Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-10 / 84. szám

SZOMBAT, 1993. APR. 10. • Helikopter, traffipax, motoros rendőr m Gyorshajtásért Soo forint n Tikett a „megrostáltaknak' BELÜGYEINK 3 Kétszázan szondázták a közlekedést • Újdonságnak számított, hogy akit már egyszer alaposan megvizsgáltak, az egy tikettet kapott és így a következő ponton - ha itt is leállították - már pillanatok alatt áthaladhatott. Ismerjük a trükköt: amikor külföldit akarnak büntetni, vakarózni kezd, nincs nála forint. Ez a kifogás tegnap pillanatok alatt semmissé vált, mert a traffipaxok mellé valutaváltóhelyet telepítettek. A közel 200 rendőr 15 motorral, 42 gépkocsival, 2 helikopterrel, 2 mikrobusszal, 8 traffipaxszal és több számítógéppel dolgozott. Az akció 13 órától 18 óráig tartott. Kovács Mihály százados, a megyei főkapitányság közlekedési osztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy a megye déli részét szondázták Szeged, Makó, Kistelek térségben. Hogy mi indokolta az új rendszer Csongrád megyei premierjét? Egyrészt az ötlet itt született, másrészt pedig a térség forgalma speciális. A megyében 150 ezer járművet tartanak számon, azonban a tranzitjelleg miatt évente két és fél millió autó halad itt át mintegy 10 millió utassal. Sok a személyi sérüléssel járó baleset. Ha valaki Budapest felől jön, Kecskemétig taposhatja a pedált, utána az út leszűkül, de ezt egyesek nem akarják tudomásul vennií Természetesen azt is vizsgálták tegnap, hogy az autósok betartják-e a módosított KRESZ előírásait. A közlekedésiek munkáját a katonai rendészet és a polgárőrség is segítette. A mikrobuszokban számítógépek lapultak körözési anyagokkal. Rádióösszeköttetéssel pillanatok alatt kiderülhetett, hogy a megállított kocsi lopott-e. A vásárhelyi úton az észfék figyelmeztette az arra haladókat, hogy csak csínján a sebességgel. Aztán, ha valaki fütyült rá, akkor később magára vethetett, mert néhány kilométerrel odébb ott állt a traffipax. Egy másik pedig az 5-ös főút városból kivezető szakaszán. Itt érdeklődtünk a tapasztalatokról. - Ha így haladunk, akkor öt óra alatt biztos, hogy százezer forint fölötti büntetést szabunk ki - magyarázta Varga Mihály törzsőrmester. - Nem mintha túlságosan örülnénk ennek. A traffipaxot úgy állítottuk be, hogy a 60 kilométer/óránál gyorsabban haladókat szűrje ki. Annak ellenére sokan szabálytalankodnak, hogy az autósok már jó előre figyelmeztetik egymást a fénykürttel. - Mennyi a büntetés? - Ötszáz forint a helyszíni bírság. Aki pedig lényegesen túllépi a korlátokat, az fotót kap. - Úgy látom, inkább a külföldiek szaladnak be a csőbe. Nem próbálnak meg magyarázkodni, kibújni a büntetés alól? - A németek fegyelmezettek - vette át a szót a törzsőrmester egyik kollégája - náluk más a közlekedési kultúra, nem divat az alkudozás. Beváltják a valutát, nem hinném, hogy az 500 forint „agyonvágná" őket. A rendőrségi autóban ücsörgő valutaváltó hölgy még nem csinálj kasszát, de úgy vélte, óránként 3—400 német márkát váltott át. A technika ördöge! A Yamaha motoron pompázó egyenruhás mérgelődött. A csodajárgány nem akart indulni. De hát kollegalitás is van a világon: betolták. Még szerencse, hogy őt nem állították le egy kis műszaki ellenőrzésre. Utasokkal zsúfolt, román rendszámú mikrobuszt intettek ki a sorból gyorshajtás miatt. Rápillantottam az iménti beszélgetőpartneremre, aki azt állította, hogy a külföldiek fizetnek, mint a katonatiszt. Kicsit hátra tolta sapkáját, amikor meglátta az újabb „kuncsaftot" és megvakarta a fejét... V. Fekete Sándor Fotó: Schmidt Andrea • A kollektív büntetés „körmöse" Húsvét(ó), avagy közös járványaink S itt jöhetnek a cáfolatok, vérmérséklet szerint. A tény az, hogy Magyarországon nincs járványos száj- és körömfájás, így az erre hivatkozással leállított húsipari export diszkrimináció a javából. Az Olaszország - ahol a betegséget észlelték - egyenlő közösség, plusz a határos Ausztria gyűjtőcsomagolás alapján elrendelt kormányintézkedés az önérzeten alapuló viszonosságként értékelhető. Az ügy azonban nem intézhető el ennyiből, mert nálunk a húsipar bevétele alaposan be van építve a népgazdaság konyhapénzébe, amott meg csak zsebpénzként kezelik. A közeledésünk deklarációjaként bemutatott központi kvóta és vámáldozatok természetszerűleg helyi gazdasági önérdekeket sértenek, s így ki-' alakul a háttérben betartás, szembe mosolygás koreográfiája. E gyakorlat elnézése bátorítólag hathat, de szólni is veszélyes, mert a ha te így, akkor én úgy láncreakciójává fajulhat. Az privatizáción túljutott, a Herzet is félévig bérelve működtető Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt.-t különösen érzékenyen érintheti e huzavona. Ha a szalámira is vonatkozik a tiltás, akkor egy hónap alatt 40 vagon szalámi és 250 tonna darabolt húskészítmény kivitele hiúsul meg. A többszáz milliós bevételkiesés mellett az állatfelvásárlás is rapszódikussá válhat. A tőzsdére került Pick a szorító gazdasági törvényszerűségek alapján a teljes kapacitású termelésre és exportra alapozta élőállat felvásárlási szerződéseit. A békési pestis utóhatása miatt az export csak az utóbbi hetekben kezdett felpörögni, így már ez is átvételi torlódást okoz annak ellenére, hogy nagysúlyú hizlalásra, szerződésmódosításra ösztönözték az elsősorban kisüzemi sertéstartókat. JelenAz úgynevezett keletközép-európai gyüjtőcsomagolástól nehéz szabadulni. Sőt abban sem lehetünk biztosak, hogy jobban járunk, ha atomizálódik térségünk. Létezik olyan verzió, mely szerint közösségbe jutás az úgynevezett visegrádi tömörüléssel esetleg egyajtónyitással, könvebben mehet. E feltételezés alapja ugyanaz, ami a napjaink gazdasági kapcsolatait beárnyékoló húsvétóé. A korábbi politikai együvétartozás bizonyos fokig a gazdaságot és társadalmat is uniformizálta, s ebből adódhat a most alkalmazott durva csúsztatás, hogy még a járványaink is közösek. Nem túl hízelgő szerep, hisz az ember a járványos betegség fogalmához sokszor a nyomort, a piszkot, a higiénia hiányának képzetét társítja. leg 11 ezer sertés az, amely átmeneti fölöslegként jelentkezik. A szalámi export tartósabb leállítása, napokon belül további vágáscsökkenéshez vezethet. Itt még a minisztérium által beígért kárenyhítő támogatás sem sokat segítene, hisz a szalámi raktára az érlelő, e terméket nem lehet hűtőtárolóban felhalmozni. Az exportlehetőségek hiánya, és pénzügyi okok miatt más vállalatok is „takarékon" működnek, így jelentős a sertés túlkínálat. Eddig is csak a szerződéses partnerek állatait tudták átvenni, most még ez is bizonytalanná válhat, így a kollektív büntetés „körmöséből" a sertéstartók sem maradnak ki. T. Sz. I. Kormányzati támogatások Több állami intézkedést is kezdeményezett az idén a Földművelésügyi Minisztérium a mezőgazdaságban a likviditási helyzet enyhítésére - tájékoztatta az FM az MTI-t. A szántóföldi és kertészeti kultúrák termesztéséhez szükséges anyagok beszerzésére felvett hitelekhez 10 százalékos kamattámogatás igényelhető. A kukoricatermesztés anyagköltségeit finanszírozó hitelnek, a hektáronként legfeljebb 10 ezer forintos hitelöszszeg 70 százalékára az állam nyújt garanciát a termelőnek. E célra május 31-ig lehet hitelt igényelni, a garanciavállalás pedig december 31-ig terjedhet. A Szegedi Akadémiai Bizottság hírei fÁprilis 13-án, 16 órai kezdettel a Filozófiai és Történettudományi Szakbizottság és a Politikatudományi Társaság Szegedi Tagozata Pozsgay Imre „Merre Magyarország?" című előadására várja az érdeklődőket. Április 14-én, 14 órától a Jog- és Gazdaságtudományi Szakbizottság és a Magyar Jogász Egylet Csongrád Megyei Szervezete dr. Solt Pált, a Legfelsőbb Bíróság elnökét látja vendégül, aki klubrendezvény keretében „A Legfelsőbb Bíróság 1993. évi feladatai, funkcióinak változásai" címmel tart előadást. Ugyanezen a napon, 16 órától a SZOTE Baráti Köre, az Akadémiai Bizottság Klubjával együtt tartja azon vitaülését, melynek bevezetőjét Rák Kálmán professzor exponálja „Értékek és azok megítélése a klinikusok munkájában" címmel. Előadását követően vitát vezet az általa bemutatott problémáról. Április 15-én, 14 órától a Gyógyszerészeti Szakbizottság tartja szimpóziumát, melyen a Smith-Kline Beecham cég mutatja be termékeit. Április 16-án 9.30 órakor a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Fül-Orr- és Gége Klinikájának Onkológiai Munkabizottsága szervezésében „A nemzeti rákellenes nap" országos eseménysorozatának részeként ünnepi tudományos előadások lesznek „Az együtt a rák leküzdéséért" mozgalom szellemében. • Emlékeztetőül: lapunkban már többször is részletesen bemutattuk a Belváros közlekedését alapvetőten átalakító tervet. A változtatást a centrum túlterheltsége kényszeríti ki. Ezért a tervezők az átmenő forgalom elterelésével, és a célforgalom korlátozásával kívánnak javítani a helyzeten. Elképzeléseik alátámasztására méréseket is végeztek. így derült ki például, hogy Újszegedről a Bakay Nándor utcába eljutni kevesebb időbe telik, ha az új Tisza-hídon át megyünk, mintha a régi hidat, és a túlzsúfolt Belvárost választanánk. A városfejlesztési bizottság tagjai megvitatták a programjavaslatban foglaltakat. Vincze Tibor képviselő („civilben" közlekedésmérnök) véleménye szerint az anyag koncepciója kiváló. Ugyanakkor megjegyezte, hogy kiegészítésekre azért szükség van: hiányzik például a kerékpárúthálózat következetes végigvezetése. Nagypál Miklós, a polgármesteri hivatal műszaki irodáff Nem kell a városnak a Dömötör-torony? Igen" a forgalmi rendre Tegnapi lapszámunkból technikai okok miatt kimaradt a Városfejlesztési, Környezetgazdálkodási és Műszaki Bizottság megbeszéléséről szóló tudósítás befejező része. Most beszámolunk a tanácskozásról, amelyen elsőként a Belváros közlekedési reformjáról esett szó. jának vezetője a taxisokkal folytatott tárgyalásai alapján azt javasolta, engedjék be a személyfuvarozókat a számukra eddig tiltott Híd és Mikszáth Kálmán utcába, valamint a Széchenyi tér déli oldalára. A javaslatot a bizottság is elfogadta. Nem támogatták viszont azt az ajánlatot, amelyet az Országos Műmlékvédelmi Hivatal tett a városnak. Nevezetesen: kerüljön önkormányzati tulajdonba a Dóm téren álló Szent Dömötör-torony. Az OMVH ugyanis olyan feltételrendszert szabott, amelyet a város e pillanatban nem tud teljesíteni. A jelenlegi követelményekben az áll, hogy két éven belül le kell bontani a szabadtéri színpadot és a nézőteret, valamint a kiegészítő építményeket. Ezen felül ugyancsak huszonnégy hónap alatt el kell végezni a Szent Dömötör torony, és a Dóm tér díszburkolatának műemléki fölújítását. Mindez - az első becslések szerint - összesen úgy 3-400 millió forintba kerülne. Orosz Bálint, a városfejlesztési iroda vezetője úgy fogalmazott, hogy szükségesnek látja a torony tulajdonjogának átvételét, de a feltételrendszerről még tárgyalni kell a műemlékvédelmi hivatal vezetőivel. A bizottság megvitatta a város köztisztasági helyzetét is. Egyetértettek abban, hogy nem lehet mindent a pénztelenségre fogni. Mert - Hofi Géza klasszikus utcaseprő-dalából idézve - „az emberek szemetelnek és szemetelnek és szemetelnek..." Ahol éppen rájuk jön. A városfejlesztési bizottság azért igyekszik tenni valamit: javasolták, hogy a földes utcák környékén termelődő hulladék gyűjtésének és elszállításának tervét mielőbb dolgozzák ki. Ny. P. %