Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-15 / 87. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. APR. 15. • Három kérdés Pozsgay Imréhez Közvetlen polgármester-választás BELÜGYEINK 3 • Professzor úr! Szegedi programja után Hódmező­vásárhelyre látogat, ahol meglehet, találkozik a pol­gármester-válság jeleivel. Mi az ön álláspontja arról a törvényjavaslatról, mely szerint a polgármesteri megbízási is vissza lehetne vonni? - Egyértelműen a visszahív­hatóság intézményének beve­zetése mellett vagyok, egyetlen feltétellel: a lakosság lélekszá­mától függetlenül minden tele­pülés lakói közvetlenül vá­laszthassanak maguknak pol­gármestert. Tudom, hogy ez technikailag nehezebben való­sítható meg a nagyvárosokban. Fotó: Schmidt Andrea mégis korrektebb megoldásnak tartom, mint azt, ha a közgyű­lést hatalmazzuk fel arra, hogy a polgármestert visszahívja. Ez ugyanis óhatatlanul még a je­lenleginél is komolyabb politi­kai harcok küzdőterévé változ­— tatná az önkormányzatokat, nem beszélve arról, hogy önké­nyes megoldásokra is lehető­séget adna. • Csongrád megyei látoga­tása része a Nemzeti De­mokrata Szövetség válasz­tási kampányának? - Egyelőre még nem gon­dolkodunk választási kam­pányról. Szegeden is és Hód­mezővásárhelyen is baráti meghívásnak tettem eleget; a héten az ország más pontjaira, Nyíregyházára, Sárospatakra is ellátogatok. A csütörtöki napot pedig Debrecenben töltöm, ahol az egyetemen tanítok. Ezek a látogatások elsősorban a saját tájékozódásomat segítik eló, s előfordul az is, hogy a friss tapasztalataim alapján egy korábbi meggyőződésemet felülvizsgálom. • Az NDSZ mikor kezdi meg választási hadjáratát? - Nagyon bízom abban, hogy a törvény által előírt idő­ben, tehát '94 tavaszán-nyarán tartanak választásokat Magyar­országon. Az elhalasztott vá­lasztás ugyanis önkényuralmi megoldás volna, s erre nem is látok sok esélyt, az előrehozott választás pedig készületlenül érné az állampolgárokat, akik egy ilyen döntésre részvétlen­séggel, passzivitással válaszol­nának. Tehát, ha a választások a törvényes időben zajlanak, az NDSZ az idén kora ősszel kez­di meg kampányát. Sandi István Kinevezések Április 1-jei hatállyal Németh Lászlót bízta meg Szabó Iván pénzügyminiszter a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet ve­zetésével, egyidejűleg a pénzügyminiszter visszavonta Németh Tibor miniszteri biztos megbízatását. Ugyancsak április l-jétől kinevezte a pénzügyminiszter az újonnan létrehozott Állami Ér­tékpapír Kibocsátást Szervező Iroda igazgatóját Szauter Tamás személyében. • Megnyílt a nagybani piac Petrezselymet árultak (Folytatás az I. oldalról) A makói zöldségtermelő épp elsőségét restellve kérte neve mellőzését. Egyébként a beszélgetésnek nem volt el­lenére, a monoton, esős hajnal egyhangúságát feledtette pár percre. - A Mars térre hetente já­rok, nagyon ellenemre van az ottani zsúfoltság. A nyári, do­rozsmai állapotok jellemzésére a legjobb szó: borzasztó. Itt ké­nyelmesen férnénk. Tanács István Röszkérői ug­rott át egy kis retekkel a szom­szédba. Ugyanis a nagybani virágpiacot is működtető Dávid és Társa Kft. az E 5-ös út mellett, az evezőspályával szemben bővítette a zöldség­és gyümölcs nagykereskede­lemmel is az üzletkötések lehe­tőségét. - Annak ellenére, hogy az új mindig szokatlan, én ragasz­kodnék hozzá, hogy ezen a rendezett helyen legyen a nagybani. A Mars téri zsúfolt­ságból, a dorozsmai „állatvá­sárból" már elég. Számítottam rá, hogy piac nem teremtődik egyik napról a másikra, így zöldségből és répából nem szedtem bizonytalanra. A Balástyáról érkezett Bitó János sommás véleménye a piacról: szép és fejetlen. A fejetlenség úgy értendő, hogy szerinte a nyitással egyidőben a Mars térit meg kellett volna szüntetni, nem a termelót ingáztatni, s olyan feladvány­nyal traktálni, hogy nap mint nap ő találja ki, vajon most melyik az igazi. A bizony­talanság szélesebb skálájára utalt a kínált portéka is. - Vetőburgonyát hoztam. Holland krumplit szaporí­tottam, s azt hittem az idén már lesz hová vetni. A kijelölt föld tulajdonára többen pályáznak. Hiába a törvény, a Magyar Közlönyben megjelenttel el­lentétben a köztudatba a leegyszerűsített „népi" változat fészkelte be magát: mindenki a sajátjára jogosult. Számomra ez azért sem járható út, mert az eredeti földemet kiskertnek porciózták ki. Nem vállalom a vitát, veszekedést, inkább a gumót adom el. Minden bekanyarodó jár­művel ismétlődött, a most be nem következett esély, hogy az már kereskedő lesz. Időköz­ben, úgy negyedórás várako­zást követően többen megcé­lozták a Mars teret is. Bár job­bára csak a kiiózásos változat maradt számukra, hisz ide éjfél és három óra között illett volna érkezni. Az apátfalvi petre­zselymet áruló középkorú urat nem hagyta el a humorérzéke, amikor megjegyezte: még jó, hogy ebben a párás időben nem fonnyad a gyökér. A zákányszéki tárolóból ki­szedett alma sem úszta meg a Pestre szállítást, este már oda indultak vele. A fiatalember egy hét múlva az újabb próba erejéig ismét erre kanyarodik. Tavaly ilyenkorra már elkelt az egész termés, most az olcsó déligyümölcsöt választják in­kább a kereskedők. Egyszer tán megunja a nép a banánt. A piacozó ember tapasztalata szerint, csak van nálunk vásár­lóerő, ha az ötszáz forintos import sárgadinnye, vagy a da­rabonként száz forintos ko­paszbarack is elkel. A piacot üzemeltető káefté vezetője, Dávid Sándor edzett az efféle megnyitásban. A las­san belendülő virágpiaccal igencsak megedződhettek. Az ország legolcsóbb helypénzéért hatszáz kocsit befogadó tágas, megvilágított aszfaltos térséget és őrzést kínál e vállalkozás. Mivel ez nem a város pénzéből és közreműkikiésével épült piac, így a másik - jelenleg a Mars téri - bezárásáról szó sincs. A párhuzamosság las­súbb utat kínál, felfutásra leg­feljebb egy hónap múlva lehet esély, amikor a több zöldség­féléből álló kínálat szét­feszítheti a Mars téri kereteket. Tóth Szeles István Nemzeti Rákellenes Nap Az első magyar Nemzeti Rákellenes Napon tudományos előadás-sorozatot rendeznek a SZAB-székházban - Somogyi utca 7. - pénteken. A délelőtt fél tízkor kezdődő tudományos program díszven­dége lesz Göncz Arpádné, a Magyar Rák Liga elnöke, a rendezvény házigazdája, a Ma­gyar Rák Liga dél-magyaror­szági szervezete és a Szegedi Akadémiai Bizottság onkoló­giai munkabizottsága. A Nemzeti Rákellenes Na­pon a különböző szervek rákos megbetegedéséről - így a többi között az agydaganatról, a bőrrákról, a nőgyógyászati da­ganatokról, a csont és lágy­részek, valamint a nyirokcso­mó daganatairól - hangzanak el előadások. Szó lesz a rákos betegek és hozzátartozóik lelki gondozásáról, az angol-magyar hostess szolgálatról, az evan­gélikus egyház szerepvállalá­sáról az egészségvédelemben, az ILCO-mozgalomról, a rák­betegek érdekvédelméről és rehabilitációjáról, a megelőzés lehetőségeiről. Este fél hétkor Sebestyén János orgonaművész ad hang­versenyt a szegedi dómban. Az első magyar Nemzeti Rákellenes Nap védnökei: 7b­kody Ilona, a Magyar Állami Operaház magánénekese, dr. Surján László népjóléti minisz­ter, dr. Szabó Iván pénzügymi­niszter, dr. Farkas László ál­lamtitkár, köztársasági megbí­zott. osztolányi Dezső Szabadka szülötte. Testvérvárosunk 1986-ban, halálának 50. évfordulóján szobrot emel­tetett a jeles irodalmárnak. Kicsit későn, mondhatnók, de a lényeg, hogy megemlékeztek róla. Idén, alig két héttel eze­lőtt a szabadkai gimnázium falán emléktáblát helyeztek el a költő születésének évfordulóján. Ebben az épületben volt igazgató Kosztolányi édesapja, ő is itt tanult rövidebb ideig. Az elismerés, a nem leplezett büszkeség késztetése nyomán adóztak a polgárok, művészetpártolók ezzel az emléktáb­lával városuk nagy szülöttének. Két héttel ezelőtt. Tegnap reggel a három nyelven írt szö­veget eddig ismeretlen tettes fekete autólakk-festékkel csúfí­totta el. A táblán szerb cirill, magyar és horvát latin betűs felirat van, a következő szöveggel: Kosztolányi Dezső (1885 - 1936), Szabadkán született, élt és ebben a gimnáziumban tanult a XX. század európai rangú írója. A vandál tett elkövetője (vagy elkövetői) alapos munkát •végzett. Egyértelműen tudomására hozta a világnak, hogy mire gondol. Tudniillik a cirill betűs szerb nyelvű szöveg­rész érintetlen maradt, a latin betűs horvát feliratot teljesen átmázolta, láthatatlanná tette, míg a Kosztolányi anyanyel­vén írottakra óriási kérdőjelet pingált! De nem „értett egyet" azzal a három nyelven írt megjegyzéssel sem, hogy az emléktáblát a város polgárai állítják a költőnek - azt is eltűntette a fekete festékkel.. .A rendőrség nagy erőkkel nyo­moz a tettes vagy tettesek után. Ez a tényállás. Közönséges diákcsíny? Az irodalom iránt ellenszenvvel viseltető egyén szélsőséges megnyilvánulása? Néhány évvel ezelőtt még talán elképzelhető, netán elfogadható fel­tevésnek tűnt volna. Ma azonban a tomboló nacionalizmus, a felsőbbrendűségi tudat leplezetlen kinyilvánításának korá­ban, akkor, amikor a szerb nemzeti pártok nyíltan fegyveres toborzókat tartanak a magyarság részéről őket „ veszélyez­tető" önkormányzati és poltikai döntések ellen, akkor ez ki­zárt dolog! Sajnos, Bácskában is egyre inkább érződik az a nemzeti türelmetlenség, amely korábban ismeretlen volt a három nemzetiségű, több mint százezres lélekszámú Sza­badkán. Kosztolányi nem kell. Legyen ő bármilyen neves, híres, Európa által elismert jeles ember. Mi lehetett az az eget ve­rő bűn, az a nagy vétek, amiért szülővárosának egyes pol­gárai így holtában sem barátkoznak vele? Kosztolányi Dezső magyar volt. fJiM, c/ • „Milliónyi" beruházás pályázható Mezőgazdasági támagatásak - a jövőnek A mezőgazdaságból élők a tulajdonviszonyok rendezé­sével és a piaci korlátok lebon­tásával azonos fontosságúnak tartják a jövedelmező termelés alapjául szolgáló, az ágazat sajátosságaihoz idomuló hite­leket. A kisebb szervezeteket és magángazdákat is fogadó falusi bankhálózat még kia­lakulatlan, így a közvetlen termelést szolgáló központi támogatások alig jutnak el az érintettekhez. Akad olyan terület is ahol érezhető az elmozdulás a holtpontról. Az J és 60 millió forint közé eső beruházásokra fel­használható Mezőgazdasági Fejlesztési Alap igénylésének feltételei a napokban jelentek meg hivatalosan. A kis- és középvállalkozásokat hozza előnybe az a kitétel, mely sze­rint a pályázó mező- vagy erdőgazdálkodásból származó bevétele nem haladhatja meg a 100 millió forintot. E komplex, alaptevékenységet szolgáló fejlesztések értékének felére igényelhető kamatmentes' hitel. A kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra - Vízellátás, bekötőút, térburkolat, villamo-^ sítás, helyi távközlés, termény­tárolás - negyven százalékos vissza nem térítendő támogatás jár. Az esetleges kiegészítő banki hitel kamatának 50 százalékát vállalja át az állam. Megjegyzendő, hogy az 1 millió forintos alsó határ úgy is átléphető, hogy a kérelmező több tevékenységet és infra­strukturális beruházást pályáz meg egy eljárás keretében. A pályázatokat Szegeden a Rákóczi tér 1. szám alatt, az FM megyei földművelésügyi hivatalában lehet beadni, ahol előzetes információkkal is szolgálnak. A hivatal vélemé­nyével alátámasztott pályázatot a Földművelésügyi Minisz­térium az erre a célra létreho­zott Agrárfejlesztési Bizottság­gal közösen bírálja el. Az eredményről 60 napon belül érteítést küldenek. Aki meg­kapja az engedélyt, az Állami Fejlesztési Intézettel köthet szerződést. A megbízott bank ennek alapján fizeti a támoga­tást. Lovagrend adománya Algyőn, a létesítendő szo­ciális otthon javára 2 ezer márka összegű támogatást ad át a Pro Concordatia Popu­lorum nemzetközi lovagrend nagymestere, Jan Lüthy svájci úr április 16-án, pénteken délelőtt 1 o órakor. A lovagrend a pénzadományon kívül 120 ágyra való ágyneműt.és takarót is ajándékoz a szociális otthonnak, s a későbbiek során is támogatni kívánja a szociális intézményt. A nemzetközi lovagrend a Szegeden éló menekültek meg­segítésére is adományt ( kétezer márka értékű élelmi­szer segélyt, valamint ruha­neműt ) kíván átadni a megye­székhelyen. Ön kormányoz? A fenti címmel tartottak teg­nap vitaestet a Juhász Gyula Művelődési Házban. A diskur­zuson meghívott vendégként részt vett dr. Lippai Pál po­lgármester és Bőhm Antal szo­ciológus. A harmadik meghí­vott. Borvendég Béla építész, önkormányzati képviselő be­tegsége miatt maradt távol. Az est folyamán az önkormányzati munkával kapcsolatos kérdé­sek, tapasztalatok, dilemmák hangzottak el: szó volt a kép­viseletről, a hatalomról, a de­mokráciáról, az akaratképző­dés folyamatáról a helyi társa­dalomban, s arról is, hogy az önkormányzati munkában a képviselők pártjuk vagy a vá­ros érdekeit veszik figyelembe. Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents