Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-21 / 92. szám

• Még nem fogyott el a kínai Mérgelődnek a méhészek Nemcsak a sertéstartóknak vagy a fejőstehén-tulajdono­soknak jelenthet óriási problé­mát, mit is csináljanak állataik­kal vagy a tejjel. Ki hinné, hogy a mézfelvásárlások körül sem úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt a méhészek szeret­nék? Pedig nincs dühítőbb an­nál, mint ha valaki kölcsönt vett fel évekkel ezelőtt méhek telepítésére - azzal, hogy a Hungaronektár megveszi mé­zét, aztán a kapott pénzzel nagyszerűen tudja majd a hitelt törleszteni -, ám az átvett mé­zért nem fizetnek? így járt az a négy szentesi és négy csongrádi méhész is, akik a szentesi gyógynövény-fel­vásárlónak, Balogh Kálmán­nénak adták le még tavaly de­cemberben a mézüket. Igaz, akkor valamennyit fizetett érte, annyit, amennyi pénz volt erre a célra. így kapott 20(f ezer forint értékű mézéért 78 ezret B. Gyuláné, majd az OTP felszó­lító levelét a Hungaronektár fővárosi központjához eljuttat­va táviratilag még 10 ezer forin­tot kézhez. Meg is kérdeztem Balogh Kálmánná felvásárlót, mi az oka annak, hogy még mindig tartoznak a méhészeknek. O el­mondta, csak közvetítő ebben a dologban, s ha neki nem fizet a Hungaronektár, akkor ő sem tud fizetni. S ha nem hiszem, (Folytatás a 3. oldalon.) Asszonybarát tömegközlekedés kell! Mint két kis vörös troli­busz, úgy hasonlítanak egymásra a magyar váro­sok forgalmi és tömegköz­lekedési gondjai. Ugyanaz a közlekedéspolitikai örök­ség, ugyanaz a lestrapált út- és vágányhálózat, jár­műállomány. Arató Ba­lázs, a fővárosi önkor­mányzat közlekedési ügy­osztályának vezetője a bu­dapesti adottságokat és le­hetőségeket vázolta tegnap a közúti igazgatóság épüle­tében, a hasonlóságokat, sőt azonosságokat azon­ban nem volt nehéz felfe­dezni - a mese Szegedről is, Szegednek is szól. Hogy megjelenhetett, meg is jelent a különér­dek: a lakosság és a politi­ka csoportjai, a pártok, ut­cák és kerületek olykor egymással szemben mű­ködnek. A környezeti álla­pot kritikán aluli: a zaj­szint mintegy öt decibellel magasabb, mint a nyugati nagyvárosokban, az ólom­szennyezettség 10-27-sze­rese a megengedett érték­nek (az Üllői úton huszon­ötszöröse, a Szeged felől érkezőnek tehát nemigen érdemes letekert ablakkal beautózni a fővárosba). (Folytatás a 3. oldalon.) • A pártiskola árnyékában 1 i I Ww Csupa virág, illat és madárfütty... Gondozott kertek, a zsenge zöldség fogadására megvetett, elsimított földágyá­sok. Örökzöldekkel díszített gyümölcsfa-csokrok között bújnak meg az egykor külterületi telkekre épített, azóta kissé megkopott, toldozott-foldozott kis családi házak. Mára már két-három nemzedéknek otthont adók, vagy az özvegyek magányát körbefalazók... Akár irigylésre méltóak is lehetnének Szeged Rózsadombjának lakói, ha életüket nem keserítette volna meg több évtizeden át a harc, melyet saját tulajdonukért vívni voltak kénytele­nek, s amelyet - rendszerváltozás ide vagy oda - vívni kénytelenek ma is. Szentség-e a magántulajdon? A legidősebbek sem igen emlékeznek arra, mikor hívták össze az első lakógyűlést, amelyen közösen tilta­koztak a Rózsa Ferenc sugárút és a Bal fasor ingatlanait érintő építési tilalmak és korlátozások ellen. Nem számol­ták azt sem a mintegy ötven telek tulajdonosai, hogy a napokban, a Bálint Sándor Művelődési Házban megtartott (Folytatás az 5. oldalon.) Foto: Schmidt Andrea ^^^^ 0 ALAPÍTVA: 1910-BEN 0 DELMAQYARORSZAQ SZERDA, 1993. APR. 21., 83/92. R^SW ÁRA: 15 FT • Márciusban majdnem 7 mil­liárd forinttal növekedett a belföldi magánszemélyek devizaszámláinak forintértéke, ami 166 milliárd 780 millió forint volt - mondták el a Magyar Nemzeti Bankban az MTI kérdésére, hozzátéve, hogy a növekedés elsősorban a forint márciusi 2,9 százalékos leértékelésével magyarázható. A devizaszámlák értéke dollárban kifejezve jelenleg közel 1,9 milliárd, 200 millió dollárral több, mint egy évvel ezelőtt. Tavaly márciusban a devizabetétek értéke 138 • A Városgazdálkodási Válla­latnak csakúgy, mint minden önkormányzati, állami cégnek piacgazdasági viszonyok kö­zött is működőképes, gazdasá­gos vállalkozássá kell alakul­nia. Mivel jelenleg szinte alig van nyereséges tevékenysége, számba kell venni és meg kell szüntetni a veszteségforráso­kat. Az alaptevékenységeket ­úgymint a köztisztaság, a hul­ladékelszállítás biztosítása, a zöldterület-fenntartás, a temet­kezés - a melyek önkormány­zati feladatok is, természetesen továbbra is el kell látni. A VGV többi tevékenységét vi­szont csakis akkor érdemes megtartani, ha azok hasznot hoznak a vállalatnak, így a vá­rosnak is. A Városgazdálkodás Thö­köly úti virágkertészete tavaly 12 millió forintos veszteséget termelt, ezért a vállalat vezetői megvizsgálták, mit lehetne ten­ni ezzel a tevékenységgel. A legszélsőségesebb vélemény az volt; meg kell szüntetni a vi­rágtermesztést. Ez viszont a vagyon áron aluli értékesítését és 65 dolgozó elbocsájtását je­lentené. (Folytatás az 5. oldalon.) Hol „terem" a fegyver? • A szegedi rendőrök lőfegy­verrel és lőszerrel való vissza­élés bűntettének alapos gyanú­ja miatt eljárást indítottak P. I., 45 éves gépkezelő, a városgaz­dálkodási vállalat sándorfalvi szeméttelepének dolgozója ellen. A szegedi III-as rendőr­állomás járőrei az algyői olaj­mezőn igazoltatták a Seat Pan­da személygépkocsival közle­kedő gépkezelőt. A jármű át­vizsgálása közben a gépkocsi­ban Kínai gyártmányú, szétsze­relhető (gyári száma 718570), 22-es kaliberű fegyvert talál­tak, melynek tárában 22 darab 48-as kispuskalőszer volt. A gépkocsi további átvizsgálása során újabb 12 kispuskalőszert, egy darab 12-es sörétes va­dászfegyverbe való lőszert és egy darab éles géppisztolylő­szert találtak. A történések ter­mészetes folytatása: házkutat­ás. A Budapesti körúton lakó P. I. önként adta át a Tex-tí­pusú, cseh légpisztolyból átala­kított lőfegyvert, melynek töl­tényűrében egy darab kispus­kalőszer volt. Gyanúsítottként való kihallgatásakor nevezett elmondta: a fentiekben felso­rolt tárgyakat a Sándorfalvi úton levő szeméttelepen talál­Fotó: Schmidt Andrea ta. Az ügyet tovább vizsgálják. Fotó: Gyenes Kálmán • Hétmilliárddal növekedett Lakossági devizaszámlák milliárd forint volt, azaz a növe­kedés egy év alatt forintban számolva mintegy 30 milliárd. A lakossági devizabetétek mintegy felét márkában veze­tik, 20 százalékai dollárban, 12 százalékát pedig schillingben, a többit meg egyéb valutában. A város virágai Mi legyen a VGV-kertészettel?

Next

/
Thumbnails
Contents