Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-26 / 71. szám

PÉNTEK, 1993. MÁRC. 26. HAZAI TÜKÖR 5 Hívókártya, az igazi ász Telefonáljon külföldről - pénz nélkül! A Magyar Távközlési Rt. most is jó lapot kínál Önnek: a Hívókártyával csak nyerhet. Hogy mit? Időt, pénzt - méghozzá könnyed eleganciáva és kényelmesen. Ha gyak­ran utazik külföldre, és beszélni szeretne az itt­honiakkal, nem kell készpénzt, valutát hasz­nálnia. Elegendő egyet­len, kicsiny kártya... Gyorsan tisztázzuk: a Hívó­kártya nem azonos azzal a telefonkártyával, amelyet ­ugyancsak készpénzkímélő módon - már hazánkban is használni lehet sok nyilvános fülkében. A Hívókártyát nem kell a készülékbe dugni ­elegendő, ha bemondja a ráírt számokat, és a központos már­is kapcsolja a kívánt állomást. A Magyar Távközlési Rt. tavaly indította útjára a Hun­gary Direct szolgáltatást, amely már eddig is lehetővé tette, hogy külföldről hazate­lefonáljunk - a hívott fél költ­ségére. De mit tegyünk, ha nem akarjuk beszélgetőpart­nerünket terhelni a hívás dí­jával? Ekkor segít a Hívókár­tya, amely lehetővé teszi, hogy a hívás költsége a kártya tu­lajdonosának telefonszámláján jelenjen meg, természetesen forintban. Hol juthatunk hozzá? A MATÁV Rt. arra kijelölt Ügy­félszolgálati Irodáiban. A ki­váltás díja mindössze 100 fo­• A kormány tegnapi ülésén megtárgyalta és elfogadta a Békés megye rövid- és közép­távú fejlesztési feladatairól szóló intézkedési programot a környezetvédelmi és terület­fejlesztési miniszter előterjesz­tésében. Mint erről dr. Farkas László, régiónk köztársasági megbízottja tájékoztatójából értesülhettünk, a mostani dön­tés előzménye az 1992. évben Békés megyében tett „kor­mánylátogatás." A mostani kormánydöntés célja - folytatta tájékoztatását az államtitkár -, hogy azokat a gazdasági és infrastrukturális programokat segítse elsődlege­sen, amelyektől a megye rint (plusz áfa), és a Hívó­kártya 1995-ig érvényes. Ele­gendő kitölteni egy igénylő­lapot, bemutatni az utolsó telefonszámlát (és természe­tesen a személyi igazolványt), s máris megkapjuk a kártyát. Pontosabban: a kártyákat. Mert a lapokra írt számok egy része hétpecsétes titok, még az Ügy­félszolgálati Iroda alkalmazott­jai előtt is. Az egyik kártyán - a nem­zetközi szabványoknak meg­felelően - az ipari azonosító kód, országunk hívószáma, a kibocsátó vállalat száma és ne­ve, és a kártyaszám található. A másik kártyát - amelyet egy külön cég készít, így a ma­nipuláció lehetősége is kizárt ­lezárt borítékban kapja kézhez, ezen az Ön négyjegyű azonosí­tó száma található. Nagyon vigyázzon rá! A két kártyáról leolvasható 19 szám beolvasása ugyanis már ele­gendő ahhoz, hogy a Budapesti Nemzetközi Központ kezelője kapcsolja a kért telefonállo­mást. És ha véletlenül elveszíti a kártyákat, ezzel bizony visz­sza is lehet élni... Ha mégis megtörténne a baj, a legkö­zelebbi Ügyfélszolgálati Irodá­ban azonnal letiltják az elvesz­tett Hívókártya további hasz­nálatát. Kis híján elfelejtettük: a kártya segítségével nemcsak beszélni lehet külföldről, de telefaxot is küldhet Magyaror­szágra, akár nyilvános fülkéből is. (x) Békésen felzárkóznak? egészének gyors ütemű fel­zárkózása remélhető. Kiemelt fontosságú feladatkörök: az úthálózat korszerűsítése; újabb határátkelőhelyek megnyitása; a földhasznosítási és föld­védelmi koncepció kidolgozá­sa; az ivóvízbázisok védelme. Mindezek megvalósítása az érintett minisztériumok, a köztársasági megbízott hiva­tala és az önkormányzatok közös feladata lesz. Hőgye Zsuzsa az előző évadban a Liliom Muskát­néjaként és az Acélmagnóliák Valery Boudreaux-jaként különös, fanyar humorával bűvölte el a szegedi közönséget. A mai kamaraszínházi premieren színészi jutalomjátéknak számító szerepben, Spíró tragédiá­jának, a Csirkefejnek Vénasszonyaként lép színpadra. amikor megtudtam, hogy a Vénasszonyt játszhatom. • Azt gondolhattuk volna, hogy Spíró darabja a rend­szerváltás után majd veszít aktualitásából... - Még jobban él, mint va­laha. Olyan, mint Orwell. Én úgy érzem, hogy az a világ nem volt, hanem majd jön. Idővel a darabban egy kicsit eltolódtak a hangsúlyok. Gob­binál még a Vénasszony a fő­szereplő, ma már a fiatalok azok. Szerintem az a legfőbb probléma, hogy velük mi lesz. Mert az is egy tragikus állapot, hogy egy öregasszony még élni akar, és belekapaszkodik az életbe, de ezekkel a kallódó fiatalokkal mi lesz... Újságot olvasva, látva a tényeket, ne­kem ez a darab ma már inkább róluk szól. A jövőjükről. Tra­gédia persze az is, hogy mi történik egy öregasszony lel­kével, de aki most kezdi el, és már nincs perspektívája az élethez, és ezért a gyilkosságig megy el, ez a nagyobb tra­gédia. • Pályája során sok vidéki színháznál játszott, milyen ma ezeknek a színházak helyzete? - Most kezdődik egy olyan megkeményedés, hogy muszáj műhelyekké alakulnunk, mert különben meghalunk. Szuper­nek kell lennünk! Langyos színház nem él meg. • Szegedhez mennyire kötötte hozzá az életét? - Nem érdekelnek a váro­sok. Az érdekel, hogy kikkel dolgozom együtt, és milyen szellemben. Tudom, hogy azt kellene mondanom, hogy mi­lyen gyönyörű a város és a Tisza. Ez így is van, szeretem is, de nekem nem ez az érde­kes. Mi történik belül? mi tör­ténik a fejekben? mit akarunk? Most jó. Nemcsak azért, mert egy nagyszerű főszerepet játszom, hanem azért is, mert úgy látom, hogy alakulóban van egy okos, értelmes szín­ház, ahová szeretnék tartozni. HoIIósi Zsolt • Tegnap este az ifjúsági házban rendezte meg a Radnóti Gimnázium Oktatási és Sport Alapítványa az iskola Ki mit tud?-jának gálaestjét, amelyen 10 éves kortól a levelező tagozatosig sokan részt vettek szavalttal, zenével, énekkel, tánccal - sőt tanárok is szín­padra léptek. Fontos volt ez a rendezvény, hiszen művészi megmérettetésre az iskolákban kevesebb idő jut a tanulmányi munka mellett. Az estet dr. Szabó Edit igazgatónő nyitotta meg, s elmondta, hogy az alapítványhoz befolyt pénzen többek között külföldi utakat, tanulmányi kirándulásokat szeretnének támogatni. Talán néhány diáknak a színvonalas „A langyos színházak nem élnek meg" - mondja Hőgye Zsuzsa, a Csirkefej Vénasszonya A Radnóti alapítványának gálaestje gálaestről indul majd művészi pályafutása, hiszen ez a be­mutatkozás többek figyelmét felkeltheti. A szavalatok között feltétlenül érdemes megem­líteni Ördög Nóra 5. osztályos tanulót, aki Fecske Csaba: Róka című szabadversét mond­ta el. (Fotó: Schmidt Andrea) - Teli vagyok kételyekkel, hogy meg tudok-e felelni en­nek a remekműnek. Félek a közönségtől is egy kicsit, mert amit csinálok, az nem móka és kacagás, hanem élveboncolás. Nagyon szeretném, talán nem is azt, hogy megértsék, hanem inkább azt, hogy érezzék, miben élünk, mi a bajunk. Ha az ember felismeri a bajt, az már segít. • A darabot mára már legendás elődök vitték sikerre, látta annak idején Gobbi Hildát ebben a sze­repben? - Ennek érdekes története van. Annak idején egy színházi közgyűlésen voltam, amelyen Berecz János elnökölt. Min­denféle színházi vitáról volt szó, és egyszer csak megütötte a fülemet, hogy azt mondja Berecz: „Most mit vannak úgy oda, hogy züllik a magyar színművészet, nem én írtam a Csirkefejet!" Kíváncsiak let­tünk, hol a csudában megy ez a Csirkefej. Ott volt Zsámbéki Gábor is, rögtön hívott ben­nünket a Katonába. Még aznap este, a közgyűlés után meg­néztük. Elájulásig tetszett! Amikor megtudtam, hogy Sze­geden is játszani fogjuk, akkor csak annyit szerettem volna legalább, hogy valamelyik szerepet megkaphassam, és benne lehessek az előadásban. Őrületesen boldog voltam, színház saját vállalkozásokból bevételre tenne szert, amit erre fordítana. Amint a beszél­getésből kiderült, mindkét lehetőség - „elvi". Miután világossá vált, hogy az anyagi ügyek szinte re­ménytelenek, újabb egyenes kérdés hangzott: ki lesz a balettigazgató? Kormos Tibor közölte, hogy szeretné megis­merni a táncosok álláspontját, minden megoldásra nyitott: lehet jelölt az együttes tagjai közül (egy vagy több) és lehet „kívülről". Kolep Zoltán javas­latát is elfogadta, mely szerint pályázat útján is betölthető a vezetői poszt. Miután nyilván­valóvá vált, hogy az együttes megosztott abban a tekintet­ben, hogy a vezető személyé­nek kiválasztására melyik módszert javasolja, Kormos pedig a döntésekor ezt a javas­latot is szeretné figyelembe venni - gondolkodási időt hagytak maguknak. Később meghatározandó időpontban újabb értekezleten terjeszti elő javaslatát, vagy javaslatait a csapat. Az érzékelhetően feszült hangulatú, de tárgyszerű hang­nemet őrző tagozatértekezlet után próba kezdődött, az együttes következő bemutatója április 7-én lesz. Sulyok Duplájára növekszik a kártyapénz Az idén már a háziorvoshoz bejelentkezett biztosítottak létszáma, korösszetétele, vala­mint a háziorvos szakképe­sítése lesz a pénzügyi támoga­tás elsődleges szempontja. A múlt évben kiegészítő szolgál­tatást nyújtó háziorvosi kör­zetek számára idén is lehetőség nyílik többletszolgáltatás fi­nanszírozására. A területi ki­egészítő díj a tavalyi területi pótlék kétszerese. A szóvivői tájékoztatón Surján László népjóléti minisz­ter mindezzel összefüggésben elmondta: a háziorvosok úgy­nevezett kártyapénzét az előző évi duplájára emelik, még­pedig a bázisköltség átcso­portosításával, tehát az adott körzet költségkerete nem változik. Mindez elősegíti a teljesítményarányos finan­szírozást, hiszen a háziorvos jövedelme a hozzá tartozó biztosítottak, illetve a beteg­ellátások függvényében alakul. Új elemként említette a mi­niszter azt is, hogy a szak­ellátásban is bevezetik a telje­sítményarányos finanszírozást, hiszen a jövőben ezen a te­rületen úgynevezett pontrend­szer alapján dolgoznak majd az orvosok, mégpedig az ellátá­sok számától és az orvosi be­A kormány csütörtöki ülésen rendeletet alko­tott az egészségügy tár­sadalombiztosítási fi­nanszírozásának egyes kérdéseiről. A rendelet eltérd szabályokat álla­pít meg a háziorvosi el­látás és az egyéb egész­ségügyi alapellátás fi­nanszírozására. Az előző évhez hasonlóan lehető­ség nyílik az egészség­ügyi vállalkozások, illet­ve a magánorvosok köz­vetlen finanszírozására. avatkozás szakmai nehézsé­gétől függően. Változik a kór­házak finanszírozása is, mivel májustól kezdetét veszi a kór­házakban végzett szakellátások tételes mérése. Ezzel egyide­jűleg az egyes kórházakra jellemző egyedi árakat is megállapítanak majd a jövő­ben. Surján László hangsú­lyozta, hogy a mostani intéz­kedések elosztási reformot jelentenek, és ez egyfajta meg­mérettetés a kórházak és a szakorvosi rendelőintézetek számára. • A balettjává esélyei mA ígéret sincs béremelésre A színházigazgató elöljá­róban leszögezte, hogy „senki sem óhajtja a Szegedi Balettet megszüntetni". Kifejezte, hogy a színház vezetői és az intéz­ményt fönntartó önkormányzat testületei egyaránt azt szeret­nék, ha Szegeden továbbra is a nemzetközi szakmai rangot elért balettegyüttes működne. Pataki András, az együttes egyik vezető művésze kifejtet­te, hogy bár föltételezik az illetékesek jószándékát, ez sajnos, nem elég; „indirekt módszerekkel" is szét lehet zilálni egy összeszokott mű­vészeti együttest. (Qfvasóink ismerhetik azt a - szinte az együttes hét éve alatt állandó — küzdelmet, amelyet a létükért, a megélhetésükért kellett folytatni; legutóbb 30 százalé­kos béremelést kértek.) Az egyenes kérdésre - hogy tud­nillik lesz-e béremelés, vagy nem - egyenes választ kaptak a művészek: bár a színház vezetői az utóbbi hónapokban­hetekben háromszor terjesz­tették az önkormányzat ille­tékes bizottságai elé a bér­igényeket, ebben a pillanatban a színház felelős vezetője csak azt mondhatja: nem lesz bér­emelés. Az értekezleten részt vevő Roboz István, a közmű­velődési iroda helyettes ve­zetője arra a következtetésre Fotó: Schmidt Andrea jutott a városi költségvetés elemzéséből, hogy lehetetlen „pótlólagos bérforrást bizto­sítani" a színháznak. A művé­szek alacsony bérét legföljebb akkor emelhetnék, ha erre központi pénzt kapnának; jövedelmük kiegészítésére pedig akkor lenne mód, ha a

Next

/
Thumbnails
Contents