Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-20 / 91. szám

KEDD, 1993. APR. 20. Vendégünk: Gyulay Endre BELÜGYEINK 3 A megyés püspök a Délmagyarország lapindító értekezletén. (Fotó: Schmidt Andrea) • Tegnap ritka vendéget üdvö­zölhettünk a Délmagyarország szerkesztőségében Gyulay Endre szeged-csanádi püspök személyében. A püspök urat, miután Dlusztus Imre főszer­kesztő fogadta őt, vendégül láttuk a lapindító értekezleten, ahol egyik javaslatával maga is hozzájárult vezető riportunk informatívabbá téleléhez. Ezután a Délmagyarország vezető munkatársaival köz­vetlen beszélgetést folytatott az újságíró klubban; szóba került az egyházi ingatlanok bo­nyolult jogi helyzete, a helyi és a központi sajtónak a római ka­tolikus egyházzal kialakított viszonya, valamint a lapunk és a püspöki hivatal közötti ­minden bizonnyal a jelenlegi­nél sokkal hatékonyabb - in­formációáramlás is. • (Folytatás az I. oldalról.) - Ahogy a nevében is benne van, elválaszthatatlan működé­sétől a titkosság, a konspiráció. Tehát azt gondolom, nem is lenne helyes,, ha bárki, kívülről betekinthetne a munkába. Ez veszélyes üzem. Nem baj, ha még egy nemzetbiztonsági bi­zottsági tag is csak korlátokkal lehet informált. • S ezeket a korlátozottan megszerezhető információ­kat igyekszik-e megszerez­ni? - Igyekszem, bár nem állí­tom, hogy ezek a törekvéseim mindig sikerre vezetnek. Nagy hátrány, nincsen nemzetbizton­sági törvény, csak hézagos és bizonytalan szabályozás. Sze­mélyes kapcsolatokon múlik, jó viszony alakul-e ki a szol­gálat, a szolgálatot felügyelő miniszter illetve az őket együt­tesen felügyelő parlamenti bi­zottság között. Örömmel mond­hatom, itt nincsenek jelen a máshol meglévő pártharcok, és sikerült korrekt munkakapcso­latot kialakítanunk. Miért mondott nemet ? Az elnöki posztra jelöltek listáján Fodor Gábor neve is szerepelt, ő azonban nem vál­lalta a jelöltséget. Megkérdez­tük tőle: miért? - Úgy ítéltem meg,hogy • Fidesz-kongresszus Új „titokminiszter"? Viktornak van legnagyobb esé­lye arra, hogy azokat a remé­nyeket, elvárásokat valóra vált­sa, amik a Fidesz irányában megnyilvánulnak. • Orbán Viktor kortesbe­szédében megemlítette: kül­ső erők időről időre meg­próbálnak éket verni a ve­zetők közé. Nem ez a szán­dékom, de felmerül a kér­dés: milyen viszony van a Fidesz két vezéralakja kö­zött? Mit szól Orbán Viktor állítólagos véleményéhez, miszerint Fodor Gábort túl puha politikusnak tartja? - Mások vagyunk természe­tesen. Én úgy gondolkodom kettőnk viszonyáról, hogy mind a ketten tudunk olyat, amit a másik nem tud. Ennek jegyében törekszünk arra, hogy tudjunk együtt dolgozni, s ed­dig ez még sikerült is. • Hogyan értékeli a Fidesz kongresszusát? - Profi módon szervezett kongresszus. Remélem, hogy az új alapszabály jól fog mű­ködni, s nem igazolódnak be azok a félelmek, amiket sokan hangoztattak, miszerint túl cent­ralizált lesz a Fidesz. A prog­ramnyilatkozatok jelentős ré­szét is jónak tartom, bár sok problémát is látok bennük. De ezt is majd az idő dönti el. • A szekcióüléseken elké­szített határozati javaslato­kat szinte ellenszavazat nél­kül fogadta el a kongresz­szus. Valóban ennyire egy­séges lenne a Fidesz? - Alapvetően igen. Ez egy olyan párt, amelyikben vannak viták, kell is, hogy legyenek, de összességében jól együtt tu­dunk dolgozni. S ez nagy ered­mény, azt hiszem. A kongresszuson megkér­deztük Náfrádi Zoltánt, a Fi­desz szegedi önkormányzati frakciójának vezetőjét, hogyan értékeli az eseményeket. - A legfontosabb dolognak azt tartom, hogy fölemelték a felső korhatárt, s ez sok ember számára megnyithatja az utat a Fideszbe. Az új szervezeti struktúra pedig azt a célt szol­gálja, hogy a Fidesz kormány­zásra is kész felépítménnyel, hatalmi struktúrával rendelkez­• Hogyan értékeli a párt belső viszonyait? - A megalakulás óta tapasz­talható egy bizonyos bázisde­mokrata és egy pártszerűbb szemlélet kettőssége. • Mit jelent az, hogy bázis­demokrata? - A budapesti Vass József nevével fémjelezhető társaság kezdettől fogva módosító in­dítványok özönével árasztja el a pártot, melyek lényegét ők az abszolút demokráciára való tö­rekvésben fogalmazzák meg. Nagyon odaadó, lelkes embe­rek, mozgalmár nézeteik meg­valósítása mégis anarchiára emlékeztető helyzetet hozhatna létre. • Hogyan látja a Fidesz hatalmi kérdéseit? - Orbán Viktor és szűkebb köre erősödött meg egyértel­műen. • A párt szempontjából jó­nak látja így ezt a folyama­tot? - Azt hiszem, most rájuk van szükség a választási sike­rek érdekében. A választások után pedig szükséges újraérté­kelni a helyzetet. Balogh Tamás Kétmillió szavazat kell (Folytatás az 1. oldalról.) értésükkel alkothatók a nyug­díj-, illetve az egészségbiz­tosítással kapcsolatos rende­letek. Amennyiben érvényes lesz a választás, akkor megalakul a 60-60 képviselőt számláló nyugdíj- és egészségbiztosítási közgyűlés. A nyugdíjbiztosítási közgyűlésbe 24 képviselőt de­legálnak a munkáltatók, 32 főt választanak a biztosítottak, 4 képviselőt küld a Nyugdíjasok Országos Kamarája. Az egészségbiztosítási köz­gyűlésbe 30 képviselőt kell választani, akik mellé 30 kép­viselőt delegálnak a munkálta­tók. A több mint tizenegyezer la­kóhelyi szavazókör helye álta­lában megegyezik az 1990-es önkormányzati választások al­kalmával kialakított szavazó­körökével, de lehetőség nyílik szavazásra a munkahelyeken is. A társadalombiztosítási vá­lasztásokról szóló törvény ki­mondja, hógy ahol legalább 500 munkavállaló kíván a munkahelyén szavazni, a mun­káltató kötelesMunkahelyi sza­vazókör felállításának igényét bejelenteni a település jegy­zőjéhez. Ahol 500-nál keve­sebb, de legalább 200 munka­vállaló kíván a munkahelyén szavazni, ott a munkáltató kez­deményezheti a jegyzőnél mun­kahelyi szavazókör kialakí­tását. A tb-önkormányzati válasz­tásokon választhat és választ­ható valamennyi magyar ál­lampolgár, akinek állandó ­ennek hiányában: ideiglenes ­lakóhelye Magyarországon van. Nem választható a tb-önkor­mányzat képviselőjének az or­szággyűlési képviselő, a kor­mány tagja, az államtitkár, va­lamint a társadalombiztosítás igazgatási szervének dolgozó­ja­A szakszervezeti szövetsé­geknek április 30-ig kell a lis­táikat eljuttatniuk az Országos Választási Bizottsághoz. Május 7-én teszik közzé, mely szervezetek szerepelnek a szavazólapokon. Május 21-én kerül sor a választásokra, ami­kor is a választó a szavazóla­pon szereplő szakszervezeti szövetségek közül egyre vok­sol. Tegnap Szegedre látogatott dr. Kökény Mihály, a Magyar Szocialista Párt egészségügyi és szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozó országos ügyvivője, akit arról kérdeztünk, mikép­pen viszonyul az MSZP a tb­önkormányzati választásokhoz, hiszen köztudott, hogy vannak olyan pártok, amelyek ellenzik a tb-önkormányzatok felállítá­sát. Az MSZP ügyvivője el­mondta. hogy pártja maximáli­san támogatja a tb-önkormány­zatok létrejöttét, hiszen csak e szervezeteken keresztül nyílik lehetőség a járulékfizető állam­polgárok érdekképviseletére. Az MSZP alapvető kérdésnek tartja, hogy érvényes legyen a szavazás, tehát a választásra jogosult polgárok 25 százaléka vegyen részt ebben. Félelmeik vannak e 25 százalékos részvé­teli arányt illetően, mégpedig azért, mert a tb-önkormányza­tok választásának időpontja munkanapra, ráadásul péntekre esik. Az MSZP véleménye sze­rint a kampány egyik legfonto­sabb feladata valamennyi szak­szervezeti szövetség számára a részvételre való mozgósítás. A szakszervezeti szövetségeknek meg kell értetni az emberekkel, hogy amennyiben érvénytelen lesz a választás, akkor minden marad a régiben a társadalom­biztosítás területén. Az MSZP valamennyi szak­szervezeti tömörüléssel együtt­működik - noha szorosabb kapcsolata az MSZOSZ-szel van - annak érdekében, hogy az állampolgárok menjenek el szavazni május 21-én. K. K. crt agyonvédelemmel, riasztók szerelésével fogl _/ barátom meséli: cégük új feladatot kapott a szerelésével foglalkozó minap. Energiahordozókat, azazhogy azok (műszaki okokból) itt­ott a föld felszínére bukkanó csővezetékeit, „szelepeit" kel­lene biztosítaniuk - tolvajok ellen. Mert az újabb módi sze­rint a vezetékekből lopják az egyre értékesebb, mind drágább energiát. Divatba jött odasomfordálni a „szelephez", ki­nyitni azt, s megcsapolni a vezetékeket. Hogy ez a „tevékenység" veszélyes, sőt mások életét is veszélyeztető lehet? Hogy az avatatlan kézzel kinyitott, megrongált „csapból" kiszabaduló energia fékezhetetlen, romboló erővé képes válni? Hogy a rosszul visszazárt „sze­lep" szivárgása tűz- és robbanásveszélyes, hogy környezet­szennyező? Talán meg sem fordul a lopni járók fejében. Gondolataik nyilván csak „célra tartanak": ingyen jutni energiához, felhasználni vagy eladni azt. Hogy az ára em­berek élete, környezetének végzetes szennyezése lehet? Ar­ra figyeljenek csak a csőkígyók tulajdonosai, üzemeltetői. Próbálják ők megakadályozni, hogy a „sziszegtetés " ne so­dorjon embereket halálos veszedelembe. Terveztetik, szereltetik a riasztókat. Tenger sok pénzt ál­dozva a gazemberek távol tartására. Csakhát félő, hogy az életveszéllyel dacolókat a lebukás veszélye nem fogja iga­zán elriasztani. A jelenség viszont riasztó - sőt, félelmetes. Robbanást, tűzvészt, mérgezést okozni képes, emberéleteket kioltható anyagokkal manipulálnak, állandó veszélyhelyzetet te­remtve - s egyenlőre sajnos még többnyire büntetlenül. A „csőcsapolók" tettéhez képest az áramszedés, a villamos energia (egyébként ugyancsak életveszélyes) tolvajlása hovatovább piti kis szajrészerzésnek számít. A gáz- és vízórák fineszes átalakításával szerzett „díjkedvezmények" elérésével együtt. Hí „menők" elkezdtek nagyobb tétekben játszani: ember­UÜ életeket is veszélyeztetnek. S nemcsak egyféle értelem­ben. A biztosítóberendezések, a riasztók átmenetileg talán visszarettentik majd a tolvajokat. - Bár, ha a vasáti sorom­pók akkumulátorainak tragédiák ellenére is további lopko­dására gondolok, nem igazán hiszek ebben. - Ha pedig a mások esetleges halálára is fittyet hányó gondolkodásmód, a gátlástalanság e téren is tettenérhető, mifelénk mostaná­ban sajnálatosan egyre erősödő jelenségén eltűnődök, egé­szen borúlátó vagyok. Sőt, riadt. Félek ugyanis, hogy en­nek igazi káraitól megóvó vagyonvédelmi eszközt, riasztó­berendezést nem találtak még fel... Orszaggyüles Titkos támogatások Az alapítványoknak jut­tatott, illetve szánt titkos kormánytámogatások ügyé­ben zajlott pengeváltással kezdődött hétfőn az Or­szággyűlés plenáris ülése. Szabó Tamás, a privatizá­ciós ügyekért felelős minisz­ter szerint a kormány az ala­pítványok vagyonhoz jut­tatásával nem sérti a törvé­nyeket és a segítségnyújtás­sal nem veszélyezteti a de­mokráciát. Kuncze Gábor, a szabaddemokraták frakció­vezetője ennek ellentmon­dott, mert az SZDSZ sze­rint a kormány az alapítvá­nyokon keresztül változtat­ja magánvagyonná az. álla­mi vagyont, erre példa az eddig ismeretlen Magyar Kultúra Alapítvámy is. Szabó Tamás felszólalásában elsőként arról tájékoztatta a Tisztelt Házat, hogy az alapít­ványok már a Németh-kormány idején is részesültek állami tá­mogatásban, amennyiben közfe­ladatok ellátását vállalták ma­gukra. Ez tehát nem az Antall­kormány találmánya, és a ka­binet minden esetben az érvé­nyes jogszabályoknak megfel­elően jár el. Az alapítványok kö­zvagyonnal való támogatása a demokráciát sem ássa alá - uta­sította vissza a miniszter az SZDSZ vádjait, majd állításának alátámasztására példaként hozta fel a cigányság oktatását támo­gató Ghandi Alapítványt és az első világháború áldozatainak emlékére létrehozott pénzalapot. A Kuncze Gábor által új példa­ként megnevezett Magyar Kultú­ra Alapítványra is kitért a priva­tizációs miniszter, mondván, hogy azt a kormány a költségve­tés általános tartaléka terhére, egy nem titkos, hanem belső kormánydöntéssel - úgynevezett 3000-es belső döntéssel - hozták létre. Célja pedig a környező or­szágokban élő magyar közéleti személyiségek és a hazai kultu­rális élet kapcsolatainak kiszéle­sítése. Szabó Tamás végezetül természetesnek nevezte, hogy az ellenzéki pártok a már megkez­dett választási kampányban tá­madják a kormányt, de kérte, hogy ezt korrekten tegyék. Kuncze Gábor - akinek terve­zett felszólalásáról már előre hírt adott a sajtó - visszautasította, hogy az SZDSZ-t az alapítványi ügyek feltárásánál kampánycé­lok vezérelnék, majd megerősí­tette: ezek az ügyek azt bizonyít­ják, hogy a kormány a közva­gyont magánvagyonként kezeli. Az 1992 augusztusában, a nyil­vánosság elől elhallgatottan megalapított Magyar Kultúra Alapítvány például felbecsülhe­tetlen értékű vagyonhoz jutott, amikor egy októberi titkos dön­téssel megkapta a Disz téren álló Országos Levéltár épülete tulaj­donjogának háromötödét - állít­otta a frakcióvezető. A Magyar Kultúra Alapítvány - hasonlóan a Duna TV működtetésére létre­hozott Hungária Televízió Ala­pítványhoz - Csoóri Sándor ne­vén és címén került bejegyzésre ez év januárjában, létrehozása és állami vagyonnal történő ellátása azonban a nyilvánosság és a Par­lament kizárásával történt ­mondta Kuncze Gábor, hangsú­lyozva: az államháztartási tör­vény előírja, hogy az állami va­gyon ingyenes átruházását tör­vénnyel kell kimondani, és a va­gyonjuttatásnak nyilvánosan kell történnie. „A kormány eljárása tehát nem felel meg a jogszabá­lyoknak, és a kabinetet senki nem hatalmazta fel, hogy ilyen módon járjon el." Az SZDSZ ezért az adatok nyilvánossá té­tele érdekében ASZ-vizsgálatok­at kezdeményez a Parlament Ál­lami Számvevőszéki Bizottságá­ban. Szabó Tamás válaszában nem tartotta elég meggyőzőnek Kun­cze Gábor példáit, Kuncze Gá­bor pedig ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy például a levéltári épület tulajdonjogának átruházása nem kapott nyil­vánosságot, és ezen nem vál­toztat az sem, hogy az alapít­vány bejegyzése szabályszerűen történt.

Next

/
Thumbnails
Contents