Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-10 / 84. szám

\ SZOMBAT, 1993. ÁPR. 10. • ÜNNEP 5 lézus győzelme óta biztosan tudjuk, hogy van föltámadás Interjú ár. Gyulai Endre megyés püspökkel , Jézus eszméje szembe tud nézni a halállal." • A zsidók húsvéti ünnepén Jeruzsálemben találkoztak Mózes hívei, hogy feláldozzák és megegyék a bárányt, megemlékezvén az egyiptomi szolgaságból való megszabadulásról. Nem aktualizálva a mai Magyarországra, mégis a lelkünk mélyére nézve mit jelent ez a fölszabadulás a híveknek? - Különböző dolgokról van szó. Amikor Izrael népe a tizedik csapáskor kiszabadul az egyiptomiak fogságából, akkor a negyven éves vándorlás következik, mely szabadulás ugyan, mégis csak előképe annak a valódi fölszabadulásnak, ami a bűnből való kiszabadulást jelenti. Ugyancsak a bárány vére által, mint Egyiptomban, ám ez a bárány maga Jézus Krisztus, aki kereszthalállal vállal áldozatot a bűnök bocsánatára. Amire ön utal, az az ország bűnös állapota, és az onnan való kiszabadulás. Ami közös elem az izraeli előképben és a valóságos kiszabadulásban, valamint az ország szabadulásában, az a tény, hogy mindkettő Isten kegyelméből jöhetett létre. Mi magyarok hálával gondolhatunk Istenre, hogy átvezetett bennünket a mi negyven évünkön. • A hit és gyakorlása: találkozások sorozata, találkozások megszentelése. Püspök úr hogyan készül a húsvéti találkozásra? - Az egyik elem a személyes találkozás az imádságon és a szertartáson keresztül, a másik a hívek fölkészítése erre a személyes találkozásra. Ami engem illet: átélem a keresztút állomásait és igyekszem közel kerülni ahhoz a csodálatos szeretethez, ami Jézus Krisztus maga, hiszen szeretet nélkül nem vállalhatta volna azt az emberi esendőséget, amivel a kereszthalál előtt készült magára venni a világ bűneit, tökéletes hűséggel az Atya akarata iránt. Rám - nem tudom, miért - az idén a vérverejtékes szenvedés gyakorolt különös hatást, az a maradéktalanság, amivel egyszerre esendő - hiszen azt kéri, hogy ha lehetséges, múljék el tőle az a keserű pohár -, és ugyanakkor isteni, mert a beteljesülést szolgálja. Bár emberileg kiszolgáltatott, mégis azt akatja, amit az Atya. • A keresztény húsvét soksok üzenete közül az egyik az, hogy Krisztus egyesíti a híveit. Mit jelent ma ez az üzenet? - Nem véletlenül szerepel az egyház parancsai között a húsvéti áldozás, tehát nem csupán a lélek megtisztításának követelménye, hanem a Krisztus testével való táplálkozás is, az egy kenyér közösségéhez tartozás tudata. Nem véletlenül akarja ezt az egyház épp húsvétra, hiszen amikor Krisztus átadja magát az oltári szentségben, akkor a húsvéti eseményekre is emlékeztet. • A táplálkozás a bibliai szövegekben, sőt magában a liturgiában is utal az előképre és a megvalósulásra. Gondolok a húsvéti bárányra és a mennyei lakomára. Püspök úr hogy érzi: jelen van-e asztalunknál Jézus, odahívjuk-e a Megváltót? •••••••••••••• • Urbi et otbi II. János Pál nagypénteken gyóntatott II. János Pál pápa pénteken este a fáklyákkal megvilágított római Kolosszeum lépcsőin és folyosóin a hagyományhoz híven jelképesen végigjárta a krisztusi keresztutat, a Kálváriát a „ Via Crucist". Az eseményt - amelyen a hűvös idő ellenére tízezren vettek részt a televízió egyenes adásban közvetítette sok országba. Húsvét vasárnap százezer hívőt várnak a Szent Péter térre, ahol a pápa beszédet mond, és 55 nyelven mondja el hagyományos húsvéti áldását a „városnak és a világnak" (urbi et orbi). Sok százan szorongtak a római Szent Péter bazilikában II. János Pál nagypénteki miséjén. Az egyházfő, szokásához híven, előtte beült az egyik gyóntatószékbe, s egy órán keresztül személyesen gyóntatta az odaengedett hívőket, összesen 12 személyt. A legmegilletődöttebbnek Isabel Fuentes madridi diáklány bizonyult. „Majd elájultam. amikor megtudtam, hogy a pápa gyóntat" - mondta izgalomtól remegő hangon. II. János Pál pápa néhány évvel ezelőtt kezdte el azt a gyakorlatot, hogy nagypénteken személyesen gyóntat. Az év folyamán minden liturgikus papi feladatot ellát egy-egy nap. • Ott voltak a kollégák, „hivatalosan" is, mint az „Örökös tag" címmel már kitüntetett Mentes József, Berdál Valéria, és nem hivatalosan is, csak úgy, köszönteni a művésznőt, a régi barátot - Bányász Ilonát; tegnap, a születésnapján, ünnepélyes külsőségek között vette át Kormos Tibor igazgatótól a Szegedi Nemzeti Színház Örökös tagságáról szóló díszoklevelet és plakettet. És persze ott volt a család, Markovits Tibor, a férj, nyugdíjas korában is újságíró, s Markovits Bori, aki színésznő ugyanabban a szegedi színházban, ahol az édesanyja játszott több mint három évtizedig... Bányász Ilona nem éppen Háromféle embercsoportot lehet megkülönböztetni: az egyik elmélyed a hitben, a másikat kielégíti a felszín, a harmadik közömbös. Karácsony és húsvét olyan ünnep, ami a valódi találkozást is segíti: táplálkozást Krisztussal, egységet a hívek közösségével, ám - be kell vallani - a hit felszínes gyakorlására is módot ad. Azt hiszem, az a kívánatos, ha a hívek megtisztult lélekkel élik át a történetet, a keresztút állomásait, a lábmosás jelenetét és üzenetét egészen a kereszthalálig és a föltámadás híréig. Ha így teszik, asztalukhoz telepedik Jézus Krisztus. • Mi a központi gondolata püspök úr húsvéti szentbeszédének? - Szerintem egyetlen egy dolgot érdemes hangsúlyozni, mégpedig azt, hogy győzött Krisztus, hogy van értelme mindennek. Nagyon sok emberi eszme pusztul el a kitaláló halálával. Jézus eszméje viszont szembe tud nézni a halállal. • Visszakanyarodva az előképekhez: Jézus áldozatának egyik előzménye Izsák föláldozása. Ez összeköthető a húsvét misztériumával pédául olyan módon is, hogy ugyanazon a helyen, Sión hegyén áldozzák föl a bárányt, ahol fölajánlják Izsákot az Atyának. Az áldozat folyamatos. A híveknek mire kell fölkészülniük? - Krisztus keresztje óta az áldozatnak új súlypontja van: .Táplálkozást Krisztussal, egységet a hívek közösségével." (Fotó: Gyenes Kálmán) Uj "örökös tag verőfényes évadban, az 194445-ösben indult a pályán, ahogy illik, fiatal lány-szerepben debütált, Zilahy-darab 18 éves Sárikájaként; rögtön utána egy 80 éves nénét osztottak rá. Még ugyanabban az évadban Beregi Oszkár partnere volt a Tűzmadárban, aztán meg Iluska mostohája a János vitézben... Ahogy kezdődött, úgy folytatódott, azaz karakterszínész lett a szegedi lányból, akit hiába is csábítottak, hűséges maradt szülővárosa színházához. Azt mondja, a Vaszy-korszak, a Komor-korszak volt a legjobb - s bizonyára nemcsak a megszépítő messzeség alakítja véleményét. De a legnehezebb korszakokon is átsegítette humorérzéke, rendíthetetlen jókedve. Legendás nevető és nevettető; azt mondják a régi kollégái, hogy amikor elkezdett kacagni a színpadon, mindenki tudta, hamarosan egyetemes nevetés rázza a publikumot... Mit mondjak: egy ilyen színházi pillanat nem jönne rosszul mostanában sem. (Bányász Ilonával készült interjúnkat később közöljük.) S. E. A niceai zsinattól a nyúltojásig A húsvét magyar elnevezésének eredete a feudalizmus korának szigorú böjtjeire vezethető vissza. A hosszú önmegtartóztatás után akkor vettek magukhoz először húst a hívők. A jeles nap megünneplésének időpontjáról 325-ben a niceai zsinaton döntöttek. Eszerint a húsvét mindig azon a vasárnapon legyen, mely a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következik. így az ünnep március 22. és április 25. közé esik. A locsolkodók jutalma, a „piros tojás" is igen régmúltú jelkép. A látszólag élettelen tojásból kikelő csirke a megújuló, győzedelmeskedő természetet (életet) képviseli. Mint néprajzi érdekesség megemlíthető, hogy Kiszombor mellől avar kori hímes tojás maradéka is előkerült. A tojás díszítőeleminek valamikor mágikus, varázslatos erőt is tulajdonítottak. Ránk maradt tojásíró ének tanú erre: „Nászvirágot írok erre, Talán hívebb lesz a lelke, Aki minap megesküdött, Vele tartja az esküvó't." Hajdan egy-egy öreg néne faluszerte híres tojásíró - foglalkozott ezzel a népművészeti ággal. Az íróasszony bizony nem a mai anilinfestékkel dolgozott, hanem a természet kincsesházából választotta festőanyagait. A cserfa kérge vagy a vadalma háncsa szép sárga színt adott, sárgásbarnát a vöröshagyma héja, feketét a gubacs, zöldet a bürök, s csak a pirosnak vettek egy kevés berzsenyi a boltban. A tojást a régi időkben az eljövendő élet jelképének tartották. Egyes népek, így például az egyiptomiak úgy vélték, hogy valamikor az óriás tojásból született meg a világ. A tavasz jelképe volt a bika is, amely egy tojásba döfi a szarvát. A bika a Napot, a szarva a napsugarat, a tojás pedig a Földet jelentette, amelyet a nap melege tavaszkor új életre ébreszt. A húsvéti nyúl alakja német eredetű. A kiváló magyar etnográfus - Solymossy Sándor szerint a németségnél is csak amolyan elferdült szokásnak tekinthető. Ott ugyanis régebben a gyöngytyúknak (Haselhuhn) a tojását ajándékozták egymásnak az emberek. Mivel a nyúl német neve (Hasel) hasonlít a gyöngytyúkhoz, így ferdült el állítólag a népszokás, tyúkból nyulat csinálva. Terentius Varró együtt mutatni föl az áldozatot Krisztussal. Szent Pál fogalmaz úgy, hogy kiegészíti testével azt, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik: hajótörését, megköveztetését, kínjait sorolja föl. Részt venni Krisztus folyamatos szenvedéstörténetében, magyarul önfegyelemmel, önmegtartóztatással, figyelmesen, erőt feszítve, harag nélkül, szeretettel élni. Ez a modern áldozat. Ez a bekapcsolódás a megváltás művébe. • A napokban sokszor féltesszük a kérdést: van-e föltámadás? - Jézus győzelme óta biztosan tudjuk, hogy van. Húsvét bizonyítja, hogy nemcsak ígéretek vannak, hanem megvalósulás is. Dlusztus Imre