Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-03 / 52. szám

• Parlamenti igen a marhalevélre • Kéjelgés legálisan 0 ALAPÍTVA: 1910-BEN " 0 DELMAGYARORSZAQ SZERDA, 1993. MÁRC. 3., 83/52. A 'V ARA: 15 FT A rendőrség őrá a bölcsődét A tegnap hajnali összehan­golt akció eredményeképpen 27 romániai gyermeket gyűj­töttek össze a szegedi önkor­mányzat gyámügyesei. Az ügyről a sajtóbotrányból tudomást szerző Népjóléti Mi­nisztérium hétfői döntése nyo­mán végrehajtott tegnapi, sze­gedi gyermekfelkutatási ak­cióban a gyámügyesek - akik védelmi okokból, az esetleges atrocitásokra felkészülve kap­tak rendőri kíséretet - a 27 gyermeket 12 különböző lak­címről gyűjtötték össze és vitték őket a koruknak meg­felelő intézetbe. Az ügyben kulcsszerepet játszó Pördi Zoltán is kiadta a nála gondozásban lévő három gyermeket. Az egyetlen 3 évesnél idő­(Folytatás a 2. oldalon) Kern kell a 175 millió? Még tegnap sem jelentkezett az a szerencsés szegedi, aki a 9. játékhéten telitalálatot ért el a lottón. Igaz, hogy a Szerencsejáték Rt. 3-as számú területi igazgatósága egyelőre nem is fizetné ki a rekord összegű nyereményt, ugyanis a szabályok értelmében szombat délig van lehe­tőség az óvást benyújtani. Mint Tarnay Tamás igazgatótól megtudtuk, hétfőn bírálják felül azok jogosságát, s ked­den, 9-én már semmi akadálya sem lehet, hogy teletömjék a szerencsés zsákjait. Egyébként az idő sem sürgeti az egyelőre ismeretlen nyertest, ugyanis három hétig „vára­koznak" reá. Sikersportág vitaminhiányban A Papíron SC röplabdázói a hazai ranglista élén állnak. Kö­vetkezik a rájátszás, s ha nem történik valami rendkívüli, megismétlődik a tavalyi baj­noki döntő: Szeged - Kapos­vár. De idén mi vagyunk a pá­lyaválasztók, tehát az esetleges ötödik, mindent eldöntő mecs­cset az újszegedi Sportcsarnok­ban rendezik. A csapat ma a legsikeresebb szegedi együttes. És a legszegényebb. Az ugyan­is, amit föntebb elmondtam, csak akkor következhet be, ha holnapután buszra tud szállni a Nyári-legénység. A vezér ide­ges, letört, fáradt és kiszolgál­tatott. Beszélgetni jött a szer­kesztőségbe. (Nyári Sándor edző és Dlusztus Imre főszerkesztő be­szélgetése az 5. oldalon) m Michal Kovác beiktatásán Göncz-beszéd Pozsonyban Göncz Árpád köztársasági elnök Michal Kovác szlovák államfő beiktatásán a meghí­vott államfők között rangidős­ként mondott beszédében egyebek között hangsúlyozta: Nemrég még senki nem gon­dolta votna, hogy Európa átrendeződik, hogy több új független állam jön létre. Mindannyiunk közös érdeke, hogy ez a folyamat demokra­tikusan menjen végbe, mint ahogy az is, hogy az új Európa régi és új államai megtalálják a közös hangot és helyüket Eu­rópában. Úgy vélem, e közös­érdek fejeződik ki abban is, hogy most együtt vagyunk, a szomszédos országok államfői, ezen az ünnepi rendezvényen ­mondta a magyar államfő. A kétoldalú kapcsolatokról szólva Göncz Árpád hangsú­lyozta: Magyarországot és Szlovákiát különleges, ezer­éves kötelék fűzi össze, hiszen egyetlen más nép sem élt együtt olyan sokáig a szlovák­kal, mint a magyar. Egy ezred­év során népek tűntek el, sem­misültek meg, de a magyar és a szlovák fennmaradt, az egy­(Folytatás a 2. oldalon) • Húsz százalékkal kevesebb taxi Sárguló szolgáltatás • A természet törvényeivel ellentétben, a sárgulás a taxi­soknál nem az ősz, hanem ép­pen hogy a tavasz jelképe. Március l-jétől ugyanis - el­méletileg - csak ilyen színű rendszámtáblával dolgozhat­nak. Persze akad néhány kóbor fekete-fehér lovag is... A sajtóház elé beáll a kocsi. A taxist hiába próbálom be­szélgetésre noszogatni, nem áll kötélnek. Aztán, amikor meg­ígérem, hogy se a cége, se az ő neve nem szerepel, akkor kifa­kad: - Nézze, megszokhattuk már, hogy nálunk hülyére ve­szik az embereket. Lásd: meg­etették a közvéleménnyel, hogy felemelik az útlevélkérel­mek árát. Erre mindenki ész nélkül befizette az ezer (Folytatás a 3. oldalon) • Orvul, barkácsolt íeuyverrel • A rőzsét gyűjtő ember is célpont lehet Rózsa Edit csecsemő-ügyben Az elmúlt napokban nagy vihart kavart „gyer­mekkereskedelmi" ügyről szó lesz a Partementben is: Rózsa Edit szabaddemok­rata képviselő szerdán adja be interpellációját a Legfőbb Ügyészhez. A sze­gcdi képviselőnő arra vár választ, miként fordulha­tolt elő, hogy a hatóságok csak most kezdtek foglal­kozni az amerika alapít­vány által „pártfogolt" ki­csik sorsával, jóllehet a megyei tisztifőorvos már november közepén jelzett bizonyos furcsa eseménye­ket. Ha ezekre a szegedi klinikán tapasztalt jelensé­gekre a hatóságok, vagy a népjóléti tárca - a képvise­lőnő szerint - még novem­berben felfigyelt volna, nem került volna sor arra, hogy közel harminc cse­csemőt veszélyes körülmé­nyek közül kelljen „be­gyűjteni". Az üggyel - a csecse­mők sorsával, a be nem jegyzett alapítvány ma­gyarországi működésével - kapcsolatosan a képvise­lőnő fejében ugyan több kérdés is megfogalmazó­dott, ám ezeket a T. Ház nyilvánosága előtt nem kí­vánja feltenni a tárcák illetékeseinek, mert nem akarja a vizsgálatot aka­dályozni és befolyásolni, vagyis nem a szenzációt keresi, hanem a tisztázást szorgalmazza. A Szeged környéki vadász­társaságok, polgárőr csoportok és helyi rendőrőrsök különös „hajtást" szerveznek mosta­nában. Szorgosan járják a ha­tárt, az erdőket, hogy felhajt­sák - nem, nem a vadakat, ha­nem a vadorzókat. Az illegá­lisan lövöldözőkre, a vadállo­mány dézsmálóira „vadász­nak", azokat próbálják bekerí­teni, megfogni. Mert a koca­vadászok az utóbbi időben meglehetősen elvadultak: bar­kácsolt kispuskákkal, ki tudja, honnan származó és eredetileg milyen tipusú fegyverekkel lövöldöznek. S már nem a ha­gyományok szerinti, magányos vadölő módjára, hanem szerve­zett bandákban is garázdál­kodnak. Az sem izgatja őket ( nem is tudják talán?), ho^y ha elkap­ják, nemcsak vadorzásért von­hatják felelősségre őket. ha­nem lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélésért is. Az utóbbi hetekben nagyon sok puska durran orvul; sajnos, jelentős károkat okoznak a vadállo­mányban. A célpont többnyire a fácán. A tetthelyek a sán­Vadhajtások Fotó: Gyenes Kálmán dorfalvi, mórahalmi, ásotthal­mi, pusztaszeri erdős-mezős területek. Ahol persze a nyulak is célpontok. - S minden, ami a kocavadász lövedékének útjába kerül. Akár egy véletle­nül éppen ott rőzsét gyűjtő em­ber is! Végzetes baleset szerencsé­re még nem volt, „csak" a fá­cánokat, a nyulakat, s talán egy-két őzet kell megsirat­nunk. A rendőrök, a vadásztár­saságok, a polgárőrök siránko­zás helyett azonban azt javall­ják, s kérik: segítsünk nekik az orvvadászok leleplezésében. Továbbra is rendszeresen por­tyáznak, „hajtják" a vadorzó­kat. Figyelő, megelőző, „meg­csípő" tevékenységüket azon­ban lényegesen megkönnyí­tené, ha „füleseket" kapnának. Na, nem lelőtt tapsifüleseket, hanem bejelentéseket arról, kik, merrefelé garázdálkodnak. Akkor talán meg tudnák aka­dályozni, hogy a vadorzók olyan zsákmányhoz jussanak, mint a képen látható... Sz. M.

Next

/
Thumbnails
Contents