Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-13 / 61. szám

SZOMBAT, 1993. MÁRC. 13. BELÜGYEINK 3 Fotó: Nagy László Nagy múltú iskola ünnepsége Nemzeti lobogó az l-es gyakorlónak Március idusának emlékezetéül és az iskolai közösség jelképeként adományozott nemzeti zászlót tegnap a Belvárosi filmszínház nagytermében Farkas László köztársasági megbízott a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola l-es Számú Gyakorló Altalános Iskolának. Az ünnepségen Farkas László, aki hajdan az iskola diákja volt, nagymúltú intézmény tanárait és tanulóit köszöntötte azzal, hogy a hagyományokra emlékeztetett: az iskolát 1927-28-ban Kelbelsberg Kúnó alapította, Szent Imre Polgári Fiúiskola néven. A nemzeti lobogót Veszprémi László igazgató és az általános iskola diákönkormányzatának képviselői vették át. Koha Róbert helyett: di. Kis Lajos Váratlan fordulatot, mondhatni hatalmas meglepetést hozott az MDF frakciójának városházi ülése. A magyar demokraták önkormányzati képviselőcsoportja ugyanis a vezetőcsere mellett döntött. Koha Róbert frakcióvezetői széke kitűnő „felső" kapcsolatait is tekintve - szinte megingathatatlannak tűnt. A közbiztonsági tanácsnok jól ismert alakja volt a szegedi közéletnek. Dr. Kis Lajos ügyvéd, jogtanácsos inkább frakciója „csendes emberének" tűnt a helyi testületben. A frakcióban történt változásról Nagy Ferenc (maga is a képviselőcsoport tagja) informált bennünket. Elmondta, ülésük szándéka a frakció szervezeti és működési szabályzatának megvitatása és elfogadása volt. A frakció azonban már korábban elhatározta egy új politikai arculat megformálását, amely logikusan tételezi fel az új vezetőt. Dr. Kis Lajos titkos szavazással, meggyőző többséggel került a frakció élére. A közeli napokban természetesen bemutatjuk őt lapunkban. Ó. I. • Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamarának hívják a tegnapi, pénteki közgyűlés óta a Dél-magyarországi Gazdasági Kamarát. A közgyűlés amelyet határozatképtelensége miatt kétszer hívtak össze egy nap alatt - egyhangúan szavazta meg a névváltozást, mint ahogy az előző évi tevékenységről és a költségvetésről szóló előterjesztéseket is. Nagyobb horderejű változás nem történt a gazdasági kamara életében - a jövő azonban még szolgálhat meglepetésekkel. Annak ellenére is, hogy a márciusban a kormány, majd októberben az országgyűlés elé kerülő kamarai törvénytervezet alapján szinte száz százalékosnak vehető: a jövőben három gazdasági kamarát ismernek • „Kanyarban a gazdaság" - mondta az ipari államtitkár Péntek óta: Kereskedelmi és Iparkamara majd el, az agrár-, a kézműves és a gazdasági kamarákat. A területi elven, kötelező regisztrációval szerveződő és állami, közjogi feladatokat ellátó gazdasági önkormányzatok egyike lesz a Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara. Ezt követően a regionális kamarák hozzák létre az országos szövetséget, amely meghatározott feladatokkal, s nem „vízfejként" áll majd a piramis élén. (A DmGK mellesleg 250 tagot számlál, szolgáltatásai révén azonban mintegy 2000 céggel áll kapcsolatban.) A tegnapi kamarai közgyűlésre dr. Latorcai János ipari és kereskedemi minisztert is várták, helyette azonban dr. Balázs Péter államtitkár érkezett meg. Tőle vártak választ a jelenlévők olyan kérdésekre, mint a helyi élelmiszer- és feldolgozóipar sorsa, a munkanélküliség, a környezetvédelem. Dr. Balázs Péter jelezte, hogy a felvetések FM-hatáskörbe tartoznak, s ha van is egyeztetés a tárcák között, ő nem hivatott a válaszadásra. A kikosa.razott kérdezők tehát csak az általános iparpolitikai koncepcióval kapcsolatban szerezhettek információkat, s kaphattak szellemes válaszokat. Mint az államtitkár elmondotta: a magyar gazdaság nem egyenes úton halad, ahonnan könnyű tájékozódni. A magyar gazdaság éppen a kanyarban található, amely alól mint egy szőnyeget húzták ki a KGSTpiacot, annak is a legkényelmesebb helyét. A kormánynak van iparpolitikai koncepciója, amelynek az első lépcsőjében azonban csak a tűzoltómunkára futja. Fekete Klára a mgy-MÍ ft \ kérdés csak az, hogy hogyan. Elindulni látszik egy -l-l magyar termékeket védő mozgalom. Itt-ott megjelent a Liga Szakszervezetek „vedd a hazait, védd a munkahelyed" reklámja, most pedig a Szolnoki Tejipari Vállalat intézett felhívást a kormányzathoz, a kereskedőkhöz és a vásárlókhoz a magyar termékek védelme érdekéhen. Azzal érvelnek, hogy az országba nyugatról beáramló áruk, amelyek sok esetben nem is jobbak a hazainál, elveszik a vásárlókat, így tönkreteszik a magyar gyártót, és a tejipar esetében közvetve a termelőt is. Kormányzati fellépésre lenne szükség - így a kiáltvány -, védővámok bevezetésére, és arra, hogy a kereskedelem és a fogyasztók elsőbbségei adjanak a magyar termékeknek. Kezdjük a legegyszerűbbel, a vásárlóval. Ártani nem árt, ha felhívják figyelmünket, hogy azonos ár és azonos minőség esetén inkább a magyar terméket válasszuk. Sajnos azonban ritkán fordul elő, hogy a magyar termék minősége elérje a nyugatiét, ám ha netán a magyar volna jobb, a külföldi pedig drágább, a vásárlónak akkor is szíve joga a nyugatira költeni a pénzét. A kereskedő már bonyolultabb eset. Természetesen nem dönthet úgy a vásárló helyett, hogy csak a küljoldi, vagy csak a magyar termék a jó, ő tehát csak ilyet vagy olyat rak a polcra. Illik kiszolgálnia mindenféle ízlést és mindenféle pénztárcát. Am ha figyelembe vesszük, hogy a kereskedőnek is a haszon az elsődleges, nem várható el tőle, hogy olyat tartson a boltjában, amit a kutya sem vásárol. Nem dolga ugyanis a fogyasztói szokások alakítása, csupán kiszolgálnia kell azt, ha pedig a kedves vevő inkább a külföldit óhajtja, hát azt kell árulnia. A harmadik, a kormányzati szint a legrázósabb. Világos, hogy egy működő piacgazdaságban az államnak az ég világon semmi dolga nincs a gazdasággal, csak a törvényes keretek biztosítása. Átmeneti korszakban viszont elképzelhető, hogy amíg a magyar ipar talpraáll, védővámokkal biztosítják a hazai és az import termékek egyenlő esélyeit. Annál is inkább, mert az alacsony támogatottságú magyar cikkek erősen dotált nyugati áruval versenyeznek. Am nem volna szerencsés, visszakanyarodni a nyugati gazdasági közösségtől elszigetelő védővámrendszer, támogatásokkal életben tartott ipar, gyér választékú hiánygazdaság rendszeréhez. Baj volna, ha politikai, ideológiai szempontok érvényesülnének a gazdaságban, és a külföld hibájául rónánk fel, hogy a magyar termék versenyképtelen. Ha az állam azonnali és teljes kivonulását óhajtókkal a hazafias érzelmekre apellálok vívnának gazdaságelméleti csatát. Demagógiával ne akard védeni a magyart. 1i/LCSU^r ^a/r^U^o^ Másfél milliós Audi Szegeden a Domus Áruház parkolójából tűnt el egy Audi 80-as személygépkocsi, forgalmi rendszáma: SU-157006. Az ismeretlen tettesek a központi zárrendszer hatástalanítását követően, feltehetően hamis kulcscsal jutottak a volán mellé, s a kocsiban volt a forgalmi engedély is. A rendelkezésre álló adatok szerint március 11-én délelőtt tűnt el az adai illetőségű H. A. tulajdonát képező, 1 millió 553 ezer 100 forintra becsült jármű. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya a 477-577-es telefonszámon várja az esettel kapcsolatos bejelentéseket. • Könyvpremier a Somogyiban Osztróvszky emlékezete 175 évvel ezelőtt született Osztróvszky József, aki jeles szegedi reformpolitikus volt, forradalmár tanácsnok s honatya, szabadságharc alatti kormánybiztos, josefstadti fogoly, polgármester-polgárnagy és kúriai bíró. E jeles személyiség írásait és beszédeit gyűjtötte össze Ruszoly József alkotmányjogász, aki életrajzi tanulmányt is írt a gyűjteményhez. A könyv Reform, forradalom, kiegyezés címen jelent meg a Somogyi-könyvtár gondozásában, melyet tegnap este mutattak be a könyvtárban, ahol Gyuris György, a Somogyi-könyvtár igazgatója elmondta, hogy az Osztróvszky József emlékére készült könyv a Szegedi arcélek címen induló könyvsorozat első darabja. Az írások egybegyűjtőjével Apró Ferenc beszélgetett a könyv születéséről, Osztróvszky-hoz való viszonyáról. Mindenekelőtt arra hívták fel a figyelmet, hogy Osztróvszky alakja sokkalta nagyobb annál, hogy Szegeden csak egy utca viselja a nevét, s így e kötet majd egyévszázados lemaradást pótol. A könyvbemutatóval egyidőben Osztróvszky József és kora címmel kamarakiállítás nyílt a könyvtár alsó szintjén, melyet Bali Edit rendezett. P. Sz. • Közéleti Kávéház a Hágiban Önkormányzat és hagyomány Rendszerváltások idején mindig változik a közigazgatás is. Dr. Ruszoly József profeszszor a közigazgatás változásaira tekint vissza, és történetiségükben, társadalmi összefüggéseiben vizsgálja azokat. Arra is választ keres, hogy a hatalmi mozgásokat mindig gyorsan követő közigazgatási módosulásokban mégis, miért van nagy szerepe a hagyományok megtartó erejének. Hasonlóan figyelemre méltó probléma a helyi és a területi önkormányzatok viszonya, szükség van-e a két forma együtt létezésére, hogyan alakult és alakul ma megyénkben a két típus élete. Mi volt a városmegye elképzelés lényege? Voltak-e a tanácsrendszerben a jelenlegi (1991. 20.) önkormányzati törvénynek előzményei a tanácsrendszerben? Hogyan működnek az önkormányzatok e törvény alapján? Milyen új elgondolások élnek az önkormányzati törvény továbbfejlesztéséről? A fenti és más kérdésekről lesz szó március 15-én este 6 órakor a szegedi Közéleti Kávéház legközelebbi rendezvényén, amelyre szeretettel várja az érdeklődőket a házigazda, Blazovich László Ingázó rablók A Makói Rendőrkapitányság," örizetbevétel mellett büntetőeljárást indított két nagylaki fiatalember ellen. A romániai Nagylakról származó 22 éves, foglalkozásnélküli, büntetlen előéletű vem dégek a magyarországi Nagylakon követték el elítélendő tettüket. A történet a Florida büfében kezdődött. A 46 éves esztergályos, K. 1. Felszabadulás utcai lakos békésen poharazgatott T. Ioan és M. Alexandru-Ioan Nagylak, Avram láncú utcai lakosokkal. A barátkozás hevében meghívta őket lakására. Büszkén mutogatta - már odahaza - értékeit, valószínűleg alkoholos befolyásoltsága miatt nem gondolván az esetleges következményekre. A vendégek közül T. Ioan a sértettől eltulajdonított egy tubus gázpermetet, lefújta, majd készpénzt, betétkönyvet s arany tárgyakat vittek el. Az ékszerek ellenértéke mintegy 400 ezer forint. A nyomozás következményeként elfogták a tetteseket, akik elismerték a rablás tényét. Az értékeket megtalálták a nagylakiaknál. Fotó: Nagy László A törvényeket nem kőtáblába vésték - mondja dr. Kilányi Géza alkotmánybíró A magyar közigazgatás működéséről rendezett kerekasztal megbeszélést tegnap a megyeházán a megyei közgyűlés, a köztársasági megbízotti hivatal, a JATE Állam- és Jogtudományi Karának közigazgatási tanszéke és a közigazgatási kamara megyei tagozata dr. Kaltenbach Jenő Az önkormányzati felügyelet című könyvének apropóján. Dr. Kilényi Géza alkotmánybíró hozzászólásában felhívta a figyelmet: az önkormányzati törvény nem mózesi kőtábla; mint ahogyan a rendszerváltás sarkalatos törvényei általában, ez sem lesz hosszú életű, hisz jellemzően egyszeri politikai szituáció és alkufolyamat eredményeként jött létre. Hasonlóan módosulások várhatók az alkotmánybíróság, a bírói szervezet és az ügyészség alkotmányjogi helyzetében. Tudniillik a törvényszerkesztőknek nem álltak rendelkezésre az elmúlt évtizedek hazai tapasztalatai, csak az addigihoz képest más, de szintén idegen modellek között válogathattak. Ezzel szemben gyökérzetében is magyar államszervezet kiépítését kell célul tűzni, amely természetesen nem magyarkodást jelent - hangsúlyozta Kilényi professzor. A felkért előadók, illetve meghívott vendégek között volt dr. Verebélyi Imre államtitkár, dr. Günther Béla megyei főjegyző, dr. Nádor Tamás és dr. Kiss László tanszékvezető egyetemi tanárok, illetve dr. Farkas László köztársasági megbízott.