Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-27 / 97. szám

KEDD, 1993. APR. 27. BELÜGYEINK 3 • Hol lehet munkához jutni, hol kínálnak állást? Ez a kérdés Csongrád megyében az emberek tízezreit foglalkoztat­ja. A megyei munkaügyi köz­pontnál március hónapban (a 20-ai összegzésig) 28.143 munkanélkülit regisztráltak. (Közülük 23.420-an részesül­tek munkanélküli ellátásban, 2.319-en pedig jövedelempótló támogatásban.) A munkanélkü­liek száma sajnos ennél több. Erre utal - többek között - az, hogy megyénkben márciusban a munkaközvetítő szerveknél összesen 51.514-en kerestek állást (közöttük csak 4.020 volt olyan, aki munkaviszony­ban állt, s más helyet keresett). A munka után kutatók között többségben vannak a szakmun­kások: 18.417 jelentkezett március 20-ig munkáért, 11.688 segédmunkás és 11.123 betanított munkás társaságá­ban. Fizikai foglalkozású Fotó: Schmidt Andrea • Ötvenegyezer ember kérdése: Hol kínálnak munkát? munkakereső 41.228 fordult meg a munkaközvetítőknél, 10.896 szellemi munkát kereső mellett. Számukra a jelzett idő előtti egy hónapban a megyé­ben a munkaközvetítő irodák­hoz mindössze 1.075 újabb álláshely bejelentés érkezett: 803 a fizikai, 272 a szellemi foglalkozásúaknak. Legtöbb álláshelyet ebben az időszakban Csongrád me­gyében a feldolgozóipar kínált fel: 283-at. Az építőiparból 107 állásajánlat érkezett. Pénz­ügyi tevékenységet 131 ember­nek kínáltak. A kereske­delemben, a közúti forgalom­ban plusz 85 főt, a mező-,vad­és erdőgazdálkodásban 66 embert tudnának elhelyezni a legutóbbi jelzések szerint. A szociális és egészségügyi ellátás területéről 46 álláshe­lyet jelentettek, a közigaz­gatásból, a társadalombizto­sításból 35-öt, egyéb közösségi szolgálatra pedig 62-őt. Elgon­dolkodtató, hogy a felkínált 1.075 álláshelyből mindössze 468-at ajánlottak férfiaknak. Szabó Magdolna • ismét áremelés Mit kérnek az otthonok? A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szó­ló törvény alapján vala­mennyi önkormányzatnak újból meg kellett állapítania a fenntartásában lévő szo­ciális intézményben fizeten­dő havi térítési díjat. A jelenleg érvényben lévő összegekről az alábbiakban adunk tájékoz­tatást: Városi önkormányzati fenntartású intézmények: Idősek otthona: Ft Ft Csongrád 5200 Hódmezővásárhely 7000 + 40 000* Szeged: - Kálvária sgt. 43. 7000 - Kálvária sgt. 47. 8300 + 50 000* - Alsókikötő sor 13. 7000 - Acél u. 1. 6000 Fogyatékosok otthona: Hmvhely-Kútvölgy 4300 Szeged, Agyagos u. 45. 6000 (egészségügyi gyermekotthon) Pszichiátriai otthon: Szentes 6000 Megyei önkormányzati fenntartású intézmények: Idősek otthona: Makó 5700 + 50 000* Mórahalom 5500 Nagymágocs 5500 Óföldeák 6000 Fogyatékosok otthona: Derekegyház 4400 Szeged (vak-elme) 5000 Fogyatékosok rehabilitációs intézete: Ásotthalom 4800 Pszichiátriai otthon: Ópusztaszer 6000 * A pluszösszeget csak az emelt szintű részlegben (Hódmezővásárhelyen az 1 ágyas szobákban. Makón az újonnan kialakított tetőtér­ben, Szegeden az egész otthonban) kell fizetni a hely elfoglalásakor. United way DM-Szeged Alapítvány háttérintéz­ménye: Szeged, Hóbiárt basa u. 3 l/a. Szirom u. 4. 5200 A szociális törvény ha­tálybalépése óta a szociális otthonokban fizetendő té­rítési díjakról a szegedi, a szentesi és a megyei önkor­mányzat alkotott rendeletet. Csongrádon és Hódmezővá­sárhelyen még nem került a képviselő-testület elé a téma, ezért a fenntartásuk­ban lévő intézményeknél változás lehetséges. Erről tájékoztatást adunk. Szociális kiskáté A szociális törvény két lé­nyeges fejezetét (pénzbeli, illetve természetbeli ellátások), s a jogszabályhoz kapcsolódó szegedi önkormányzati rende­letet már ismertettük lapunk­ban. A szociális kiskátéban most a személyes gondosko­dást nyújtó ellátásokat mu­tatjuk be. Mi tartozik a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körébe? A válasz egyszerű: az eddig is létező ellátások. Szegeden ennek következő formái, illetve intézményei léteznek. Ápolást, gondozást nyújt az idősek otthona, az emeletszintű idősek otthona és a fogyatékosok otthona. Nap­pali ellátást nyújtó intézmény­nek számít az idősek klubja és a fogyatékosok nappali intéz­ménye. Átmeneti elhelyezést ad a szállást is biztosító idősek klubja és az időskorúak gondo­zó háza. Az ellátások e körébe tartozik a gyerekek bölcsődei napközi és bentalakásos ellátá­sa, az óvodai és az iskolai napközi, az étkeztetés, a házi segéítségnyújtás, továbbá a családsegítés. Ki veheti igénybe e „szolgál­tatások" valamelyikét? Ha ápolást és gondozást nyújtó intézményről van szó, akkor az e területet felügyelő alpolgár­mesterhez címzett kérelmet a polgármesteri hivatal egész­ségügyi és népjóléti irodájához kell benyújtani. A döntés joga az alpolgármestert illeti. A többi esetben a szóba jöhető intézmény vezetője intézkedik. Mennyi térítési dijat kell fizetni a személyes gondos­kodást nyújtó intézményekben? A Kálvária sugárúti és az Alsókikötő sori idősek ottho­nában havonta 7 000 forintot, az Aczél utcai idősek otthoná­ban és a fogyatékosok Agya­gos utcai otthonában 6 000 forintot. Az emeltszintű idősek otthonában (Kálvária sgt. 47.) a beutaláskor, azaz egyszer 50000 forint hozzájárulási dí­jat, majd havonta 8 300 forin­tot kérnek a gondozottaktól. A nappali ellátást biztosító intézmények térítési díját a beutalt jövedelme alapján határozzák meg. így, ha a segítségre szoruló havi jöveel­me a 6 400 forintot nem halad­ja meg, akkor az ellátás ingye­nes; 7 400 forintjövedelemig a nyersanyagköltség 20, majd a jövedelemhatárt ezer forinton­ként tolva a nyersanyagköltség 40, 60, 80 százaléka a térítési díj. Ha a beutalt havi jövedel­me 10 400 forintnál több, ak­kor az igénybe vett étkezés egész nyersanyagköltségét ké­rik térítési díj gyanánt. Egyéb­ként jelenleg a háromszori ét­kezés nyersanyagköltsége 103, az ebédé 46 forint. Házi segítségnyújtás, tisz­teletdíjas gondozók esetén a térítési díj alapja: 50 forintos óradíj. Az átmeneti szállást bizto­sító idősek klubjában (Szerb utca 54.) az étkezés díját a fen­tebb vázolt módon számolják, a szállásért naponta 50 forintot kérnek. Az időskorúak gondo­zóházában (Kálvária sgt. 43.) az átmeneti elhelyezésért na­ponta 300 forintot kell fizeni. A családsegítő szolgálat in­gyenes. / /ó emlékezetű újságolvasónak kell lennie, aki emlék­ig szik még rá, hogy huszonvalahány évvel ezelőtt írtam már ezen a címen egy glosszát. Azon háborogtam, óvodá­tól a szociális otthonig, szállodától a kórházig mindent fé­rőhelyesre terveznek. Száz férőhelyes istálló, négyszáz fé­rőhelyes kórház. Nyelvünk torzszüleményének tartottam ezt a ficamszót, és annak tartom ma is, de beláttam, ahogy szamárbőgés nem hallik az égig, ugyanúgy nem hallgat­nak rám se az emberek. Az újságíró glosszája hajszálra olyan, mint jó Tamási Aron rengetegbéli Abelának vagy Ábelének puskás harca a bokorban ugráló ördögökkel: ha egyet lelőtt, azonnal kettő lett belőle. Soha annyi férőhely elő nem jött újságban és rádióban, mint utána. Kompromisszumot ajánlottam pedig: nevezhetjük férő­helynek továbbra is mindazt, amit a baromállatnak szá­nunk, de az embernek adjunk emberibb környezetet, és férőhely helyett mondjunk például négyszáz személyest. ' I em írtam le, mert említeni is szentségtörés lett volna, -l-l és kerékbetörés járt volna érte, de arra is gondol­tam, ha a birkahodályt birkák lakják, akkor ennyi meg ennyi férőhelyes, de ha embereket szállásolnak el oda, mint a kitelepítések idején történt, akkor mégis inkább sze­mélyesnek mondjuk. Most hallom a rádióban, az egyik szépen beszélő atyafi azJt mondja, tízszemélyes istállót épít. Bízom benne, nincsenek kilátásban ujabb kitelepítések. • Profik segítenek Sérült gyermekek a bölcsődékben A szegedi bölcsődék igazga­tó-főorvosa, dr. Bontovics Erzsébet a közelmúltban nyúj­totta be javaslatát az önkor­mányzat egészségügyi bizott­ságához, az enyhén fogyatékos bölcsődés korú gyermekek gondozását megoldandó. A szegedi bölcsődékbe fel­vett gyermekek között minden évben vannak mozgás vagy ér­zékszervi sérüléssel született gyermekek, akiknek speciális ellátására, fejlesztésére eleddig nem volt mód a bölcsődei kö­zösségekben. Velük, gyermek­gyógyászok útmutatásai alap­ján, szüleik végezték el a kü­lönféle fejlesztő gyakorlatokat otthon. A szegedi bölcsődékben most lehetőség kínálkozik a sérült gyermekek szakszerű gondozására, fejlesztésére, ami azért fontos, mert e gyermekek korai, szakszerű fejlesztésével lehetővé válik, hogy korosztá­lyuknak megfelelő önellátásra képessé tegyék őket, s később a társadalmi beilleszkedésük zavartalan legyen A sérült gyermekeket nem elkülönítve, számukra kia­lakított bölcsődében fogadnák, hanem egészséges kortársaik­kal együtt, a normál bölcső­dékben. A gondozónőket ­főállású - gyógypedagógus illetve logopédius, valamint mellékállásban foglalkoztatott konduktor és gyermekideg­gyógyász képezné ki. A szak­emberek útmutatása alapján, a gondozónők naponta gyakorol­tathatnák a fejlesztő gyakorla­tokat a bölcsőde sérült gyerme­keivel. E bölcsődei szakmai prog­ram hiánypótló lesz, hiszen a 3 éven felüli, enyhén fogyatékos gyermekek szakszerű óvodai illetve iskolai gondozása már évek óta megoldott. A tervek szerint, az enyhén fogyatékos és mozgássérült bölcsődés korú gyermekek fejlesztését segítő szakszerű ellátás a nyáron beindul a sze­gedi bölcsődékben. K. K. 09 " m. ' a m. * • ' • Szemműtét utan koma Tizenkilenc évet ólt Rédai Sára A szülők már fásultak. Tucatnyi hónap­ja próbálnak „megbarátkozni" a gondo­lattal. Nem megy. Leányukat senki nem képes visszahozni a halálból. Tizenkilenc éves volt. • Kártérítés miatt perlik a sze­gedi orvosi egyetemet. Mil­liókat követelnek. De nem is a pénzről van szó - gyanítja a tu­dósító- hanem erkölcsi elég­tételről. Az orvosoknak tud­niuk kellett volna, hogy gyer­mekük szemműtétje mekkora kockázattal jár. Miért fogtak bele? Ha menet közben jöttek rá, hogy baj van, akkor miért nem hagyták abba? És még sokáig sorolhatók azok a kérdések, amelyek jogosan vetődnek fel az anyában, apában, szakértőben, újságíró­ban, olvasóban. A megyei bíróságon is megfogalma­zódtak ezek. Válasz egyelőre nincs. A tiszaugi Rédai Sára hét éves volt, amikor észlelték nála, hogy a normálisnál las­sabban ver a szíve. A beteg­séget bradicardiának nevezik. Rendszeres kezelésre járt Budapestre, az Országos Kar­diológiai Intézetbe. Az orvo­sok fontolgatták, hogy szív­ritmus-szabályozót építenek be neki. Erről azonban lemondtak a szakemeberek, mivel semmi gondot nem okozott a rendelle­nesség, élte a fiatalok élettem­póját, sportolt is. A leánynak a látásával is baj volt, 6 és fél dioptriás szemü­veget hordott. Szeretett volna jogosítványt szerezni, ezért gondoltak arra, hogy szemét megműttetik. A beavatkozásra a szegedi egyetem szemkli­nikáján került sor. Az operáció alig vette kez­detét, a beteg amúgy is lassú szívverése rohamosan tovább csendesedett. A szívműködést atropinnal serkentették és folytatták a műtétet. A lassu­lás és a serkentés is megismét­lődött. A harmadik adag atropin után agyhalál követke­zett be. A 19 éves lány ezután két hónapig feküdt kómában. Nem tudták őt „visszahozni" az orvosok a legjobb szándék ellenére sem. Megtörtént a tragédia... Szegeden a megyei bíróság tárgyalja első fokon az ügyet. A szülők jogi képviselői azt igyekeznek bizinyítani, hogy a klinikán könnyelműen fogtak bele a műtétbe. Azt egy medi­kának is tudnia kell - így az érvelés-, hogy a szem meg­nyomása egészséges embernél is a szívverés lelassulását okozza. Rédai Sára esetében a szemműtét életveszélyes volt, mivel bradicardiában szenve­dett. Mindezt miért nem mérlegelte szakamailag a klinika?- tette föl a kérdést a tegnapi tárgyaláson a felperes. A szegedi intézmény tovább passzolta a felelősség labdáját az Országos Kardiológiai In­tézetnek, ahol a beteget előtte kezelték: miért nem értesítették őket a veszélyről. A fővárosiak a perbe hívást nem fogadták el. Ők csupán arról nyilatkoztak, hogy a szívritmus-zavar nem kizáró ok a műtéti altatásnál. A szem megnyomásának kö­vetkezményeivel pedig tisz­tában kellett volna lenniük ­vélekedett az egyik tanú, dr. Popik Ervin sebész-docens. Szerinte a szemműtét esetleges eredménye nem állt egyen­súlyban a beavatkozás kocká­zatával. A tárgyaláson a klinika jogi képviselője elmondta, hogy a magánszakértői vélemények még nem készültek el. A feleperes ügyvédje szóvá tette, hogy furcsa mód éppen azt a professzornőt kérték állásfog­lalásra, aki Rédai Sára műtét­jekor még a szemklinika vezetője volt. A szövevényes ügyben a tárgyalást a bírónő, dr.Miklós Ernőné elhalasztotta. A követ­kezőre tanúként megidézte a műtétet végző és az altató or­vost. V. Fekete Sándoi

Next

/
Thumbnails
Contents