Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-01 / 76. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. APR. 1. BELÜGYEINK 3 A műtőkben nem állhat meg az élet m^Alacsony a fizetés, de: Álomgyárban nem sztrájkolnak • Professzor úr, hány műtétnél altatnak naponta a munkatársai? - Éves adatot tudok mondani. Egy esztendőben átlag 17 ezer műtétet végeznek a SZOTE klinikáin. Ennyi oszlik meg az egyetem 39 aneszteziológusa között. Az altatások mellett, ők látják el a "fájdalom-ambulanciára" járó betegeket, 2 intenzív osztályukon teljesítenek szolgálatot, 4-5 naponta ügyelnek, ami azt jelenti, hogy az ügyeletes napokon 36 órát dolgoznak egyfolytában. • Ekkora műtétszámra elégséges a jelenlegi aneszteziológus létszám? - A létszámot illetően nem vagyunk olyan kritikus helyzetben, mint a kecskeméti kórház, ahol valóban igen kevés az altatóorvos. Nálunk a hiány 30-35 százalékos, ami abból fakad, hogy - lévén e szakterület is elnőiesedett - néhányan gyesen, gyeden vannak. A hiányukat érezzük, s azok, akik dolgoznak, hihetetlenül leterheltek fizikailag és lelkileg. Egy egyszerűbbnek mondható műtéti altatáskor az aneszteziológusnak 8-9 különböző dologra kell figyelnie, a bonyolultabb operációknál 20-25-re. A figyelem ilyen mértékű megosztása - nem kell mondani - mennyire fáFelröppent a hír, hogy a Bács-Kiskun megyei Kórház altatóorvosai munkalassításba kezdtek. Mint később kiderült, szó sincs erről, az (ál)hirnek csupán egy igazságtartalma van: nevezetesen az, hogy a kecskeméti aneszteziológusok a műtétek számához viszonyítva kevesen vannak, munkájuk embertelenül sok, fizetésük arcpirítóan alacsony. A nagy port felvert kecskeméti ügy kapcsán kérdeztük a dél-magyarországi régióban legtöbb érzéstelenítést végző aneszteziológiai klinika professzorát, a Magyar Aneszteziológia Társaság elnökségi tagját, dr. Lencz Lászlót, az álomgyárban dolgozók helyzetéről. rasztó, kivált, ha - mint általában - az altatóorvos 8 órát tölt egyvégtében a műtőben. • Köztudott, hogy az altatóorvos nem kap fizetéskiegészttő hálapénzt, ö csak a borítékolt munkabérére számithat. Mennyi a fizetése a SZOTE altatóorvosainak? - Például, az egyik egy éves szakvizsgával rendelkező altatóorvosom bruttó fizetése 25 ezer forint. A két-három éve végzett, még nem szakvizsgázott orvosoknak bruttó 20-22 ezer forint a havi bére. • Akkor nem a pénz tartja itt az embereket, ha egyáltalán hosszú távon itt maradnak. - Az elmúlt négy esztendőben 8 orvos ment el tőlünk, s ők valamennyien szakterületet is váltottak. Akik maradnak, azokat - immáron közhely, de mélyen igaz - a megszállottság marasztalja e szakterületen. Higgye meg, még ha a háttérben dolgozunk is, igaz orvosi tevékenység a miénk. Fájdalommentessé tenni egy műtétet és fájdalmat csillapítani, az egyik legszebb orvosi feladat. • Ám ennek ellenére nemcsak anyagilag, de erkölcsileg sincsenek elismerve az aneszteziológusok. - Az orvostársadalom sem kezeli rangján az aneszteziológiát. Nemrégiben készült egy felmérés orvosok körében. A megkérdezettektől arra is választ kértek, hogy egy 10 fokú skála segítségévei mondják meg: véleményük szerint az a munka, amelyet most végeznek, mekkora társadalmi megbecsültségnek örvend. A legmagasabb presztízs-pontszámok a sebészek neve mellett olvashatók, a legalacsonyabbak az aneszteziológusoknál. Tehát a szakma is leértékel minket. • Ez nálunk mindig is így volt, hogy a háttérben dolgozó, korántsem látványos munkát végző orvosokat nem becsülték. Ön sokat jár külföldön. így van ez más országokban is? - A világ országainak többségében az aneszteziológia más szakterületekkel legalább egyenlő mértékben dotált. Kuvaitban, ahol évekig dolgoztam, az aneszteziológusok kapják az orvosok között a legmagasabb fizetést. S ebből adódóan - mert a kettő szorosan összefügg - a legnagyobb társadalmi megbecsülésnek örvendenek. • Hamarosan új finanszírozási rendszer lesz a fekvőbeteg ellátásban, a teljesítmény szerinti finanszírozás. Ekkora mütétszám, azaz teljesítmény mellett, hogyan alakul majd az elszámolás? - Évek óta abban bíztunk, hogy a teljesítményarányos finanszírozással megszűnik évtizedes hátrányunk, de erről szó sincs. A különbség továbbra is megmarad. A pontrendszerben, az első besorolások szerint, lényegesen kevesebb pontot ér a mi munkánk, mint például a sebészeké. Mondok egy példát. Amíg a sebészorvos egy műtétért 2000 pontot kap, addig ennek a műtétnek az altatása mindössze 200-300 pontot ér. A jövőben ugyanúgy nem számolnak velünk értékünkön, mint a múltban. Egyetlen reményünk az az ígéret, miszerint a pontértékeket felülvizsgálják. • Ezek szerint a közeli jövőben is a hivatástudat lesz a jelszó, amint évtizedekig, most is erre lehet apellálni. A hálapénztől messze „eső" orvosoknak pedig tűrnie kell a segédmunkási fizetést. - Az orvos nem sztrájkolhat, még csak munkát sem lassíthat, hivatásával összeegyeztethetetlen, hogy veszélyeztesse a beteget. Márpedig, ha az aneszteziológus a sztrájk eszközével élne, súlyosan veszélyeztetné a betegek életét. Marad a hivatástudat és a tolerancia. Kalocsai Katalin I I C*T zép szó az ígéret - mondta immár másodszor az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, és nyilvánosságra hozta nagy adósainak listáját. Pontosabban csak az egészen nagyok kaptak most publicitást, „közületeknél" 2,7 millió forint, egyéni és társas vállalkozásoknál ennél egymillióval kevesebb kellett ahhoz, hogy a tegnapi Magyar Hírlap kétkolumnás összeállításában helyet kapjanak. A többiek sem vesznek el, az Adósságközlemények különszámába a legkisebbek is bekerülnek, de a teljes lista a tb-igazgatóságokon is megtekinthető. Az összeállításnál egy vitathatóan praktikus szempont volt a sorrendiség alapja, nevezetesen a tartozás összege. Az első helyen a sors fintoraként az lgazságügy-minisztérium Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága áll a maga 463 milliójával, ölhavi járulékösszeggel tartozva. (Mi lesz így a börtönőrök, illetve a fogva tartottak nyugdíjával, ingyenes orvosi ellátásával?) Az első, s így legnagyobb Csongrád megyei, illetve szegedi adós az időközben már nevet változtatott Szeol SC közel 42 millió forinttal „sáros", 144 havi járulékösszeggel tartozik, s ezzel - kétes dicsőség - maga mögé utasított minden sportegyesületet. Nincs az első százban a Szegeden bejegyzett Aerocaritas a maga 15 milliójával. A Szegedi Vasutas Sport Club hét, a Építők SE közel ötmillió forinttal tartozik a társadalombiztosításnak. Az utóbbi kettő között szerepel még a Szervo Autóscentrum, ez azonban nem változtat azon a jellegzetességen, hogy a sportegyesületek hosszú távon munkát adnak a tb-behajtóknak. / ' /o és az egyéni, vagy társas vállalkozások listája? Az LÍ J első igazán ismerős név a keceli Pintér József a maga 21 millió forintjával, az első „környékbeli" pedig a szegedi Pósa György 7,5 millióval. Nem ismerős, de érdekes kapcsolatra enged következtetni az a tény, miszerint a pécsi illetőségű, bizonyára nem fiatal Banna úr már harminchárom év és kilenc hónap járulékösszegével tartozik. Rá sokszorosan igaz lehet az a régi rendőrviccre emlékeztető megállapítás: „ő még akkor is adós lesz, amikor a tb már régen nem lesz tb." l/ot^é^ (JzJacCf) Az Alkotmánybíróság megsemmisít A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség előírására vonatkozó rendelkezések teljes egészében alkotmányellenesek, ezért azokat az Alkotmánybíróság megsemmisíti. A testület határozatát dr. Herczegh Géza, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke szerdán hirdette ki nyilvánosan a megjelent közjogi méltóságok és a sajtó képviselői előtt. A határozat indokolásában rámutatott: az indítványozók által támadott jogszabályok a jövedelemadó ellenőrzése, a be nem vallott jövedelmek feltárása és az arányos közteherviselés érdekében írják elő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget. Ezek a szabályok azonban - az Alkotmánybíróság megítélése szerint - nem alkalmasak a kitűzött cél elérésére. Nem alkalmasak, mert egyrészt a törvényhozó jelentős kivételeket állapít meg, másrészt a vagyonnyilatkozat is a polgárok bevallására épül, tehát a magánéletbe való további állami beavatkozást tehet szükségessé. Az Alkotmánybíróság szerint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog korlátozása - a kifogásolt törvényben meghatározott módon - aránytalan beavatkozást jelent az alapvető jogokba, ezért a vagyonnyilatkozat szabályai alkotmányellenesek. Antall - Horn találkozó • „A város keresi a megoldást!" Beton a dorozsmai piacra Tegnapi lapszámunkban irtunk a kiskundorozsmai vásártér rendezetlenségéről, amelynek legfőbb oka, hogy nincs szilárd burkolat a területen. Tűhegyi József alpolgármestertől megtudtuk, hogy a városi vezetés keresi a végleges megoldást, de addig is betonnal fedik a piacteret. A Miniszterelnöki Sajtóiroda szerdai tájékoztatása szerint Antall József miniszterelnök, az MDF elnöke hivatalában kérésére - fogadta Horn Gyulát, az MSZP elnökét. A találkozó során Horn Gyula három kérdéskörről ismertette álláspontját. A privatizációról és azzal összefüggésben a parlamenti ellenőrzés kérdéséről, a Csongrád megye valamennyi önkormányzata polgármesterét és országgyűlési képviselőjét meghívták arra a tájékoztatóra, amelyen dr. mezőgazdasággal kapcsolatban kialakult helyzetről, illetve a termelőszövetkezetek tulajdonviszonyait érintő kérdésekről és a nyugdíjasok helyzetéről. A miniszterelnök tudomásul vette Horn Gyula tájékoztatását és javaslatait, azokat ismerteti a kormánnyal, illetve az MDF elnökségével és képviselőcsoportjával. Lukács János rendőr alezredes, a megyei főkapitány bűnügyi helyettese tegnap az 1992. évi bűnügyi és közbiztonsági helyzetről tartott. • A szegedi önkormányzati hivatal még tavaly adott megbízást megbízást a nagybani zöldségpiac elhelyezéséről szóló tanulmány elkészítésére. Az eredetileg novemberre kitűzött határidő helyett azonban az anyag csak nemrég került a polgármesteri hivatalba, értékelése még hátra van. A rendezési terv több választási lehetőséget is kínál, de első helyen a dorozsmai állat- és kirakodóvásár területét javasolja a nagybani zöldségpiac végleges elhelyezésére. Tűhegyi József azt is elmondta, hogy tévesen informálták lapunkat: a piac betonozására szánt 7 millió forint pénzmaradványként továbbra is rendelkezésre áll. Felhasználásához a közgyűlés májusban várható döntése szükséges, amikor eldől, véglegesen Dorozsmán marad-e a zöldségpiac. Az átmeneti kiköltöztetésre novemberig kapott engedélyt a város, ezt a határidőt hosszabbították meg most a végső döntés meghozataláig. Időközben magánbefektetők is érdeklődtek a városházán: két ajánlat is érkezett a nagybani piac működtetésére. A tárgyalások még folynak, így egyelőre nem lehet biztosan tudni, kié lesz végül az évi 8-10 millió forint bevételt hozó üzlet. A versenytársak megjelenése mindenesetre meggyorsíthatja a dolgok menetét. A vásárterület jelenlegi állapotát (nyáron por, ősszel-tavasszal sár) az alpolgármester sem tartja elfogadhatónak, arról nem is beszélve, hogy a piac egyelőre a közegészségügyi követelményeknek sem felel meg. A városi vezetés - a vásárigazgatósággal és a kiskundorozsmai részönkormányzattal közösen - keresi a mielőbbi rendezés lehetőségeit. Annyi bizonyos, hogy máris késésben vannak, ezért nem várhatnak a közgyűlés májusi döntésére. Az alpolgármestertől megtudtuk, hogy Csonka Gábor, a Szegedi Vásár- és Piacigazgatóság vezetője 5 millió forintot ajánlott föl a terület rendezésére, de a befejezéshez ennek az összegnek a kétszeresére lenne szükség. Kezdetnek viszont az 5 millió is elég lesz, legalább arra, hogy a másfél hektáros vásárterület egy részét betonnal burkolják. Az alpolgármestertől kapott értesülések szerint a munkákat azonnal elkezdik, mihelyt az időjárás is megengedi. Ny. P. Polgármesterek a Yardon