Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-13 / 61. szám

SZOMBAT, 1993. MÁRC. 13. HAZAI TÜKÖR 5 Művészeti díjak Szegedi kitüntetettek Az 1993. évi művészeti díjakat pénteken, a Néprajzi Múzeum dísztermében megtartott ünnepségen Fekete György kultuszminisztériumi helyettes államtitkár nyújtotta át a kitüntetetteknek. Balázs Béla-díjban, Jászai Mari-díjban, József Attila-díjban tíz-tíz személy részesült. Ketten Erkel Ferene-díjat, négyen Harangozó Gyula-díjat, hatan Liszt Ferenc-díjat, ketten Balogh Rudolf-díjat vehettek át. A Ferenczy Noémi-díjat, valamint a Munkácsy Mihály-díjat tíz-tíz művész nyerte el. Hortobágyi Károly-díjat egy, a Táncsics Mihály-díjat hat személy kapta meg. Az összesen 71 kitüntetettet köszöntő Fekete György ünnepi beszédében szólt arról is, hogy a díjak odaítélésének gyakorlata a legutóbbi három esztendőben - tehát az új kormány-időszak alatt -, eltér a korábbi évtizedekétől. Ma már nem pusztán javaslatot kér a tárca saját véleményének kialakításához a szakmai szervezetektől, hanem jól előkészített, s alaposan megvitatott végleges szakmai döntést. így a díjazottak névsorát minden esetben elfogadva és aláírva alakult ki a művészeti díjakkal kitüntetettek végleges névsora. így tehát azok már nem a paternalista állam adományaiként, hanem szigorú szakmai zsűrik ítéletei alapján kerültek az arra legérdemesebbekhez. A Magyar Köztársaság művelődési és közoktatási minisztere a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenysége, valamint művészeti és tudományos teljesítménye elismeréseként a BALÁZS BÉLA-díjat adományozta: Arvai Jolánnak, a Magyar Televízió Fiatal Művészek Stúdiója vezetőjének; Balogh Gábornak, a Magyar Filmgyártó Vállalat operatőrének; Endrényi Egon reklámfotósnak, az Interpress Serviz ügyvezetőjének; Felvidéki Juditnak, a Magyar Televízió Rendezői Alkotó Irodája rendezőjének; Czipauerné Hap Magdának, a Pannónia Film Vállalat filmvágójának; Király Jenőnek, az ELTE Közművelődési Tanszéke oktatójának: A Magyar Film Múltja és Jövője Alapítvány alapítóinak (a díjat Gyürei Vera, az alapítvány vezetője vette át); Mester Józsefnek, a Magyar Mozi- és Videofilmgyár filmoperatőr-rendezőjének; Rigó Máriának, a Magyar Filmgyártó vállalat vágójának; Szőke Andrásnak, a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezőjének. Kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenységéért JÁSZAI MARI-díjat kapott: Egri Márta színművész; Fazekas István, a Veszprémi Petőfi Színház színművésze; Menczel Róbert, a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház díszlettervezője; Méhes László, a Vígszínház színművésze; Paudits Béla, a Madách Színház színművésze; Pápai Erika, a Vígszínház színművésze; Rátóti Zoltán, a Budapesti Kamaraszínház színművésze, Szolnoki Tibor, a Fővárosi Operett Színház színművésze; Újvári Zoltán, a Budapesti Kamaraszínház színművésze. Kiemelkedő irodalmi tevékenysége elismeréseként JÓZSEF ATTILA-díjat kapott: Bisztray Árpád író; Farkas Árpád romániai magyar költő, közíró, műfordító; Hárs Ernő költő, műfordító; Kukorelly Endre költő, író; Lakatos Menyhért író; Lukácsy Sándor irodalomtörténész, kritikus; Mezey Katalin író; Szőcs Géza romániai magyar költő; Tarbay Ede író, költő, műfordító; Tőzsér Árpád szlovákiai magyar költő, kritikus, műfordító. Kiemelkedő zeneszerzői, zenei rendezői, zenetudományi tevékenysége elismeréseként ERKEL FERENC-díjat kapott: Kovács Sándor zenetörténész, kritikus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi docense; Matz László, a Magyar Rádió zenei rendezője. A táncművészet területén folytatott alkotói, előadói, tudományos és pedagógiai tevékenysége elismeréseként HARANGOZÓ GYULA-díjat kapott: Demcsák Ottó, a Győri Balett magántáncosa; Krámer György, a Rock Színház koreográfusa; Solymosi Zoltán, a Magyar Állami Operaház magántáncosa; Zsuráfszki Zoltán, a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője. Kiemelkedő zenei és előadóművészeti tevékenysége elismeréseként LISZT FERENC-díjat kapott: Cseh Tamás, a Budapesti Katona József Színház előadóművésze; Gergely Ferenc orgonaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanára, a pesti Ferences Templom főorgonistája; Gyöngyössy Zoltán fuvolaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Konzervatóriuma tanára; Horváth László, az Állami Hangversenyzenekar klarinétművésze; Szakály Ágnes cimbalomművész, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára; Szecsődi Ferenc hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma tanára. Kiemelkedő fotóművészeti és fotóelméleti tevékenysége elismeréseként BALOGH RUDOLF-díjat kapott: Bánkuti András, a Köztársaság szerkesztősége fotóriportere; Fejér Ernő fotóművész. Kiemelkedő iparművészeti, ipari tervezőművészeti, illetve művészetírói, művészettörténészi tevékenysége elismeréseként FERENCZY NOÉMI-díjat kapott: Jerger Krisztina művészettörténész; Kertészfi Ágnes üvegtervező iparművész; Kókay Krisztina textiltervező iparművész; Kótai József ötvösművész; Lovas Ilona textiltervező iparművész; Mezey László ipari formatervező; Nagy Alexandra ipari formatervező; Sípos Enikő, a Magyar Nemzeti Múzeum főrestaurátora; Somogyi Pál belsőépítész; Thury Levente keramikusművész. Kiemelkedő képzőművészeti, illetve művészetírói művészettörténészi tevékenysége elismeréseként MUNKÁCSY MIHÁLY-díjat kapott: Bakos Ildikó szobrász-érmészművész; Birkás Akos festőművész; Fehér László festőművész; Lantos Ferenc festőművész; Lois Viktor szobrászművész; Orosz István grafikusművész; Pauer Gyula szobrászművész; Réber László grafikusművész, karikaturista; Wahom András képgrafikus-művész; Wehner Tibor művészeti író. Kiemelkedő artistaművészeti tevékenysége elismeréseként HORTOBÁGYI KÁROLY-díjat kapott: Kristóf Krisztián zsonglőr. Kimagasló újságírói tevékenysége elismeréseként TÁNCSICS MIHÁLY-díjat kapott: Bánki András, a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese; Bertha Bulcsu, az Elet és Irodalom főmunkatársa: Bölcs István, a Magyar Rádió rovatvezetője; Füzes Oszkár, a Népszabadság munkatársa: Szegő András, a Magyar Nők Lapja munkatársa; Végh Alpár-Sándor, a Pesti Hírlap főmunkatársa. Eötvös- és Klauzál-díjasok EÖTVÖS LORÁNDdíjasok Dr. Bagó Eszter főosztályvezető-helyettes (Ipari és Kereskedelmi Minisztérium); Bódis Lajos műszaki-termelési igazgató (Építőgépjavító Vállalat); dr. Botos Balázs helyettes államtitkár (Ipari és Kereskedelmi Minisztérium); Dányi István főosztályvezető-helyettes (Ipari és Kereskedelmi Minisztérium); Galambosi István vezérigazgató (Dél-alföldi Gázszolgáltató Vállalat); Gálosfai Jenő osztályvezető (Ipari és Kereskedelmi Minisztérium) KLAUZÁL GÁBORdíjasok Béres Vilmos elnök (Sárszeg és Vidéke Áfész); dr. Brückner István ügyvezető igazgató (Centrum Áruházak Kereskedelmi Kft.); Csendes József igazgató (Balaton Füszért Nagykanizsai Raktárház); Kínál János vállalkozó; Kubiczáné Opicz Teréz bolt-csoportvezető (Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt.); dr. Lednyiczky Zsigmond elnökvezérigazgató (ALFA Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Rt.; Sárvári László ügyvezető igazgató (Terézvárosi Textilkereskedelmi és Szolgáltató Kft.; dr. Ginsztler János tanszékvezető egyetemi tanár (Budapesti Műszaki Egyetem); Klatsmányi Árpád nyugdíjas főmérnök; dr. Kocsis István főosztályvezető (Ipari és Kereskedelmi Minisztérium); K re szán Albert vezérigazgató (Középületépítő Rt.); dr. Latorcai János főosztályvezető (Ipari és Kereskedelmi Minisztérium); dr. Pázmándi Gyula vezérigazgató (Corvinbank Rt.); dr. Petró Bálint tanszékvezető egyetemi tanár (Budapesti Műszaki Egyetem); dr. Simay Antal kémiai tudományos igazgatóhelyettes (Gyógyszerkutató Intézet Kft.); Urbantsok János igazgató (Autóipari Kutató Fejlesztő Vállalat); Vékási János vezérigazgató (Dunántúli Kőolajipari Gépgyár Rt.); Zalán Barnabás vezérigazgató (Rába Magyar Vagon és Gépgyár ílt.). Liszt-díjas: Szecsődi Ferenc Szecsődi Ferenc hegedűművész 1954-ben született Budapesten. Diplomáját Bodonyi István és Szűcs Mihály növendékeként 1977ben szerezte meg a fővárosi Zeneakadémián. Ugyanebben az évben elnyerte az Akadémiai Nagydíjat. Ezután Szegedre költözött s a zeneművészeti főiskola tanára lett. Művészi pályájára nagy hatással volt a Cziffra Alapítvány ösztöndíjának elnyerése. Azóta hegedűművészként járja a világot, visszatérő vendége Európa hangversenytermeinek. Számos hanglemez-, rádió- és televíziófelvétel előadója, aki eddig két kitüntetésére lehetett a legbüszkébb: 1991-ben elnyerte a Szegedért Alapítvány művészeti fődíját, 1992-ben pedig a Magyar Előadóművészek Társasága évvégi szavazásán választották a legjobbnak. Jelenleg az újjáalakult Szegedi Konzervatórium tanszékvezető docense. Egy hónapja, Bálint János fuvolaművésszel közösen, „Hangversenytermet Szegednek!" címmel alapítványt tett a város zenei életéért. r Eötvös-díjas: Galambosi István Szakmai tevékenységét kezdettől fogva a gáziparban fejti ki. 1960 óta irányítja a Szeged, majd a Dél-Alföld gázellátását végző Dégáz szakmai munkáját. Számos olyan technikai megoldás fűződik a tevékenységéhez, mely a gázipar fejlődését szolgálta. Ilyen újítás a széntechnológia gazdaságosabb és hatékonyabb felhasználása, a benzin alapú városi gázgyártás, a földgázból való városi gázgyártás sajátos alkalmazása Magyarországon, a városi gáz méregtelenítése, erőműi kazánokba való propán-bután gáz alkalmazása. Az utóbbi húsz évben fő műszaki fejlesztési tevékenysége a magyarországi polietilén cső gázipari felhasználása - 1973-ban Szegeden alkalmaztak először először ilyen csöveket gázvezetékként. Az általa bevezetett műanyag cső alkalmazása tette és teszi lehetővé - olcsósága miatt - a lakossági önerős gázellátást; húsz év alatt több mint hatszázezer fogyasztó kapcsolódhatott be a gázellátásba. A polietilén elektrofitting gyártását és az alkalmazásához szükséges műszereket a Dégáz gyártja és forgalmazza Magyarországon. M • A modern zenei hét negyedik napja Schroeder, a halhatatlan Orbán ősbemutatója Orbán György háromtételes zongoraszonátája új színt hozott a kortárs zenei héten előadott művek stílusirányzatainak sorába. A darab legáthatóbb részei új-romantikus jegyeket viseltek; egy-egy szekvenciában, mint a fel-felidézett emlékképeket, álomszerű tablóváltásokat, meglobbanó érzelmeket, kinyílásokat és áhítatos befordulásokat éreztetőkben, a tizenkilencedik századi romantika érzékenysége jelent meg. És mégis, a ma gondolati témái voltak, amik a művet meghatározták - a gondolatok voltak Orbán György zenéjének szervezői. A darab belső ritmusát, akár egy szabadversét, (Cendrars Húsvét New York-ban versének vagy Apollinaire Égöv-jének rokona), érzelmi tónustól színezett, rendkívül erős gondolati hatások szabták meg. Nem véletlen, hogy az előadó Zsigmond Zoltán remek játéka (és a mű megszólalása előtt elhangzott nyomdakész - kisesszéje) oly érzékletes metaforákkal adta vissza a lélek állapotait, a szorongástól megszabadulásig. Az ősbemutató után Bellán Sikeres ősbemutatót ünnepelt a zenei hét századunk muzsikájából koncertsorozat negyedik estjének közönsége. Orbán György IV. Zongoraszonátája Szegeden szólalt meg először, Zsigmond Zoltán zongoraművész előadásában. Pál Hollós Máté „Enek, hajolj ki ajkamon" című brácsadarabját, majd Delley József Ligeti György „Passacaglia ungherese" és „Hungárián Rock" című csemballóműveit adta elő. Behán Pál játékának erénye volt, hogy a darab bensőségesen egyszerű tonalitását szépen megragadta, Delley József pedig, a barokk változatok és népzenei motívumok szintézisét oldotta meg jól (igazi élmény volt polifonikus zenét csemballón hallani). Az új-tonalitással kísérletező művekre olyan darab következett, amely analógiája a képzőművészetből jól ismert, absztrakt formákkai elért ér/.elemkcllésnck. Vidovszky l/isz ló Schroeder halála című darabját a szerző és kél segítője adta elő zongorán. (Schroeder - úgysem találnák ki - a világ leghosszabb képregényének magábaforduló gyermekszereplője, aki nem base-ball meccsre jár, hanem zongorázik, s ezért válik magányossá társai között.) E különös jel-zenében a zongora mindvégig oda-vissza futamokat játszik, hosszan, a billentyűkön sorban, s segítők eközben apró tárgyakkal tompítják és hallgattatják el fokozatosan a húrok hangját. Mindebből rendszerbe fogott torzulás támad, a futam előbb tónusát, aztán zengését, majd hangját veszti el, s legvégül kiteljesedik a zenei lélek halálának szimbóluma: az entitásából vesztő és vesztő zene t után beálló csend. De mekkora csend! A néma futamokat játszó zongora csendje: a tett (a zongorázás) megvan, létezik, de amit hangjaival létrehozna, az leromlik, elvész. A dallamok és harmóniák nélküli darab, íme, szomorú meghatottságot keltett. Schroeder halt meg, a halhatatlan. í'&nck Ím'; nőoi