Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-14 / 86. szám

SZERDA, 1993. APR. 14. Thermidor utáni hangulat BELÜGYEINK 3 A volt miniszter röviden áttekintette a rendszerváltás óta eltelt három év politikai eseményeit. Megállapította, hogy 1990-ben az állampolgárok tulajdonképpen egy népszavazás résztvevői voltak; azt döntötték el, mi legyen a régi rendszerrel, s nem pedig azt, hogy mi legyen az ország sorsa a jövőben. Széchenyi Istvánra hivatkozott, aki 1847-ben fogalmazta meg a közmegegyezés szükségességét: elengedhetetlen, hogy alapkérdésekben a nemzet egyetértsen. Amíg ez a mai társadalomban nem születik meg, minden demokratikus választás „rendszerváltásos jellegű" lesz. Sajnálatosnak nevezte, hogy a politikai pártok nem igazán pártok, szellemi szekértáborok inkább. Még mindig egymáshoz viszonyítva keresik önazonosságukat, és nem a társadalom valóságából indulnak ki. Országgyűlési képviselőként belülről bírálta a Parlament munkáját. Az újkori világtörténelemben egyedülálló példa, hogy az olajválság óta, azaz húsz éve ugyanaz a restriktív, monetáris gazdaságpolitika jellemzi Magyarországot, s ebben az elmúlt három esztendő alatt sem történt változás. Az államháztartás, az állami költségvetés reformja elmaradt; a Parlament elé túlnyomórészt közjogi kérdések kerülnek. Ez a húszéves kontinuitás a gazdaságban,-ez az igazi hatalomátmentés! - mondotta. Pozsgay Imre viszonylag hosszú időt szentelt a restaurációs törekvések elemzésére. Nem ért egyet azon, jobbról érkező aggodalmakkal, melyek szerint a Kádárrendszert valamiképpen restaurálni kívánó erők a bal oldalon gyülekeznek. Véleménye szerint nincs olyan erő Magyarországon, amelyik ezt képes volna végrehajtani, nem beszélve arról, hogy Európában sincs már olyan hatálom, mely egy ilyen kezdeményezés mögé állna. A másik restaurációs „veszélyt", nevezetesen a '45 előtti állapotokhoz való visszatérést sem tartja lehetségesnek, bár elismerte, vannak olyan képzetek egyes politikai erők részéről - ezeket nem nevezte meg -, melyek szerint Bethlen Istvánt egyesíteni lehetséges az amerikai választási rendszerrel. Az az igazi veszély, hogy egy szakadék mentén szétválik a magyar társadalom, s ez az állapot állandósul - hangsúlyozta. Az előadás közvetlen beszélgetésbe torkollott; a jelenlévők közül többen kíváncsiak voltak arra, hogy Pozsgay Imre hogyan ítéli meg a kisújszállási találkozót, melynek maga is részese volt. A politika nemzeti alapon történő megszervezésének is van egy civilizált formája válaszolta -, ezt demonstrálandó vállaltam a találkozón való aktív részvételt. A politikában a nemzeti jelleget nem akadálynak tekintem, hanem előfeltételnek. A Csurka-üggyel kapcsolatosan megjegyezte, hogy mindhárom nagy szellemi áramlatnak, az ún. konzervatívnak, a szocialistának és a liberálisnak is megvan a maga Csurkája. Arra a kérdésre, hogy ez utóbbi két Csurka vajon kicsoda, Pozsgay Imre a következő választ adta: a reménytelenség emberei minden pártban jelen vannak. Egy másik témára áttérve, szocialista barátainak figyelmébe ajánlotta: sokkal jobb lenne az MSZP helyzete, ha a Munkáspárt (MSZMP) is helyet foglalna a parlamenti széksorokban. Pozsgay Imre egy-két kulisszatitokról is fellebbentette a fátylat, már ami a rendszerváltás „környékét" illeti, hiszen annak egyik legjelentősebb szereplője volt. Befejezésül ezek közül idézzük a legérdekesebbet: feleségével a három évtizedes együttlét alatt minden problémáját, gondját megosztotta - egy kivétellel. így neje is a rádió adásából értesült arról, hogy 1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt. S. I. Közlemény Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város 1993. április 7-én megtartott közgyűlésének soron kívül eljuttatott jegyzőkönyve alapján törvényességi ellenőrzési jogkörömben kialakított álláspontomról. A képviselő-testület ülésén történteket kizárólag törvényességi szempontból állt módomban vizsgálat tárgyává tenni. Ennek megfelelően a törvénysértések megszüntetésére elsősorban a megyei jogú város szervezeti és működési szabályzata rendelkezéseinek megtartását, illetőleg a köztisztviselői törvényben foglalt eljárási szabályok betartását vonhattam vizsgálatom körébe. A szervezeti és működési szabályzat megsértését tapasztalhattam a közgyűlési képviselők napirend előtti felszólalását illetően, miután a hivatkozott rendelkezés 33. § (1) bekezdésével ellentétben a közgyűlés a felszólalás megadásáról nem hozott döntést. Megszegte a képviselő-testület az önkormányzati törvény 14. § (2) bekezdését és szabályzatának 45. §-át, amikor is nem szavazott a polgármester kizárása kérdésében. Szabályszerűen döntött a testület dr. Rapcsák András polgármester elleni • fegyelmi eljárás megindításáról, ugyanakkor azon döntése, melyben 1993. április 7-i hatállyal a munkavégzés alól felfüggesztette, jogszerűtlen. A Köztisztviselői Törvény 52. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a fegyelmi bizottság javaslatára függesztheti fel a polgármestert állásából. Fegyelmi bizottság létrehozására ugyanakkor nem került sor, határozatképtelenség miatt. írásos törvényességi észrevételemben, melyet 1993. április 8-án - soron kívül megküldtem a közgyűlésnek, törvényességi észrevételt, azaz a törvényes állapot helyreállítását a szervezeti és működési szabályzat többszörös megsértése, valamint az önkormányzati törvény jelzett megszegése miatt tettem. Célszerűségi okokból hatáskör hiányában felhívást intéztem a testülethez fegyelmi bizottság létrehozásának elmaradása, továbbá dr. Rapcsák András polgármester munkavégzése alóli felfüggesztése tárgyában. A fegyelmi, illetőleg munkajogi kérdésekben intézkedésre a testületet nem utasíthattam, mert az 1990. évi XC. tv. 8. § (2) bek. a) pontja alapján törvényességi ellenőrzési jogköröm nem terjed ki azon önkormányzati határozatokra, melyek alapján munkaügyi vitának van helye. Ilyen ügyekben ugyanis csak a fegyelmi eljárással érintett személy kezdeményezhet bírósági eljárást. Bfzom abban, hogy mind törvényességi észrevételeim, mind pedig a munkajogi szabályok megszegésére történt figyelemfelhívásom a megyei jogú város 1993. április 13-án megtartásra kerülő ülésén megértésre talál, s a jogszabálysértések megszüntetésre kerülnek. Szeged, 1993. április 13. Dr. Farkas László c. államtitkár /TI Z ember meghal, a névjegy megmarad. Fontos hát, LLí hogy milyen a vizitkártya. Akkor is lényeges az esztétikum, ha szempontunk nem ilyen tragikus. Ha nem a mulandóság felől közelítünk e nyomdaipari termékhez, hanem tekintetünket optimistán a nagy világ örök messzeségeibe vetjük. Az ember külhonból hazajön, a névjegy kintmarad. És aki semmi más benyomást nem tudott maga után hagyni, az hagyjon kint pompás névjegyet. El is terjedt az új magyar kiutazók közt, ha semmilyen nyelven nem beszélsz, akkor legalább a névkártyád legyen kifogástalan. Azt elteszik. És hiába tudsz hat nyelvet, ha nem nyújtod át a kártyát, el fognak felejteni. Nagyon izgalmas hosszabb időn át megfigyelés alatt tartani egy ilyen felnévkártyázott süketnéma honfit, amint a messzi idegenben veszi a „népi diplomácia" veszélyes kanyaróit. Már a csöndes dühöngés is figyelemre méltó, amint a vendéglátó ország repterén kitölti a belépési kartont. Pontosabban nem tölti ki, hanem csak méltatlankodik emígy en: „Azért az mégis pofátlanság, hogy semmilyen nyelven nincs kitéve ez az izé!..." A valamilyen nyelv a magyar volna, szemben az érthetetlen angol, német, francia - semmilyen - nyelvvel. A dolog a személyzet előzékenységének köszönhetően mindig megoldódik valahogy, s megfigyelésünk tárgya máris idegen földön lépked. Egyik kezében egy bőrönd névjegy, a másikban az elmaradhatatlan videó, ami a jegyzetfüzetet és a mesélőkészséget pótolja. Majd itthon az fogja megmutatni a törzs érdeklődő tagjainak, hol jár a nagy varázsló. Azért vannak nagyvilági hagyományok. Palmer volt amerikai nagykövet meghonosította a csokornyakkendőt a baljós magyar múlttal szakítani akaró, s a rózsaszín toalettcsempékkel kirakott európai útra lépő, korszerű magyarok körében. Amikor útra kél, egyikük sem felejti el, hogy a nyakába tegyen egy ventillátort. Bár olyanok is vannak, akik csónakmotort hordanak, hogy a nyakukba hajócsavart kötő nagy felfedezőkről most ne is beszéljünk. A sötét ruhás, nyakpropelleres kis csoport - delegáció mögött gyakran ott a csaholó. A tolmács szakma páriáit hívja a zsargon csaholóknak. Azokat a szerencsétlen értelmiségi rabszolgákat, akik loholnak az efféle csoportok mögött, s a szükséges idegen nyelven forgalmazzák, amit ők magyarul mondanak. A tanulási készség azonban nem hiányzik e csoportok tagjaiból sem. Megfigyelésünk tárgyáról is bebizonyosodott, hogy több idegen szó elsajátítására és rutinos használatára képes, akár egyetlen külföldi úton. A stílus azért emlékeztet a nyugat-ázsiai szavannák sötétzöldjére. Fölemelkedik a csaholó a díszvacsora kezdetén, amikor még csak az aperitif hangzott el, és szól a népes étkezőkhöz (Vacsorakor minden delegáció létszáma gyarapodik!...) Azt mondja a csaholó: „Hús- és halétel közül lehet választani. Azt kérik a felszolgálók, hogy aki húst kér, mondja, fiirszt, aki halat, mondja,szekond!" És vonulnak körbe a nyugati alkony pincérei. Arrafelé viszonylag többször hangzanak el azok a fölösleges töltelékszavak, hogy kérem, meg köszönöm, mint idehaza. Nem úgy azon a szép estén, a meleg tengerek puha partján. A propelleres magyar delegációból pattognak ki az egyszavas mondatok: „Förszt!" „Szekond!" Megfigyelésünk tárgya viszont jelentős előmenetelről tesz bizonyságot. Kis pofácskáit felfújja, állát úgy előrenyomja, hogy a pincér hátraugrik, nyakában megigazítja az estélyi csónakmotort, piros ajkai közül kibuggyan a szókincs: „Fish!" Névjegyei ekkorra belepték már az országot, így mindenki tudta, kik vagyunk. A két rendőrre gondoltam, aki viccben nem tudta útba igazítani a turistát, aki hat nyelven is megkérdezte tőlük, merre menjen. És kérdezi aztán az egyik rendőr a másiktól: „Nem kéne végre megtanulnunk egy nyelvet?,, A válasz: „Minek? Ez többet is tudott, mégse ment vele semmire". ÍUaU^S • A JA TE új díszdoktora: Dr. lohn F. Peberdy angol mikrobiológus A JATE Mikrobiológiai Tanszékével ennek létrejötte, két évtized óta példaértékű oktatási-kutatási együttműködést folytat az 56 éves angol professzor: munkatársaival együtt jelentősen elősegítette a szegedi intézet fejlődését. A Nottinghami Egyetem élő tudományokkal foglalkozó fakultásának vezetője az elmúlt évek során több szegedi oktatót segített abban, hogy az ottani mikrobiológiai részlegben kutassanak, az egyetemen tanítsanak. Idővel a tanulmányutak kölcsönössé váltak, ami azt is jelentette, hogy a szegedi és a nottinghami kutatók egymást segítve kitűnő eredményeket tudtak elérni a biológiai kutatás egyik fontos területén, a mikrobiális eukariota génátvitel témájában. A szegedi tanszékvezető professzor, dr. Ferenczy Lajos akadémikus és J. F. Peberdy professzor közösen írt könyveket és publikált kutatási eredményeket rangos szakfolyóiratokban. A közös munkát - tekintettel eredményességére - hat éven át anyagilag is támogatta a Britisch Council, s ez a szegedi tanszék felszereltségét is javította. Az angol professzor az oktatás és a kutatás mellett jelentős tudományszervezési tevékenységet is folytat: szegedi partnereivel közösen vettek részt nemzetközi továbbképző tanfolyamok szervezésében és ezeken a legmagasabb szintű oktatómunka ellátásában. Ilyen, a különféle nemzetközi tudományos^ szervezetek által támogatott tanfolyamokat és szimpóziumokat nemcsak Angliában és Magyarországon szerveztek; 1986-ban például a portugáliai Gulbenkián Intézetben is. • A közelmúltbeli szegedi gyermekkereskedelmi botrány már-már elcsitulni látszó hullámait felkorbácsolta az a cikk, amelyet az MTI nyomán közöltünk tegnapi számunkban. A News cfmű osztrák képes magazin két munkatársa tollából megjelentetett írás fő mondandója: Szegeden és Temesváron - tovább folytatódik a gyermekkereskedelem. Jutottak pedig eme megállapításra az osztrák kollégák saját tapasztalataik alapján, hiszen házaspárnak mondván magukat egykönynyen jutottak - Szegeden is és Temesváron is - eladásra szánt gyermekek címéhez. Három nap alatt öt újszülöttet vásárolhattak volna meg, mint írják. A szerzőpár fotókkal gazdagon illusztrált cikkében a többi között arra a következtetésre jut, hogy Szegeden „csak a közvélemény lecsillapítására látszólag történtek intézkedések a csecsemőkereskedelem ellen, az üzlet-kötések tovább folytatódnak ". Az akció lezárult, felejtsük Az akció felejtsük el! - jelszóval Szeged újra csendes. Látszólag. Ez derül ugyanis ki a két osztrák újságíró cikkéből. Megnevezik a szállodát is, amelynek portásnőjétől kaptak útbaigazítást gyerekvásárlási szándékukat megvalósítandó. Kíváncsiak voltunk, miképpen reagál a leírtakra s most tesz-e lépéseket a Csongrád megyei rendőrfőkapitányság? Szóvivőjük, dr. Németh Károly tegnap sem mondhatott mást, mint közel két hónappal ezelőtt, a gyermekkereskedelmi botrány kirobbanásának idején. A rendőrség változatlanul nem folytat bűntetőeljárást, mivel nem történt bűncselekmény. Az osztrák lap cikkében leírtakat pedig nem óhajtották kommentálni. Tegnap - éppen az Adam's lezárult, el? Children Alapítvány gyermekörökbeadási kísérletének szegedi történéseit kutatandó - járt Szegeden két temesvári újságírónő. Mindketten meglepetéssel fogadták lapunk keddi számában megjelent, News-ból vett cikk azon részleteit, amelyek Temesvárt „belekeverik" a gyermekkereskedelemi ügyletbe. A két újságírónő ugyanis hetek óta folytatott nyomozása során arra jutott, hogy Csíkszereda a központ. Itt lakott John Davies, az Adam's Children Alapítvány európai igazgatója, aki hetekkel ezelőtt - a botrány idején - eltűnt Romániából. A román rendőrség egyébként nyomoz az ügyben, de információt nem ad ki. K. K. Majális a tóparti vendéglő kemping területén MÁJUS 1-JÉN! Kereskedők részére árusttósátor felállításához helyet biztosttunk. Jelentkezés a helyszínen: Tóparti kisvendéglő, Algyő, Szüret u. 56. (az algyői híd lábánál) Szórakozni vágyó vendégeinket házias ételekkel, kellemes környezetben várjuk! T.: 310-069, 20-22 óráig. Fábri György a Köztársaság Párt kampányfőnöke A Köztársaság Párt elnöksége Fábri Györgyöt, a BácsKiskun megyei győztes kampány irányítóját bízta meg az 1994-es országgyűlési választások kampányfőnöki teendőivel.