Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-13 / 85. szám

6 A VÁROS DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1993. ÁPR. 13. • Kerekasztal: társadalombiztosítási önkormányzatokat választunk fl demokrácia része a beleszólás joga A munkások önkormányzata igazgatta az elmúlt században a társadalombiztosítást. Azoké a munkásoké, akik fizetésük és járulékaik egy részét társaik ellátására fordították. A társadalombiztosítás később, 1984-ig a szakszervezetekhez tartozott, majd államigazgatási feladattá vált. A rendszerváltozás részeként kezdődött meg a társadalombiztosítás önállósodása. Az első lépés: 1989-ben levált a költségvetésről és elkülönített, elvben állami garanciát élvező pénzalappal működik. A kormány gyámkodásának megszűnését jelentheti a következő lépés: az egészség- és nyugdíjbiztosítási alapra hasadt társadalombiztosítás felelős önkormányzatának megválasztása. Ez a választás május 21-én, pénteken lesz. A társadalombiztosítási önkormányzatok választásáról beszélgettünk a pártok szegedi szakértőivel. A kerekasztal-beszélgetésre természetesen minden parlamenti pártot meghívtunk, de az Magyar Demokrata Fórum és a Független Kisgazdapárt nem képviseltette magát. Igv kérdéscinkre a kormánypártok részéről csak a Kereszténydemokrata Néppárt városi elnöke, dr. Ladányi Gabriella; az ellenzék részéről Jcnei Ferenc, a szegedi közgyűlés Szabad Demokraták Szövetsége frakciójának vezetője, Kónya Gábor, a Magyar Szocialista Párt gazdasági és szociális alelnöke, dr. Szép Tibor, a Fiatal Demokraták Szövetsége tagja; a Parlamenten kívüli pártok képviseletében Beek Zoltán, a Szociáldemokrata Néppárt vezető ügyvivője válaszolt. Jenei Ferenc Dr. Szép Tibor Kónya Gábor • Mi a jelentősége a társadalombiztosítási önkormányzatok választásának? L. G.: - Szükséges, hogy külön kezeljék az egészségügy és a nyugdíjasok problémáját. J. F.: - A decentralizáció, a hatalommegosztás része ez a választás. A társadalombiztosítási önkormányzatok a területekkel jobb összhangot tudnak teremteni, s ez nagyobb szabadságot jelent. Viszont a kormánynak garantálnia kell, hogy a társadalombiztosítási alap feltöltődik.A kormány nem vonulhat ki a finanszírozásból, ugyanakkor ezt a pénzt nem is költheti másra. K. G.: - Tisztázódnak a tulajdonosi jogok és a beleszólási lehetőségek. A munkavállalók 10, a munkáltatók 44 (öszszesen 54) százalékot fizetnek a társadalombiztosítási alapba. Ez nemzetközi viszonylatban is óriási teher és hatalmas öszszeg. A munkavállalók, munkanélküliek, nyugdíjasok alapvető érdeke, hogy tulajdonosként, az önkormányzatokon keresztül dönthessenek ennek a pénznek a felhasználásáról. B. Z.: - Alig van ember, akit a társadalombiztosítás ügye ne érintene, ezért már nem várhatunk tovább, például arra, hogy teljesen egyértelmű legyen a jogszabályi háttér. A kormány és a Parlament szociális érzékenysége ..hagy némi kívánnivalót maga után". Ezért nagy a jelentősége, hogy létrejöjjön egy olyan, társadalom kontrollálta önkormányzat, amely korlátozza a kormány és Parlament beleszólási lehetőségét a társadalombiztosításra befizetett pénz felhasználásába. Sz. T.: - A Fidesznek fenntartásai vannak a választással kapcsolatban. Nem látja biztosítottnak, hogy a társadalombiztosítás ettől hatékonyabban fog működni. Jogszabályi alkotó munkának kellett volna megelőznie ezt a választást, hogy például a befizetések elmaradását követő szankciókat betartsák, s pontosabban szabályozzák a társadalombiztosítási önkormányzatok feladat és hatáskörét. Ennek ellenére a Fidesz is arra biztatja a polgárokat, menjenek el szavazni május 21-én. • E választások eredményeként az egészségügyről és a nyugdíjakról születő döntések átpolitizáltásága megszűnik? K. G.: - Föltétlenül. Ne feledjük: jelenleg 14 fős bizottság felügyeli a társadalombiztosítást, s a testületben csupán l-l fő képviseli a munkavállalókat, illetve a munkáltatókat. A társadalmi kontrollt teszi lehetővé a járulékfizető munkavállalók és munkáltatók képviselőiből álló önkormányzat. • Az önkormányzatokban a munkavállalókat a szakszervezetek képviselik. A szakszervezetek jelenlegi zilált állapotáért felelősnek érzik-e magukat a pártok? B. Z.; - Komoly politikai felelősség terheli a parlamenti pártokat a kialakult helyzetért. J. F.: - A rendszerváltás pillanatában nem létezett szakszervezet! Ugyanis a kommunista időszak maradványaként létező szakszervezet nem a munkavállalókat képviselte, elvesztette hitelét. Az ezzel szemben születő szakszervezeti csírákat viszont nem támogatták kellőképpen a pártok. L. G.; - A lényeg: konszenízus alapján történjen e választás. • Az április közepén kezdődő szakszervezeti kampány célja, hogy felkészítse a polgárokat a nyugdíjbiztosítás 32 és az egészségbiztosítás 30 képviselőjének megválasztására. E választás azonban csak akkor lesz eredményes, ha minden negyedik választópolgár urnához járul. A pártok mit teszDr. Ladányi Gabriella Fotók: Gyenes Kálmán Beck Zoltán nek a társadalombiztosítási önkormányzat-választás sikeréért? J. F.: - A pártok nem jelenhetnek meg e kampányban. Egy párt dolga az, hogy tagjai és szimpatizánsai átérezzék a választásokon való részvétel fontosságát. Annál is inkább hangsúlyozni kell ezt, mert a demokrácia lehetőségeiből kiábrándult a lakosság. J. G.; - A tájékoztatásból részt vállalhatunk. Meg kell tanítani az embereket mentalitásuk megváltoztatására. Be kell látniuk: itt az idő, hogy saját kezükbe vegyék életük formálását. A közösségért mindenki felelős. K. G.: - Minden párt közös érdeke, hogy a társadalombiztosítás körüli lehetetlen helyzet megszűnjön. A 25 százalékos részvételi arányt magasnak tartjuk, ezért fontos, hogy például információkkal segítsük a polgárokat a tájékozódásban. A demokráciához hozzátartozik a beleszólás joga. Ezért bizony sokszor el kell menni választani ! B. Z.: - Itt nem a pártoknak, hanem a választóknak kell megjelenniük. Sz. T.: - A 25 százalékos részvételi arány magas küszöbnek tűnik, ám ez biztosíthatja az önkormányzatok legitimitását. Az országos választás és a döntés súlyát kell érzékeltetni a polgárokkal. • A szakszervezetek szállnak ringbe a választók bizalmáért a társadalombiztosítási önkormányzat, illetve az üzemi vagy közalkalmazotti tanács-választásokon. Tehát a szakszervezetek megmérettetnek. Ezen túl van-e más tétje ennek a választásnak? J. F.: - A pártok sok-sok áttétellel következtethetnek a későbbi választásók sikerének mértékére. Sz. T.: - A szakszervezetek támogatottságát sem lehet lemérni ezen választás eredményével. Ugyanis ezek a szakszervezetek még nem mutattak föl erőt, igaz korlátozott mozgásterük miatt még nem is találhattak magukra. K. G.: - Nem politikai, hanem egyéb érdekek működtetik a választási ambíciókat. Ezért úgy vélem, a társadalombiztosítási önkormányzat-választás jelentősen hozzájárulhat a magyarországi szakszervezetek megerősödéséhez, legitimálásához. Újszászi Ilona Vita 25. Városfejlesztés - a zöldek szemével E megállapítások igazak városunk fejlesztési koncepciójára is, egyúttal alátámasztják azok véleményét, akik azt mondják, hogy szükség volt a koncepció kidolgozására. Dicséret illeti kidolgozóit, különösen ha megszívlelik majd a felkért referálók, a hozzászólók és a lakosság használható gondolatait. Véleményemet részben egyeztettem a környezetvédők prominens tagjaival, mégis jobb, ha egyes szám első személyben adom elő mondanivalómat. Természetesen nem kívánok szólni azokról a témákról, melyeket a koncepció jól kidolgozott. Mondandóm elsősorban a környezetvédelmi problémák árnyalati, mégis néha lényegbevágó kérdéseire szorítkozik. Ha úgy látszana, hogy túlságosan részletekbe bonyolódom, gondoljanak a „globálisan gondolkodni és helyileg cselekedni" ismert mondásra! Reálisan megvalósíthatónak csak néhány kiemelkedően fontos beruházást tartok a kitűzött 2010-ig tartó, 18 éves periódusban, prognosztizálva a gazdasági növekedés igen lassú ütemét. Itt jegyzem meg azt az érdekes tényt, hogy a koncepció erre az időszakra a város lakosságának maximum 20 százalékos növekedését jósolja, míg világméretű felmérések szerint a városok lakossága 22 év alatt fog megduplázódni. Ez elég nagy különbség, talán azért mégis fogadjuk el, hogy nem lesz régiónkban nagy népLeonardo Benevolo történész 1000 oldalas monográfiájában, „A város története" című művében arra a következtetésre jutott, hogy a görög városmodell. a polisz, a környező természettel összhangban álló, dinamikusan állandó, még bizonyos növekedés után is kezelhető egységet alkot. A mai nagyvárosok sajnos már nem felelnek meg a görög elődök helyes elképzeléseinek. A nyugati inegapoliszok egyes részei ma katasztrófasújtotta területhez hasonlítanak. Manapság csak rövid- és hosszú távú fejlesztési koncepciók alapján tudják tűzoltó munkával többé-kevésbé kiküszöbölni az egyes városrészek teljes megbénulását. A városok gondjai meghatározzák az emberek városon belüli és kívüli létének kialakítását, és mély nyomot hagynak a jövő generációinak életében is. A világnak szüksége van városépítő etikára, amely érzékenyen reagál a környezeti ás emberi dimenziókra. Minden városra igaz, hogy a korábbiaknál sokkal gondosabban kell megtervezni további fejlődését. vándorlás a városokba. Ez ugyanis rendszerint a gazdasági megélhetés keresése érdekében indul meg. A környező települések jó vagy rossz körülményei összefüggenek a gazdasági és társadalmi reformokkal. így Szegednek érdeke erre is nagyon odafigyelni - mivel az egészségtelen népességnövekedés viszont nem érdeke. A város vonzáskörzetében lévő településekkel szoros együttműködést kell kialakítani. Nem lenne helyes az összeépülés szorgalmazása, inkább összehangolt cselekedetekre van szükség, hogy ne legyenek egymásra káros hatással. Egy másik nagyon fontos kérdés, ami a régióra vonatkozik, Szeged természeti környezetének megtartása, sőt a természeti állapot lehetőség szerinti javítása. Idegenforgalmi jelentősége van ennek, s ha az igazi magyar Alföld képét meg akarjuk őrizni, oda kell erre is figyelni. Ha ugyanis nyugati mintára akarunk infrastruktúrát kiépíteni, annak színvonalát nehezen érhetjük el, közben viszont félő, hogy tájaink jellegzetességét elveszítjük. Márpedig a turistáknak éppen azt kell megmutatni, ami szegedi, ami dél-alföldi. Az idegenforgalom fejlesztése tehát csak régióba ágyazva képzelhető el. A vendégváráshoz is tartozik a következő gondolatsor: Szeged napfény - tisztaság, szemétmentesség - tiszta víz és gondozott zöldfelületek. Ilyen környezetet képzelhetünk el, hogy a városlakók és az idegenek is jól érezzék magukat. Szeged és a napfény adott. A tisztaságért mindent el kell követnünk! A közgondolkodás megfelelő irányba terelése, a tudatformálás mellett fontos a kommunális hulladék kérdésének gyökeres megoldása. Ez a mindenkori önkormányzatok egyik fontos feladata, ha kell, legyen szó a köztisztaságért felelős vállalat átszervezéséről is. Nem halogatható tovább a szelektív szemétgyűjtés bevezetése, annál is inkább, mert például a volt NDK-ban a csatlakozás után az Európai Közösséghez való idomulás feltételeiként elsősorban éppen környezetvédelmi problémák gyors megoldását tűzték ki. Többek között éppen a szelektív szemétgyűjtést, amit példás gyorsasággal megszerveztek, magánkézbe adva azt. Az autók katalizátorral való felszerelésének határideje 1997. Erősen meggondolandó számunkra is, hogy elébe menjünk e problémáknak mielőbb, hisz a csatlakozás feltételei nyilvánvalóan nekünk is ezek lesznek. A szelektív szemétgyűjtéssel párhuzamosan ugyanolyan fontosságú a recydling, vagyis a hulladékok minél nagyobb arányú visszaforgatása a termelési folyamatba. A regionális szemétégetőmű gondolata sajnos ma már elavult, a viszszaforgatás után fennmaradt kevés, használhatatlan hulladék elégetéséhez egy kisebb égető is elegendő. Itt jegyzem meg, hogy»az egészségügyi veszélyes hulladékok elégetéséhez viszont nagy szükség lenne egy jól működő, megfelelő szűrőkkel ellátott kazánra. (Folytatjuk.) Dr. Molnár Gyula Zöld Párt • Négyszer ennyi pénz kellene • Árkok - gazda nélkül Megvénült csatornák A szegedi közgyűlés legutóbbi ülésén tárgyalt „a város belterületi csapadékvíz-elvezetésének helyzetéről", és „a vízcsatornahálózat műszaki állapotáról." A beszámolóból kiderült, hogy a szokásosnál kicsivel is több csapadék már komoly bajok okozója lehet. • A jelenlegi állapot fölmérését városrészenként végezték. Az írásos anyag összefoglaló részében az áll, hogy a csapadék elvezetésére szolgáló csatornák állapota nem kielégítő. És ami ennél is nagyobb aggodalomra ad okot: a jelenleg rendelkezése álló pénznek több, mint a négyszerese kellene ahhoz, hogy lényeges minőségi változásról beszélhessünk. Most a városi költségvetésből 8-10 millió forintot tudnak erre a célra fordítani. Az állapotfölmérésben olvasható becslés szerint viszont évenként legalább 40-45 millió forintra lenne szükség - a jelenlegi összegen felül! Az is kiderül az anyagból, hogy a belterületi csapadékvízelvezető rendszerek biztonságos működését más tényezők is veszélyeztetik. A városban vannak ugyanis „nem önkormányzati tulajdonú" főgyűjtők is: ezek üzemeltetője a vízügyi hatóság, amelyre ugyancsak jelentős feladatok várnak a kezelésükben lévő csatornák használhatóvá tétele érdekében. Ugyancsak alapvető gond. hogy a felszíni vizek elvezetésére hivatott árokrendszernek sincs igazi gazdája. A kezelői feladat a városgondnokságé amelynek viszont nincs elegendő pénze a munkák megfelelő időben való elvégzésére. így például az eltömődött átereszek kitisztítása, a beomlott árokfalak javítása csak késve végezhető el. A fölmérést a polgármesteri hivatal Városüzemeltetői és Műszaki Irodája készítette. Véleményük szerint a felszíni vízelvezetés működtetése szolgáltatási feladat, ezért elengedhetetlen egy valódi „üzemeltető" létrehozása, és folyamatos foglalkoztatása. A fenntartási, és karbantartási munkák csak ily módon végezhetők el a megfelelő módon és időben. Ny. P.