Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-16 / 88. szám

PÉNTEK, 1993. ÁPR. 16. HAZAI TÜKÖR 5 - Müszakpanasz áa: össztársulati iílés a színházban Megirigyelhették a „mű­vészvilágot" a Szegedi Nem­zeti Színház műszaki rész­legének dolgozói. „A botrá­nyos helyzet fordulataiban eddig csak a művész világ nyilatkozott meg"- olvasható a különböző kiszolgáló részle­gek (szaknyelven: tárak) nyolc képviselőjének aláírásával tegnap a szerkesztőségnek eljuttatott levélben. (Megje­gyezzük: az idézőjelek azt lentik, hogy a színháziaktól .dézünk; lapunkban mindeddig igyekeztünk tartózkodni annak a helyzetnek a minősítésétől, amely Imre Zoltán balettigaz­ttó felmondása, a másik két c gozat vezetőjének polgár­< esterhez intézett levele nyo­án a színházban előállt, s melynek egyik kiváltója a énzhiány.) A levélírók nehezményezik, nogy „a műszak érdekeit - a íúvészeti tagozatokhoz ha­onlóan - senki sem kép­iseli"; a fogalmazás zökkenői .lenére világosan kiderül evelükből, hogy úgy tartják: a imérnök, Szűcsborus János nem áll ki a beosztottai mellett." A levél szerzői az új 'úlóraátalány-szerződéseket 'fogadhatatlannak tartják - a agyszínháziak nem is írták alá , rosszalják, hogy a meg­áltozott törvényi szabályozást még nem követte az új kollek­tív szerződés megkötése a színházban, a közalkalmazotti törvény és a Munka Törvény­könyve új előírásainak meg­felelő „szabadnap-visszaadás és pótlékolás" nem történt meg. (Lapunkban korábban részletesen beszámoltunk ezekről a színházvezetők által is felvetett problémákról: nincs elég pénz az új törvények előírta kifizetésekre.) A levélírók úgy találják, hogy „felhígítás folyik" a műszakiak között, mert 9 ezer forintos átlagbérekért vesznek fel dolgozókat. Ugyanakkor „eddig nem honos műszaki vezetési struktúra állt össze", ami szerintük a vezetők szá­mának megnövekedését hozta. A föntieket ismertettük Szűcsborus János főmérnök­kel, aki a következőket mondta: - Egy évvel ezelőtt az igaz­gató, valamint mindhárom tagozat és a műszak vezetői a színház anyagi támogatásának növelését kérték az önkor­mányzattól. Az új törvényi szabályozás olyan helyzetet teremtett, amelyet egyetlen magyar színház sem képes önerőből megoldani; a szegedi opera és a műszak vezetői csakis külső segítséggel tudják elképzelni a további működést, hiszen e két részleg nem tud a bérkeretéből - elbocsátások árán - fizetést emelni. Mun­kájuk jellege meghatározza a szükséges létszámot - ezért is döntött a főmérnök a korábbi években leépített műszak létszámának kiegészítése mellett. A vezetők számát nem növelte, csak ésszerű átszer­vezést hajtott végre. Értesülésünk szerint Kor­mos Tibor, a színház igaz­gatója össztársulati ülést hívott össze, amely ma, pénteken reggel 9-kor kezdődik. S. E. l -.rmmmm Strassbourgi professzoi előadása Benőit Neiss strassbourgi irodalomtörténész professzor a szegedi Alliance Frangaise vendégeként „Cyrano de Bergerac, l'apothéose ou fin du héros romantique" (Cyrano de Bergerac, a romantikus hős felmagasztosulása avagy vége) címmel tart előadást ma este 7 órakor a JATE-klubban. Az Alliance Fran^aise szeretettel vár minden érdek­lődőt a francia nyelvű elő­adásra. • Úgy tudom, önök egy olyan anyag előállításában, illetve a klinikai kipró­bálásában vesznek részt, amely kizárólag csak rákos sejteket öli meg, az egész­ségeseket épen hagyja. Ez azért újdonság, mert a rák kemoterepiájában haszná­latos szerek egyformán elpusztítják mind az ép, mind a rákos sejteket. - így igaz, hiszen például a mintegy 25 évvel ezelőtt a rák kemoterápiába bevezetett adriamicin nevű gyógyszer is sejtméreg, azaz a vele kap­csolatba kerülő sejteket meg­öli. Miután ez minden kétséget kizáróan tisztázódott, a kutatók azzal próbálkoztak, hogy a rák ellenes gyógyszert egy olyan molekulához kössék, amely csak a rákos sejtekkel lép kapcsolatba. Az adriamicint egy olyan fehérjéhez, úgyne­vezett antitesthez kötötték, amely csak rákos sejtekkel tudott kapcsolatba lépni. Ezzel lehetővé vált, hogy a gyógy­szer csak a rákos sejtekhez jussson el. Sajnos ennek a gyógyszer-fehérje komplexnek is voltak hátrányai, hiszen ezek a fehérjék az emberek számára testidegen anyagként visel­kednek. Ezért a kutatók fi­gyelme egy olyan fehérje felé irányult, amely nagy meny­nyiségben jelen van az élő szervezetben, és amellyel nagy valószínűséggel csak a rákos sejtek lépnek kapcsolatba. Egy ilyen természetes hordozó • Angliában klinikai kipróbálás alatt Rák elleni szer Szegedről molekula a transzferrin, amelynek kapcsoló molekulája százezres nagyságrendben van jelen a rákos sejtek felszínén. A '80-as évek elején W. Page Faulk professzor vezetésével kezdődtek el azok a kutatások, melyeknek lényege, hogy a rákellenes gyógyszert a transzferrinhez kapcsolják, és így juttassák el a rákos sejtekhez. Már a '80-as évek közepén Angliában hét leukémiás betegen kipróbálták a transzferrin-adriamicin komplexeket, a kapott ered­ményekről tudományos fo­lyóiratokban be is számoltak. • Önök mikor kapcso­lódtak be az angliai kí­sérletekbe? Úgy tudom, Bérezi úr volt az első. - Először az USA-ban gyógyszer-fehérje komplexek laboratóriumi gyártásában vettem részt, illetve tovább­fejlesztettem olyan irányban, hogy egységesebb, jobban jellemezhető komplexeket kapjunk, és ilyenekkel dol­gozhassunk. Hazatérve mun­katársammal, Szúts Viktóriával rákos sejtekkel végzett labo­ratóriumi kísérletekben vizs­gáltuk a fehérje-gyógyszer komplexek kölcsönhatását a rákos sejtekkel. Fontos volt bizonyítani, hogy az a mole­kula, amihez a gyógyszert hozzákötjük, ugyanúgy visel­kedik az élő szervezet fo­lyamataiban a gyógyszerhez kötve, mint anélkül. A to­vábbfejlesztett fehérje-gyógy­szer kompexekkel végzett angliai klsérletsorozatban 1991 óta veszünk részt. • Mi az önök részfeladata a kutatási programban? - Mi gyártottuk, itt Sze­geden, az összes, fehérje­gyógyszer komplexet, mely a klinikai kísérlethez kellett. A sterilitási teszteket a SZOTE Mikrobiológiai Intézetében végezték el. Erre feltétlenül szükség volt, mert a komp­lexeket emberek gyógyítsára használták. Az általunk el­készített infúziókat - mintegy 25 litert - Angliába szállítot­tuk, ahol a Pembury Hospital­ban történtek a klinikai ki­próbálások. • Milyen rákban szen­vedőknél alkalmazzák, és hány beteg vesz részt a klinikai kipróbálásban ? - Valamennyi, a kísérletben résztvevő beteg, a petefé­szekrák utolsó stádiumában van, és önként vállalkozott a kipróbálásra. Hangsúlyoznunk kell, hogy a kipróbálásban résztvevő betegek valameny­nyien a betegség lefolyásának az úgynevezett utolsó stá­diumában vannak, amikor már a véráram széthordta a szer­vezetükben a rákos sejteket. Az új kezelés lényege éppen az/hogy a szert a véráramba juttatva ugyanolyan módon próbáljuk meg szétszórni, mint ahogyan a rákos sejtek szó­ródtak szét. Az új gyógyszer­fehéije komplexek feladata a szétszóródott rákos sejtek megtalálása és elpusztítása. • Beszámolhatnak-e már eredményekről? - Erre nekünk nincs felhatalmazásunk. Egyébként is még csak részeredmények állnak rendelkezésünkre Ang­liából. Ezek azt mutatják, a kísérletben résztvevő betegek tovább éltek, mint a kontroll csoport tagjai, akik ezt a komplexet nem kapták. A kis számok miatt azonban ezekből az eredményekből még nem szabad túlzott következte­téseket levonni. Kalocsai Katalin MMHMMMMHMMHMI • Apró Ferenc szegedi helytörténész írások Juhász Gyuláról című kötetével megjelent a Somogyi-könyvtár Szegedi arcélek című soro­zatának második kiadványa. Az 55 oldalas' kötet a szerzőnek a hetvenes évek óta Juhász Gyuláról írott, javarészt szegedi vonatkozású pub­likációit tartalmazza, közöttük több olyan művészettörténeti cikket, amelyeket először a Délmagyarországban olvasha­tott a közönség. Apró Ferenc a sokatmondó részletekre kiterjedő mű­gonddal, és a korabeli sajtó­publikációk alapos ismere­• Szegedi arcélek írások Juhász Gyuláról tében tárja fel a költő zenei, képzőművészeti érdeklődé­sének egy-egy - magánéletére is ható - vonását. Feltárja és végigköveti Juhász Gyula barátságát Guldcsy Lajos festőművésszel és Gergely Sándor szob­rászművésszel; adalékokkal szolgál a költő színművészeti érdeklődéséhez, s érdekes tanulmányban dolgozza fel írásait a kevéssé ismert szegedi festőművészről, Bodzási Ist­vánról. A könyvben Juhász Gyula két, Bartók Béláról írott, és az akkoriban (beiltása miatt) Szeged néven kiadott Dél­magyarországban megjelent cikke révén a költő Bartók­képéről is érdekes meglá­tásokat olvashatunk. Benne helyet kap még Apró Ferenc írása Juhász Gyula beteg­ségéről és gondnoksági ügyé­ről, valamint egy-egy ismerte­tés, a szerző által feltárt (1981 ­ig ismeretlen) Juhász Gyula vers-paródiákról, s két. Ady Endre kapcsán írott cikkéről. A könyv szerkesztője Gyu­ris György, kiadása a költő születésének 110-ik évfordu­lója tiszteletére történt. • Tankönyvbotiány küszöbén Ha Hunniában valami nem készül A százalékok csatája - kényszerhelyzetben • A Lombard Könyvház Kft.-t - amely Csongrád megyében terjeszti a tankönyveket - már bemutattuk. Bálint Ákos ügyvezető igazgató elmondta, hogy a Nemzeti Tankönyv­kiadó és a Lombard Rt. hozta létre a Kft.-t, mert a tankönyv­kiadó 20 millió kötetét postán keresztül képtelenség terjesz­teni. Ezért a munkáért a Nem­zeti Tankönyvkiadó, az ország­ban egységesen, a tankönyvek szabadpiaci árának 15 száza­lékát jutalékként fizeti a ter­jesztőnek, míg az iskolában a tankönyvekkel foglalkozó pe­dagógus a szabadpiaci ár 2 százalékát kapja fizetségül. Ezt elfogadhatatlannak tartják a pedagógusok, s úgy érzik, ha szeptemberre nem lesznek meg a tankönyvek, rájuk szalad a felelősség, ók viszik el a balhét. Az elmúlt években már márciusban le kellett adni a tankönyv-megrendelőket, az idén viszont április 15, azaz tegnap volt a határidő. Csong­rád megyében 20 iskola nem adott le megrendelőt. Hogyan jutnak ók tankönyvhöz? ­kérdeztük Bálint Ákos ügyve­zető igazgatót. - Mi elsősorban azokat az iskolákat látjuk el tankönyvvel, amelyekkel szerződésben állunk, utána következnek az időben beadott megrendelések, s csak azután jöhetnek az egyéb igények. • Több helyen elhangzott már, hogy monopolhely­zetben van a Lombard Kft., mint terjesztő. - A Nemzeti Tankönyv­kiadó 20 millió kötetét postán nem tudja az iskolákba el­juttatni, ezért bízott meg bennünket a terjesztéssel. • Hogyan alakult ki a Kft. 15 százalékos jutaléka, és mi a véleménye arról, hogy a tankönyvvel foglalkozó pedagógus 2 százalékot kap? - A 15 százalék hosszas tárgyalások után alakult ki, ez országosan egységes. Tavaly a terjesztésért tanulónként mind­össze 25 forintot kaptak a pedagógusok. Szerintem a idei 2 százalék elfogadható fizet­ség, ha a tankönyvek magas árát vesszük alapul. Ez a 2 százalék azt-jelenti, hogy ezért a munkáért összesen 8 millió forintot fizetünk ki. Ha na­gyobb százalékot akarnak a pedagógusok, akkor azt a tan­könyárakra kell ráterhelnünk. A többi költségünk is milliós nagyságrendű. • A pedagógusok úgy tartják, hogy nagyon kevés a tankönyvmódosításra hagyott 5 százalék, mert nem lehet ilyen pontos­sággal meghatározni a szeptemberben induló osztályok létszámát. - Az 5 százalékot nem vesszük merev határnak. Ha valahol csak 2 százalék a visszáru, akkor a fennmaradt 3 százalékot más iskoláknál beszámíthatjuk. Április 2.-án összeültek az iskolák igazgatói, hogy Bálint Ákossal megbeszéljék a jutalékrendszert, s mindazt, ami garanciának számíthat arra, hogy szeptemberre tan­könyvet adjonak a diákok kezébe. A megbeszélés ered­ményéről Szalai Józsefet, a Tarjáni III.-as számú Általános Iskola igazgatóját, az Igazgatói Munkaközösség vezetőjét kérdeztük, aki először is azt szögezte le, hogy semmilyen garanciát nem lát a tanulók ellátására, s azt is nehez­ményezte, hogy már megint úgy alakul a kép, mintha a pedagógus lenne a felelős mindenért. • Milyen garanciákra lenne szükség? - Már azzal baj van, hogy az idén sokkal később kez­denek a tankönyvek nyomdai munkálataihoz, mint tavaly. Még meg sem indult. Nagyon sok iskolában nem csak a Nemzeti Tankönyvkiadótól rendeltek könyvet, a rendelés formái ezért lassan átláthatat­lanok. A pedagógus nem tud­hatja pontosan, hogy hány diák tanul majd egyes tantárgyakat szeptemberről, ezért az 5 százalékos visszárut kevésnek tartjuk. • Úgy tudom, a megbe­szélésen az is elhangzott, hogy megpróbálnák Szege­den tankönyvellátást ön­állóan megoldani. - Igen, volt róla szó, mert ha egy kamionnal közvetlenül a kiadótól szállítanánk le a köny­veket, akkor hasonló árak mellett a Lombard Kft. 15 százalékos jutalékát jobban tudnánk hasznosítani. Például 2 százaléknál többet kapnának a tankönyvárusító pedagógu­sok. - A pillanatnyi helyzet most mégis az, hogy a megren­delők alapján majd a Lom­bard Kft. kiszállítja a tan­könyveket. De ki fogja árusítani őket? Kényszer­helyzetben lesznek. - Akkor majd valóban nem tehetünk mást, mint hogy megint így kezdjük: Kedves kollégák, ki vállalja? Mert valakinek vállalnia kell, még a 2 százalék mellett is, ha nem akaijuk, hogy a ránk kényszerített felelősség miatt ellenünk forduljonak a szülők. Igen, kényszerhelyzet lesz, de szeptember még messze van, abban bízunk, hogy mégis sikerül elkerülni a botrányt. Podmaniczky Szilárd Országos felhívás A helyzet országosan sem jobb, sőt, országosan az iskolák közel egyharmada nem adott le megrendelőt. Az már világos, hogy a kiadónak és a terjesztőnek üzlet, a minisztérium megpróbálja megtörni a terjesztők monopóliumát, az iskolák pedig kézzel-lábbal védik az érdekeiket, a tanulókét, a szülőkét. A tankönyvek ára a rárakódó költségektől két és félszer nagyobb, mint az elmúlt évben. Az állami dotáció 850 millió forint, ez 8 százalékkal kevesebb tavalyihoz képest. Arak és jutalékok, kardinális kérdéssé váltak. Az Iskolai Esélyegyenlőségért Egyesület Elnöksége felhívást fogalmazott meg a tankönyvellátásnak a következő tanévre várható hatásaival kapcsolatban. A felhívásban többek között az állami dotáció átgondolt emelését kérik a minisztériumtól, s azt, hogy a dotációt az iskoláknak küldjék meg, mert nem lehet megtenni, hogy az oktatáspolitika változásának terheit az állam a családokra hárítsa át. így fennáll annak a veszélye, hogy a tehetősebb szülők gyermekei előnybe kerülnek, mert a jobb és drágább tankönyvekhez nem juthatnak hozzá a vékonyabb tárcájú szülők. Nem léphet be az a szelekció, miszerint kialakulnának „jobb tankönyvű" és „rosszabb tankönyvű" osztályok. Megemlítik, hogy bizony jó ez a sokféle tankönyv, csakhogy a pedagógusok nem ismerik őket, nincsenek mutatványszámok. Egy tanévet pedig nem lehet nyugodtan elkezdeni „vakon rendelt" tankönyvekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents