Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-10 / 84. szám

12 ÖNKORMÁNYZAT DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. ÁPR. 10. Dr. Horváth László és Szentirmai Csaba. (Fotó: Hárs László) Betelt a pohár • Számos képviselő-testület próbálkozott azzal, hogy polgármesterét „kicserélje". De inkább csak kísérletekről, s nem eredményes akciókról számolhatott be a sajtó. Milyen lehetőségeket ad a képviselők kezébe a jogszabály? A polgármesteri tisztség ellátásának kérdéseit külön törvény szabályozza. A helyi önkormányzat vezetőjével kapcsolatos munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A polgármester munkaviszonya a következő esetekben szűnrk meg. A testület megbízatása lejártát követően az új polgármester megválasztásával, a képviselő-testület feloszlatásának kimondásával. A polgármester lemondásával, választójoga elvesztésével, összeférhetetlenség kimondásával, illetve a polgármester halálával. Az összeférhetetlenség szabályai azonban nem terjeszthetők ki mondjuk arra az esetre, ha a képviselők elégedetlenek a polgármester politikusi vagy menedzseri teljesítményével, esetleg emberi magatartásával, vagy ha az önkormányzat vezetője elveszítette a testület bizalmát. Tudomásunk szerint a soproni az egyetlen olyan közgyűlés, mely polgármesterével szemben eredményesen lépett fel, éppen az összeférhetetlenség szabályára hivatkozva. Az említett jogszabály 4. paragrafusa részletezi az összeférhetetlenség eseteit. Ilyen például, hogy a polgármester gazdasági társaság vezető tisztségviselője csak a képviselők hozzájárulásával lehet, vagy hogy tudományos, oktatói, művészeti, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével kereső foglalkozást csak a képviselő-testület hozzájárulásával folytathat. Ám ha az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül azt megszünteti a polgármester, az eredeti helyzet visszaáll. így a képviselők egyetlen lehetősége polgármesterük „elszámoltatására", felelősségre vonására az összeférhetetlenség kimondása lenne? A polgármester ellen fegyelmi eljárást indíthat a testület, ha azzal a közgyűlésen jelenlévő képviselők több, mint fele egyetért (kivéve, ha a helyi szervezeti és működési szabályzat minősített többséget ír elő). Ám fegyelmi felelősségrevonás esetén a polgármestert nem lehet úgy elbocsátani, mint egy egyszerű köztiszt• Miért ilyen rövidek és tömörek az állítások? kérdeztük Szentirmai Csaba szabad demokrata képviselőt. a párt helyi elnökét. - Mert ezek az állítások csak aggályok, amelyek szakmai fórumokon, a lakosság körében és bennünk, képviselőkben fogalmazódtak meg. Megpróbáltuk ezeket röviden, tömören, a teljesség igénye és fontossági sorrend nélkül ömlesztve tálalni. • Az állításokat alátámasztották bizonyítékokkal is? - Nem. Miért tettük volna? Mi fegyelmi vizsgálatot kértünk. A bizottság dolga a vádat elejteni vagy megerősíteni. Ha alá lennének támasztva, akkor már a bíróságra tartozna az ügy • Mit várnak a fegyelmi eljárástál? - Az állítások valóságtartalmának kivizsgálását. Magyarul: igazak-e vagy sem. • Nem félnek? - Mitől félnénk? Mi elhiszszük, hogy ebben az országban demokrácia van. Sajnálattal tapasztalom egyébként, hogy még mindig rettegnek az emberek, amikor elmondják a véleményüket. Kérdem én: mikor lesz már végre vége ennek a nemzedéki megnyomorításnak? • Mi a legnagyobb rossz, ami történhet ebben az ügyben? - Elkezdődik majd a jogászkodás, a huza-vona, a képviselő-testület ellehetetlenítése. Nem lesz határozatképes közgyűlés, amely megválasztaná a fegyelmi bizottságot. Aztán szépen minden visszaáll eredeti állapotába: a polgármester mindenhol „lenyilatkozza", hogy személye ellen újabb támadás indult, ami nem érte váratlanul és jól elszórakozott az egészen. És minden marad a régiben. Azt hiszem ennél rosszabb nem lehet. • Az önök elmérgesedett viszonyában voltak „csúcspontok" a három év alatt. Fölvázolná a fontosabb eseményeket? - Az egész akkor kezdődött, amikor dr. Rapcsák Andrást megválasztottuk polgármesternek. Akkor eljött az SZDSZhez és elmondta nagyon őszintén és tisztességesen, hogy ő erőskezű polgármester szeretne lenni. Mi inkább egy „gyenge" polgármesterben és egy „erős" testületben gondolkodtunk. Igaz, hogy ez a felállás sokkal több munkát rótt volna a testületre, viszont sokkal kisebb mozgásszabadságot engedélyezett volna a polgármesternek. A következő dátum: 1991 tavasza. Liberális sajtótájékoztatót tartottunk a közgyűlés szünetében. Itt elmondtuk, hogy a képviselői munkánk első hat hónapjában mivel küszködünk folyamatosan: információáramlás hiánya, hivatal kontra képviselők stb. Szóltunk Rapcsák magatartásáról is. Ezt követően a polgármester mindennek lehordott bennünket a sajtóban, megemlítve, hogy ő keresi a beszélőviszonyt velünk. Ez így, ahogy van, nem igaz. A képviselőtestület más tagjaival igen, azokkal egyezteti a véleményét. Nagyon sok problémás gazdasági kérdésből például politikai kérdést csinált, és a közvélemény előtt pártviszályként állította be az egészet. Nem engedte például, hogy belenézzenek a jogi bizottság tagjai a beruházások szerződéskötéseibe. Aztán volt az az egymilliós jutalom az évvégén, amit megszavaztak maguknak. • Milyen a polgármester kompromisszumkészsége ? - Dr. Rapcsák András soha életében nem kötött és nem is keresett kompromisszumot. • Ez a 15 pont volt az egyetlen lehetséges megoldás? - Igen. Ez volt a végső, betelt a pohár. Itt már nincs tovább. Most az a kérdés, hogy a magát csalhatatlannak képzelő, szuper tehetségű, menedzser-politikus dr. Rapcsák András vezeti tovább a várost vagy érvényesülhet végre a választott testület akarata. • Jogszerű volt-e a felfüggesztés vagy sem? - kérdeztük dr. Horváth László képviselőt (SZDSZ). - Ebben az esetben több jogszabályt kell összevetni, mert a polgármester helyzetéről szóló törvény nem rendezi egyértelműen a fegyelmi eljárás szabályait. Arról, hogy jogszerű volt- e a felfüggesztés vagy sem, megoszlanak a vélemények. Mindenesetre erre vonatkozóan van egy közgyűlési határozat. Ezt a köztársasági megbízott észrevételezi, majd határozatát elküldi a közgyűlésnek, amely ezt vagy elfogadja, vagy nem. Ha nem fogadjuk el, akkor bírósághoz fordulhat a köztársasági megbízott. A közgyűlési döntés viszont mindaddig hatályban marad, amíg el nem dől, hogy jogszerű volt-e a felfüggesztés vagy sem. A probléma, mely munkajogi kérdéssel is kiegészül, még jobban bonyolítja az ügyet. Szabó C. Sziláid tammmmmmmmmmmmmmmmmmmmm „Szemérmetlen puccs1 Beszélgetés dr. Rapcsák Andrással • Polgármester úr, miként fogadta a történteket? - Lényegében mindez nem ért igazán váratlanul. A 15 pont beterjesztői között ugyanis már megválasztásomtól kezdve voltak olyanok, akik közölték velem, hogy nem kívánják támogatni a munkámat. Persze a város és feladataim ellátása érdekében ezt megpróbáltam figyelmen kívül hagyni, illetve jobb mederbe terelni a kapcsolatunkat. Lényegében ugyanis az én személyem jelentéktelen ahhoz a várospolitikához és fejlesztési stratégiához képest, amit képviselek. Ez a csoport persze éppen emiatt próbálkozott már jó néhányszor azzal, hogy eltávolítson hivatali székemből. Eddig ez nem járt sikerrel, most utolsó lehetőségként folyamodtak ehhez a botránykeltéshez. • Mi a véleménye a 15 pontba foglalt vádakról? - Nem sok, hiszen gyakorlatilag kimásolták a Munka törvénykönyvet, minden konkrét indok, bizonyíték nélkül. Ami leginkább meglepett engem, hogy már Matuska Szilveszternek is tekintenek. Rendkívüli ostobaságnak tartom, hogy a garázsfelrobbanást is az én hibámul róják fel. A Szentirmai képviselő által ismertetett „bűneim" így végül is nem alkalmasak a fegyelmi vizsgálat lebonyolítására és magam sem tudok azokra választ adni. Ezért javasolni fogom a közgyűlésnek, hogy vizsgálja felül a jogi bizottság a vádló konkrét bizonyítékait, majd tárják azt a közgyűlés elé, hogy a képviselők eldönthessék, indítható-e ellenem fegyelmi eljárás vagy sem. • Eszerint ön a történtek ellenére is hivatalában kíván maradni? - Természetesen, bár hangsúlyozom, hogy nem ragaszkodom tíz körömmel ehhez a székhez. Van azonban egy nagyszámú képviselőcsoport, amelynek tagjai azt mondják, maradnom kell és továbbra is ellátni a rám bízott feladatokat. De nemcsak emiatt, hanem a körülmények logikus következményeként sem tehetek másként. Ilyen helyzetben nem hagyhatom cserben azokat, akik a vállalt városi célkitűzések megvalósításának biztosítékát bennem látják. Szerencsére ehhez rendkívül stabil idegrendszerrel rendelkezem amellett, hogy nagyon jelentős támogatottságot élvezek úgy a családom, mint a városlakók körében. Ezért remélem, hogy minden különösebb lelki válság nélkül tudom majd elviselni ezt a támadást is. • A szerdai közgyűlésen felszínre került súlyos ellentétek miatt nem látja veszélyeztetettnek a közgyűlés jövőbeni eredményes működését? - Nem, miután már az utóbbi másfél évben gyakorlatilag eléggé felpörgetett támadások indultak ellenem, és szinte valamennyi közgyűlés polgármesterellenes puccskísérlettel indult. A többség azonban mindig sikeresen leszerelte a képviselő-testület munkáját destabilizáló, tulajdonképpen a város ellen irányuló törekvéseket. Gondolom, ez így lesz a jövőben is, és megmarad a közgyűlés működőképessége. Most, hogy ezt a szemérmetlen puccsot végrehajtották, azt persze mindenképpen elérték amelyre a közgyűlés életében eddig nem volt példa -, hogy határozatképtelenség miatt fel kellett oszlatni a közgyűlést és ezzel elmaradt a 46, napirendre tűzött téma megtárgyalása. Én, bár a "közelgő választások miatt tulajdonképpen megértem ezeket a képviselőket, hiszen ha tettekkel nem, hát botrányok kirobbantásával kívánják népszerűvé tenni magukat, de erre más módot és időpontot kellett volna keresniük. Azt is tudomásul kellett volna venniük és főként belenyugodni, hogy a vízmű megszerzésére irányuló városi törekvés helyes volt, hiszen a közelmúltban erről tárgyalt városunkban 48 polgármester, akik közül 39 a vásárhelyi elképzelés mellett szavazott. Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy a választott képviselők között vannak olyanok, akik, mint ezt a mai puccskísérlet is igazolta, csak a saját érdekeiket tartják szem előtt és nem a lakosságét. Már ezért is szükségesnek tartom, hogy - csakúgy mint az elmúlt rendszer idején - ne futamodjam meg a támadások elől. N. Rácz ludit Fotó: Hárs László viselőt. A polgármesterrel szemben kiszabható fegyelmi büntetés fajtái: a megrovás, a kedvezmények és juttatások csökkentése vagy megvonása, az alapbér csökkentése. A törvény viszont nem zárja ki, hogy a fegyelmi eljárást lefolytató bizottság vizsgálódásának idejére a polgármestert felfüggesszék hivatalából, amennyiben ezt az ügy felderítése megkívánja. Ám a polgármestert elbocsátani a közgyűlésnek nincs joga. A törvénynek ez a rendelkezése azokon a településeken elfogadható, ahol a polgárok közvetlenül választották a polgármestert. Ezzel szemben vitatható azokban a városokban, ahol az önkormányzati képviselő-testület maga választotta meg polgármesterét, nem indokolt. A képviselők lemondásukkal sem hozhatják helyre korábbi. ma már rossznak tartott döntésüket. A képviselők ugyanis lemondhatnak, de polgármesterük az új polgármester megválasztásáig hivatalban marad. Újszászi Ilona Fideszes polgármester botránya „Közmeghallgatást tartott a fővárosi XVI. kerület önkormányzatának képviselő-testülete a hét végén, amelyen szokás szerint jó néhány téma sorra került, ám az érdeklődés középpontjában egy nemrég kirobbant botrány fejleményei álltak. A jelenlévők kézhez vehették a tájékoztatót az önkormányzat .egyéves munkájáról, továbbá azt a nyilatkozatot, amelyet a 31 képviselő közül 19 írt alá az adóérdekeltségi botránnyal kapcsolatban. Ebben a nyilatkozók a többi között kijelentik, hogy a rendelkezésükre álló törvényes eszközök igénybevételével elmarasztalják a jogellenes kifizetések kitervelőit és végrehajtóit, valamint szorgalmazni fogják, hogy a XVI. kerületi önkormányzatot ért veszteséget a vétkesek térítsék meg. Arról van szó, hogy a már fegyelmi úton elbocsátott jegyző, a polgármester, valamint 26 személy a kerületben beszedett 92 millió forint helyi adó tíz százalékát ».jutalomként« zsebre tette. A felszólalók közül többen követelték: vonják felelősségre az ügy vétkeseit, szavazással mondassák le a polgármestert. Mint ismeretes, a polgármester egy év alatt adóérdekeltség címén nettó 325 000 forintot vett fel. A feszült légkörben lezajló közmeghallgatás késő estig tartott, és számos személyeskedés is elhangzott. A polgármester fegyelmijét sokan túl enyhének tartották: a két évre szóló, harmincszázalékos fizetéscsökkentése nincs arányban azzal a pénzzel, amelyet fölvett. (Megjegyzendő, hogy a képviselőtestület fideszes csoportja akadályozta meg a szigorúbb fegyelmi ítéletet.) A polgármester igyekezett kitérni a személyét érő éles kritika elől, s ez nemigen tetszett a jelenlévőknek" - írja az Új Magyarország munkaktársa a lap április 5-i számában.