Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-05 / 54. szám

PÉNTEK, 1993. MÁRC. 5. • Ha kell lobbyznak, ha kell hiteleznek Meghalt a Kiszöv éljen az Iparszövetség BELÜGYEINK 3 - Az átalakulás nrm volt éppen egyszerű folyamat mondja az ügyvezető elnök. Mert természetesen az a kérdés is fölmerült, szükség van-e egy új érdekvédelmi szervezetre. Végül a tagság úgy döntött: igen. Sőt tán nagyobb szükség van rá, mint korábban. Dr. Kevevári Józsefet amúgy egyhangú szavazással választották meg az Iparszövetség megyei szervezetének ügyvezető elnökévé. A megyében 75 tagszervezetük van, ebből 53 átalakult ipari szövetkezet és 22 társas vállalkozás (Rt., Kft., Bt., Gmk.) Ez is jelzi, hogy az új érdekképviselet teljesen nyitott. bármely vállalkozó tagja lehet. A megyei szervezet alapító tagja a Magyar Iparszövetségnek, amely országos hálózattal és koncepcióval rendelkező szervezet. Hogy mit nyújtanak tagjaiknak? Egyik legfontosabb föladatuknak tartják a tulajdon és a tőke védelmét, biztonságos működésének elősegítését. Teszik ezt például törvényjavaslatok készítésével, lobbyzással Nemrégiben még Kiszöv-nek hívták. Az iparirszövetkezetek megyei szövetsége volt, a régi szövetkezeti törvény alapján, ami amolyan transzmisszióként is működött az állam és a szövetkezetek között. Február közepe óta Csongrád Megyei Iparszövetség névre hallgat. Az egyesülési jog szerinti föltételekkel alakult át gazdasági érdekképviseleti szervezetté. Ügyvezető elnöke dr. Kevevári József. is. Mint Kevevári József mondotta, erre azért is nagy szükség van, mert az átalakulóban lévő magyar gazdaságban egyelőre sok a bizonytalanság. Az állami vállalatok csődjéért például a tulajdonos, az állam nem vállal felelősséget. Ami viszont azzal járhat, hogy egyegy nagyvállalati csőd következtében beszállítók tucatjai mehetnek tönkre. Az Iparszövetség azonban nemcsak a gazdálkodás jogi hátterének biztonságosabbá válását szeretné elősegíteni, hanem számos konkrét gond megoldásában is segítséget nyújt tagjainak. Például a működő tőke technikai-technológiai hátterének javításában. Erre annál is nagyobb szükség van, mivel a beruházások visszaestek, sok vállalkozás már az amortizációt is föléli. így pedig nagymértékben csökken az esély a piacon maradásra. Félmilliárd, vagyis 500 millió forintos közös fejlesztési alappal rendelkezik a megyei Iparszövetség, amelyből beruházásokra, fejlesztésekre biztosítanak hiteleket 23 illetve 27 százalékos kamatra. Még ezeket a kamatokat is szeretnék csökkenteni, pedig a vállalkozók tudhatják, hogy ilyen jó föltételekkel ma nem lehet sehol pénzhez jutni. Tagjaikat emellett információkkal is segítik piacok keresésében. Jól működik számítógépes információs rendszerük. Az ügyvezető elnök szerint messze több információval rendelkeznek. mint amennyit egyelőre tagjaik igénybe vesznek. A jövő szempontjából az sem közömbös, hogy regionális, 4 megyére szóló információs rendszert kívánnak létrehozni az elveszített keleti piacok újbóli föltárására. Az itteni kockázatok elkerülésére ügynökségeket is alapítanak, például barterüzletek segítésére. Mindemellett tagjaik számára megrendeléseket is szeretnének biztosítani, piacokat szerezni marketing munkával. A piacképes termékszerkezet kialakításához nemcsak információkkal, hanem pénzzel is hozzájárulnak adott esetben. Végül, de nem utolsósorban határozottan föl kívánnak lépni minden, tagjaikkal szembeni diszkrimináció ellen. Nemcsak jogszabálytervezetek véleményezésével, jogi tanácsadással, hanem a nyilvánosság igénybe vételével is. Az Iparszövetség minden vállalkozás számára nyitott. Évi - a nettó árbevétel sávjai alapján számított - 25-100 ezer forint tagdíjért nyújtja ezeket a szolgáltatásokat. Azt az érdekvédelmet és -képviseletet, amire e változó világban igencsak szüksége lehet a vállalkozóknak. Sz. I. • Gyorsan dolgoznak a lengyel restaurátorok • Elfogadták a költségvetést ló hírek a Feszty-körképről Tegnap délután a Nemzeti Galériában tartotta idei első ülését a Feszty-körkép Alapítvány Kuratóriuma. Dr. Bereczky Lóránd, a Galéria főigazgatója, a kuratórium elnöke vezetésével a körkép restaurálásának jelenlegi állásáról tárgyaltak. Szó volt még az alapítvány, valamint annak PR(azaz: Public Relations, vagyis reklám és egyéb külkapcsolatok) tevékenységét ellátó Hargitay and Partners Hungary közötti viszonyt szabályozó szerződés módosításáról, az alapítvány tavalyi gazdálkodásáról és idei költségvetési tervéről is. A Feszty-körkép felújításáról szólva Szűcs Árpád, a Móra Ferenc Múzeum főrestaurátora elmondta, hogy csak jó híreket hozott: a lengyel Ars Antiqua restaurátorcsoport olyan jól halad a rábízott munkával, hogy még márciusban megkezdik az eredetileg idén szeptemberre tervezett munkafázist. Csak néhány kisebb képdarab megerősítése van hátra, a 28 szeletre szabott festmény többi része már a fölfüggesztésre vár. Ugyancsak hamarosan elkezdődhet a vászon és a nézőtér közé fölépítendő, makettekből álló előtér vázának összeállítása is. A beszámoló után a kuratórium elfogadta az alapítvány idei költségvetését, és jóváhagyta a Hargitay and Partners Hungary 1993-as munkatervvázlatát is. Ny. P. Tervek - Porboly után Az elmúlt évek súlyosan romló közlekedésbiztonsági statisztikái és a közelmúltban történt pörbölyi tragédia hatására a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium egy, a vasúti közlekedéssel kapcsolatos intézkedési tervet dolgozott ki. A vasúti kereszteződések 46,5 százaléka védett, ez az európai normáknak megfelel. A súlyos vasúti tragédiák azonban szükségessé tették a szabályok szigorítását. A terv szerint a fénysorompó berendezések nél alkalmazott akkumulátorokat, ahol ennek feltételei adottak, zselés akkumulátorra melyek nem alkalmazhatók sem a háztartásban, sem a személygépjárművekben - kell a MÁV-nak kicserélnie ez év végéig. A közforgalmú személyszállítást végző autóbuszok vezetőinek rendszeres pályaalkalmassági vizsgálaton kell megfelelnie. Az ehhez szükséges jogszabály-módosítás határidejét ez év március 31-ben határozta meg a minisztérium. Miniszteri rendelettel módosulnak, rövidülnek majd a meghibásodott fény-, illetve félsorompók helyreállításának határidejei. Ha e berendezések nem működnek, a vonat maximum 15 kilométeres óránkénti sebességgel közelítheti meg az átjárót. • A Kossuth Lajos sugárút 913. szám alatt a múlt év október 1. óta áll az ügyfelek rendelkezésére az Unicbank szegedi fiókja. A már-már telített piacra való csöndes belopakodást követően tegnap délután ünnepélyes nyitást, fogadást rendezett az új bank üzlettársai, no meg a konkurencia számára. Az Unicbank 1987-ben jelent meg a hazai bankvilágban, az első vegyesbankként, közel 50 százalékban ugyanis az RZB, az osztrák Raiffeisen Zentralbank AG. volt a főrészvényes. Mára az osztrákok többségi tulajdonosok, s a kisebb részvényesek közé tartozik az 1987-ben még második legnagyobb alapítónak számító Magyar Nemzeti Bank. Az Unicbank hosszú ideig nem foglalkozott a vidéki fiókrendszer kiépítésével. A jég tavaly tört meg, amikor is elsőként a nagyvárosok közül Szegeden Az Unicbank Szegedre költözött bankfiók kezdte meg a működését. (A következő állomás különben Győr lesz.) Mint ahogy azt Rácz Tibortól, a szegedi fiók vezetőjétől megtudtuk, az Unicbank a nagy és a közepes méretű vállalkozások hitelezésével foglalkozik. Az egyetlen az országban, amely nemzetközi átutalásokat önállóan és közvetlenül bonyolít. Elsősorban a magas színvonalaú szolgáltatások segítségével szeretne ügyfélkörre szert tenni, annak tudatában, hogy Csongrád megyében foglalt a piac. F.K. j N-faramuciak a gondoskodás és a gondolkodás egyné—1 mely példái. A beteg, öreg emberek gondjainak megítélése csak odáig egységes (nagyjából), hogy nem szabad, nem humánus, támogatás nélkül hagyni őket. Hogy ki támogassa? Innentől kezdve bonyolult. Az a gyerek, aki a faluból, a tanyáról elköltözött, többnyire nem tudja ellátni idős szülőjét. Megteszi helyette a település önkormányzata. Sőt, évekig ingyen tette: a hozzátartozónak semmibe sem került, ha sorsára, s a tanácsra vagy a polgármesteri hivatalra hagyta, nem járult hozzá a gondozás költségeihez. Csak az örökséget kérte, ha az öreg elhalt. Az örökös eladta a falusi házat, a tanyát, vitte a pénzt - jobbik esetben mondott egy köszönömöt a hivatalnak, de nem fizette ki a „számlát", a gondozás díját. Mostanra „megfizettetik": lehetősége van az önkormányzatoknak arra, hogy az örökségre rátáblázzák a gondoskodásuk költségeit, s annyival kevesebb lesz a juss. Lehetőségük van viszont arra is, hogy az öregeikről gondoskodó, rászoruló családok egy-egy tagjának havi díjazást adjanak az ápolásért. (Ágál is ellene az, aki nem gondoz, de az örökségére táblázott költségtétellel megrövidítettnek érzi magát.) Az pedig, aki mondjuk mostanában munkanélkülivé válván, igyekszik megragadni minden forintnyi kereseti lehetőséget, ha van idős, beteg a családjában, megy, és kéri az önkormányzattól, hogy fizessenek neki az ápolásért. Merthogy erre is van lehetőség. S mint a Szeged környéki falvakban tapasztalható, növekszik az ápolási díj megállapítása iránti igény. Hivatkozással arra, hogy a házi gondozással, a humánusabb, családi környezetű ápolással az állami szocüílis és egészségügyi intézményeket mentesitik, amelyek már amúgy sem győzik az „elfektetést". És ott többe is kerülne a rászoruló ellátása, mint a kb. havi hatezer forintos,a hozzátartozónak adott ápolási díj - amit az önkormányzat fizethet, j /jé mert jövedelemnek és munkaviszonynak minősíthe—Jtő a dolog, idén január l-jétől 32 százalékos nyugdíjbiztosítás terheli az ápolási díjat. Azaz az önkormányzat vagy „lefaragja" a 32 százalékot a hatezerből, vagy „rátesz" annyit, átvállalja, az elvonást ne a gondozó érezze. Csakhogy a kistelepülések önkormányzatainak nincsen pénze a plusz 32 százalékra. Van viszont egyre több, gondozásra szoruló öreg embere (a létfenntartáshoz is kevés „téeszjáradékkal"); az ápolási dijat igénylő hozzátartozó; egy csomó, idős szüleit kötelességérzetből és családi kaszszából istápoló; no, meg jó néhány, örökségében magát megrövidltettnek érző. S van a faramuci, jogállás", ahonnan bármerre mozdulnak, valaki igazságtalannak érzi... Megbírságolták a cukorgyárakat Összesen 96 millió forint bírság megfizetésére kötelezte csütörtökön a Versenytanács a 11 hazai cukoripari vállalatot. Az eljárás a tavaly november 16-i egységesnek tűnő áremelés kapcsán indult el. A vizsgálat azonban kiterjedt az elmúlt év további másik két áremelésére is. A versenybírák azt vélelmezték - s ez később bizonyítást is nyert -, hogy a novemberi egységes áremelés mögött a magyar piacon monopolhelyzetben lévő cukorgyárak összehangolt magatartása, illetve megállapodása állt. A gyakorlatilag megvalósuló árkartellt a versenytörvény tiltja. • Az 1991. évi XXV. tv. alapján 41 ezer igénylótól érkezett hozzánk 42 ezer 916 kérelem mondja dr. Benkó Zsuzsanna -, amelyeket 1992. január 20ig iktattunk, illetve számítógépen rögzítettünk. A bejelentett igények alapján egyébként a megye 78 mezőgazdasági nagyüzemében összesen 3 millió 622 ezer 451 aranykorona-értékű földet kellett kárpótlásra kijelölni. A közvetlen előkészítő munkálatok után az igények elbírálása tavaly március óta folyik. • Mi a magyarázata a hoszszadalmas ügyintézésnek? - Hivatalunk 1993 február második hetéig 24 ezer 118 kérelemről hozott döntést. Sajnos, azonban komoly gondot okoz nekünk, hogy a kárpótlási kérelmek nagyobb része hiánypótlásra szorul, ideértve a földvásárlási gyorsító kérelmet beadott igénylők anyagait is. Ez utóbbiakból 9447 érkezett, ebből 6812 igényt tudtunk az említett okok miatt elbírálni. Ezen pedig csak akkor változtathatunk, ha hiánypótlási felszólításunkra - saját érdekükben mielőbb reagálnak az érintettek. Az erre vonatkozó kérésünk teljesítése után ugyanis közel harminc nap kell ahhoz, hogy a határozatot kézbesíteni tudjuk számukra. • Megyénkben milyen m Még mindig hiányosak a kárpótlási kórelmek Hitellé válhat a támogatás Sokan panaszolják, hogy megyénkben is túl lassú a kárpótlási igények kielégítése. Ezért felkerestük a Csongrád Megyei Kárrendezési Hivatal megbízott vezetőjét, dr. Benkő Zsuzsannát, hogy megtudakoljuk, miként halad a kérelmek elbírálása. mértékben zajlottak le eddig az árverések? - Tavaly augusztus 24-én volt az első árverés Csongrád megyében, és ez év február közepéig százötvenkettőt tartottunk meg. Ennek eredményeként eddig 816-an szerezhettek tulajdont. Az eladott, közel 3218 hektár terület megközelítően 92 ezer 449 aranykorona-értéket képvisel. • Tapasztalataik szerint mekkora az érdeklődés a földek iránt? - Az utóbbi időszakban jelentősen megnövekedett az árverésen termőföldet vásárolni szándékozók száma. Tudni kell azonban, hogy a törvény előírása szerint mindenki csak az őt megillető kárpótlási jegyet használhatja fel az árverésen. Természetesen a törvényes örökléssel megszerzett kárpótlási jegyek is saját jogúnak tekintendők. • Aki az igénybejelentéssel együtt utalványt is kért, milyen lehetőségekkel rendelkezik? - Ezek a jogosultak utalványukért csak termőföldet vehetnek, vagy a saját kárpótlási jegyükkel együtt vagy attól függetlenül. Hangsúlyoznám azonban, hogy az igénylés még nem jelent döntést a jogosult részéről, mivel tényleges joghatás csak akkor fűződik az utalványhoz, amikor a kárpótlásra jogosult az árverésen termőföldet szerez annak segítségével. • A támogatás mikor alakulhat át hitellé? - Azonnal esedékessé válik, amennyiben a jogosult az árveréstói számított harminc napon belül nem jelentkezik be mezőgazdasági vállalkozóként az adóhatóságnál, vagy a termőföldvásárlást követő öt éven belül az adóhatóság megállapítja, hogy ténylegesen nem folytat mezőgazdasági vállalkozói tevékenységet. • Hogyan igazolhatja valaki, hogy mezőgazdasági vállalkozó? - A mezőgazdasági vállalkozóként való bejelentkezés tényét a vállalkozói igazolvány és az APEH-bejelentkezési lap hiteles másolatával kell igazolni a kárrendezési hivatalnál. • Vonatkoznak-e az utalvány adta kedvezmények az új típusú szövetkezetek létrehozóira? - Igen. A PM állásfoglalása alapján, akik utalványaikkal azért vesznek földet, mert új típusú szövetkezetet kívánnak szervezni, szintén élhetnek a kínált kedvezményekkel. N. Rácz Judit