Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-18 / 64. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. MÁRC. 18. BELÜGYEINK 3 - _ í •• Pn|, h'^a^Sil^eBÉ®? i • 1 mM I 1 * ™ MMm'i •JRMKfwfc »Jk * -fl • 1 OHHH', « a Q ^Vvll^Hr * * * J Hamarosan a közgyűlés előtt Készül a rendeletmódosítás Megszűnik a tilalmi lista Az önkormányzati lakások eladása Mindezt Báló László, a szegedi polgármesteri hivatal vagyonkezelő irodájának munkatársa mondta el, amikor a lakáseladások újraindításáról érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy az IKV-kezelésű ingatlanok körében tavaly végzett fölmérés eredményeként most friss és pontos ismeretek birtokában készíthetik elő azt a rendelettervezetet, amely föloldhatja a jelenlegi helyzet feszültségeit: azaz lehetővé teszi az önkormányzati tulajdonú lakások értékesítésének folytatását. Még a múlt év januárjában Tűhegyi József alpolgármester „Két éve minden nap legalább húszan kérdezik meg tőlem, mikor vehetik meg a jelenleg még önkormányzati tulajdonú bérlakásukat. Ez is fölér egyfajta közvéleménykutatással, és mondhatom, a hozzám fordulók alig egy ezreléke fél attól, hogy kiteszi az új tulajdonos. Az elsöprően túlnyomó többség elidegenítés-párti." vezetésével alakult egy ad hoc bizottság, amely összeállította a lakásvagyon föltérképezésének szempontrendszerét. Kiindulópontjuk az volt, hogy csak helyszíni szemle alapján lehet megalapozott javaslatot tenni egy-egy épület jövőbeni sorsáról. Nem egészen három hónap leforgása alatt vizsgálták meg az IKV kezelésében lévő házakat: egészen pontosan 1038 ingatlant járt végig egy tíz fős munkacsoport. Fölmérték a korábban elvégzett fölújítások eredményét, a telek fekvését, megjelenését, „frekventáltságát", rendezésének lehetőségeit, infrastrukturális ellátottságát, az épület és környezete kölcsönhatását. Természetesen szemügyre vették magukat a bérleményket is: a lakások nagyságára, állapotára voltak kíváncsiak. Báló László szerint nem ajánlatos továbbra is fönntartani a területi tilalmi listát. A szakember az 1989-es tanácsi rendeletet azért tartja rossznak, mert a privatizálással ellentétes korlátozás mögött nem állt (és ma sem áll!) rendelkezésre megfelelő nagyságú városi tőke. Egy épület karbantartottsága ugyanis elsősorban nem a tulajdonos személyétől függ, hanem attól, hogy van-e elegendő pénz a szükséges munkák elvégzésére. Nem szabad a felújítás tényéhez sem kötni az eladási árat, mert ebben (amint példák sora is bizonyította) ott rejlik a pereskedés lehetősége. Kizárólag a forgalmi érték lehet mérvadó, s ha indokolt, ez csökkenthető bizonyos kedvezményekkel. A most mérlegelt értékesítési szempontok szerint már nem számít kizáró oknak a vegyes tulajdonúvá válás sem. Az előző tilalom mintegy 7 ezer ingatlanra vonatkozott, a mostani fömérés szerint amelyben épületenként tettek javaslatot a megtartásra, illetve az eladásra - már csak hozzávetőleg három és félezer ingatlan maradna a város tulajdonában. Úgy tervezik, hogy a március 25-ei közgyűlés már érdemben tárgyalja a városi lakásvagyon fölméréséről szóló anyagot, s döntés várható az értékesítés megindításáról is. Ny. P. A Fidesz nemet mond a lakbéremelésre A szegedi önkormányzat most alakítja ki lakáskoncepcióját. A közgyűlés bizottságai e héten tárgyalnak az önkormányzati lakások elidegenítéséről, az önkormányzati lakások béréről. A döntés előkészítésének időszakában közöljük a Fidesz szegedi szerveztének álláspontját. A hazai önkormányzatok egyik legsúlyosabb terhe az önkormányzati lakások fenntartása és kezelése. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy a befolyt lakbérek messze nem fedezik a megemelkedett felújítási és üzemeltetési költségeket. Ezért a Fidesz az új önkormányzatok megalakulása óta szorgalmazza a lakásvagyon elidegenítésének felgyorsítását, a lakások eladását a bérlők számára minél szélesebb körben. A Fidesz szegedi szervezete örömmel veszi tudomásul, hogy a szegedi önkormányzat végre rászánta magát arra, hogy ezzel a rendkívül kényes, a lakosság széles rétegeit érintő problémával foglalkozzon. Erre eddig nem került sor, mert az önkormányzat arra számított, hogy a kormány előterjesztése alapján a Parlament hatályon kívül helyezi a lakáseladásokra vonatkozó jogszabályokat, melyek közül a legújabb is a hetvenes évek elején keletkezett. A rendszerváltás óta, oly sok más kényes területtel együtt, ezen a téren is hiába várták az önkormányzatok a központi segítséget. A kormányzat ez esetben is szívesen átengedi a' kényelmetlen döntés felelősségét a „liberális" önkormányzatoknak. A döntés tovább nem halogatható, a Fidesz támogatja az önkormányzati lakások eladását. A lakásprivatizációból befolyó összegeket azonban nem a költségvetés tátongó réseinek betömésére, hanem többek között a fiatalok lakáshoz jutásának támogatására vagy a leromlott állapotú egészségügyi intézmények helyzetének javítására javasolja felhasználni. Nem támogatja viszont a Fidesz az önkormányzati lakások lakbéremelését, mely az önkormányzat soron következő ülésén ugyancsak napirendre kerül. Ellenzi a lakosság terheinek további növelését annak ellenére, hogy érthető az önkormányzat kétségbeesett törekvése, hogy bevételeit bármi áron növelje, hiszen a költségvetési támogatások radikális lecsökkentése csaknem működésképtelenné tette városunkat. A lakbéremelés jórészt a bérből és fizetésből élőket, a nagycsaládosokat és a kispénzű nyugdíjasok széles rétegeit sújtaná, akiknek többsége nincs abban a helyzetben, hogy bérlakását akár a legkedvezőbb feltételek mellett is megvásárolja. Ezek a rétegek tűrőképesség határára jutottak, terheiket ne az általuk választott helyi önkormányzat növelje tovább. A Fidesz szegedi szervezete számít az önkormányzat többségének felelősségteljes döntésére. /J I szabad sajtó napján nem sokáig ment a CBC Hungary LLJ Kerekedeimi Televízió próbaadása az orosz tévé helyén, hiszen megjelentek a hatóság emberei, s hogy ne csak a műsokészltők kedvét vegyék el, hanem a lehetőséget is, magukkal vittek néhány létfontosságú egységet az adóból. Az eseményről ellentmondásos hírek láttak napvilágot, először álarcos kommandósok akciójáról volt szó, majd az illetékes rendőrkapitányság cáfolta ezt, mondván, mindössze az akciószázad néhány embere vonult ki civilben, és semmiféle incidens nem történt. A lényeg azonban nem ez. Fontos, hogy határozott cselekvés történt: a birodalom visszavágott. Megunta a frekvenciagazdálkodás a garázdálkodókat. Az elkobzott készülék és a magánterületre való behatolás tényén pedig még jó ideig elvitatkozgatnak, nyilatkozgatnak a felek jogi képviselői, miközben a jogi háttér nem egészen makulátlan. A miniszterelnökségi államtitkár pénteken még mosolyogva nyilatkozta, hogy a kormány nem akadályozza a sajtószabadságot, és véleménye szerint nem kell monstrum törvényt csinálni, mely a rádiózás és televíziózás minden kérdésére kitér, majd elismételte a kormánynak a médiatörvény zátonyrafutásakor tett fenyegetését: a helyi adásokat sugárzóknak igenis ki fogják osztani a frekvenciát. Majd. Nemsokára. Közben pedig nem kell attól félni, hogy véletlenül még lesz egy monstrum törvényünk, hiszen kedden a parlament is leszavazta a Médiatörvény napirendre kerülését, s az Alkotmánybíróság is megszüntette a benyújtási kötelezettség határidejét. Várjunk tehát türelemmel. C*T bár majdnem sikerült mindent megtenni annak érdeC—/ kében, hogy ne lehessen országos magyar nyelvű adást sugározni, mégis van egy lehetőség, mely pontosan a fejünk fölött lebeg, vagyis inkább kering. Fel kell menni valamelyik műholdra! Néhányan már ügyködnek is az újabb égi csatornán, hiszen a híresztelések szerint július elsejétől az Astra IC műholdról szórja égi áldását a BP I televízió. Ráadásul az égből sugározni határozottan előnyösebb. mint valamely hegycsúcsról, háztetőről, vagy volt orosz laktanyából. Nemcsak azért mert olyan magasra már nehezen jut fel a szuperkommandó, hanem mert a sok-sok vitatkozásban a műholdas sugárzás helyzete a mai napig sem tisztázódott tökéletesen. De ha vesszük azt az alaphelyzetet, hogy a Duna TV teljesen törvényesen és legálisan sugároz - és ki állítana mást? -frakkor bárki, akinek elegendő pénze van, felkapaszkodhat a műholdra. Ez már csak üzlet. yju* Oihi (Folytatás az I. oldalról.) • legelőször is egy személyes dologgal kezdeném: gratulálok a közelmúltban kapott elismeréséhez. - Az rt. által alapított Szerencséért Emlékérmet kaptam Nagy Imrénével, a makói kirendeltség vezetőjével és még nyolc más megyében dolgozó társammal. • Talicskával, stráfkocsival, vagy teherautóval érkeztek a 175 millióért? - Egyikkel sem, ugyanis rögtön számlát nyitottak. Egy fillért sem vettek fel. • Tudom, neveket hiába is kérdezek, de annyit elárulhat ugye, hogy egy, vagy több ember vitte el a pénzt? - Ketten jelentek meg, elmondásuk szerint, egy kilenc tagú kollektívát képviselnek. • Mit mondtak, mennyi lottóval játszanak hetente? • Hogyan lett ötszázhúsz ezerből 175 millió? - a válasz csak közvetett úton érkezett Egy fillért sem tettek a pénztárcájukba - Már tíz éve heti 50 darab lottót vásárolnak. Az a szokás, hogy a kilenc tagú kollektíva minden egyes tagja mond öt-öt számot, s azokat variálják teljesen ad hoc módon. • Ez volt az első nagy nyereményük? - Igen, mindössze hármasuk volt, egyébként nagyon bíztak abban, hogy egyszer majd bejön... Most az ötös mellett még volt nekik öt darab hármasuk is. Elárulták, hogy amikor megtudták a nyertes számokat nagyon izgultak azért, hogy a szelvényük időben és hiba mentesen érkezett-e be. Ez egyébként a gépesítéssel már nem fordulhat elő... • A „bankütéssel" befejezik a játékot? - Azt mondták nem! Változatlan számú lottóval, a jól bevált módszerrel játszanak tovább. Továbbá rendszeresen vásárolnak hatoslottót és totót is. Ha az ember jól belegondol, 10 éve lottóznak heti 50 szelvénnyel, eddig nekik belekerült ez a játék 520 ezer forintjukba, s visszajött 175 millió. Kell ennél jobb befektetés...?! Süli lózsef • A 19 magyarországi megye vezetőinek szegedi tanácskozásán több témakör is érintette e közigazgatási középszint jövőjét. Az idegenforgalom egyike azon kevés hatáskörnek, mely a megyénél maradt. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy szinte megyénként más és más megoldást választottak az idegenforgalmi struktúra átalakításakor. Formálódik a megyék közötti együttműködés. Bács-Kiskun és Csongrád például megállapodott abban, hogy a két megye határán közös beruházásból épül fel egy szociális otthon, de az ópusztaszeri skanzenben is helyet kap egy Bács-Kiskunból származó épület, sőt megvizsgálják: az ország legnagyobb megyéjének Csongráddal határos települései hogyan kaphatnának földgázt a szomszédból. A megyei önkormányzatoknak nélkülözhetetlen a szerepet szán a tűzoltóság országos parancsnoka. A területpolitikai és területfejlesztési törvénytervezetekről a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének (MÖOSZ) tagjai megállapftotA megye marad! ták: azok nem támaszkodnak a megyei önkormányzatokra mint legitim testületekre. Márpedig a megye szerepének erősítése elengedhetetlen. Ezt az állítást szakmai érvekkel támasztaná alá az a megyekutatási program, melynek finanszírozási módjáról is megegyeztek Szegeden a megyei közgyűlési elnökök. A kutatóknak is válaszolniuk kell a kérdésre: Európába megy-e a megye? Az önkormányzatok együttműködéséről, a megye jövőjéről Kőtörő Miklós, Bács-Kiskun megye közgyűlésének, illetve a MÖOSZ elnökének véleményére is kíváncsiak voltunk. • Az önkormányzatok megosztottságának jele, hogy lassan harmincnál is több szövetségbe tömörülnek. Márpedig nemzetközi szervezetek igénylik, de az önkormányzati érdekek, végső soron a polgárok képviselete is feltételezi e szövetségek együttműködését. - Országos jelentőségűnek csak 7 szövetség nevezhető. E szervezetek között rendszeres a párbeszéd. Visszatérő kérdés: létrehozzuk-e, s ha igen, akkor milyen módon az önkormányzati szövetségek szövetségét. Úgy tűnik, kikristályosodik az álláspont: a szövetségek önállóságát garantáló, laza formájú együttműködésre szükség van. Egyébként e szövetségek például a költségvetési törvénytervezetet közösen véleményezték, a külkapcsolatokat is összehangolják. • Milyen változásokhoz lenne ahhoz szükség, hogy a megye szerepét betölthesse? - A területi feladatok és hatáskörök megyei szintű bontására. A kistelepülések érdekképviseletének ellátásához szükséges törvényi felhatalmazásra. A harmadik feltétel: a középfokú ellátás kerüljön a megyéhez. • A középszint négy szereplője: a megye, a megyei jogú város, a köztársasági megbízotti hivatal és a dekoncentrált szervek. Mi lesz e két utóbbi szereplő sorsa? - Újra kell gondolni szerepüket. A megyének nem kell magához szippantania ezek jelenlegi feladatait. Valljuk: a feladatokat meg kell osztani. • • Milyen jövőt jósol a megyének? - A középszintre szükség van. E szerepre a megye felel meg legjobban. Ismerjük a város-megye, vagy a régió-elméleteket, de ezek egyikét sem tarjuk működőképesnek, többek között azért, mert ezek az elképzelések idegenek a magyar közigazgatás hagyományaitól. Az utóbbi két esztendő tapasztalata: hiányzik az erős középszint. Kormányporogramban is megfogalmazódott, de az ellenzéki pártok is vallják: erősebb megyére lesz szükség. A megye ezer éves múltjával - és remélhető több ezer éves jövőjével - igazolja: a legjobb középszint. Újszászi Ilona