Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-14 / 86. szám

A DM KFT. ES A DMGK GAZDASAGI MELLEKLETE Tőzsdekonferencia május végén s Óránként ezer üzletkötés MTI - Telefotó Startjel. Elkészült az új számítógépes rendszer Öt év után ismét tőzsdekonferencia lesz Budapesten. A nemzetközi tanácskozást május 3l-e és június 2-a között rendezik meg a Budapest Kongresszusi Központban - jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatón Bokros Lajos, a Tőzsdetanács elnöke. A tanácskozáson - melyet a Magyar Értékpapírkereskedők Szövetsége szervez - elsősorban arról lesz szó, hogy miként hat a kelet-európai makrogazdasági környezet a privatizáció, a tőkepiac fejlődésére. Bemutatkozhatnak már az érintett térség tőzsdéi, így a budapesti, a varsói és a prágai. Az alakulóban lévő tőzsdék szakemberei hasznos tapasztalatokat nyerhetnek a konferencián, ezek segítségével pedig elkerülhetik a kezdeti, általában mindenütt megismétlődő problémákat. A sajtótájékoztatón Lotfi Farbod, a Tőzsde ügyvezető igazgatója bejelentette, hogy elkészült az új Központi Értékpapírpiac Támogató Rendszer. Erre a fejlesztésre a közös piaci Phare-program 1,9 millió ECU-t biztosított, míg a külföldi szakértők foglalkoztatását az angolmagyar Know How Alap támogatja. A számítógépes rendszerben 63 munkaállomást helyeztek üzembe, tgy minden tőzsdetag önálló berendezéssel rendelkezik. A rendszer óránként ezer üzletkötésre képes. Várhatóan egy ideig még nem lesz teljes mértékben kihasználva, hiszen jelenleg a Budapesti Értéktőzsdén naponta 30-40 üzletkötésnél nem jön létre több. Borbemutató Bordeaux-ban Számos magyar termelő is kiállítja borait a június 20-25 között Bordeaux-ban hetedik alkalommal megrendezésre kerülő Vinexpo bor- és szeszesital világkiállításon. A világ elsőszámú ital-bemutatójának 34 ezer négyzetméterére már több mint kétezer kiállító jelentkezett. Új kiállítók is lesznek; japán, moldáviai, luxemburgi és román termelők mutatkoznak be. A kiállítás ideje alatt több más rendezvényre is sor kerül; így golfversenyre, habzóborversenyre, borárverésre, szakmai kollokviumokra, Bor és Tánc Estélyre, borkóstolókra, fogadásokra, a Virágok Ünnepére. 2% TyTovács szerkesztő úr belesápadt a gondolatba, hogy az iv 1% a második évfolyamba lépve megduplázza a nevét. Igaz ugyan, hogy a gazdasági melléklet vezéralakjának orcája egy hét alatt vált hamuszínűvé (normális hetilapos reakció!), a tény azonban tény: amikor egy futballmeccs bemelegítő mozdulatai közepette odalöktem, hogy „Bandikám, akkor húsvét után kétszázalék", ő csak mosolyintott egyet, ám a tegnapi lapindítón már mérlegre tétette, hogy „Imre bátyám, ugye nem akarod a tizenhét százalékot is velem csináltatni?" Higgyék el, bizsergető érzés nevet adni. És. ha már itt állunk a gazdasági szakemberek szeme és olvasószemüvege előtt, valljuk be, hogy egy melléklet címével is lehet (gazdaságipolitikát csinálni. Mondhatjuk például azt, hogy mi a nevünkkel fejezzük ki a gyarapodást: egyről a kettőre jutottunk. Vagy felbruttósltottuk az egyet. Avagy követjük az inflációt. Másként szólva: a két százalékban már benne van a tébéjárulék meg a többi bérköltség is. Esetleg arra is apellálhatnánk, hogy kétszeresére nőtt a súlyunk. Netán beszélhetünk arról, a Balkán kapujában, ismervén a magyarok alkalmazkodó képességét már 2 százalék esélyt adunk Csongrád megye kereskedelmének életben maradására. És beígérhetnénk: mire elérjük a 7 százalékot, épp annyi lesz hazánkban a hitelkamat. No de ez már kormányzati szájízű ígéret, térjünk vissza inkább e számvetés apropójához! Szóval egyéves az 1%. Akkoriban, a hőskorban azt mondtuk egymásnak, ez lesz a jó cím. Mert egy százalék haszonért is érdemes lehet üzletet csinálni és mert egy százaléknyi esélyért is megéri olykor elkezdeni. Azóta beindult és komoly rangot szerzett ez a napilapba ojtott, hetvenezres hetilap. Mögötte áll a DM Kft. és a kamara. J ja a büszkeségeinkről adunk számot, a sorban minn dig ott áll, mégpedig az előkelőségek között, az 1%. S mert ez szerepel a keresztlevelén, maradjon hivatalosan egy. Azt meg csak mellesleg jegyzem meg, nyugodtan szólítsák kettőnek. Hallgatni fog rá. t Közgazdászok találkozója Szegeden Ezer vezető közgazdászt lát vendégül Szeged május 26-28. között, a közgazdász társadalom évenkénti legnagyobb rendezvénye, a közgazdász vándorgyűlés alkalmából. A Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád Megyei Szervezetének programja nívósnak ígérkezik - legalábbis ez derült ki tegnap délelőtt Szegeden, a Forrás Szállóban megtartott sajtótájékoztatón. Veress József egyetemi tanár, az MKT fótitkára elmondta: a vándorgyűlés előtti közgyűlésen elnökválasztásra is sor kerül. Erdős Tibor akadémikus, az MKT jelenlegi elnöke ugyanis átadja székét, de a rendezvény befejezéséig még ellátja az elnöki teendőket. A közgazdász-találkozó - amelynek címe ezúttal Gazdaságpolitika recesszióban - május 26án, szerdán délután 2 órakor kezdődik a Sportcsarnokban. A plenáris ülés fél órával később veszi kezdetét, olyan felkért előadókkal, mint Kádár Béla külgazdasági miniszter, Bod Péter Akos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint Erdős Tibor. A következő nap, május 27-én öt szekcióban folytatódik a találkozó, két helyszínen: a Forrás Szállóban, továbbá a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat termeiben. Hogy Újszeged és a város között könnyen mozoghassanak az érdeklődők, a Volán hat busszal, félóránként a közgazdászok rendelkezésére áll. A programot többek között boszorkánybál és hajókirándulás színesíti. Tájékoztatásképpen Veress József azt. is elmondta, hogy az MKT idén - három éves várakozás után, s az egyetlen keleteurópaiként - tagja lett az európai országok közgazdasági társaságai konföderációjának (CEEA). F. K. EK-partnerközvetítés Mit, kivel, hogyan? Ennek a HIT-nek semmi köze a valláshoz. A Hungárián Investcenter Tradeinform a Nemzetközi Gazdasági kapcsolatok Minisztériumának vállalata, azért hozták létre, hogy tanácsadással, információ-szolgáltatással segítse a külkereskedelem élénkülését, ösztönözze a külföldiek magyarországi befektetését. Csongrád megyei irodája a Megyeházán működik. Ahhoz, hogy szorosabb gazdasági kapcsolatok alakuljanak ki az Európai Közösséggel, mindenekelőtt pontos ismeretekre van szükség az EK rendszabályairól, működési rendjéről. A Magyar Nemzeti Banknál közel tizenötezer magyar vállalkozás jelentette be külkereskedelmi szándékát. Többségük számottevő tapasztalat, gyakorlat nélkül vág ebbe az üzletágba. Ezért a HIT kiadványt jelentetett meg Kulcs Európához címmel, mely az EK-val kapcsolatos magyarországi információs forrásokat tartalmazza. A füzet bevezető részében a Közösség intézményeiről, a Magyarországgal kötött társulási egyezményről található összeállítás. Ezután azok a kérdések következnek, amelyekre az EK-országokkal kereskedő cégeknek - sikeres piaci munkájuk érdekében - választ kell keresniük. A kiadvány regiszterében a azokat a hazai forrásokat - cégeket, intézményeket sorolják fel, ahol a keresett információk megtalálhatók. Az Európai Közösség országaival való együttműködéshez az általános tudnivalókon túl azt is ismerni kell. hogy milyen partnerekkel milyen üzletet lehet kötni. Az EK-nak régóta működik egy üzleti együttműködési hálózat, a Business Corporation Network, melynek célja nemzetközi gazdasági kapcsolatok létrehozása főleg a kis- és középvállalkozások kategóriájában. A hálózathoz nemrég három magyarországi szervezet - a HIT, a Magyar gazdasági Kamara és a Kereskedelmi Bank Rt. is csatlakozott. Ezek az úgynevezett kontaktpontok a szolgáltatásra igényt tartó gazdálkodó szervezetek üzleti elgondolásait eljuttatják a brüsszeli központba. Az adatokat itt számítógépes bázisba táplálják és néhány óra alatt kiválasztják a lehetséges partnereket. A HIT 1993-ban térítésmentesen juttatja el ügyfelei üzleti javaslatait a BC-Netnek. Keczer Ismeretes, hogy a KDNP pontokba foglalta az élelmiszeripar privatizációjával kapcsolatos kifogásait. Ezek között kiemelt helyen szerepel a hazai tulajdonlás, pontosabban az élelmiszeriparhoz kapcsolódó alapanyag-termelők tulajdonszerzésének sürgetése. Ezzel az a probléma, hogy a mezőgazdasági termelők egyelőre - és ez ténykérdés - nem rendelkeznek elegendő szabad pénzügyi forrással, márpedig az élelmiszeripart a jelenlegi helyzetben csak úgy lehet talpra állítani, ha a forgóeszköz forrásainak előteremtésén túl invesztícióra, műszaki fejlesztésre is jut pénz. A mezőgazdasági termelők tulajdonhoz jutását segíti, hogy az élelmiszeripari cégek privatizációja során az AVU-nek húsz százaléknyi tulajdonrészt kárpótlási jegy ellenében kell tartalékolnia. Ezt a keretet azonban mind ez idáig a szövetkezetek és a kárpótlásijegy-tulajdonosok nem használták ki. Igaz, hogy a kárpótlási jegy ígérvényrendszere még nem működik, de folyamatban vannak a szakértői egyeztetések és a kárpótlási hivatal tájékoztatása szerint máris 40 milliárd forint értékű ilyen típusú értékpapír van a piacon. Ezzel, ha lenne érdeklődés az élelmiszeripar iránt, a fél élelmiszeripart meg lehetne vásárolni - fejtette ki Rácz Ernő, aki a továbbiakban az egyes szakágazatok helyzetét elemezte. Gabonaipar, tejipar, húsipar Botladozó privatizáció Szinte az egész élelmiszerágazat rendkívül nehéz pénzügyi helyzetben van, a még nem privatizált egységek túlnyomórészt jelzáloggal terheltek, a cégek a hitelezők kezében vannak, a folyamatos termelés biztosítása, a forgóeszközök előteremtése is hitel felvételét igényli. Az élelmiszeripari cégeket és az új tulajdonosokat egyaránt megnyomorítaná, ha ezen társaságok a termelők tulajdonává válnának, hiszen a magyar szövetkezetek nem rendelkeznek elegendő pénzügyi forrással - mondotta Rácz Ernő, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettese az AVÜ-ben tartott szűk körű sajtóbeszélgetésen. Ezzel a Kereszténydemokrata Néppárt az élelmiszeripar privatizációs gyakorlatát - erősen bíráló álláspontjára reagált. A gabonaiparról elmondta: a kis és közepes kapacitású üzemeket már leválasztották, azok értékesítése megkezdődött. A szakágazat talpra állítását segítik az úgynevezett vagyonvédelmi ügyek. Ez azt jelenti, hogy a vállalat maga értékesítheti - az ÁVÜ hozzájárulásával - a vagyonelemet, s a befolyt bevételt saját céljaira használja. Igaz, hogy ezekben az esetekben egzisztencia hitel nem vehető igénybe, mert a befolyt bevétel a vállalathoz kerül és nem az államadósságot csökkenti. A gabonaiparban ennek ellenére megteremtődik a széles hazai tulajdonlás lehetősége. A jelenlegi, egyébként a Földművelésügyi Minisztérium által készített és az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága előtt megvitatott koncepció több regionális társaság létrehozását is tervezi. Erre azért van szükség, hogy a magyar gabonaipar megőrizze súlyát a nemzetközi piacon. A tejiparról szólva az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettese közölte: francia és osztrák befektetők is érdeklődnek például a Budapesti Tejipari Vállalat iránt. Itt sem az a cél azonban, hogy minél hamarabb túladjanak a BTV-n, hanem működőképes szervezetet értékesítsenek. Amennyiben a Vagyonpolitikai Irányelvek úgy dönt, az ÁVÜ előnyben részesíti a hazai tulajdonlást, ám erről egyelőre a szervezetnek nincs tudomása. így tehát a hazai tulajdonlás már említett húszszázalékos mértékén felül továbbra is a nyilvános versenyeztetés útján kiválasztott befektetőé lehet a korábbi állami tulajdon. Ugyanez érvényes a húsiparra, ahol a cégek nagy része már átalakult, ám az érdeklődés a kelendők kivételével - amelyeket viszont már megvásároltak - gyenge. A konzervipar nagy része felszámolás alatt áll, a cégek hiteleiket nem tudták fizetni, piacaikat elvesztették, a maradék néhány jól működő tartósítóipari cég iránt viszont van kereslet. Az ÁVÜ azt.szeretné, ha az élelmiszeripari cégek privatizációja során minden esetben megtalálná azt a tulajdonost, aki a legjobban működteti a megvásárolt vagyont, miközben sikerrel összeegyezteti a mezőgazdasági termelők és az élelmiszergazdaság különböző területein dolgozók érdekeit. Egyetért a hazai tulajdonlás minél nagyobb arányával, ám ehhez a pénzügyi feltételek megteremtése is szükséges mondotta végezetül Rácz Ernő.