Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-21 / 92. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1993. APR. 21. Távközléstechnika Tajvani cég Magyarországon A Sun Moon Star csoport 1945-ben alakult elektronikai beren­dezések, részegységek forgalmazására. Az irodatechnikai beren­dezések terén olyan sikereket ért el, hogy hamarosan a hazai telefonszolgáltatás első számú magán-ellátójává vált. A cég jelenlegi arculatát 1973-ban nyerte el, amikor megalakí­totta saját gyártórészlegét - Vidar Sun Moon Star néven. Az üze­mek fő profiljai: központi irodatechnikai berendezések (mikro­hullámú rendszerek); fogyasztói végberendezések (PB X, mobil telefonok, személyi hívók); PC-k és részegységei; tápegységek és UPS-ek. 1980-ban az elsők között mutatkozott be az amerikai piacokon digitális telefonrendszerével. A mikrohullámú adatátviteli rend­szerek, hálózatok elterjedésével 1987-re kifejlesztette saját magas frekvenciájú vezeték nélküli, illetve cellubáris mobil telefonjait. A hazai telephelyeken kívül offshore üzemek működnek Ko­reában, Thaiföldön, USA-ban, Kanadában és Ausztráliában. Termékeinek kelet-európai kizárólagos forgalmazói jogát az Inson International Corporation Tajvan magyarországi tagja, az Inson Külkereskedelmi Kft. gyakorolja. Az Inson Külkereskedelmi Kft. számítástechnikai eszközök és távközlési termékek forgalmazására szakosodott. Több távol-ke­leti gyártócég képviseletét látja el a térségben. Viszonteladóinak köre a Procontrol LTD. csatlakozásával tovább bővült. Az Inson Kft. mint Sun Moon Star szerviz, szolgáltatásait tajvani mérnök vezetésével végzi. Kéijervrészletes ismertetőt telefonon vagy írásban! ^ INSON PROCONTROL •2220B3SS3Í 1137 Bp., Visegrádi u. 9. Tel.: 1/112-1293 6720 Szeged, Széchenyi tér 8. Tel.: 62/472-372 Sun Moon Star SZAKISMERET, MINŐSÉG, SZOLGÁLTATÁS ÖNÉRT! Adónaptár Idő­Adóbevallás Adófizetés pont Április Évközi (negyedéves) adó­25. Évközi (negyedéves) adó­bevalló 1993.1. negyedévi adóbevallása 28. Társasági adóelőleg-fizetés az előző évi határozat alapján (TA. 18. § (2) bekezdés) Május Társasági adóelőleg-fizetés az 10. előző évi határozat alapján (TA. 18. § (2) bekezdés) Áfa-alany 1993. évi havi adóbevallása Havi adóbevallásra kötele­zettek 1993. április havi adóbevallása 28. Társasági adóelőleg-fizetés az előző havi határozat alapján (TA. 18. § (2) bekezdés) Milyen Fordok az ALBÁK a Capitol Autószalonban? A Mondeo hazai és világ­premierje egy kissé elhomályo­sította a „direkte" a magyar­országi Alba Regia, azaz Szé­kesfehérvár számára készített FORD-ok, az úgynevezett "Albák megjelenését az autó­kereskedőknél. Azok számára pedig, akiknek túlságosan drága a csúcsmodell, számta­lan előnnyel kínálják magukat a FORD ALBÁK. A televízióban is népszerű­sített „magyar" Fordok mint­egy .150 000 forint megtakarí­tást kínálnak tulajdonosaiknak: ennyivel kerülnek ugyanis kevesebbe, mint a hasonló, CL luxus kategóriájú FORD mo­dellek. A legkisebb az Alba-Fiesta a sorban. Ezt a kitűnő városi kiskocsit 1,1-es, benzines mo­tor hajtja meg, háromajtós, napfénytetős, metál színezéssel készül. Az ára éppencsak meg­haladja a milliót. Az Alba Oriont és Escortot azonos áron kínálják: 1,4-es, injektoros, benzines, katalizá­toros motor, metál bordó, zöld és szürke színezés, lenyitható napfénytető ,jár vele" az 1 207 000 forintos vételárért. A legnagyobb, Alba Plus már inkább a Mondeohoz kö­zelít: 1,6 literes, 16 szelepes motorja már minden igényt kielégít. A többi Albával azonos extrához és színhez még központi zár is társul, az ára 1 millió 420 ezer forint. A Capitol autószalonban megtekinthető Alba-választék nem korlátlan, hiszen ezek a kocsik a magyar megrende­lésre viszonylag kis szériában készülnek a kölni gyárban. Ha pedig az összes gazdára lel, akkor csak egy újabb, talán őszi Alba-akció során lesznek ismét kaphatók, az akkori forint-márka árfolyamtól függő áron. FORD Autószalon és Szerviz Szeged, Dorozsmai út 12. Tel: 62/314-178 Nyitva: hétköznap este 18, szombat, vasárnap 15 óráig Mostanság a földtulajdon rendezetlensége eltereli a figyelmet a mezőgazdaságra érvényes alapvető közgaz­dasági összefüggésekről. A kárpótlási földárverésekkel, a tagi részarányföldek kiméré­sével ez az esztendő is eltelik. A törvényekben időzített bom­baként lapul még egy-két el­lentmondás, amely törvény­szerűen adja majd a viták, állásfoglalások témáját. Pedig a föld csak egy eleme a pa­raszti gazdálkodásnak, célszerű már most foglalkozni a többi­vel is, hogy ezek tisztázása ne vigyen el újabb értékes éveket. Ismerőseim között több is akad, aki nem tudott ellenállni a kínálkozó lehetőségnek, s kézzelfogható valóságában szerezte vissza saját vagy szülei, nagyszülei tulajdonát. Ebből a szempontból csak technikai kérdés, hogy kár­pótlási liciten vagy részarány kiméretéssel jutottak hozzá. Tudok emiatt családi perpat­varrról is. A papa meglepetés ajándékként adta át a fiata­loknak az öthektáros, jófekvé­sű parcellát, mondván, számára a munka már nehéz, a továb­A tulajdon bűvöletében Mire adjunk ki ötvenezret? biakat intézze a gyerek. Igen rosszul esett neki a visszauta­sítás, s nem is értette, hisz eddig életrevalónak ismerte. Nem maradt más választása maga indult el traktorost ke­reni, vetőmagot vásárolni. Gyorsan vissza is fordult, a nyugdíjból félretett tartalék semmire sem volt elég. A gyerekeihez szorult kölcsönért. Gazdálkodni készülők újon­cok, vagy a gyakorlatból né­hány évtizedre kizökkentek hajlamosak elfeledni az évszá­zadokra érvényes logikát. Az egyik termés árából lesz a másik alá való trágya, az el nem adott kukoricából bevételt jóval később fialó sertés. Induló helyzetben az első tétéles bevételig ropogós kúpé­ból megy a kiadás, s a megté­rülés csak Ígéret s nem bizo­nyosság. Egy gazdaköri ren­dezvényen zsákmányoltam azt a kis brossúrát, amelyet percek alatt elkapkodtak a résztvevők. Az utóbbi évek szántóföldi növénytermesztési költségeit dolgozta föl tudományos alapossággal. Itt Bizony fehé­ren feketén az áll, hogy tavaly egy hektár kukoricába 50 ezer forintot kelfttt befeccelni, a napraforgót és a tavaszi árpát közel 30 ezerből lehetett ki­hozni, a cukorrépát ennek duplájából. A piac, a vevő megléte esetén is végig kell gondolni, az öt hektárra 150 vagy 300 ezer forintot képes a családi kassza nélkülözni, s eszerint is alakulhat a vetés­szerkezet. A bevétel a hozam és az értékesítési ár függvénye, s teljesen független attól, hogy ki mennyit gürcölt és költött. Az éppúgy érdektelen ebből a szempontból, hogy támoga­tásra érdemes újgazda, vagy tönkremenésre szorított szö­vetkezet művelte a földet. Adott esetben a napraforgó és a cukorrépa termelő „haszon­talanul" pazarolt el egy évet. A kukoricás sem tudott tíz szá­zaléknál többet fogni. Ameny­nyiben piaci kamatú kölcsönt vett föl rá, már vesztett. Az efféle „vesztés" esélye sem mindenki számára adott. Kialakulatlan az a kisbank hálózat, mely magángazdák termelését finanszírozó 20 vagy 200 ezer forint kölcsö­nökkel foglalkozna. Aki nem ismeri a feltételeket, s nem képes egy szeletét megsejteni a jövőnek, csalódásra kárhoz­tatott. A repülő rózsaszín elefántokat ígérő politikusok­nak sem ártana megismerni egy-két idevágó közgazdasági összefüggést. Kevesebb lehet­ne a saját kárán tanuló. Tóth Szeles István Iparpolitika is termékfelelősség A kormányzat szabályoz és szolgáltat pai Közösség minőségszabályozási rend­szere teljességében itthon csak az évezred második felében jelenik meg. A közeljövő egyik fontos feladatának jelöli meg a kormányzat az iparfejlesztés és a környezetpolitika összehangolását. Ennek lényeges eleme a környezetbarát műszaki fejlesztés - pénzügyi ösztönzés­sel, a banki szféra jelentős szerepvállalá­sával. A privatizációs átalakulási tervek­nek is tartalmazniuk kell környezetvédelmi programot, melynek megvalósítását egy garanciaalapból kívánja segíteni a tárca. Ugyanakkor a fogyasztási cikkek forga­lomba hozatalának engedéylezésekor is célszarű figyelembe venni a környezet­védelmi szempontokat. Az ipari tárca a saját területén elő kí­vánja segíteni a kormányzat, a munkaadók és munkavállalók közti érdekegyeztetést. A szakmai szövetségeket, melyek nem hagyományos érdekegyeztetési funkciót, hanem szakmai koordinációt látnak el a minisztérium alkalmasnak találja ma még hatósági jogkörbe tartozó funkciók átvé­telére is. Az ipari koncepció kidolgozói szerint a közeljövőben kulcsszerephez jutnak a sokoldalúan képzett, nyelvismerettel, széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező menedzserek. Az új igényekre a képzésnek is reagálnia kell, ezért szükség van az iparpolitikával összhangban levő oktatásfejlesztési koncepció kidolgozására - az ipari szaktárca közreműködésével. K, G. Astrák a szerelőszalagon. Minőségszabályozás. Az állam szerepe hoszú idő óta a gaz­daságelméleti viták egyik központi kér­dése. Az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium nemrég napvilágot látott középtávú ipari koncepciója úgy határozza meg az állam szerepét, hogy „az ipari kormányzat szabályoz és szolgáltat". Á koncepció ki­dolgozói elsősorban a minőségügy, a szab­ványügy, a környezetvédelem, az érdek­egyeztetés és a humánpolitika terén tartják fontosnak a minisztériumi szerepvállalást. A minőséggel kapcsolatos feladatok megoldásában a jövőben részben közvet­lenül - törvényelőkészítési, -végrehajtási és államigazgatási szerepben, részben közvetlenül - támogatással, tudatformálás­sal kívánnak részt venni. Mindenekelőtt a termékfelelősség intézményének bevezeté­sét tűzik ki célul, mely megfelelő védel­met nyújt a fogyasztók számára. A fo­gyasztói érdelvédelem emellett törvényi szabályozást is igényel, és szükség van a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek létrehozására, a fogyasztói kifogásokkal kapcsolatos viszgálatok rendszerének mó­dosítására. Az ipari tárca szerint az Euró­A népi bölcsmondásoknak egész sorát ismerő anyai nagy­anyám mondogatta leányuno­káinak: „Mosogassál ma öröm­mel, mint holnap körömmel." Hogy mennyire igaza volt nagyanyámnak, a háziasszo­nyok a megmondhatói, meg a vendéglátásban erre a sorsra ítélt emberek, amikor sokszor „arcuk verejtékével" is moso­gatnak. De bizony 100 évvel ezelőtt jelentkezett a feltalálók között egy okos asszony, Josephine Cochrane, aki az 1893. évi chicagói világkiállításon talán legnagyobb sikert aratott az első mosogatógéppel. Ez a gazdag chicagói családból származott nő Shelbyvilleben élt politikus félje oldalán, fgy hát sűrűn kellett partikat adnia, és mindig bosszankodott azon, hogy a személyzet egyre több porcelánt tör el a készletekből, mosogatás és törölgetés során. Okos fejét azon törte, hogy hogyan lehetne elkerülni érté­kes porcelánkészleteinek teljes lemorzsolódását, amelyek kő­A mosogatógép centenáriuma zött még olyanokat is számon tartott, amelyeket édesanyjától örökölt, 1872-ből. így jött rá arra, hogy ezt a konyhai „had­műveletet" emberi kéz érintése nélkül kellene végrehajtani. De az ötletes géppel bizony saját hazájában, az USÁ-ban sem ment sokra, nehéz és hosszú utat kellett megjárnia a jelentősebb sikerig, amit egy későbbi év április 20-án ért el. Azután, úgy 65 évvel ezelőtt egy sor elektromos készülék vonult be a polgárasszonyok háztartásába: a mosogatógép, a mixer, a porszívó, igaz, ez már korábban, 1901-től. Az első kisméretű elektro­motorokat a háztartási gépek számára 1924-től kezdték gyártani, sorozatban, és egyre több ésetben kerültek be a háztartási gépekbe. Európában az első'jó vákuummal rendel­kező porszívó 1927-ben jelent meg, ronda, nagy fedeles acé­fazékhoz hasonló üsttel, és rengeteg szívófejjel, kefe- és kaparóeszközzel stb. A német Miele cég 1929­ben „dobta piacra" az első mo­dernnek mondható háztartási mosogatógépet, amelyben egy forgó lapátkerék fecskendezte be a mosogatóvizet az edé­nyekre. Azután egy gombnyo­másra a gép a vizet leszi­vattyúzta. Ezeket a szerke­zeteket elsősorban a vendég­lőkben és a kávéházakban alkalmazták, mert a háztar­tásokban akkor még bőségesen voltak cselédlányok (háztartási alkalmazottak). És 1930-ban a Miele cég egy okos mérnöke a fakádat felváltotta fémkáddal. A ké­nyelmet később elektromos fűtés és hőfokszabályozás is szolgálta úgy, hogy az előre beállított érték alá történő hőmérsékletesést egy bime­tálkapcsoló önmagától vezérel­te az áramkört. Ez a technikai zsenialitás annyira bevált a későbbiekben, hogy manapság is ilyen vagy hasonló termosztát gondosko­dik a cirkogejzirrel fűtött la­kások egyenletes hőmérsék­letéről. Aztán eme találmányt köve­tően több más műszaki-tudo­mányos alkotással jelentkezett a technikai haladás, nemcsak a nagy társadalom, hanem a háztartások javára is. Ez a centenárium sem mu­tat mást, csak azt, hogy a lassú siker azért eredményeket is hoz, ha jó nyomon haladunk, jelen esetben Shelbyvilletől indulva. És tessék csak belegondolni, hogy a jeles műszaki alkotók szerkezeteikkel miként szol­gálják a földi (konyhai) élet keserveit is. Bátyai Jenó' I

Next

/
Thumbnails
Contents