Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-20 / 91. szám

KEDD, 1993. APR. 20. Vendégünk: Gyulay Endre BELÜGYEINK 3 A megyés püspök a Délmagyarország lapindító értekezletén. (Fotó: Schmidt Andrea) • Tegnap ritka vendéget üdvözölhettünk a Délmagyarország szerkesztőségében Gyulay Endre szeged-csanádi püspök személyében. A püspök urat, miután Dlusztus Imre főszerkesztő fogadta őt, vendégül láttuk a lapindító értekezleten, ahol egyik javaslatával maga is hozzájárult vezető riportunk informatívabbá téleléhez. Ezután a Délmagyarország vezető munkatársaival közvetlen beszélgetést folytatott az újságíró klubban; szóba került az egyházi ingatlanok bonyolult jogi helyzete, a helyi és a központi sajtónak a római katolikus egyházzal kialakított viszonya, valamint a lapunk és a püspöki hivatal közötti minden bizonnyal a jelenleginél sokkal hatékonyabb - információáramlás is. • (Folytatás az I. oldalról.) - Ahogy a nevében is benne van, elválaszthatatlan működésétől a titkosság, a konspiráció. Tehát azt gondolom, nem is lenne helyes,, ha bárki, kívülről betekinthetne a munkába. Ez veszélyes üzem. Nem baj, ha még egy nemzetbiztonsági bizottsági tag is csak korlátokkal lehet informált. • S ezeket a korlátozottan megszerezhető információkat igyekszik-e megszerezni? - Igyekszem, bár nem állítom, hogy ezek a törekvéseim mindig sikerre vezetnek. Nagy hátrány, nincsen nemzetbiztonsági törvény, csak hézagos és bizonytalan szabályozás. Személyes kapcsolatokon múlik, jó viszony alakul-e ki a szolgálat, a szolgálatot felügyelő miniszter illetve az őket együttesen felügyelő parlamenti bizottság között. Örömmel mondhatom, itt nincsenek jelen a máshol meglévő pártharcok, és sikerült korrekt munkakapcsolatot kialakítanunk. Miért mondott nemet ? Az elnöki posztra jelöltek listáján Fodor Gábor neve is szerepelt, ő azonban nem vállalta a jelöltséget. Megkérdeztük tőle: miért? - Úgy ítéltem meg,hogy • Fidesz-kongresszus Új „titokminiszter"? Viktornak van legnagyobb esélye arra, hogy azokat a reményeket, elvárásokat valóra váltsa, amik a Fidesz irányában megnyilvánulnak. • Orbán Viktor kortesbeszédében megemlítette: külső erők időről időre megpróbálnak éket verni a vezetők közé. Nem ez a szándékom, de felmerül a kérdés: milyen viszony van a Fidesz két vezéralakja között? Mit szól Orbán Viktor állítólagos véleményéhez, miszerint Fodor Gábort túl puha politikusnak tartja? - Mások vagyunk természetesen. Én úgy gondolkodom kettőnk viszonyáról, hogy mind a ketten tudunk olyat, amit a másik nem tud. Ennek jegyében törekszünk arra, hogy tudjunk együtt dolgozni, s eddig ez még sikerült is. • Hogyan értékeli a Fidesz kongresszusát? - Profi módon szervezett kongresszus. Remélem, hogy az új alapszabály jól fog működni, s nem igazolódnak be azok a félelmek, amiket sokan hangoztattak, miszerint túl centralizált lesz a Fidesz. A programnyilatkozatok jelentős részét is jónak tartom, bár sok problémát is látok bennük. De ezt is majd az idő dönti el. • A szekcióüléseken elkészített határozati javaslatokat szinte ellenszavazat nélkül fogadta el a kongreszszus. Valóban ennyire egységes lenne a Fidesz? - Alapvetően igen. Ez egy olyan párt, amelyikben vannak viták, kell is, hogy legyenek, de összességében jól együtt tudunk dolgozni. S ez nagy eredmény, azt hiszem. A kongresszuson megkérdeztük Náfrádi Zoltánt, a Fidesz szegedi önkormányzati frakciójának vezetőjét, hogyan értékeli az eseményeket. - A legfontosabb dolognak azt tartom, hogy fölemelték a felső korhatárt, s ez sok ember számára megnyithatja az utat a Fideszbe. Az új szervezeti struktúra pedig azt a célt szolgálja, hogy a Fidesz kormányzásra is kész felépítménnyel, hatalmi struktúrával rendelkez• Hogyan értékeli a párt belső viszonyait? - A megalakulás óta tapasztalható egy bizonyos bázisdemokrata és egy pártszerűbb szemlélet kettőssége. • Mit jelent az, hogy bázisdemokrata? - A budapesti Vass József nevével fémjelezhető társaság kezdettől fogva módosító indítványok özönével árasztja el a pártot, melyek lényegét ők az abszolút demokráciára való törekvésben fogalmazzák meg. Nagyon odaadó, lelkes emberek, mozgalmár nézeteik megvalósítása mégis anarchiára emlékeztető helyzetet hozhatna létre. • Hogyan látja a Fidesz hatalmi kérdéseit? - Orbán Viktor és szűkebb köre erősödött meg egyértelműen. • A párt szempontjából jónak látja így ezt a folyamatot? - Azt hiszem, most rájuk van szükség a választási sikerek érdekében. A választások után pedig szükséges újraértékelni a helyzetet. Balogh Tamás Kétmillió szavazat kell (Folytatás az 1. oldalról.) értésükkel alkothatók a nyugdíj-, illetve az egészségbiztosítással kapcsolatos rendeletek. Amennyiben érvényes lesz a választás, akkor megalakul a 60-60 képviselőt számláló nyugdíj- és egészségbiztosítási közgyűlés. A nyugdíjbiztosítási közgyűlésbe 24 képviselőt delegálnak a munkáltatók, 32 főt választanak a biztosítottak, 4 képviselőt küld a Nyugdíjasok Országos Kamarája. Az egészségbiztosítási közgyűlésbe 30 képviselőt kell választani, akik mellé 30 képviselőt delegálnak a munkáltatók. A több mint tizenegyezer lakóhelyi szavazókör helye általában megegyezik az 1990-es önkormányzati választások alkalmával kialakított szavazókörökével, de lehetőség nyílik szavazásra a munkahelyeken is. A társadalombiztosítási választásokról szóló törvény kimondja, hógy ahol legalább 500 munkavállaló kíván a munkahelyén szavazni, a munkáltató kötelesMunkahelyi szavazókör felállításának igényét bejelenteni a település jegyzőjéhez. Ahol 500-nál kevesebb, de legalább 200 munkavállaló kíván a munkahelyén szavazni, ott a munkáltató kezdeményezheti a jegyzőnél munkahelyi szavazókör kialakítását. A tb-önkormányzati választásokon választhat és választható valamennyi magyar állampolgár, akinek állandó ennek hiányában: ideiglenes lakóhelye Magyarországon van. Nem választható a tb-önkormányzat képviselőjének az országgyűlési képviselő, a kormány tagja, az államtitkár, valamint a társadalombiztosítás igazgatási szervének dolgozójaA szakszervezeti szövetségeknek április 30-ig kell a listáikat eljuttatniuk az Országos Választási Bizottsághoz. Május 7-én teszik közzé, mely szervezetek szerepelnek a szavazólapokon. Május 21-én kerül sor a választásokra, amikor is a választó a szavazólapon szereplő szakszervezeti szövetségek közül egyre voksol. Tegnap Szegedre látogatott dr. Kökény Mihály, a Magyar Szocialista Párt egészségügyi és szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozó országos ügyvivője, akit arról kérdeztünk, miképpen viszonyul az MSZP a tbönkormányzati választásokhoz, hiszen köztudott, hogy vannak olyan pártok, amelyek ellenzik a tb-önkormányzatok felállítását. Az MSZP ügyvivője elmondta. hogy pártja maximálisan támogatja a tb-önkormányzatok létrejöttét, hiszen csak e szervezeteken keresztül nyílik lehetőség a járulékfizető állampolgárok érdekképviseletére. Az MSZP alapvető kérdésnek tartja, hogy érvényes legyen a szavazás, tehát a választásra jogosult polgárok 25 százaléka vegyen részt ebben. Félelmeik vannak e 25 százalékos részvételi arányt illetően, mégpedig azért, mert a tb-önkormányzatok választásának időpontja munkanapra, ráadásul péntekre esik. Az MSZP véleménye szerint a kampány egyik legfontosabb feladata valamennyi szakszervezeti szövetség számára a részvételre való mozgósítás. A szakszervezeti szövetségeknek meg kell értetni az emberekkel, hogy amennyiben érvénytelen lesz a választás, akkor minden marad a régiben a társadalombiztosítás területén. Az MSZP valamennyi szakszervezeti tömörüléssel együttműködik - noha szorosabb kapcsolata az MSZOSZ-szel van - annak érdekében, hogy az állampolgárok menjenek el szavazni május 21-én. K. K. crt agyonvédelemmel, riasztók szerelésével fogl _/ barátom meséli: cégük új feladatot kapott a szerelésével foglalkozó minap. Energiahordozókat, azazhogy azok (műszaki okokból) ittott a föld felszínére bukkanó csővezetékeit, „szelepeit" kellene biztosítaniuk - tolvajok ellen. Mert az újabb módi szerint a vezetékekből lopják az egyre értékesebb, mind drágább energiát. Divatba jött odasomfordálni a „szelephez", kinyitni azt, s megcsapolni a vezetékeket. Hogy ez a „tevékenység" veszélyes, sőt mások életét is veszélyeztető lehet? Hogy az avatatlan kézzel kinyitott, megrongált „csapból" kiszabaduló energia fékezhetetlen, romboló erővé képes válni? Hogy a rosszul visszazárt „szelep" szivárgása tűz- és robbanásveszélyes, hogy környezetszennyező? Talán meg sem fordul a lopni járók fejében. Gondolataik nyilván csak „célra tartanak": ingyen jutni energiához, felhasználni vagy eladni azt. Hogy az ára emberek élete, környezetének végzetes szennyezése lehet? Arra figyeljenek csak a csőkígyók tulajdonosai, üzemeltetői. Próbálják ők megakadályozni, hogy a „sziszegtetés " ne sodorjon embereket halálos veszedelembe. Terveztetik, szereltetik a riasztókat. Tenger sok pénzt áldozva a gazemberek távol tartására. Csakhát félő, hogy az életveszéllyel dacolókat a lebukás veszélye nem fogja igazán elriasztani. A jelenség viszont riasztó - sőt, félelmetes. Robbanást, tűzvészt, mérgezést okozni képes, emberéleteket kioltható anyagokkal manipulálnak, állandó veszélyhelyzetet teremtve - s egyenlőre sajnos még többnyire büntetlenül. A „csőcsapolók" tettéhez képest az áramszedés, a villamos energia (egyébként ugyancsak életveszélyes) tolvajlása hovatovább piti kis szajrészerzésnek számít. A gáz- és vízórák fineszes átalakításával szerzett „díjkedvezmények" elérésével együtt. Hí „menők" elkezdtek nagyobb tétekben játszani: emberUÜ életeket is veszélyeztetnek. S nemcsak egyféle értelemben. A biztosítóberendezések, a riasztók átmenetileg talán visszarettentik majd a tolvajokat. - Bár, ha a vasáti sorompók akkumulátorainak tragédiák ellenére is további lopkodására gondolok, nem igazán hiszek ebben. - Ha pedig a mások esetleges halálára is fittyet hányó gondolkodásmód, a gátlástalanság e téren is tettenérhető, mifelénk mostanában sajnálatosan egyre erősödő jelenségén eltűnődök, egészen borúlátó vagyok. Sőt, riadt. Félek ugyanis, hogy ennek igazi káraitól megóvó vagyonvédelmi eszközt, riasztóberendezést nem találtak még fel... Orszaggyüles Titkos támogatások Az alapítványoknak juttatott, illetve szánt titkos kormánytámogatások ügyében zajlott pengeváltással kezdődött hétfőn az Országgyűlés plenáris ülése. Szabó Tamás, a privatizációs ügyekért felelős miniszter szerint a kormány az alapítványok vagyonhoz juttatásával nem sérti a törvényeket és a segítségnyújtással nem veszélyezteti a demokráciát. Kuncze Gábor, a szabaddemokraták frakcióvezetője ennek ellentmondott, mert az SZDSZ szerint a kormány az alapítványokon keresztül változtatja magánvagyonná az. állami vagyont, erre példa az eddig ismeretlen Magyar Kultúra Alapítvámy is. Szabó Tamás felszólalásában elsőként arról tájékoztatta a Tisztelt Házat, hogy az alapítványok már a Németh-kormány idején is részesültek állami támogatásban, amennyiben közfeladatok ellátását vállalták magukra. Ez tehát nem az Antallkormány találmánya, és a kabinet minden esetben az érvényes jogszabályoknak megfelelően jár el. Az alapítványok közvagyonnal való támogatása a demokráciát sem ássa alá - utasította vissza a miniszter az SZDSZ vádjait, majd állításának alátámasztására példaként hozta fel a cigányság oktatását támogató Ghandi Alapítványt és az első világháború áldozatainak emlékére létrehozott pénzalapot. A Kuncze Gábor által új példaként megnevezett Magyar Kultúra Alapítványra is kitért a privatizációs miniszter, mondván, hogy azt a kormány a költségvetés általános tartaléka terhére, egy nem titkos, hanem belső kormánydöntéssel - úgynevezett 3000-es belső döntéssel - hozták létre. Célja pedig a környező országokban élő magyar közéleti személyiségek és a hazai kulturális élet kapcsolatainak kiszélesítése. Szabó Tamás végezetül természetesnek nevezte, hogy az ellenzéki pártok a már megkezdett választási kampányban támadják a kormányt, de kérte, hogy ezt korrekten tegyék. Kuncze Gábor - akinek tervezett felszólalásáról már előre hírt adott a sajtó - visszautasította, hogy az SZDSZ-t az alapítványi ügyek feltárásánál kampánycélok vezérelnék, majd megerősítette: ezek az ügyek azt bizonyítják, hogy a kormány a közvagyont magánvagyonként kezeli. Az 1992 augusztusában, a nyilvánosság elől elhallgatottan megalapított Magyar Kultúra Alapítvány például felbecsülhetetlen értékű vagyonhoz jutott, amikor egy októberi titkos döntéssel megkapta a Disz téren álló Országos Levéltár épülete tulajdonjogának háromötödét - állította a frakcióvezető. A Magyar Kultúra Alapítvány - hasonlóan a Duna TV működtetésére létrehozott Hungária Televízió Alapítványhoz - Csoóri Sándor nevén és címén került bejegyzésre ez év januárjában, létrehozása és állami vagyonnal történő ellátása azonban a nyilvánosság és a Parlament kizárásával történt mondta Kuncze Gábor, hangsúlyozva: az államháztartási törvény előírja, hogy az állami vagyon ingyenes átruházását törvénnyel kell kimondani, és a vagyonjuttatásnak nyilvánosan kell történnie. „A kormány eljárása tehát nem felel meg a jogszabályoknak, és a kabinetet senki nem hatalmazta fel, hogy ilyen módon járjon el." Az SZDSZ ezért az adatok nyilvánossá tétele érdekében ASZ-vizsgálatokat kezdeményez a Parlament Állami Számvevőszéki Bizottságában. Szabó Tamás válaszában nem tartotta elég meggyőzőnek Kuncze Gábor példáit, Kuncze Gábor pedig ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy például a levéltári épület tulajdonjogának átruházása nem kapott nyilvánosságot, és ezen nem változtat az sem, hogy az alapítvány bejegyzése szabályszerűen történt.