szerint pedig továbbra is azok a szervezetek szaporodnak, amelyek 20 főnél kevesebbet foglalkoztatnak. Február végén 2457 csődbe­jelentést regisztrált a statiszti­ka, ezek 64 százaléka gazdasá­gi társaság volt, 25 százaléka szövetkezet, 11 százaléka vál­lalat. A csődbejelentések ará­nya az egyes nemzetgazdasági ágak között nem mutat jelentős változást: 31,7 százaléka a fel­dolgozóipar, 24,7 százaléka kereskedelem, valamint a szol­gáltatások, 14 százaléka a me­zőgazdaság, 13,7 százaléka az építőipar, 8,8 százaléka az ingatlanügyletek területén működő szervezeteket érintet­te. A csődeljárás február folya­mán 150 jogi személyiségű gazdasági szervezet ellen feje­ződött be. A felszámolási eljá­rás alá vontak köre a hónap folyamán 105 volt. ezek 48,6 százaléka szövetkezet, 42,2 százaléka gazdasági társaság, 9,1 százaléka pedig vállalat. A felszámolás alatt lévő szerve­zetek 30 százaléka a feldolgo­zóiparban, 26 százaléka az épí­tőiparban, 18 százaléka a ke­reskedelemben és a szolgálta­tásokban működött. Az APEH nyilvántartása szerint február végén 76 445 jogi személyiség nélküli gaz­dasági szervezet, továbbá 35 058 egyéb, nem nyereség­érdekeltségű non-profit szerve­zet működött az országban. A Pénzügyminisztérium február végén 15 014 költségvetési és társadalombiztosítási szerveze­tet tartott nyilván. Az egyéni vállalkozások száma a hónap végén 619 264 volt. 45,2 százalékuk főfoglalkozásban. 42,3 százalékuk mellékfoglal­kozásban, és 12,4 százalékuk nyugdíjasként tevékenykedett. A nagyüzemek pesszimista jóslatai szerint a mezőgazdaság és az élelmiszer­ipar exportja az idén 500-1000 millió dollárral csökkenhet az 1992. évi 2,6 mil­liárd dollárhoz képest. A Földművelésügyi Minisztérium óvatos becslése 2 milliárd dollárnál valamivel nagyobb exportbevé­telre számít az élelmiszergazdaságból. Az optimista előrejelzők is csökkenést jósol­nak, bár lehetségesnek tartják, hogy az export eléri a 2,2-2,4 milliárd dollárt. A Kopint-Datorg független intézet kutatói szerint az FM becslése látszik a legvalószínűbbnek. Bár a minisztérium közvetlen hatásköre némileg szűkült, a közvetett befolyásolás lehetőségei azon­ban még eléggé nagyok. így a 2 milliárdos exportra meglehetős biztonsággal számí­tani lehet. Ez is elég nagy csökkenést jelent ugyan, de semmiképpen sem össze­omlást. A konjunktúra-jelentés szerint Agrárprognózis 1994, sőt esetleg az 1995-ös esztendő is sokkal fenyegetőbbnek tűnik, mint az 1993-as. Az export valószínűsíthető zsugorodá­sának okai között szerepel egyebek között, hogy a magyar élelmiszerkivitelt az árak az idén sem fogják ösztönözni. Sem a múlt évi készletből, sem az új termésből nem lehetséges a tavalyi forgalom megismét­lése. Kisebb lesz a kiszállítható mennyiség gabonafélékből, lisztből, napraforgóból, étolajból, étkezési borsóból, cukorból. Az állatállomány csökkenése is befolyásolja a kivitelt. Az NGKM számításai szerint mind­ez körülbelül 350 millió dollár exportki­esést okozhat. Hozzájárul a várható vissz­aeséshez, hogy a csőd és felszámolás utol­érte az EK- és USA-szabványoknak meg­felelő élelmiszeripari vállalatok egy részét is. Száznál több megszűnt termelőszö­vetkezet hagyta abba az alapanyagterme­lést, és hátravan még több száz csőd- és felszámolási eljárás. Nem segíti a mező­gazdasági termelés fellendülését a tulaj­donviszonyok változása. Némi optimizmusra ad azonban okot, hogy az őszi vetésteriilet 1,3 millió hektár, ami nagyobb, mint korábban. A kisgazda­ságok többsége megtermeli saját takarmá­nyát, esetleg egy részük a kenyerét is, így a meglévő nagyüzemek termeléséből több kerülhet exportra. Némi előrehaladás mu­tatkozott már a múlt évben az élelmiszer­ipar privatizációjában, s a külföldi érde­keltségű vállalatok exporthajlandósága vi­szonylag nagy. Pénz­ügyeink Januárban a folyó fizetési mérlegben mintegy 130 millió dolláros hiány alakult ki ­tájékoztatta Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alel­nöke az MTI-t. Elmondotta, hogy a keres­kedelmi mérlegben a deficit elérte a 200 millió dollárt. Az év első hónapjában az export 640 millió dollár, az import pedig 840 millió dollár értékű volt. A folyó fizetési mérleg­ben figyelemre méltó az úgy­nevezett viszonzatlan átutalá­sok tétele. E tétel tartalmazza az úgynevezett nem azonosít­ható exportbevételeket is. A viszonzatlan átutalásoknál az első hónapban 70 millió dollá­ros aktívum alakult ki, amely­nek egy részét mindenképpen figyelembe kell venni a ke­reskedelmi mérlegben kimuta­tott hiány értékelésekor. Dorozsmai „nagybani" Az önkormányzat a közelmúltban na­gyobb összeget engedélyezett a kiskundorozs­mai vásárterület infrastruktúrális felújít­ására, illetve karbantartására. Ez a munka ­mint képünkön is látható - nemrég elkez­dődött, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a Mars térről kiszoruló nagybani zöldség- és gyümölcspiacnak helyet adjon. Ha addig nem esik túl sok eső - pedig ez a termelőnek ilyen­tájt már aranyat ér - május közepén szeretne nyitni a vásárigazgatóság. (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Thumbnails
Contents