Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-29 / 73. szám

HÉTFŐ, 1993. MÁRC. 29. GAZDASÁG 7 • Bod Péter Akos Magyar-kanadai bankárkonferencia Az idei év az első olyan esztendő lesz, amikor a GDP már reálértéken is enyhén növekedni fog, így hazánkban a gazdasági visszaesés után mérsékelt növekedés várható. Az elmúlt évek gazdasági visszaesése után most a jegybanknak egy mérsékelt fellendülés időszakához kell igazítania monetáris" politikáját - mondotta Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke múlt héten, az MNB-ben megrendezett magyar-kanadai bankárkonferencián. A jegybank elnöke az elmúlt három évről szólva kiemelte: a GDP az utóbbi évek mindegyikében csökkent. így a gazdasági átalakulás a nemzeti össztermék mintegy 20 százalékába került az országnak. A piacgazdaságra való áttérés során azonban az ország végig megőrizte fizetőképességét. Magyarország folyó fizetési mérlege az elmúlt három évben végig pozitív volt. Devizatartalékaink jelentősen emelkedtek és olyan szintet értek el. amely az ország 5-6 havi importjának felel meg. Ez a mérték - nemzetközi összehasonlításban rriár megfelel egy olyan külgazdaságiig nyitott országnak, mint hazánk. Emellett az elmúlt időszakban a működötöké beáramlása egyre inkább növekedett, melynek során különösen az USA-beli, a német, az osztrák, a svéd és az olasz befektetőkjártak az élen. A tavalyi évben ugyan az államháztartás deficitje igen magas szintet ért el, a lakossági megtakarítások azonban biztosították, hogy külső forrásokat nem kellett bevonni a hiány pótlására, sőt mi több, az elmúlt időszakban az ország nettó külső adóssága csökkent, így az adósságállomány nagysága megszűnt első számú veszélynek lenni a hazai gazdaFotó: Schmidt Andrea sági fejlődés vonatkozásában. A monetáris politika számára továbbra is igen fontos, hogy az államháztartási hiány ne növekedjék, mert az a fellendülő gazdaság elől vonhat el jelentős forrásokat. A jegybank elnöke kiemelte: elsősorban az államháztartás hiányának mértéke járult hozzá, hogy a Nemzetközi Valutaalappal kötött hároméves megállapodásunk teljesítését felfüggesztették. Az IMF-fel most folyó tárgyalásokról kiemelte: nagy esélyt lát arra, hogy e tárgyalások sikeresen befejezhetőek. Ha esetleg nyárig mégsem születne megállapodás, új konstrukciót kell kidolgoznia hazánknak a Nemzetközi Valutaalappal. Bod Péter Ákos a monetáris politika alapvető céljaként továbbra is az infláció elleni harcot jelölte meg. A jegybank elnöke szerint még napjainkban is túl nagy a rés az ipari termelői árak és a fogyasztói árak szintje között. Míg az ipari termelői árak növekedése évi 10 százalék körüli, a fogyasztói árak emelkedése 20 százalékos. Ezt azonban a lakosság 30 százalékosnak érzi. A kamatszintről elmondta: tavaly a kereskedelmi bankok üzletpolitikájukban későn követték az infláció mérséklődését. A betéti és hitelkamatok között jelentős különbség alakult ki. Az idei év első két hónapja már azt mutatja, hogy a kamatok közötti rés valamelyest szűkül. A jegybank a jövőben arra is törekszik, hogy a hosszabb távú megtakarítások nagyobb hozamot biztosítsanak a rövid távú megtakarításoknál. További cél: a lakossági forrásokat minél nagyobb arányban átcsoportosítani a reálszférába. Egyúttal arra kell törekedni, hogy a költségvetés ne szorítsa ki a magángazdaság számára felhalmozott pénzeszközöket. • Bemutató a Vidia-diszkontban Nem a bádogosoktól veszik el a munkát Magyarországon eddig egyedülálló vállalkozásba fogott egy szegedi vegyes vállalat, az American Alutech Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Csatornarendszerének különlegessége, hogy alapanyaga kétoldalról vízlepergető festékkel bevont alumíniumlemez, valamint az, hogy toldás nélkül a helyszínen gyártva tetszőleges hosszúságban elkészíthető, illetve a rendszer további elemeiből gyorsan, különösebb állványozás nélkül összerakható. A cég a Vidia Kereskedőház Rt.-vei közösen Szegeden, a Bakay Nándor utcai Vidia diszkontáruházban tart engedményes árusítással egybekötött árubemutatót csütörtökön, április elsején délután 3 órakor. Erre nagy tisztelettel várják az építtetőket, a bádogos mestereket, az építési vállalkozókat és az érdeklődőket. Szalai Ferenc gépészmérnöktől, az 1991 novemberében alakult kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, hogy a rendszer először a tavaszi BNV-n mutatkozott be - minden eleme Amerikából érkezik, a konténereket Chicagóban rakják meg. A legközelebb érkezőnek az az érdekessége, hogy nem csak tartozékokat, a csatorna alapanyagául szolgáló alumíniumlemez-tekercseket rejt, hanem négy új gépet is, amely a lemezből a csatornaprofilt hajlítja. A Magyarországon fellelhető egyetlen szegedi gép mellett tehát rövidesen további négy gyártja majd a 240 méterig végtelenített - fehér, sötétbarna és gyöngyházszürke - ereszcsatornát, Budapesten, Pécsett, Székesfehérváron és Debrecenben. A rendszer nem teszi munkanélkülivé a bádogos mestereket, inkább a kezük alá dolgozik. Árban alig drágább a hagyományos horganyzottnál - tartóssága össze sem hasonlítható -, ugyanakkor semmivel sem kerül többe, mint az egyéb, házilag gyártott alumínium. Referenciamunkáik közül a Florin nagycsarnoka emelhető ki, amelyet novemberben állított fel a KÉSZ. Azóta más közös munkájuk volt a szegedi céggel, többek között Nagykátára is szállítottak. Büszkék a bátaszéki Kanada mintaházra, de Újszeged több reprezentatív épületén is „szerepelnek" munkájukkal, harmonikusan illeszkedve a homlokzati képbe. K. A. • Elmondaná csődélményét? Amikor síkos a lejtő • Ahány eset, annyifajta hiba? - kérdeztük az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda (OKFI) elemző közgazdászát, dr. Benyó Gábornét. - Az bizonyos, hogy a vállalkozások tragédiái számos okból következhetnek be. Magunk is szeretnénk közöttük tisztán látni, hogy levonhassuk azokat a tanulságokat, amelyeknek ismerete a későbbi vállalkozókat megóvhatja a bajtól. Ezért tettük közzé a sajtóban és más helyen, hogy kérjük és várjuk olyan kis- és középvállalkozások vezetőinek a jelentkezését, akik elszenvedték a bukás gyötrelmeit, s hajlandók ismeretetni azt az útjukat, amely idáig vezetett - mondta dr. Benyó Gáborné. • Azt hiszem, nem tolongtak a jelentkezők, hiszen a sikertelenséget a legtöbben szégyellik. Valljuk meg: van okuk rá. - így van. Ám azért akadnak, akik társaikra gondolva elmondják, hogy szerintük milyen okok vezettek vállalkozásuk csődjéhez. • Hogyan tudják felhasználni e vallomásokat? - Megpróbáljuk kideríteni: milyen közös törvényszerűségek állapíthatók meg a bukáshoz vezető folyamatban, fölfigyelni arra, hogy a szaktudásban, az alapismeretekben, az üzletvitelben milyen jellemző hibák általánosíthatók, s a vállalkozók társadalmi és közgazdasági környezetében miféle csapdák rejlenek. • Bizonyára tud példákat mondani az eddig megismert csődesetek alapján. - Ó, hogyne. Az egyik ügyben például egy jóhiszeműen megkötött bérleti szerződés indította el a lavinát. A vállalkozó kötöttáruüzletét barátja tu- . lajdonában álló helyiségben rendezte be, bérelve a boltot. Olyan magas összegért, hogy a Ma is gyakorta hangoztatott jelszó: hazánk legyen sok százezer vállalkozó országa. Kezdeményezési szándékban, próbálkozásokban nincs is hiány, annál több a feltételekben, s a valóban szakszerűen létrehozott, megalapozott vállalkozásokban. Ha nem így volna, nem kerülnének nap mint nap újabb csődbe ment cégek nevei a hivatalos közlönybe, s nem küzdenének sokszor annyian a talpon maradásért élethalál harcot. bevételből nem tudta fedezni a kiadásokat. Hogy pénzhez jusson, több árut vásárolt, de a bérleti szerződésre és az anyagra elköltött pénz mindinkább meghaladta a bevételeket, s a vállalkozó tönkrement. Egy másik esetben a vállalkozó viszonteladóként állt kapcsolatban egy állami céggel. Az utólag módosította az árat. A vállalkozó belement, hogy nehezen kiépített vevőkörét meg tudja tartani, megtartotta az eredeti árat, s voltaképpen már olcsóbban adott, mint ahogy vásárolt. Régen öncsődöt kellett volna jelentenie, de bízott abban, hogy másik vállalkozásaiból állni tudja az általa csak időlegesnek vélt ráfizetéseket. Nem lett igaza. Egy harmadik esetben a vállalkozó egy új élelmiszeripari gépet kísérletezett ki, nagy keresletben bízva folytatta a közgazdász. - Ha az előzetes piacfelmérést szakszerűen elvégzi, láthatta volna: hiába volna ésszerű gépét alkalmazni például a háztartásokban, fizetőképes keresletet nem fog találni rá. Nagy költséggel elkészítette a prototípust, fölvette a hiteleket, s mire rájött, hogy a forgalmazás nem megy, már csak azt konstatálhatta: én bizony tönkrementem. Vissza is adta a vállalkozói igazolványát. • Mi ezeknek az eseteknek a legfőbb tanulsága? - Az, hogy soha nem lehetünk eléggé körültekintőek. Mégis, meg kell kísérelni minden lehetséges dolog, következmény számbavételét, és azokat józanul kell mérlegelni, mielőtt vállalkozni kezdünk. A fizetőképtelenség ugyanis könynyen bekövetkezhet, ha bármelyik döntésünk hibás, s a bukások döntő többségében emiatt megy csődbe az egyébként akár ígéretesen is indult vállalkozás. • Önök azt kérik, hogy a csődbe ment vállalkozók maguk jelentkezzenek arra, hogy elmondják esetüket, akár névtelenül is. Miért nem keresik meg őket? - Mert alig van rá lehetőség. Hiába készül ugyanis lista a csődbe jutottakról, abból nem derül ki, hogy kis-, illetve középvállalkozásról, vagy nagyobbról van szó. A címek mellől pedig hiányzik a telefonszám, s ha meg is tudnánk, valószínűleg már régen nem érvényesek az adatok. Ezért nem marad más, mint abban bízni, hogy él még a szolidaritás, a segíteni akarás azok között is, akik már megégették magukat. Adataikat természetesen kérésükre titkosan kezeljük. • Milyen formában teszik közzé a levont tanulságokat? - Az OKFI kiadványsorozatában. a Vállalkozói ÁBC-hen szeretnénk egy újabb kötetbe foglalva közreadni az esetek elemzése után levonható következtetéseket. Schöfier fenő ——— in niamww • Némileg csökkent az új csőd- és felszámolási eljárások száma februárban az előző hónaphoz képest. Míg januárban 130 csődeljárási kérelem érkezett a bíróságokhoz, az év második hónapjában csak 117. A felszámolási kérelmek száma ugyanakkor 676-ról 670-re csökkent - tájékoztatta az MTI-t az Igazságügyi Minisztérium illetékese. A csökkenés nem jelent lényeges változást, a kép még így is egy átlagos tavalyi hónapéhoz hasonló. A csődeljárások csaknem Feketelista háromnegyed része februárban is kft.-k ellen indult, de csődbe jutott 11 szövetkezet, 9-9 részvénytársaság és betéti társaság, illetve 3 állami vállalat is. A bíróságok februárban is több csődeljárás végére tettek pontot, mint amenynyi elindult, az ügyek egyharmadánál azonban nem született érdemi megoldás. Az ügyek közül 49 egyezséggel, 73 felszámolással zárult. 67 esetben az adatok hiáForintleértékelés • Nem azért vált szükségessé a forint 2,9 százalékos leértékelése a konvertibilis valutákhoz képest, mert januárban, februárban kedvezőtlenek voltak az exporteredmények mondotta Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MTI kérdésére. Azért sem lehet ez az ok, mert még nincsenek pontos számok erről az időszakról. Nagy a valószínűsége, hogy az exportvisszaesést a mezőgazdasági termékek kivitelének csökkenése okozta, illetve szerepet játszott az is, hogy szűkült a magyar vegyipari termékek külpiaca. E tekintetben a leértékelés semmiféle exportnövekedést nem eredményezhet, így nem is ezért került a lépésre sor. Hárshegyi Frigyes szerint a döntést - amelyet a kormány a Magyar Nemzeti Bankkal könyosak voltak. Felszámolást a csődeljárástól eltérően gyakran a nehéz helyzetbe került gazdálkodók kértek maguk ellen, februárban összesen 155 esetben. A kezdeményező 91 alkalommal állami vállalat, 32 esetben az APEH, 14 esetben a társadalombiztosítás volt. Megkezdődött 363 kft., 86 szövetkezet, 68 betéti társaság, 86 szövetkezet és 34 részvénytársaság felszámolása. •HMMM zösen hozott meg - az indokolja, hogy meg akarták állítani a forint relatív felértékelődését a konvertibilis valutákhoz képest, elsősorban a márkához viszonyítva. Annak ellenére ugyanis, hogy az MNB a közelmúltban - a múlt év második felében, illetve az idei év első negyedévében - kismértékben több alkalommal is leértékelte a magyar valutát, az a márkához viszonyítva erősebbé vált. A múlt év második felében a márka árfolyama a forinthoz képest 55 forint körül alakult, az idei első negyedévben 51 forintra csökkent, vagyis a forint jelentősen erősödött. Természetesen ebben elsősorban az játszott szerepet, hogy a márka jelentős mértékben gyengült a dollárhoz képest. Mivel azonban a magyar export zömében olyan piacokra kerül, ahol márkában, illetve más európai valutában fizetnek, így szükség volt az árfolyamváltoztatásra. Különben ugyanis a magyar export egyre nagyobb része válna gazdaságtalanná. A leértékelés kormányhatáskörben történt. így a Magyar Nemzeti Banknak az év során megmarad a lehetősége, hogy 5 százalékos mértékig felfelé vagy lefelé korrigálja a forintárfolyamot saját hatáskörben. Ez a lehetősége ugyanis a kormányzati intézkedések közötti időszakra terjed ki.