Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-23 / 94. szám

PÉNTEK, 1993. ÁPR. 23. Levegőből kínálja magát a város HAZAI TÜKÖR 5 A korábbi tervekkel ellentétes irányú behatolásra készül fel a szegedi repülőtér: már nem a tőle nyugatra elhelyezkedő szovjet csapatok légi utánpótlására tartalékolja magát, hanem az ugyancsak nyugatra elhelyezkedő országokból remél szakmai és gazdasági segítséget - tőkét. Manfréd Gundlach, a bajor kormány megbízottja a városházán tárgyalt tegnap a helyi gazdasági, környezetvédelmi, városépítő, pénzügyi és bankszakemberekkel a reptér fejlesztéséről. E tárgyban, mint ismeretes, amerikai és német tanulmány készült - az ország az utóbbit ítélte jobbnak, s a Környezetvédelmi, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium légügyi főosztálya a németországi Dornier Luftfahrt GmbH-val kötött szerződést, amelynek értelmében a bajor fél részletes elemzést készített a magyarországi regionális légi közlekedés lehetőségeiről, a hazai repülőterek belföldi és nemzetközi légiközlekedésbe történő bekapcsolásának módjáról. Gundlach kormánymegbízott szegedi előadásában érintette a repülőterek fejlesztését szükségszerűen megelőző üzleti előtervezések, a közlekedéspolitikai döntések, a megvalósíthatósági tanulmányok s a fejlesztéssel kapcsolatos konkrét tennivalók témáját. Hangsúlyozta, hogy a műszaki és a gazdasági tervezés a magyarok, itt a szegediek dolga, helyettük ezt nem fogja senki elvégezni. Csakis e tervek birtokában jelenhetnek meg az Európai Közösségnél, a bajor kormánynál, illetve minden potenciális befektetőnél, hogy a tőke megindítását kérjék. Koczor György építész valóságos szakmai előadást rögtönözve jelentette ki, hogy a reptér szükséges, mert úthálózatunk gyöngécske állapotú, nagymértékben beruházás-igényes, a városnak ezért egy másik közlekedési módot is föl kell kínálnia. A regionális reptér kifejlesztését pedig lehetségessé is kell tenni Szeged olyan adottságainak felvonultatásával (autópálya-csomópont, olimpiai méretű evezőspálya, termálvíz stb.), amelyek hitelessé teszik a város tőkeinvitáló szándékait. Maga a reptér is, mint mondotta, kitűnő adottságokkal rendelkezik - a fentebb is leírt - eredeti funkciójából következően, hiszen a nyugati nadrágszíj-légikikötőkkel ellentétben itt egy 260 hektáros, igen tágas területről van szó. Tűhegyi alpolgármester arról beszélt, hogy a jogszabályokból adódóan a repteret üzemeltető társaság többségi tulajdonosa az állam lehet, az önkormányzat dolga a projektek megszervezése, s a reptér beépítése a szegedi image-be. Ó. I. Fotó: Schmidt Andrea • A városi önkormányzat tanácsadó testületei első olvasatban elfogadhatatlannak tartották azokat a föltételeket, amelyeket a Szent Dömötör-torony átadása fejében szabott a műemlékvédelem. Széphegyi László, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal területi felügyelője igyekezett tisztázni néhány félreértést e tárgyban, és hangsúlyozta, hogy hivatala kész mindenki számára elfogadható megállapodást kötni a szegedi önkormányzattal. Két éve törvény szabályozza „egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adását." A műemlékekre nézve ez azt jelenti, hogy azok a védet^ épületek, amelyeknek eddig tulajdonosa az állam, kezelője pedig valamely önkormányzat volt, most a kezelő birtokába kerülhetnek. A feltételes mód nagyon lényeges, hiszen nem kötelező az átvétel; az önkormányzatoknak kérni kell a „vagyontárgy", esetünkben: a műemlék átadását. A kérelmeket a megyénként működő vagyonátadó bízottságoknak kell címeznie A szegedi Szent Dömötörtorony jelenleg állami tulajdonban van, kezelője a városgondnokság. A város legrégibb műemlékére akkor bukkantak rá, amikor a Dóm építésének kezdetén lebontották az „útban lévő" barokk Szent Dömötörtemplomot. Ennek egyik tornyából bontották ki a román alapokon álló, kora gótikus Dömötör-tornyot, amelynek „alapfala XI. századi, alsó négyszögletes román stílusú része XII. századi, felső nyolcszögletű része a XIII. századból való. A román stílusú, félköríves záródású belső ikerablakok kívül csúcsíves keretben jelennek meg, visszatükrözve az átmeneti ízlést a románból a gótikába" - ez áll Péter László Szeged útikönyvében. Azt is tudni illik minden szegedinek, hogy a torony kapuja fölé ilNedves falak, pusztuló freskó • Cél: a megmentés m A műemlékvédelem kész tárgyalni Miénk lesz a Szent Dömötör-torony? tér rekonstrukciója, és a szabadtéri színpad lebontása is szerepel. Minderre két esztendő alatt kellene sort keríteni. A város vezetői viszont ügy vélik, képtelenség két év alatt 3-400 millió forintot előteremteni a Dóm téren szükséges munkák elvégzésére, ezért legalábbis ilyen föltételek mellett - nem kérik a torony átadását. Széphegyi László elmondta, hogy valószínűleg félreértés oka volt a színpadról szóló bekezdés. A műemlékvédelmi hivatal nem a teljes lebontásra, hanem csak a torony megóvása érdekében szükséges rekonstrukcióra gondolt. (A területi felügyeLő maga is részt vett az új, lebontható nézőtér megvásárlását előkészítő szakmai bírálóbizottságban.) A feladatok közismertek: föl kell újítani a tér burkolatát, és föltétlenül le kell bontani a színpad világftását szolgáló tornyokat, amelyeknek egyike szinte ráragad a Dömötör-toronyra. A területi felügyelő szerint a kétéves határidőről természetesen lehet tárgyalni, miként az átadási föltételek többi pontjáról is. Az OMVH-nak. együtt Szeged városával, egyetlen érdeke a Szent Dömötör-torony megmentése. Ennek érdekében természetesen kész megegyezésre jutni a város vezetőivel - mondta Széphegyi László. Nyilas Péter lesztve látható a város legrégibb szobrászati emléke, a XII. századi kőbárány, amely Szeged címerében is szerepel. Az épület falai átnedvesedtek, az egykori keresztelőkápolna mennyezeti freskója Fotó: Gyenes Kálmán Aba-Novák Vilmos alkotása komoly veszélyben van. A műemlékvédelmi hivatal levelet írt a szegedi önkormányzathoz, s közölte az átadás föltételeit. Ezek között a torony helyreállítása, a Dóm • Megkezdődtek az elsős beiratkozások Mit kell tudni a fellebbezéshez? • Várható-e városi szintű túljelentkezés az elsős osztályokban? - A népességnyilvántartó adatai alapján a szegedi óvodákban idén 1950 nagycsoportos korú gyerek végez. Az ő első osztályos általános iskolai elhelyezéséről kellett gondoskodnunk, azt is beleszámítva, hogy az önkormányzati intézmények mellett a városban működik három gyakorló általános iskola, és a Karolina egyházi elemi iskola, amelyek szintén indítottak első osztályokat. Mindent egybevéve átlagosan 25 fős osztályokkal számoltunk, s az oktatási bizottság ennek alapján fogadta el a városban induló elsős osztályok számát. így tehát, városi szinten nem lesz túljelentkezés. • Első osztály előtt nagy kérdés, hogy a szülő melyik iskolát vagy osztályt válassza gyermeke számára. Melyek a felvétel döntő szempontjai? - Az oktatási törvény szerint elsősorban a lakóhely körzetében lévő iskolában kötelesek elfogadni a gyermek jelentkezését. Ettől függetlenül azonban, a szülő szabadon választhat, vagyis a város bármely iskolájába elviheti gyerA szegcdi önkormányzati általános iskolákban ma zárul az első osztályos beiratkozás. Az esemény alkalmából a részletekről, és az esetlegesen felmerülő fellebezési lehetőségekről feltett kérdéseinkre dr. Puskás Albertné, az önkormányzat közoktatási és közművelődési irodavezetője válaszol. mekét. Amennyiben ott még van férőhely, akkor fel kell hogy vegyék. • Az iskolák idén a tavalyinál is több tagozatos osztályt indítanak, amelyekre már jóval a beiratkozás előtt megtörtént a felvétel. Nem jelent-e ez hátrányt a többi általános iskola számára? -Én nem hiszem, hogy csak az az iskola dolgozik eredményesen, amelyik tagozatot indít. Ugyanolyan nagy értéke van azoknak az osztályoknak is, amelyek nem valamiféle csillogást akarnak mutatni, hanem a gyerekeket képességük szerint, az alaptanterv alapján kívánják oktatni. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok szülő fogja tapasztalni: a gyermekét ezekben a nem-tagozatos osztályokban lelkiismeretes, jól felkészült pedagógusok tanítják majd. • Két iskola, a KolozsváriTéri Altalános Iskola és a Makkosházi Általános Iskola kapott megbízást arra, hogy a dyslexiás gyermekek számára indítson csoportot. Elegendő lesz ez a két osztály? - Igen. Ennek komoly előkészítő munkálatai voltak; a Nevelési Tanácsadó és az Ideggondozó Intézet vizsgálta az óvodáskorú gyermekeket, s az innen kapott névsor alapján tudjuk, hogy 31 olyan hatéves korú kisgyermek van, akinek javasolják az ide való jelentkezést. A tavalyi évhez képest előrelépés az is, hogy idén már sikerült a legtöbb érintett gyermek lakóhelyéhez közeli iskolában elhelyezni ezeket az osztályokat. • Visszatérve a lakóhely szerinti felvételhez: mi történik akkor, ha az illető iskolában a tagozatos osztályok mellett fennmaradókban nem férnek el a lakóhely szerint jelentkezők? - Ilyen esetben a szülőnek fellebezési joga van. Ar. iskolába benyújtott, s az önkormányzat jegyzőjéhez címzett írásos feilebezésben kell kérnie a gyermek felvételét. Ennek alapján megvizsgáljuk majd, hogy van-e még hely az illető iskolában, s ha nincs, akkor a hozzá legközelebb eső iskolák körében keressük majd az elhelyezési lehetőséget. A legrosszabb eset az, amikor még a környéken sem találunk helyet - ilyenkor a város más iskolájába kell őt átirányítanunk. • Mi történik akkor, ha a szülőnek arra vonatkozólag is konkrét kívánsága van, hogy milyen írás-olvasás oktatási módszerrel tanítsák a gyermekét? - Ilyen esetben, ha erre a lakóhely szerinti iskolában nincsen mód, megvizsgáljuk, hogy a város mely iskolái használják az általa kívánt módszert. Az elmúlt évben erre is volt példa, és három-négy iskolát is meg tudtunk jelölni a szülőnek. • Ilyenkor is fellebezni kell... - Igen, mint minden esetben, ha az iskola hely hiányában elutasít valakit. A fellebezési határidő 15 nap, a hely megtalálása kissé több időbe telik. Tavaly egy hónap alatt sikerült valamennyi gyermeket a szülők számára is megnyugtató módon elhelyezni. S. P. s. Telt ház a Talentban Az idén év elején megalakí:. tott, s máris 200 tagot számláló Kis- és Középvállalkozások Kamarája - szegedi irodája hamarosan az ügyfelek rendelkezésére áll - hívott meg csütörtök délutánra, a Talent Centerbe vállalkozókat, azért, hogy az inkubátorházat üzemeltető kft. tevékenységét megismerjék. A konzultatív jellegű találkozón dr. Kapás Ferenc ügyvezető igazgatónak módjában állt elmondani: a Talent Center az ország egyetlen olyan, kisvállalkozásokat segítő központja, amely nem kap támogatást sem a kormánytól, sem az önkormányzattól. A szegedi Talent Center az ország első inkubátorháza volt, 1991 februárjában vette birtokába a volt KISZ-iskola területét és ingatlanait. A működtetéshez az év szeptemberében kezdtek hozzá, s 1992 szeptemberében már kitehették volna a megtelt táblát. A támogatásra szoruló kezdő vállalkozások rendelkezésére bocsátottak 50 irodát, amelyeknek az alapterülete egyenként 14-16 négyzetméter között mozog. Az indulás nehézségeivel küzdő cégek számára az a segítség, hogy mindössze havi 10 ezer forintot kell fizetniük a bérleményekért, valamint 1200 forinttal kell hozzájárulniuk a költségekhez. Az irodákhoz ,jár" - a kiegészítő heíyiségek használatán kívül - egy telefonmellék, fax, telex, fénymásoló, 24 órás porta- és információs szolgálat, vállalkozói tanácsadás. kiállításokon való részvétel lehetősége, egy 7,8 hektár nagyságú park a maga sportolási lehetőségeivel, egy olyan étterem, amelyben 85 forintba kerül a menü, továbbá motel, apartmanok, kemping, drinkbár. Továbbá az is a támogatás egy formája, hogy a vállalkozók megismerhetik és kölcsönösen segíthetik egymást. Május l-jétől a Talentbe költözik egy budapesti kertépítő cég, amely angol típusú parkot varázsol a volt KISZ-iskola helyére. (Ez számára egyben referenciamunka is.) Mellesleg a Talent ingatlanaiban mintegy 500 négyzetméter alapterületű tetőtér vár beépítésre, tehát az induló vállalkozások lehetőségei szinte korlátlanok. Dr. Kapás Ferenc még hozzátette az elmondottakhoz: a nyugati statisztikák szerint egy kezdő vállalkozás életképessége 2 év. Ám azok a cégek, amelyek inkubátorházban cseperednek fel, az életben maradáshoz plusz két és fél esztendő sanszot kapnak. F. K.