Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-02 / 77. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1993. ÁPR. 2. Légtérzárlat Bosznia felett Összeomlott a tűzszünet - heves harcok Srebrenicánál Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerda este elfogadta a határozatot arról, hogy katonai erővel kényszerítsék ki a boszniai légtér zárlatát. A döntés lehetővé teszi, hogy az ENSZ tagállamok fegyveresen is érvényt szerezzenek a repülési tilalomról még októberben hozott, azóta ismétel­ten megszegett BT-határozatnak. • A Makói Rendőrkapitányság ugyanis tegnap razziázott, és begyűjtötte az engedély nélkül hazánkban tartózkodó, munkát vállaló, vagy lejárt tartózko­dási engedéllyel rendelkező, esetleg útlevél nélküli külföldi, főleg román állampolgárokat. Mindenki tudja, ez nyílt titok, hogy a Romániából jött mun­kaerőjóval olcsóbb a hazainál, a hagymapucolásnál pedig főleg ilyenek kellenek, akik pár száz forintért, zokszó nél­kül, jobbik esetben egy karéj kenyérért meg egy darab szalonnáért hajlandók látástól vakulásig, istállói „összkom­fortot" is vállalva napi tizen­órákat dolgozni, hisz' közép­kelet-európai viszonylatban, valljuk be - ha idehaza nem is érezzük - a forint pillanatnyi­lag igen nagy úr. Olyannyira, hogy a romániai vendégmun­kások vállalják a leggyalá­zatosabb életkörülményeket, a kiutasítással járó kockázatot és megaláztatást is, hogy maguk­nak és családjuknak legalább néhány napra könnyebbé te­gyék a megélhetést. Az ilye­nekből - ismerve a környező országok gazdaságpolitikai helyzetét - sajnos egyre több lesz, leleplezésük és kiszű­résük pedig szinte sziszifuszi munkának bizonyul. Első állomásunk a makói MÁV váróterme. Beáll a busz, az autókból kiugrálnak a rend­őrök és a szegedi munkaügyi központ alkalmazottjai, bevo­nulunk a fülledt, tömény em­berszagot árasztó váróterembe, ahol legalább 20-25 tetten ért ül, alszik, bóbiskol a kényel­metlen fapadokon. Többségük nyilván nem a vonatot várja, hanem az ilyen-olyan munka­lehetőséget, a jószerencsét. Szakadt útitáskák, gyűrött, piszkos, bekötött motyók ke­rülnek elő a pad alól, az em­berek első álmukból felo­csúdva, az útlevél- és csomag­ellenőrzés után kábultan és tanácstalanul, de mégis enge­delmesen megindulnak a busz irányába. Többjük útleveléből kiderül, 3—4 hete, hogy átlép­ték a román-magyar határt, a váróteremben alszanak, és csupán csörgő aprópénz lapul a zsebükben. Ezeknek nincs mentség. Bekísérik őket a rendőrállomásra. Következő úticélunk Kis­zombor. A gyanús házat beke­rítik a rendőrök, meg a balás­tyai Közbiztonságért Alapít­vány terepszínű ruhába öltö­zött, gumibotos „komman­dósai". Itt már több alkalom­mal eredménnyel járt az ellen­őrzés. Most nem volt szeren­• A tervek szerint a NATO gépei ellenőriznék a boszniai légteret azzal, hogy lelőhetik a tilalmat megsértőket - a gya­korlatban'a jugoszláv légierő gépeit. Miután azonban a szer­bek eddig is ritkán repültek, s a polgárháború a földön folyik, a döntésnek elsősorban jelképes, lélektani jelentősége van. A határozatra a BT 15 tagjából 14 szavazott, Kína tartózko­dott. Oroszország a múlt héten, a belpolitikai fejleményekre hi­vatkozva kért egyhetes ha­ladékot az ügyben. A határozat összesen kétheti türelmi, illetve felkészülési szakasz után lép életbe. Az amerikai kormány szerdán kö­zölte, hogy újabb, a Szerbia elleni rendszabályokat szigorí­tó határozatról tárgyal nyugati szövetségeseivel s azt rö­videsen előterjesztik az ENSZ­ben. Washingtoni hír szerint a gazdasági embargó további szigorítását, Szerbia külföldi követeléseinek, szállítóeszkö­zeinek lefoglalását és a Belg­írádhoz fűződő diplomáciai kapcsolatok korlátozását java­solja majd. A cél, hogy Szer­biát rákényszerítsék a boszniai béketerv elfogadására. A tervet a boszniai szerbek és a horvá­tok már aláírták. Összeomlott a bosznia tűz­szünet Srebrenica körzetében csütörtökre virradó éjszaka ­jelentette a dpa német hírügy­nökség. A szarajevói rádió sze­rint a szerbek heves támadást indítottak a térségben; az összecsapásokban 25 muzul­mán és 15 szerb katona vesz­tette életét. A dpa szerint véres közelharcot vívtak egymással a szemben álló felek, és eközben szerb csapatok több alkalom­mal is átlőttek Boszniába a szomszédos kis Jugoszláviában felállított tüzérségi állásaikból. A muzulmán haderő három szerb páncélost megsemmi­sített. mmammmmmmmmmmmmmmmmmmmm A boszniai rádió szerint „sa­játságos helyzet" alakult ki az észak-boszniai Gradacac térsé­gében, ugyanis - amint a sza­rajevói rádió beszámolt róla ­a muzulmánok a heves harcok ellenére is fogolycseréről tár­gyalnak a szerbekkel. Ezzel együtt a szarajevói rádió azt is közölte, hogy muzulmán rész­ről nem engedélyezik a muzul­mán lakosság Srebrenicából történő evakuálását, mert az akció „a körzet etnikai meg­tisztítására szolgál". A határo­zatot azt követően hozta meg a srebrenicai helyi muzulmán közigazgatás és a köztársasági fegyveres erők törzskara, hogy az ENSZ előzetesen már leállí­totta az akciót. Kiderült ugyan­hol próbálkozzunk. Jól muto­gatott, mert a megadott címen öt, álmából felvert, ásítozó román bújt elő a nyárikony­hából meg az utcai szobából. A ház tulajdonosa csak tanács­talanul vonogatta a vállát. Időközben a munkaügyisek is jó munkát végeztek a Polner Kálmán utcában, kilenc kül­földi került horogra. Szállás­adójukat a rendőrség régi kun­csaftként üdvözölte, aki távo­zásunkkor még szívélyesen integetett is utánunk. Ha tudná, mekkora büntetéssel sújtják, nem biztos, hogy ilyen udva­riasan köszön el tőlünk. Makón egy sikertelen kí­sérlet után a rendőrség ellá­togatott Kiss Sándor bácsi há­zához, aki már jó néhány ha­sonló akció során lebukott, sőt naivul, az egyik tévériporter­nek is elmondta, kinek hány forintért szokott szállást adni. Hiszen ő nem csinál semmi rosszat - mondja -, csak szá­nalomból 50 forintért ágyat ad a szerencsétlen romániai ro­konoknak, ismerősöknek, rás­zorulóknak. Különböző, szo­báknak csúfolt helyiségekből 14 román állampolgár kerül elő. - Büntettek eddig is, de én mindig fellebbeztem, hisz' nem dolgoztatom őket, nem csinálok semmi rosszat — vé­is, hogy szerdán hatan meghal­tak, amikor fel akartak jutni a konvojra, illetve útközben agyonnyomták őket. A muzulmán hatóságok azt kérik a boszniai ENSZ-erőktől, s személy szerint Morillon tá­bornoktól, hogy sürgősen hoz­zanak létre légihidat Tuzla és Srebrenica között a sebesültek és súlyos betegek kimentésére. Ezek számát több százra be­csülik. Emellett kérik, hogy Srebrenicába vigyenek élelmet, takarót, ruhát, sátrakat. Nem hivatalos értesülések szerint a muzulmán fél a meg­állapodások megszegésével vá­dolta Morillon tábornokot: az egyezmény állítólag kizárólag a betegek és sebesültek elszál­lítását célozta, nem a muzul­mán lakosság evakuálását. A két Srebrenicából érkezett kon­vojjal mitegy ötezer muzul­mánt szállítottak Tuzlába, ez már jelentősen megbontja a lakossági összetételt, s Tuzlá­ban sem tudnak hirtelen meg­oldást találni a menekültek elhelyezésére. modellt kidolgozni, amelyben - az országok saját erőforrásai mellett - Nyugat-Európa is szerepet vállal a környezet állapotának javításában. Ez az akció példa lehet a térség or­szágainak együttműködésén túlmenően arra is, hogy a kö­zös regionális cselekvésbe egész Európa bekapcsolódhat. A Magyarország és Szlová­kia viszonyának ausztriai meg­ítélését firtató újságírói kér­désre Klestil elnök azt a dip­lomatikus választ adta, hogy országa jó kapcsolatokra tö­rekszik minden szomszédjával. Göncz Árpád ehhez azt fűzte hozzá, hogy nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítani a magyar-szlovák viszony két vitás kérdésének. A bősi erőmű ügyét, ha hosszas tárgyalások után is, de rendezni fogja a két ország, hasonlóan a nemzetisé­gekkel kapcsolatos vitákhoz. Utóbbihoz hozzájárulhat egy mintaszerű kisebbségi törvény megszületése Magyarországon. Az osztrák elnök - kétnapos hivatalos látogatását befejezve - a délutáni órákban különgép­pel visszarepült Bécsbe. dekezik ártatlanul Sándor bá­csi. A Dobos József hadnagy által vezetett akció során 41 főt állítottak elő, ebből hatnak megvonták a tartózkodási en­gedélyét, a többi 24 órás kilép­tető bélyegzőt kapott. A razzia mindenképpen sikeresen végződött, de vajon jogi vonatkozásban elmondha­tó-e ugyanez. A jogszabály úgy rendelkezik, csak az lép­heti át a magyar határt, akinek napi ezer forintja van. Akinek nem biztosítottak a létfelté­telei, aki az állomáson alszik, netán feketén munkát vállal, azt visszazsuppolják, hisz' a legjobb jóindulattal sem fog­hatjuk rá, hogy turista. Ez ed­dig stimmel, mindannyian tudjuk, hogy ezek az emberek miért jönnek Magyarországra, és mit csinálnak itt. De vajon nem lehetne-e ezt a munkát valahogy puhábban, embersé­gesebben, nagyob méltósággal elvégezni. Nyilván nem ­mondják a beavatottak, és talán nekik is igazuk van. A makói vasútállomás egyik tábláján ez olvasható: Kelle­mes utazást kívánunk. A közeli viszontlátásig, int vissza a ha­tár felé tartó buszból a 41 ro­mán állampolgár. T. T. Prefektusválság Több román lap is ve­zércikkben foglalkozott csütörtökön a székely többségű megyék prefek­tusválságával. Az ellen­zékhez közel álló újságok az KMDSZ magatartása mellett a kormány dönté­sét is bírálják. A legnagyobb példány­számú napilap, az Eveni­mentul Zilei főszerkesz­tője, Ion Cristoiu vezércik­kében jogosnak nevezi a román prefektusok kine­vezését a döntően magyar lakosságú két megyébe, és ugyancsak a demokrácia kereteibe tartozó termé­szetes reagálásnak tartja az KMDSZ tiltakozását. Véleménye szerint azon­ban az KMDSZ hibát kö­vet el, amikor a kérdésnek nemzetközi színezetet pró­bál adni azzal a váddal, hogy a kinevezések etnikai tisztogatást jelentenek. ­Ez olyan eltévelyedés - fej­ti ki Cristoiu - amit semmi sem indokolhat. - Az RMDSZ által vá­lasztott harci eszköz fgy bumerángként hat. A túl­zás olyan mértékű, hogy érinti az RMDSZ helyes állásfoglalásait is a ro­mániai magyarság helyze­tét illetően. Ezeknek az el­túlzott állításoknak a fé­nyében az RMDSZ többi állásfoglalása is túlzottnak tűnik mind a románok, mind a külföldiek számára - írja a lap. Az élesen ellenzéki Ro­ntania I.ibcra vezércikké­ben Eugen Serbanescu egyfelől megállapít ja, hogv az RMDSZ mérsékeltnek tartott vezetősége csatla­kozott Tőkés László meg­fontolatlan nyilatkozatai­hoz az etnikai tisztogatást illetően, megjegyezve, hogy a lap elutasítja ezt a megfogalmazást. - A demokráciát a je­lenlegi kormány részéről érő sérelmektől az etnikai tisztogatásig hosszú az út. Aki ezen a téren összeha­sonlítja Romániát a volt Jugoszláviával, vagy nem tudja, mit beszél, vagy rosszhiszemű. Másfelől a kormány eljárása ismét mutatja politikai hozzá nem értését és merevségét - Írja Serbanescu. - Mivel ismerte a hely­színi állapotokat, a kor­mánynak fel kellett volna adnia legalább ezúttal a struccpolitikát, és az RMDSZ-szel kellett volna konzultálnia olyan szemé­lyiségek kinevezéséről, akik feddhetetlenek. - A kormány joga a ki­nevezés, de találhatott vol­na elfogadható személyt is. Annak, hogy nem igy járt el, súlyos magyarázata le­het: esetleg szándékosan döntött így, hogy elterelje a román és magyar töme­gek figyelmét a tavasszal rájuk váró újabb gazda­sági megpróbáltatásokról - írja Serbanescu. A magát pártatlannak nevező, de a kormány iránt megértő Adevarul „Bizalmi válság" cfmú vezércikkében arról ír, hogy a mai Romániában senki semmiben és sen­kiben nem bizik. Sergiu Andon a bizalomhiány megnyilvánulásának ne­vezi, hogy tavaly román prefektusokat neveztek ki a két magyar többségű megye élére, ahelyett hogy toleráns módon jártak volna el. A Stolojan-kormány bé­kftő lépése szokatlanul nagy volt az egy-egy ma­gyar és román társprefek­tus kinevezésével, hiszen a gyanakvás eloszlatása vé­gett az alkotmányt is fi­gyelmen kivül hagyta. A magyarság vezetői azon­ban semmi olyasmit nem tettek cserébe, ami növelte volna a bizalmat. A szerző azzal vádolja őket, hogy makacsul a bírálatot ré­szesítették előnyben. Ál­landóan megkülönböztető kedvezményeket követel­tek, az országot lekicsinylő vagy kétértelmű nyilatko­zatokat tettek, egészen az etnikai tisztogatás vádjáig. Az ellenzéki Tineretul Liber is abból indul ki, hogy a kormány joga kine­vezni a prefektusokat, de az általa választott megol­dás felveti a kérdést, hogy szándékosan akart-e erő­demonstrációt? Ha igen, ez teljesen felesleges. A kormány tekintélye böl­csességet, az események előre látását is jelenti, azt is, hogy megelőzze a kelle­metlen és előre nem látható következmények­kel járó botrányokat - írja a lap. Ausztria - Magyarország A kapcsolatok sosem voltak ilyen jók (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolatok minden kérdését, köztük a napokban tető alá ho­zott agrármegállapodást, a köz­úti tranzitengedélyeket és a magyarok ausztriai munkavál­lalását. Szóba került a tárgya­lásokon a határ menti megyék és az osztrák tartományok együttműködése, ami hozzájá­rulhat ahhoz, hogy a határok ne elválasszanak, hanem ösz­szekössenek. Thomas Klestil úgy ítélte meg, hogy a két or­szág kapcsolatai soha nem vol­tak olyan jók, mint most, hoz­záfűzte azonban: a szálakat még szorosabbra lehetne fűzni. Á megtárgyalt nemzetközi kérdésekről szólva Göncz Ár­pád hangsúlyozta: hazánk ér­deke, hogy Áusztria csatlakoz­zon az Európai Közösséghez, mert így Magyarország szom­szédja EK-tagország lesz, és ez segíti Magyarország útját is. Thomas Klestil Ausztria teljes jogú EK-tagságának elérését az osztrák politika prioritásának nevezte, amely azonban nem szoríthatja háttérbe a szomszé­dokkal, Közép-Európával szembeni osztrák .kötelezettsé­gek teljesítését. A Közép Európai Kezdemé­nyezést a magyar államfő a po­litikai stabilizáció és érdekköz­vetítés fontos eszközének ne­vezte, amelynek szerepe van a gazdasági együttműködés erő­södésében is. Mindkét elnök bizakodó volt atekintetben, hogy a korrupciós botrány által megrázott Olaszország sem válik ki a KEK-ből. A Biztonsági Tanács szer­dai, a délszláv válsággal kap­csolatos határozatát az állam­fők fontos előrelépésnek tekin­tik - hangzott el a sajtókonfe­rencián -, úgy vélik azonban, hogy a hosszú távú megoldás csak a kisebbségi kérdés ren­dezésével érhető el. A kisebbségi, az etnikai konfliktusok napjainkban ko­moly fenyegetést jelentenek ­állapította meg Ausztria állam­fője. A megoldáshoz Ausztrai és Magyarország nagyban hoz­zájárulhat, ha együttműködik a kisebbségekkel kapcsolatban tanúsítandó magatartás kódex­ének kidolgozásában. Oroszországban - az osztrák és a magyar államfő megíté­lése szerint - tovább kellene vinni a politikai demokrácia és a gazdaság reformfolyamatait. A szabadon választott elnök személye bizonyos reményt ad arra, hogy ez így is történik. Göncz Árpád hozzáfűzte, hogy ő személy szerint bízik ebben. Ausztria egy környezetvédelmi Marshall-terv kidolgozását szorgalamazza - hangzott el a sajtókonferencián. Göncz Ár­pád az ötletet üdvözölte, mert megítélése szerint a régió többi országához hasonlóan környe­zeti gondokkal küzdő Magyar­ország számára előnyös lehet, ha sikerül olyan finanszírozási • Van-e önöknél román feketemunkás? m Szimatot fogtak a makói rendőrök Útilapu 41 külföldinek A határ felé tartó buszban (Fotó: Nagy László) csénk. Hosszas zörgetésre, a barátságtalan hideg hajnali félhomályban egy felhábo­rodott, szemmel láthatóan most ébredt asszonyság nyitott ajtót. - Mit akarnak, nincs itt sen­ki, megáll az ember esze - fel­kiáltással fogadja a rámenős rendőröket és a sajtó tolakodó képviselőit. A fényképezőgép láttán még jobban begerjed. A balhét elkerülendő, odébb­állunk. Kicsődül a szomszéd­ság, az egyik bácsi megjegyzi: „Vannak itt mindenhol" - már­mint románok, és a pongyolás asszonyra hivatkozva mutatja is ujjával, milyen irányban és

Next

/
Thumbnails
Contents