Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-26 / 71. szám

PÉNTEK, 1993. MÁRC. 26. Kamerák előtt, a torony alatt Lakás léláron is vásáiolható! Létrehozták a Szeged Folyóiratért Alapítványt BELÜGYEINK 3 Napirend előtti bejelentésben hangzott el, hogy a jövőben Koha Róbert helyett dr. Kiss Lajos képviselő látja el az MDF frakcióvezetői teendőit. Ezt követően a városatyák kisebb vita után elfogadták az 1992. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót és áttértek arra a témára, amely a korábbiakban már többször is ilyen-olyan formában napirenden szerepelt a szegedi képviselő-testület értekezletein, nevezetesen az önkormányzati tulajdonban lévő házingatlanok elidegenítéséről szóló rendelettervezetre. Mivel több napirendi pont is foglalkozott lakáskérdéssel, az elnöklő dr. Lippai Pál polgármester először pontról pontra „végigvezette" a képviselőket az előteijesztéseken és csak az ebédszünet után döntöttek több kérdésben. Lapunkban tegnap részletesen beszámoltunk arról, Első alkalommal szerepeltek ilyen nagy nyilvánosság előtt a szegedi városatyák. Tegnap délelőtt, némi késéssel ugyan, de a kamerák előtt kezdődött meg a képviselőtestület tanácskozása. A Városi Televízió élőben közvetítette a szegedi polgárokat is érintő és érdeklő témákról vitázó, majd döntő közgyűlést. hogy a városban csaknem kilencezer lakás vásárolható meg. A vételár meghatározására a közgyűlés elé több változatot is előterjesztettek, a tartalmas vita után a városatyák - miután a frakciók egyeztették álláspontjukat abban állapodtak meg, hogy elfogadják a rendelettervezetet és a következőképpen értékesítik a lakásokat: a bentlakó személyek esetében a lakások vételára a forgalmi érték figyelembevételével három formában történik. 1. Azonnali kiegyenlítéskor a forgalmi érték 50, 2. tízéves törlesztés esetén a forgalmi érték 70, 3. harmincöt éves törlesztés esetén pedig a forgalmi érték 100 százalékát kell fizetni. A panellakások esetében 10 százalékos kedvezmény jár. Megállapodtak abban is, hogy az általános rendelkezések fejezetében három hónapon belül kiegészítik az úgynevezett tilalmi listát. Számtalan kérdés merült fel az interpellációk és kérdések során. A slágertéma itt a dorozsmai nagybani piac volt, amelynek rendezésére az önkormányzat 7 millió forintot szavazott meg, ennek ellenére most is „Mohács utáni" állapotok uralkodnak, különösen a kirakodóvásár helyén, amelyet igazából tisztán sem lehet tartani. Több képviselő is kérte, hogy ebben a kérdésben, különös tekintettel a 11 ezer lakost érintő problémára, minél gyorsabban keressenek megoldást. A közgyűlés döntött a Szeged Folyóiratért Alapítvány létrehozásáról is. A képviselők nagy többsége elismerően szólt a folyóirat Szeged kultúréletében betöltött szerepéről és igényes, a város polgárait is érdeklő kérdéseknek a folyóiratban való taglalásáról. A döntés szerint az alapítványt 1 millió 200 ezer forintos öszszeggel támogatja a város, s az alapítvány feladata, hogy a Szeged folyóirat keretében a Szegedi Műsort is kiadja. A közgyűlés megalakította a jogi, ügyrendi és sportbizottságot, amelynek 11 tagja van és a város sportjának anyagi támogatásáról gondoskodik majd. Lapzártakor az új bizottság éppen a fenti kérdésről tárgyalt. Mókus-ügy talonban A Csongrád Megyei Bíróság dr. Exterde Tibor vezette tanácsa csütörtökön csupán megkezdte, de befejezni már nem tudta a még 1990-ben halálra kínzott szegedi nő ügyében folytatott tárgyalást, ugyanis a vádlott Jakab József védője elfogultságot jelentett be a tanács elnöke és a megye összes bírája ellen. A per további sorsáról a Legfelsőbb Bíróság dönt. Miután M. Angéla visszavonta a rendőrségen tett vallomását, a bíróság csak a megkínzott nő halálának körülményeit vizsgálta. A csütörtöki tárgyaláson a beidézett tanúk sorra visszavonták korábbi vallomásaikat, illetve arra hivatkoztak, hogy már nem emlékeznek a történtekre. A hadsereg nem készületlen „A szerb rakétafenyegetés nem érte el céljár (Folytatás az I. oldalról.) Ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy bármely érdekcsoport saját céljaira használhassa fel a katonákat. Legyen a hadsereg nemzeti, külső megjelenésében is, megkönnyítendő a társasági életben a magyar katonatisztként való gondolkodást és viselkedést. A hadsereg és a tisztikar nem szeparálódhat, jó kapcsolatokat kell ápolnia a civil társadalommal. Tulajdonképpen erre az információcserére találták ki a tisztiklubokat. Ha a politika alaposan megismeri a hadsereget foglalkoztató gondokat, akkor azokat nem söpri le hatalmi szóval, hanem maga is el fog töprengeni a megoldáson. így lesz a hadsereg nem csupán nemzeti, de a nemzeté is - hangsúlyozta az államtitkár. A tiszt- és tiszthelyettesképzés magas színvonalú, azonban az is igen fontos, hogy a hivatásos katona pályája és egzisztenciája tervezhető, belátható és kiszámítható legyen. Célszerű lenne egyetemi rangra emelni a katonai főiskolákat, biztosítani az átjárhatóságot a civil egyetemekkel, s a diploma konvertálhatóságát, így a tisztek egyúttal rangos polgári pályákra is kvalifikálhatják magukat. E magasan képzett katonatiszteknek természetesen átlag feletti javadalmazás dukálna - szögezte le dr. Szendrei László, kiemelve, hogy a katonai hivatás az egyetlen, amely - az eskü szövegében is utal erre - megkövetelheti az élet feláldozását, békeidőben is. A Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára kérdéseinkre elmondta, hazánknak e pillanatban nem kell támadástól tartania. Magyarország természetes védőhatárokkal nem rendelkezik, a lehetségessel pedig mindig számolni kell. De Szegeden is nyugodtan alhat mindenki, a hadsereg nem készületlen. A fegyverzet korszerűsítésének programjában keleti és nyugati beszerzési források egyaránt szerepelnek. Természetesen a legmodernebbek lennének a legjobbak, de a lehetőségek korlátozottak, így a tájékozódás egyik fő iránya továbbra is az orosz piac marad. A fegyverkezés mértéke akkora lesz, amekkorát a társadalom teherbírása megenged, és amekkorát a szükség, az ország elégséges és megbízható védelme megkövetel. Nem hibáztunk - mondta az államtitkár -, amikor a térségben elsőként szereltük le támadó rakétafegyvereinket, ez a bizalom kiépítéséhez nélkülözhetetlen. A szerb rakétafenyegetés nem érte el célját, a magyar védelmi képességek pedig ezzel a leszereléssel nem gyengültek. á. i. • Bemutatkozott az M-H Biztosító Az életbiztosítást eladják? Az N-N Magyarországi Biztosító Rt. tegnap délután abból az alkalomból adott fogadást, hogy elkészült új, reprezentatív szegedi irodájuk. A Tisza parti épület második emeletéről a tágas földszintre költöztek. Az eseményen megjelent Farkas László államtitkár, Bordás György elnök vezérigazgató, míg a házigazdaként a vendégeket Nyolcas Tamás értékesítési igazgató köszöntötte. A világ legnagyobb pénzintézete - a hollandiai székhelyű multinacionális holding teljes eszközállománya 313 milliárd gulden - Magyarországon először valósítja meg a bank plusz biztosító „felállást", s minden elkövet, hogy az életbiztosítás területén megszerzett piacvezetői pozícióját megőrizze. Első ügyfelük 1991 szeptemberében kötötte meg biztosítását, ma több mint nyolcvanezer partnerük van, az éves állománydíj pedig meghaladja a 3,2 milliárd forintot. A Szegedi igazgatóság munkája tavaly júliusban indult, mára több mint 1500 életbiztosítást kötöttek Csongrád megyében. A szakemberek azt mondják, „az életbiztosítást nem veszik, az életbiztosítást eladják", tehát a matematikájában nem feltétlenül különböző konstrukciók közüli választásnál óriási szerepe van az ügynöknek. Az N-N egyéb területen is versenyképes, kis költséggel, világszínvonalú számítógépes háttérrel dolgozik, széles kínálatából mindenki anyagi erejéhez mérten választhat. K. A. mum j\J ddig nem tapasztalt bűnözési hullám söpört végig —> Szerbián. Szele több minisztert, vállalatigazgatót, tekintélyes üzletembert söpört el helyéről, vagy kényszerttett öngyilkosságba (?), sőt Radoman Bozovic, a szövetségi parlament alsóháza elnökének a széke is erősen inog. Az affért az illegális kőolajbehozatal robbantotta ki, melyben Jezdimir Vasziljevity, a Jugoscandic magánbank tulajdonosa volt az egyik főszereplő. A tapasztalt, minden hájjal megkent üzletember, aki annak idején megszervezte a Fischer-Szpasszkij-meecset, majd vállalta a Budapesten megtartott Szpasszkij-Polgárpárviadal szponzorálását, időben ráérzett arra, hogy készül valami, ezért a magyar fővároson keresztül lóhalálban Izraelbe menekült. Természetesen a hiszékeny, balga betétesek pénzének java részét, amit a Polgár-Szpasszkij-meccs alatt nem sikerült átmenekítenie a határon túlra - magával vitte. Szerbiában a több százezer betétes most bottal ütheti a nyomát, és hiába reménykedik pénzének visszaszerzésében. Kis-Jugoszláviában még két, magánkézben lévő mamutbank üzemel, amely amolyan jótékonysági intézményként osztogatta a 100-120 százalékos havi kamatot a dinárbetétekre, meg a 10-12 százalékos havi kamatot a lekötött devizára. A magánbankárok ilyen mesterkedései közvetlenül mintegy 4 millió embert érintenek. A határátkelőhelyeken egymás után buknak le a bőröndökben milliókat külföldre menekíteni próbáló háborús profitőrök, a polgárok utolsó devizatartalékaival mesterkedő bankár-bűnözők. De lássuk, hogyan is tudtak ezek a bankok röpke egy év alatt ekkora pénzre szert tenni. Tételezzük fel, hogy a bankár azzal, hogy havi 10 százalékos devizakamatot ígér a naiv polgároknak, egy csomó hiszékeny embert beugraszt, magához édesget, akik így próbálják megőrizni utolsó összekuporgatott pénztartalékaikat, melyeket a napi 6-7 százalékos infláció szinte teljesen értéktelenné tesz. A havi 10 százalék devizában éves viszonylatban 214 százalékot tesz ki. Ideális képlet, ha a betétes minden hó elején fizeti be a pénzt, a bank pedig a következő hó l-jén fizet. Ilyképpen egyfajta Szent Antal-lánc alakul ki, melyben azok járnak jól, akik az első néhány hónapban kötötték le devizájukat, és idejében megkapták a kamatot. Ahogy növekszik az idő, úgy szűkül a kör is, mert matematikailag bizonyítható, hogy 10 százalékos havi kamattal 10 hónap után az ilyenfajta rablógazdaságot folytató bankok számlájára befizetett pénz eléri a maximumot. A szemfüles bankároknak ekkor kell tehát lelépniük a lóvéval, mert minden elkövetkező hónapban csak fogy a pénz a páncélszekrényből. Havi 12 százalék esetében ez az idő 8 hónapra rövidül, 20 százaléknál már csak 5-re. Számokban kifejezve ez így fest: ha a hangyaszorgalommal gyűjtögető polgárok havonta 50 millió márkát hordanak össze a ravasz bankák trezorjába, akkor 8 hónap után ez a tőke 235 millió márkára duzzad. Kell-e ennél jövedelmezőbb üzlet? A kulcskérdés csupán tehát az, ki mikor fog lelépni? (1 ezdimir Vasziljevity volt az első fecske. Izraelből •LJ viszont ígéretet tett, valamelyik bank szegedi kirendeltségét bízza majd meg a betétek kifizetésével, lévén, hogy az Szerbiában lehetetlenné vált. A betéteseket kényelmes buszokkal óhajtja Szegedre szállítani, a Kárász utcán kígyózó sor végéig és vissza. Az átejtett polgárok természetesen hallani sem akarnak az ilyetén megszervezett búcsújárásról. A becsapott, kisemmizett betéteseknek, akiknek a Jugoscandic mintegy 312 millió márkával tartozik, viszont mondani kell valamit. Csak legyen, aki elhiggye. (Jura • Sisák István revizor szerint 172 milliós hiány keletkezett a szakszerűtlen és szabálytalan gazdálkodás következtében, ezzel szemben a közgyűlés elé került dokumentumok azt mutatják: 467 milliós nyereséggel zárta az elmúlt évet a megye. A bejelentés hidegzuhanyként érte a képviselőket. Sokszereplős, hosszú vita után a testület végre tisztán látott. Kiderült: a közgyűlési hivatal pénzügyi szakembereinek vitája mérgesedett el, s került a testület elé. A lényeg: a korábbi, tanácsi időkből származó rendelkezés csak a költekezést ismerte, a gazdálkodási szemléletet nem. A közgyűlés 1991 februárjában úgy határozott: a rendelkezésre álló, ideiglenesen szabad pénzeszközt forgatni kell, így az ilyen összegeket 2 héttől 4 hónapig tartó időszakra lekötötték, s a keletkező kamat a közgyűlés bevételeit hizlalta. Ezt a gyakorlatot, azaz a kötvényeket az akkori számviteli szabályzat nem tudta igazán kezelni. Az Állami Számvevőszék vizsgálata azt állapította meg, hogy a közgyűlési hivatal gazdasági • Megyegyűlés Osztani a keveset A pénz, a kevés pénz elosztása volt a megyei közgyűlés tegnapi ülésén a fő vitatéma. Alkalmat adott erre az 1992. évi zárszámadás, s a tavalyról maradt pénzösszeg felhasználásának eldöntése. A vita megyegyűlésen megszokott nyugodt menetét fölborította, a kedélyeket fölkavarta a „ritkán szóló" Gárgyán István (Zákányszék), a közgyűlés pénzügyi ellenőrző bizottsága tagjának bejelentése: a képviselőket félretájékoztatják, ugyanis egy belső ellenőri jelentés ellentétes a közgyűlés elé tárt zárszámadással. irodája a kisebbik rosszat választotta, mikor az akkori számlarendet sértve, de mégis gazdálkodott. A megyei közgyűlés által már 1991-től alkalmazott módszer indokoltságát az is igazolja, hogy azóta a pénzügytechnikai nehézséget a számviteli szabályzat rendezte. A helyzet elmérgesedéséhez a szemléletkülönbségen túl az is vezetett, hogy a belső revizor megbízását több ponton is túllépte. E probléma feltárása nyomán a testület úgy határozott: likviditási helyzetéről, pénzforgalmáról ezentúl minden közgyűlésen beszámolót kér. Megszületett a zárszámadási rendelet, melynek egyenlege: 4.000.501 ezer forint a bevétel, 3.532.994. ezer forint a kiadás oldalon. A tavalyi 98 millió 896 ezer forint pénzmaradvány felhasználásnak vitája is parázs hangulatúra sikeredett. Honnan vonjanak el, milyen célra adjanak többet? Az egészségügy, a kultúra vagy a sport élvezzen elsőbbséget? Elegendő-e a műszerbeszerzésre szánt összeg, e keves pénzt igazságosan osztotta-e el az egézségügyi bizottság? E kérdések körül csaptak össze az indulatok. A vita eredménye: a céltámogatásokra - többek között kórházi műszerek beszerzésére - fordítandó 74 millió forintot 3,5 millióval emelték; a sport támogatására szánt összeget közel 1,5 millióval. A megyegyűlés tájékozódott a térség környezet- és természetvédelmi, valamint környezet egészségügyi helyzetéről. (A látleletről lapunk később beszámol.) A Lehmann István, a megye közgyűlésének elnöke által vezetett ülésen számos rendeletet született. (E közérdekű információkat az elkövetkező napokban részletesen közreadjuk.) A közgyűlés foglalkozott az egészségmegőrzés megyei programjával, az alapítványok működésével, tájékozódott a közüzemi vállalatok vagyonátvételéről. D. I.