Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-04 / 53. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. MÁRC. 4. • Nemcsak favágóknak Földkiadás az erdőben A mezőgazdasági szövetkezetek részaránytulajdonosainak célszerű a törvényben meghatározott március 23-i határidőig eldönteni, hogy mire költsék aranykoronáikat. Bizonyára nem kevesen kizárásos alapon, vagy eltökélten döntenek az erdő mellett. Számotvetnek azzal, hogy szántóföld műveléshez kevés az erejük, vagy pénzük, a gyepre állat is kellene, az erdőben elég csak sétálgatni. Másokat a kivágott és azonmód eladott farönköket látja csak képzelete erdejében. E döntések megalapozottságához nem árt kissé felfrissíteni az erdőkre vonatkozó tudnivalókat. Ebben a Földművelésügyi Hivatal és az Erdőfelügyelőség illetékesei voltak segítségünkre. Marsovszky István a hivatal főtanácsosa adatokkal támasztotta alá, hogy nem babra megy a játék. Megyénk 31 ezer hektárnyi erdejének harmada szövetkezeti tulajdonú. Ez most a kárpótlás és a részaránvtulajdon kijelölést követően magánszemélyek birtokába kerül. E tízezer hektárnyi területre egy évtized alatt 150 BELÜGYEINK 3 millió forint támogatást vettek föl. Faértékben számolva 2 milliárd forintnyi az osztozás alapja. A nehezen forintosítható közérdekű funkciókat is beszámítva az elvi érték ennek négyszerese. Ezek után nem meglepő az a kitétel, hogy a tulajdonosa nem azt tesz vele, amit akar. Az erdőkezelésben ezért is követelmény az osztatlan közös gazdálkodás. Felmentést alóla csak a szakhatóságként számontartott erdőfelügyelőség adhat. Gy. Szabó Pál, a Kecskeméti Erdőfelügyelőség szegedi osztályának vezetője azzal egészítette ki az eddigieket, hogy fafajtánként 20-100 éves termelési ciklus is kifejezi az erdővel való józan gazdálkodás szükségszerűségét. Többek között nem árt tisztában lenni az új tulajdonosoknak azzal, hogy erdőterv szabja meg az ott végzendő munkákat. A kitermelt erdő felújítása egyértelműen megfogalmazott követelmény, amely a tulajdonost terheli. A közös kezeléstől egyéni elbírálás alapján, hat hektár alatti területnél lehet eltekinteni. Egyéb esetekben gazdasági társaság vagy szövetkezet alakítható e célra, de elképzelhető az állami erdőgazdasággal való szerződés is. A napi aktualitású kérdések közé tartozik annak tisztázása, hogy a hatóság a tulajdonviszony rendeződéséig nem ad ki engedélyt fakitermelésre. Az erdőfelügyelőség kíváncsi rá, hogy ki lesz az új tulajdonos, hisz ezután azokkal kell az előírásokat betartatni. Az erdőkiadási kérelmekről döntő földkiadó bizottságok kötelessége, hogy ingatlannyilvántartásra alkalmas határozatot hozzanak. Ennek alapfeltétele, az erdőfelügyelőségtől megkért szakhatósági engedély. Megyénkben évente száz hektárnyi erdő az, ami ebben a körben vágásra érett. Az országostól fiatalabb faállomány miatt az új tulajdonosnak számolnia kell azzal, hogy a maradék 99 százalékkal is akad tennivaló. Ezért nem árt az igénybejelentés előtt a szövetkezeteknél lévő erdőtervekből kikeresni, hogy a kiszemelt területen tisztításra, gyérítésre vagy milyen más tennivalóra számíthat. Aki ezek után is erdőbirtokot kíván magának, az bizonyára nem szerencsevadász. T. Sz. I. Lakásépítések (92 A Központi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy az elmúlt évben tovább csökkent a lakásépítés. Előzetes becslések szerint 22 százalékkal kevesebb, mintegy 26 ezer lakás épült, mint egy esztendővel korábban. A lakások építtetői között egjlre nagyobb hányadot képvisel a lakosság; 1991-ben 73 százalékot, tavaly csaknem már 80 százalékot. Immár 3 éve mindinkább visszaszorul a gazdasági szervezetek lakásépítése, tavaly például 41 százalékkal kevesebb lakást építettek, mint egy évvel korábban. Az önkormányzatok alig több mint 800 otthont hoztak tető alá, ezek is többnyire a '80-as évek végén megkezdett beruházások befejezését jelentették. A területi megoszlást nézve a lakásépítés leginkább Jász-Nagykun-Szolnok megyében csökkent, 42 százalékkal. Egyedül Csongrád megyében építettek 1992-ben több lakást, mint egy évvel korábban, a növekedés 20 százalékos volt. • Óttonnás slukk Röszkén • Aprópénzen vett vámosok Nagy dohányért kis dohány (Folytatás az 1. oldalról.) nivalót. Ehhez viszont segítségre volt szükségük. Szegeden megismerkedtek Szucskó Lajossal, aki megkapván a megbízást, megkereste Lengyel Lászlót, a Hungarocamion határátkelőhelyi ügyintézőjét. Az utóbbi fiatalember Röszkén dolgozott, így ismerte Varga Attila szakaszvezetőt és Simon János főtörzsőrmestert, akik a vámhivatal állományához tartoztak. A jugoszlávok ezer nyugatnémet márkát ígértek a fiktív kiléptetésért, vagyis hogy a papírokból úgy tűnjék ki, mintha a szállítmány Röszkénél elköszönt volna Magyarországtól. Varga ellenállt a kísértésnek, ekkor Simont kereste meg. A főtörzsőrmester részlegvezetőként utasította beosztottját a fiktív vámkezelésre. Mindezért a machinációért egyikük 50, a „főnök" pedig 80 ezer forintot tehetett zsebre. Egy hónappal később a játékot megismételték, azonban az újabb honorárium bekasszírozása már nem állt módjukban. Valamennyien tisztában voltak azzal, hogy a cigarettát Magyarországon akarják értékesíteni. A több mint öt tonnányi dohányárunak nyoma veszett. Jó részét már bizonyára értékesítették, vagyis füstbe ment a dohány... Nem csoda, hogy a jugoszlávok kerülték a törvényes vámkezelést. A vesztegetéssel aprópénzen megvették a vámosokat, míg ha a szabályos utat választják, akkor az első esetben az áfa, a fogyasztási adó, a vám, a statisztikai illeték és a vámkezelési díj 3 millió 600 ezer forint, a második szállítmánynál pedig 3 millió 800 ezer forint lett volna. Ilyen módon az állami költségvetést 7 millió 400 ezer forint kár érte. Varga Attilát, Simon Jánost és Lengyel Lászlót vesztegetéssel, csempészettel és közokirat-hamisítással, az üzlet „közvetítőjét", Szucskó Lajost pedig csempészet bűntettéhez nyújtott búnsegédlettel gyanúsítják. A Szegedi Városi Ügyészség vádat emelt az ügyben, a vádiratot átküldte a bíróságnak. V. Fekete Sándor • Nem javult a hazai termékek minősége Jellegtelen a parizer Nem javult a hazai termékek minőség - ez állapítható a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet elmúlt évi tapasztalataiból. Az intézet 8200 új magyar gyártmányt vizsgált az elmúlt évben, ennek háromnegyed része, több mint 6000 élelmiszerbolt volt. Többségüket magánvállalkozók állították elő, s ezek az ismert régi nagyvállalatok már meglévő termékeinek változatai voltak. Tapasztaltak ugyan néhány területen - elsősorban a sütőiparban, a tejiparban és az édesiparban - a korszerű, egészséges táplálkozásra irányuló törekvéseket, de az úgynevezett vörösáruk - a parizer, a virsli - változatlanul jellegtelenek, a túrók úgyszintén, a zöldségfélék és a hazai gyümölcsök minősége változó. A magánvállalkozók által előállított kolbászfélék, füstölt és főtt áruk minősége silány. A ruházati kínálatban a •hazai ipar egyértelmű hanyatlása tapasztalható. Különösen jellemző ez a textilipari alapanyagok, méteráruk esetében A felsőruházati termékek vizsgálatakor a Kermi szakemberei megállapították, hogy a gyártók gyakran általuk is ismeretlen nyersanyagú és tulajdonságú alapanyagokat dolgoztak fel, így nem megengedhető hiányosságok keletkeztek. így például tágulásra hajlamos a műszőrme, nem mérettartó a bélésanyag, nem színtartók a kelmék. Hasonlóak voltak a tapasztalatok a bőr- és cipőipari termékek vizsgálatánál, a még meglévő nagyvállalatok vagy utódaik egy része bérmunkát vállal, más részük exportra termel, s az itthon árusított modellek száma meglehetősen csekély. Ezek jó minőségűek, ám az újonnan alakult vállalkozások kisebb gyártók - amelyek ma már jelentős mennyiséget termelnek - termékei gyenge minőségűek, ami a vásárlók reklamációiból derül ki. ji | zon gondolkodom, véges-e a szerencse vagy végtelen. -JÜ Azért kell megnyugtató választ találnom erre a kérdésre, mert pár napja papirost találtam postaládámban, így kezdődik: „Ezt a levelet azért küldjük, hogy szerencsét hozzon Neked.". Majd tájékoztatnak, ha az irományt 20 példányban lemásolva másoknak elküldöm, négy napon belül fantasztikus szerencsében lesz részem, ám ha nem, szörnyű tragédia érhet engem és a családomat. Meggyőző példák hosszú sora következik olyanokról, akik szorgalmasan másoltak, és pénzt, autót, boldogságot nyertek, és olyanokról, akik a papírkosárba hajították a küldeményt, ezért drágán javították meg az autójukat, elvesztették házastársukat, vagy egyszerűen maguk haltak meg A legszebb történet a levélben így szól: egy férfi elfelejtette elküldeni a levelet, egy hét múlva meghalt a felesége, erre gyorsan másolni és postázni kezdett, két nap múlva pedig kapott egy csomó pénzt. (Hát nem jól csinálta?) A levél végén rejtélyes jelszó: Widobet 183 R. Dilemmám a következő. Ha én nemcsak 20 példányban adom tovább a levelet, hanem így, a sajtó útján, a szerkesztő engedélyével több tízezerben, akkor szorgalmamért arányosan nagyobb szerencse illet? Mert ha igen, akkor hevenyészett kalkulációm szerint jár nekem minimum három emberöltőnyi boldog élet, négy vagy öt csak értem epedő, ifjú és gazdag szőke herceg fehér lovon, az összes ötös a lottón és 13 plusz egyes a totón mostantól 2021-ig, cirka 36 autónyeremény, és akkor még szerény vagyok, mert nem beszélek a kaparós sorsjegyekről és a báli tomboláról. I Je ha így van, akkor mi marad a többieknek? A L-J levélke továbbításával ugyanis nemcsak magunkat részesítjük szerencsében, hanem mindazokat, akiknek elküldjük a másolatot. A hatványozás szabályai szerint könnyű kiszámolni, hogy normál esetben, húsz levéllel a negyedik körben egész Szegednek, a hatodikban pedig már sok magyarországnyi embernek lesz levélkéje a ládikájában. De lesz-e ennyi szerencse? Még ha hirtelen egymásra talál az összes összeillő ember, ha minden szerencsejátékon megnyerik a főnyereményt, kisorsolják az összes reklámautót, akkor sem jut mindenkinek. Attól tartok, ezzel nem számolt a lánc elindítója, a levél szerint bizonyos San Antoni DC Dross, dél-amerikai misszionárius. IÁCC7>V C^a/r^-Cifo^. • Élen az élelmiszer, a cukrászda és az italbolt Többet nassoltunk és kocsmáztunk (Folytatás az 1. oldalról.) legnagyobb, Nógrádban, Tolnában és Vasban a legkisebb. Csongrád megye tavalyi kiskereskedelmi forgalma az előző év 96 százaléka, 57 millió forint volt, ezzel ötödik a megyék listáján. A főváros kiskereskedele 342 millió forinot forgalmazott. Volumennövekedés csak Budapesten, Nógrád és Békés megyében volt. Legnagyobb volt a csökkenés Baranya, Fejér és BorsodAbaúj-Zemplén megyék kiskereskedelme mutat. A vendéglátás 1992-es forgalma 164 millió forint volt. Ez értékben 12, volumenben 8 százalékos növekedést jelent. Ebből a forgalomból legnagyobb arányban a nem melegkonyhás üzletek (cukrászdák, italboltok), kisebb mértékben a melegkonyhás vendéglátóhelyek, legkevésbé a munkahelyi vendéglátás részesedett. Az előző évhez képest nagyobb volumennövekedést is a cukrászdák és italboltok kategóriája mutat, kisebbet a melegkonyhák, a munkahelyi vendéglátás forgalma viszont csökkent. K. 6. • Jogosítványhamisftás nagyon ritkán akad - mondta dr. Márton István. Ellenben a különleges engedélyek „megszerzése" óriási vonzerőt gyakorol a hamisítókra. Miről van szó? Bizonyos bejegyzéseket módosítanak, annak érdekében, hogy vizsga nélkül megszerezzék a PAV-2. (pályaalkalmassági vizsga) bejegyzést. Ez bizonyos munkakörök betöltéséhez szükséges. Az 1968 előtti hivatalos engedélyek automatikusan tartalmazzák e lehetőséget; az utána kiállítottak viszont a PÁV-2höz kötik. • Eset a közelmúltból: a baksi polgárnak egy kisvárosi lakó 25 ezer forintért jogosítványt ígért, amelyet a följelentő szerint nem teljesített... - Ez is igazolja, hogy szélhámosok minden területen „tevékenykednek", a jogosítvány „beígérése" nyilvánvalóan egy lehetséges fogás. Itt hívnám fel a figyelmet a legVeszélyben a jogosítvány Napjainkban, az új KRESZ bevezetése nyomán is, „fölértékelődnek''' a gépjárművezetői jogosítványok. A rendőrségi hírek - különösen a külföldi vonatkozásúak sűrűn említést tesznek a jogosítványhamisításról. Milyen esélye van a hamisítónak arra, hogy tette észrevétlen maradjon? - kérdeztük dr. Márton István őrnagyot, Szeged rendőrkapitányának helyettesét. sűrűbben előforduló jelenségre: a forgalmi engedély adatait oly módon módosítják, hogy fiatalabbnak tüntetik fel a gépkocsit a valóságnál. Adásvételkor ennek jelentősége van. Visszatérve a jogosítványhoz, megfigyeltük, hogy inkább vállalják a pénzbüntetést a jogosítvány nélkül gépkocsizók, minthogy a hamisítást kockáztatnák meg. • Feltűnően sok gépkocsiból lopják el az okmányokat... - Megfigyeltük, hogy egy lopott gépkocsihoz máshonnan lopnak rendszámot, majd egy feltörésnél forgalmi engedélyt szereznek, lehetőleg ugyanazon típushoz. Ezért figyelmeztetnénk a gépkocsitulajdonosokat: az okmányokat állandóan tartsák maguknál, ne hagyják a járműben. Volt egy olyan esetünk, amikor egy Dunántúlon lopott személyautót Szegeden „legalizáltak", és csak a véletlen buktatta le a tolvajt. • A külföldiek esetében mire figyelt föl? - Ebben az esztendőben eddig tíznél több személygépkocsit tartottunk vissza Röszkén. Nincsenek megoldva az együttműködés egyértelmű lehetőségei a külföldi rendőrségekkel. Legtöbbször a véletlen segít rajtunk. Gondoljuk csak át közösen a következő esetet: kis-jugoszláv állampolgárok őriznek valahol Németországban egy olyan parkolóházat, ahova a tulajdonosok három hónapra (télidőre) adják be a járművüket. A déliek ellopnak a rájuk bízott autókból néhányat - senki se tud semmiről -, mi pedig derítsük ki az eseteket. A napokban Amszterdamból hoztak, sorozatban, több lopott kocsit. Minden alkalommal hamisított okmányokkal jelentkeztek a határon. A sofőröket egyetlen alkalomra bérelik, s a kezükbe hamisított okmányokat nyomnak... Pataki Sándor