Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-24 / 69. szám

Az E-hitel és a kása jyvdvezőbbé váltak az egzisztenciahiXV tel feltételei. Nem csoda, hogy a vállalkozók által olyannyira várt változás bejelentése és részletes ismertetése szerepelt a múlt heti pénzügyminiszteri sajtótájékoztatón, amely bizonyos szempontból első munkatalálkozója volt Szabó Ivánnak és a sajtó munkatársainak. Kellemesebb témának bizonyult, mintha adószigorttásokat jelentett volna be. Nem is „bántották" az újdonsült pénzügyminisztert, igaz, teljes stábbal érkezett, s így mindig az adott témában illetékes szakember válaszolhatott a kérdésekre. Az E-hitel új feltételeire nemcsak a „régi motoros" vállalkozók kapták fel a fejüket, kezdőktől is sok érdeklődő telefonhívás érkezett szerkesztőségünkbe. Csábító, hogy a mai üzleti kamatoknak harmadáért folyósítják a hitelt, kicsi a kötelező önrész, a három év türelmi idő alatt összeszedheti magát a vállalkozás, a tizenöt éves futamidő pedig elviselhető mértékűre osztja a terhelést. Ezeket a feltételeket mindenki nagyon gyorsan megértette, azt már kevésbé, hogy az egzisztenciahitelen csak állami vállalatot, illetve többségében állami tulajdonban levő társaságokat, valamint ezek vagyontárgyait, üzletrészeket, részvényeket lehet vásárolni. Az E-hitel tehát semmiképpen nem jelent készpénzt, nem eszik olyan forrón... Egy másik tévhit, hogy puhábbak lesznek a folyósító kereskedelmi bankok és pénzintézetek hitelbírálatai, hiszen nem kell akkora fedezet, és a garanciáért sem nekik kell aggódniuk. Elképzelhető, hogy az engedékenyebb bankárok ezúttal könynyebben jóváhagyják az üzleti tervet, továbbítják támogatólag a hitelkérelmet, de azt várja még egy másik szűrő is. Mindkét szinten alaposan mérlegelik azt is, hogy az állami tulajdon privatizációs megvásárlásán túl van-e fedezet az így létrejövő - bővülő vállalkozás működtetéséhez. Tehát nem elég csak megvenni, már idejében gondoskodni kell a beruházás, a forgóeszköz finanszírozás feltételeiről. '.rmészetesen erre is lehet hitelt felvenni, különböző csomagoknak köszönhetően talán a választék sem mondható szegényesnek, a kondíciók azonban - üzleti kamatozás, rövid türelmi idő nélküli futamidő - korántsem olyan kedvezőek, mint az E-hitelnél. Mintha a két feltételrendszer között túl mély szakadék tátongana, ami megnehezítheti az ütemesebb privatizációt, megkeserítheti az érintettek szájízét. J^fyt^C^ (JZchcC^ T

er a AVU-hírek Aláírta az értékesítéssi szerződést az AVÜ az Agroker Szeged Rt. privatizációjára kiírt pályázat nyertesével. A vevő, a szegedi Excom Kft. Az új tulajdonos azt ígéri, hogy rendezi a társaság pénzügyi helyzetét. Márciusban benyújtották az Ofotért Rt. alapító okiratát a Cégbírósághoz. Az AVÜ még az elmúlt év közepén döntött az Ofotért eladásáról. A vevő, a Fotex a vételárat három részletben egyenlíti ki. Az épító'ipar privatizációjának aktuális kérdéseit vitatják meg azon az értekezleten, amelyet a napokban rendez az AVÜ az érintett vállalatok vezetőinek. Az AVÜ azt szeretné, ha az építőiparban is felgyorsulna a decentralizáció, az önállóan értékesíthető vagyonelemek eladása. Eladta az ÁVÜ a 100 százalékig tulajdonában lévő Techstayle Műszaki Konfekció Kft.-t. A vevő a társaság tagjaiból álló hatfős befektetői csoport. A 82,5 millió forint könyv szerinti értékű céghez a vevők 25 millió forintért jutottak. Takarékszövetkezeti dobogón Szőregiek zálogháza a „Lófaránál" Áprilisi küldöttközgyűlésére készül a Szőregi Takarékszövetkezet. A jeles esemény előtt kértük rövid mérlegkészítö, terveket vázoló beszélgetésre Meszlényi Ferenc elnököt. - Mérlegfőösszegünk 2,3 milliárd forintos, kétmilliárdos betétállománnyal, 1,3 milliárd forintos forgalommal büszkélkedhetünk. Merem ezt mondani azért, mert ezekkel az eredményekkel a szakszövetkezetek között - igaz, nincs már munkaverseny - mindenképpen dobogós helyen vagyunk. Nyereségünk tízmillió forint feletti, ami egyébként lehetne negyven is, de harmincmilliót kamatokban odaadtunk a tagoknak. - Mi volt a takarékszövetkezet életében a vivőágazat az elmúlt évben? - Egyebek között a lízing, amelynek azért is örülünk, mert ezzel a tevékenységgel van legkevesebb problémánk, ami például a kinnlevőségeket illeti. A háromszázmilliós forgalmon belül elsősorban gépekre, felszerelésekre, számítógépekre kötöttünk szerződéseket a vállalkozókkal. A múlt év áprilisában bevezetett kártyarendszer is eredményes, háromszáz kártyatulajdonosunk összességében már 30 millió forint betéttel rendelkezik. - Említette a kinnlevőségeket... - Természetesen, mint minden pénzintézetnél, nálunk is akad, de alapvetően nem zavarja az üzletmenetet. Nem fürödtünk be nagy céggel, inkább több olyan kisebb vállalkozásnál látszanak nehézségek, amelyek rosszul mérték fel a piaci lehetőségeket. Nyolcszázmilliós hitelállományunkon belül ez természetesen nem olyan nagy tétel. - Idén terveznek valami újítást? - Egy debreceni céggel közösen már áprilisban megkezdjük zálogházi tevékenységünket Szegeden, a „Lófaránál". A második fél évre elkezdjük a devizaszámla-vezetést, ami az ügyfelek részéről egy erősen körvonalazódott igény. Tavaly egyébként 140 milliós forgalmunk volt valutaváltásból a Zoli Platz Kft.-vei együttműködve. Újdonság még, hogy rövidesen mágneskártyás rendszerrel tudjuk fogadni a munkabér-átutalásokat. Szeretnénk, ha a kártyatulajdonosok az áruházak, benzinkutak mellett minél több helyen forgalmazhatnának. Továbbfejlesztjük a vállalkozók számlavezetését, csatlakoztunk a vidéki bankhálózat rendszeréhez. - Mit jelent ez pontosabban? - Egységes pénzintézeti csoportba kerülünk, s ezzel alkalmassá válunk például a központi hitelcsomagok továbbítására. Legyen az világbanki program, vagy amiről legutóbb volt szó a tömegkommunikációban, a japán hitel. K.A. A Budapesti Árutőzsde devizaszekciója már az első héten sikeresen tevékenykedett: négy nap összesített adata szerint a forgalom meghaladta a 23,5 millió forintot. Keresztesi Devizatőzsde Szergej, az Árutőzs-de Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-t tájékoztatva elmondta: mind a német márkára, mind az USAdollárra - több határidőre is - kötöttek jegyzést. Az árfolyamok alakulásában láthatóan tükröződik a kamatokkal és inflációval kapcsolatos piaci várakozás. Fotó: MTI-Telefotó Arányok. Januárban meglódultak az árak Ipari árszínvonal A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ipar termelői árai januárban 13,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A belföldi értékesítés árszínvonala 14,2 százalékkal, az exporteladásoké pedig - forintban számolva 11,2 százalékkal emelkedett az elmúlt egy év során. Markánsak az eltérések az ipar egyes ágazataiban a belföldi értékesítési árváltozások területén. Legkisebb mértékben - 8,5 százalékkal - a bányászat árai növekedtek. Itt a legnagyobb drágulás - 19,1 százalék - a kő-, homok- és agyagbányászatban mutatkozott. Ezzel szemben a fémtartalmú ércek bányászatának árszintje 11,5 százalékkal csökkent. Az átlagosnál kisebb mértékben - 13,9 százalékkal - emelkedtek a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás árai. Ezen belül a víztermelés, -kezelés és elosztás árszintje 28,1 százalékkal drágult. Az átlagosnál nagyobb, 14,5 százalékos volt a drágulás a feldolgozóiparban. Ezen belül legkisebb mértékben, mindössze 1,9 százalékkal a kohászat és a fémfeldolgozás árai nőttek. A legerőteljesebb áremelkedés - 21,1 százalékos - az élelmiszerek, italok és dohánytermékek körében volt tapasztalható. A cukorgyári és a sütőipari termékek árszintje 37,3 százalékkal növekedett, a hús- és halfeldolgozás árai 35,2 százalékkal, a dohánytermékeké pedig 34,1 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz - tehát 1992 decemberéhez képest - a termelői árak 3 százalékkal, a belföldi értékesítés árai 2,7 százalékkal, az exporteladásoké pedig 1 százalékkal emelkedtek. A belföldi értékesítési árak múlt évi viszonylagos lassú, egyenletes emelkedése után - amikor is a havi növekedések 0,3 százalék és 1,9 százalék között mozogtak - az ez év januári 2,7 százalékos árszintemelkedés magasnak tekinthető - mutat rá a Központi Statisztikai Hivatal jelentése. Olasz ünneprontás - gazdasági kár Rendkívül nagy gazdasági károkat okozhat a magyar mezőgazdaságnak az Olaszországban észlelt száj- és körömfájás - mondta az MTI érdeklődésére szerdán Bálint Tibor, a szaktárca illetékes főosztályvezető-helyettese. Az olaszországi száj- és körömfájás miatt bizonytalanná vált a dél-európai államba szállított magyar élőállat- és állatitermék-kivitel is. Á járványra való hivatkozással ugyanis az olasz hatóságok megtiltották, hogy az ország területére olyan szállítmányok léphessenek be, amelyek érintik a volt délszláv államokat. A tilalom leginkább a húsvéti bárányexportot sújtja rövid távon. <Aucun>Ám Olaszországba nem vihető be semmilyen hasított körmű élőállat - például szarvasmarha, sertés, birka. Az olasz döntés nyomán a Közös Piac brüsszeli központjában úgy határoztak, hogy az Európai Közösség is hasonló korlátozásokat hoz. A helyzet értékelésére és a további tennivalók egyeztetésére pénteken ülést tart Párizsban a Nemzetközi Járványügyi Hivatal. A tanácskozáson a vezető állategészségügyi szakemberek próh ik a felmerült gondokra megoldást talál Nem vihető be a birka. Húsvéti ajándék stop. (Fotó: Enyedi Zoltán) A DM KFT. ÉS A DMGK GAZDASÁGI MELLÉKLETE