Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-08 / 82. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. ÁPR. 8. HAZAI TÜKÖR 5 • Zwack - a titokból csinált sikert Jön az Unicum-részvény (Folytatás az 1. oldalról.) Alig több mint egy hete írtak alá megállapodást az egyik vezető szeszesital-gyártó és forgalmazó - a világ első száz italából 12 márkát, köztük a Smimoffot és a Metaxát is magáénak mondó - céggel, az International Distillers and Vintnersszel, amelynek értelmében az IDV a Peter Zwack And Consorten AG-ben 25 százalékos részesedést szerzett. A szerződés életbe lépésével az IDV márkáinak kizárólagos magyarországi képviselője a Zwack Unikum Rt. lesz. A csoport nyilvános forgalomba hozatal útján 500 ezer darab, egyenként ezer forint névértékű, névre szóló részvényt kíván értékesíteni. A jegyzési időszak április 26-tól május 7-ig tart, de túljegyzés esetén korábban is lezárható. A kibocsátási árfolyam 225 százalék, azaz a forgalomba hozatali ár 2250 forint. A részvénytulajdonosok 1993. január elsejétől jogosultak osztalékra. A csoport a jegyzés lezárása után kérvényezi a részvények tőzsdei bevezetését. A forgalomba hozatalra a Creditanstalt Értékpapír Rt., valamint a Postabank Értékpapírforgalmazási Rt. vezetésével alakul konzorcium. Azt szeretnék, ha a részvényeket elsősorban belföldi magánszemélyek jegyeznék, akik a befektetés összegére adókedvezményt élveznek, természetesen csak összjövedelmük 30 százalékáig. A magyar befektetők részvényvásárláskor negyven százalék erejéig kamatmentes hitelt kaphatnak, tehát jegyzéskor csak 1350 forintot kell befizetniük. A fennmaradó kilencszáz forintokat 1994 május 31-ig - tehát az igénybe vett adókedvezményhez kapcsolódó előleg-visszatérítés után kell majd befizetni. Kovács András Fotó: Gyenes Kálmán Húsvéti torlódások A határsértők száma csökken, a menekülteké viszont növekszik A Tiszasziget-Gyála közötti ideiglenes átkelőhely nyitvatartási ideje megváltozik. Ezután reggel nyolctól este hat óráig tart nyitva, tulajdonképpen két órával hosszabb ideig, mint korábban.Tegnap felkerestük ezt a kis határátkelőhelyet s meggyőződhettünk arról, hogy az ott dolgozóknak bizony nem sok alkalmuk van a pihenésre. Az ünnepre való készülődés, de méginkább a szomszédunknál jelentkező áruhiány arra készteti a délvidékieket, hogy Szegeden és környékén vásárolják meg a legszükségesebbeket, közöttük is nyilvánvalóan az üzemanyagot. A főleg szabadkai, kikindai, becskereki rendszámú személygépkocsikon kívül szép számban láttunk újvidéki és belgrádi turistákat is. Értesüléseink szerint naponta mintegy 2-3 ezer gépkocsi fordul meg ezen a határátkelőhelyen. Hétvégeken, csakúgy, mint a mostani ünnepi bevásárlás időszakában ennél jóval több, 5-6 ezer autó is átkel a tiszaszigeti határállomáson. Egyébként tegnap a magyar oldalon tárgyaltak a szegedi és a szabadkai vám- és pénzügyőrség képviselői arról, hogy a jövőben nem ideiglenes, hanem állandó jelleggel működik majd az átkelőhely. A Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság márciusra vonatkozó adatai szerint ebben a hónapban 187 személy kísérelte meg illegálisan átlépni a Magyar Köztársaság államhatárát. Az előző hónaphoz viszonyítva ez 5 százalékos csökkenést jelent. Meg kell jegyezni, hogy a határsértők 96 százalékát a határszervek elfogták és velük szemben megtették a szükséges intézkedéseket. Legtöbben ezúttal (is) a kis-jugoszláv, az albán, a bolgár és a török állampolgárok voltak a határsértők. Az elmúlt hónapban ugrásszerűen növekedett a menekültek száma - csaknem 200 százalékos volt a növekedés! A menekültek 86 százaléka bosnyák nemzetiségű volt és az ott dúló polgárháborúból igyekezett hazánkba, iletve a nyugateurópai államokba. Közülük csak 4 személy kapott nálunk menekült státuszt, 139-en pedig ideiglenes menedéket. Az úgynevezett tranzitmenekültek azonnal továbbutaztak az őket befogadó országba. Április hónapban egyébként a Kiskunhalasi Határőr Igazgatósághoz tartozó közúti határátkelőhelyeken 374 002 jármű és 1 271 )3 személy lépte át a határt, v személyforgalom az előző nőnaphoz viszonyítva 43, mtg a járműforgalom 45 százalékkal növekedett. Tompán és Hercegszántón a buszforgalom 25, illetve 40 százalékos növekedést mutatott, ugyanakkor a röszkei átkelőhelyen kisebb volt az autóbuszok forgalma. A csonka-Jugoszlávia ellen bevezetett gazdasági zárlat, valamint annak megszigorítása a nemzetközi ellenőrzés révén azt eredményezte, hogy márciusban 67 százalékkal csökkent a kamionforgalom az átkelőhelyeken. Kisimre Ferenc Fotó: Schmidt Andrea „Szeretem a kihívást" • Az Értéktőzsdén nagyon kevés - érdemben forgó - részvény mellé, mondjuk például a Picket, befér igazi magyar papírként a Zwack Unikum? - kérdeztük Zwack Pétert. - Szerintem még előnyünk is van a Pickkel szemben, mégpedig az, hogy a mienk egy magáncég, a tulajdonost egyszerűen meg lehet találni, szemben az ilyen szempontból mégiscsak arctalanabb nagyvállalattal. Nagyobb a bizalom akkor, ha a tulajdonost meg lehet találni, engem legalábbis biztosan, hiszen 18 órát dolgozom naponta. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy szeretem a kihívásokat, és ezt, vagyis a tőzsdei megfelelést is annak tekintem. • Kinek az ötlete volt a hitelre részvényt gondolat, illetve a hátralék befizetésének elismerésre méltó időzítése? - Egyfelől a forgalomba hozatalt szervező és lebonyolító Creditanstalt Értékpapír Rt. munkatársaié, másfelől Zelnik Péter személyes jó barátomé, akinek tanácsaira mindig szívesen hallgatok. Az érdem megoszlik közöttük. • Önök részvénykibocsátásra készülnek," közben elkerülhetetlenül alkoholt is reklámoznak. - Ez a hirdetés-szabályozás egy nem működő dolog. Van ugyan tilalom, amit természetesen mindenki megszeg, kap egy kis bírságot, és az összeget csöndben hozzáírja a költségekhez, majd nyugodtan csinálja tovább. Mi megpróbálunk a korlátozott lehetőségen belül a leghatékonyabban dolgozni. • Nem verik nagydobra, de még mindig gyártják az unikumot Olaszországban is... - Sokáig onnan ment az egész világexport, de köztudott, hogy onnan került haza Magyarországra is az igazi ital. Végső célunk az, hogy az unikum itthon készüljön, de amíg az olasz vám több, mint egy márka palackonként, és nem vagyunk teljes jogú tagjai az EGK-nak, nincs más választásunk. K.A. • Emlékeztetek arra, hogy Edvard Kardelj a jugoszláv népi szkupscsina 1956. december 7i ülésén ezt mondta: „A munkásosztály e viszonyok között (a magyar viszonyokról van szó) SPONTÁNUL cselekedett. Ám mégis SZOCIALISTA MÓDON." És tovább: „A konstruktív, elvtársi és szocialista vita elősegítheti azt, hogy az OLYAN SPONTÁN FOLYAMATOK, AMILYENEK MAGYARORSZÁGON VOLTAK, A TOVÁBBIAKBAN NE ISMÉTLŐDHESSENEK MEG" (Kommunyiszt, 18. sz., 1956. december, 41. és 46. lap)." Ezek után semmiség odáig eljutni, az a baj ezzel a fránya Magyarországgal, hogy az ellenforradalmárok el tudták érni a sztrájkolok megfizetését, élelmezését. (A lakossági alapellátást szolgáló üzemek és kereskedelmi egységek nem is sztrájkolnak.) így aztán a munka nélkül otthon vidáman falatozó sztrájkoló nem tapasztalja a bőrén, hogy tevékenysége következtében hogyan megy tönkre az ország. Novozsilov ezen felismerését nem csupán Szegedre tartja érvényesnek, hanem egész Magyarországra, sőt az egész szocialista világra. Hogy kellően demonstrálja, milyen alapos kutatómunkával jutott el a végeredményhez, egy kis közgazdasági oktatásba is részesíti Hruscsovot: „Fenti következtetéseinket az alábbi fó gazdasági mutatók támasztják alá. 1. Szegeden az ipari termelés színvonala, 1956 negyedik negyedévében, az előző év azonos időszakával összevetve, mindössze 60 százalékot tett ki. Az iparban foglalkoztatottak fizetése viszont 131 százalékkal haladta meg a tavalyi megfelelő összeget. Ez a szembeötlő diszproporció úgy keletkezett, hogy a munkástanácsokban hatalomra került ellenforradalmárok nemcsak a gyártott produkciótól függetlenül fizettek illetményeket, hanem attól függetlenül is, sztrájkoltak-e vagy dolgoztak. Reálprodukcióra átszámítva (és úgy tekintve, hogy az elmúlt évben nem volt közvetlen fizetésemelés) a szegedi városi bank mintegy 100 millió Ft többletfizetést adott ki, vagyis a ténylegesen megtermelt produkció után járónak több mint a kétszeresét. 2. A lakosság közvetlen szükségleteit kielégítő üzemek és szolgáltatási ágak nem sztrájkoltak, ezért a lakosság, akárcsak a fizetésén át, nem érzékelte a sztrájkok pusztító hatását a gazdasági helyzetre. Ha, mint fentebb láttuk, a város ipara 1956 negyedik negyedévében mindössze 60 százalék• Följelentették a várost 2. Mit eszik a sztrájkoló? Novozsilov további karrierjéről semmit sem tudok, bizonyára valami óriási balszerencse üthette el attól, hogy felemelkedjék akár a mauzóleum tetején díszszemlézó legfelsőbbekig. Lehet, hogy túlzottan behízelegte magát Hruscsov elvtárs kegyeibe, és ez lett a veszte pályafutásának ezt követő hét bő esztendeje után. Egyelőre azonban eminens módján hízelgi be magát a célba vett főnök kegyeibe. Mindenekelőtt kimondja a varázsszót: ezért a magyarországi rendetlenségért a gálád revizionista titóisták is felelősek. nyit termelt, a legnagyobb üzemek pedig mindössze 36—42 százalékot, a mindennapi szükségleteket fedező áruk termelése és a legfontosabb szolgáltató vállalatok munkája a következő képet mutatja. Áru v. szolgált, egys. okt nov. dec. 1..Szalonna,zsír lonna 110,- 1(2,- 188,2. Hús. csonttal lonna 3524,- 4934,- 4181,3. Felvágott tonna 475,- 374,- 445,4. Liszt tonna 645 625 615 5. Kenyér lonna 1003,- 1057,- 823,6. Péksütemény mill.db. 1,4 15 15 7. Gáz e.kbm. 362,- 394,- 319,3. A kereskedelem és az ellátás zavartalansága ugyancsak a jólét látszatát sugallta, mintha a sztrájkok minderre semmilyen hatást nem gyakoroltak volna. Ha pl. 1955-ben október 1-je és december 15-e között az áruforgalom 89,7 millió forint volt, ez 1956 hasonló időszakában nemcsak hogy nem csökkent, hanem 66,5 millió forinttal növekedett is, s összesen 156,2 millió forintot tett ki, ami 176 százaléknak felel meg. Ez a magas kereskedelmi színvonal nem csupán azért volt lehetséges, mivel szinten maradt a mindennapi szükségleteket fedező áruk termelése, hanem mert mesterségesen is fenntartották, jelesen az árukészletek, főként az iparcikkek készleteinek jelentős csökken1. Szalonna 60,40,2. Zsír 50,30,3. Csirke 23,17,4. Tyúk 20,16,5. Pulyka 19,13,6. Kacsa 22,20,7. Vágott baromfi 38,34,8. Tej 3,5 3,5 9. Vaj 60,55,10. Tejföl 11. Burgonya 12. Savanyú káposzta 13. Alma 14. Szőlő 10,2,5 3,3,4,5 10,3,5,3,5,tése révén. A város általános árutartalékai az 1956. október 1-jei 270 millió forintról 1957. január 1-jére 131 millió forintnyira, vagyis mintegy a felére csökkentek. Az állami és szövetkezeti kereskedelem normális tevékenységének mesterséges szinten tartása pozitív hatással volt a szabadpiacra is, amely emiatt nem reagált a sztrájkokra mint ez általában lenni szokott - meredek áremelkedéssel. Ellenkezőleg, az a paradox helyzet állt elő, hogy a városban az üzemek sztrájkolnak, a gazdaság akadozik, a szabadpiacon viszont az élelmiszerárak alacsonyabbak, mint az elmúlt évben (az árak Ft/kg, a városi ker. osztály adatai): Termék 1955. dec. 1956. dec. Ilyen volt külsőleg a város gazdasági helyzete, s ez a közgazdaságtanban járatlan egyszerű emberek számára, akik nap mint nap még mindenféle demagóg, nacionalista propaganda hatása alatt is álltak, egyáltalán nem sugallta a nagy baj előérzetét. Ám ez csak a külső oldala volt ennek a gazdasági „jólétnek". Közben azonban, mint már rámutattunk, fogytak az árukészletek, az állami városi bank jóval több pénzt fizetett ki a lakosságnak, mint ami befolyt, vagyis emissziós szaldója volt, ami a gyorsan közeledő infláció félelmetes előszele. 1956 negyedik negyedévében a szegedi városi bank 304,3 millió forintot fizetett ki (kiadás), a bankba viszont csak 270,6 millió forint áramlott vissza (bevétel). A városi bank emissziós szaldója tehát 33,7 millió forint volt." Hruscsovon valószínűleg nem fogott az oktatás, a konzervatívok gazdaságpolitikájának kudarcait használták föl ellene megbuktatásához. Mi azonban köszönjük a feljelentőnek ezt a kis helytörténeti adalékot. Rigó Béla