Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-13 / 61. szám

7? ju 4 Művészeti díjasaink u Március IS-i összeállítás 0 ALAPÍTVA: 1910-BEN 0 DELMAQYARORSZAQ SZOMBAT, 1993. MÁRC. 13., 83/61. ÉLETKÉPEK. NÉP SZAVA. SZKKKUZT1 JÓKAI HÓK. Sajtó, ha szabad M

ég emlékszem, hogy kezdő újságíró koromban mily örömmel lapozgattam a Szegedi Napló múlt század végén megjelent számait. Kaján képpel olvastam a 48-as párti lap dühödten Habsburg- és monarchia-ellenes kirohanásait. (Es mindez a monarchia virágkorának idején íródott!) Mondjuk a közös hadseregben szolgáló helybéli legények sanyarú sorsáról szóló riportot és a szerzői konklúziót: miszerint tűrhetetlen megalázás az idegen szupremáció fönntartása a seregben! Es hogyne olvastam volna mindezt kaján képpel, magam elé képzelvén az elképzelhetetlent: dühödt glosszát a szovjet típusú hadseregszervezésről a korabeli lapok valamelyikében. És eljött az idő, hogy a magyar sajtó napját most március 15-én ünnepeljük. Hiszen azzal, hogy a Pilvax ifjai ama esős március idusán lefoglalták Léderer és Heckenast nyomdáját, hogy kinyomathassák a 12 pontot, nem csupán egyszeri alkalomra mutattak fityiszt a cenzúrának, hanem megalapozták Magyarországon is azt, amit szabad sajtónak hívnak, s amely szabadság legalább a kiegyezés utáni évtizedekben természetes jellemzője lett e haza lapjainak. Sok évtized bénultság után most mintha újra erre tartanánk. Igaz mint minden változó korban, most is kérdések merülnek föl. Például az: Mit szabad a sajtónak? És - hallván a médiaelnökök körüli civakodás érveit, és azt, hogy a polgári jogi kötelmeken kívül másfajta előírásokat is fogalmazgatnak a sajtó megzabolázására - az az érzése az embernek, még mindig túl sokakban munkál hetven év tapasztalata. Ami a zsigerekbe oltotta, reflexszé tette a sajtó szabályozgatásának igényét, az úgymond - „parttalan " sajtószabadság elutasítását, a szabadság lehetőségeinek valamiféle mérlegelése és elosztása iránti igény fenn- és megtartását. U nyilvánosság elméletének nagy tudósa, Jürgen HaberMm mas szerint a sajtónak volt a legnagyobb szerepe abban, hogy a polgárosodás fölgyorsult, hogy a polgár citoyenné válhatott. Azzal, hogy Európa szerencsésebb tájain a 18. században a sajtó révén nyilvánossá válhattak az ügyek, ílymódon kikerülve a királyi-hercegi udvarok titkos kamarilláinak világából. Ezáltal, no meg annak következtében, hogy a vélemények is szabadon fogalmazódhattak meg a polgárság üzleti alapokon álló (tehát politikai értelemben véve szabad) sajtójában, a társadalom mind szélesebb rétegei vehettek részt a közhatalom gyakorlásában és ellenőrzésében. Hiszek abban, hogy minálunk is ebbe az irányba mutatnak folyamatok. Mint ahogyan abban is hiszek, hogy a sajtó minden korlátozása mérhetetlen károkat okozhat. Mert mi lett volna, ha '48-49 szabad sajtója csak a kossuthi plebejusi vélemények számára szabad, de nem az például a korábban Széchenyi által megalapozott reformvonulat vagy a majdan Deák által képviselt pragmatizmus számára? Minden történelmi helyzet - néhány kétségbeesett szituációtól eltekintve - lehetséges megoldások, vélemények és következtetések tucatjait kínálta és kínálja. Szemben az „egyetlen igaz és üdvözítő" utak többnyire nemzeti tragédiával végződő monomániás bigottságával. És a világ sokszínűségének csak sokszínű sajtó felelhet meg. Amely csak így lehet szabad. És amelynek éppen ezért kell szabadnak lennie. MP 1 \ ARA: 15 FT Vasvári Pálosunknak Ünnepségek a magyar sajtó napján A Tizenkét pont majdhogynem örök időkre meghatározta szabadság-igényeinket. A követelések közül az egyik legfontosabb, a sajtószabadság megfogalmazása volt. Az informatika forradalma, az elektronika térhódítása óta azonban tudjuk: nem csak a nők szépségét, hanem a politikát is lehet reklámozni. A sajtószabadságnak ezért együtt kell járnia az önkorlátozással - kezdte beszédét Göncz Árpád, a Sajtószakszervezet hagyományos sajtónapi ünnepségén a Pilvax ' Kávéházban, pénteken. A köztársasági elnök emlékeztetett: 1993-as esztendő felkészülés lesz a választásokra. Közös érdekünk, hogy ne az egyes pártok, hanem az ország kerüljön ki győztesen a választásokon, és a politika ne járassa le magát. Ebben nagy szerepe van a sajtónak is. Az újságírók egyik legfontosabb feladata, hogy meggyőzzék az embereket: választani kell! Aki nem vesz részt a szavazáson, később már nem okolhat senkit, hogy nem arra megy az ország, amerre ő szeretné - figyelmeztetett az államfő. Göncz Árpád kiemelte: a sajtónak segíteni kell abban is, hogy a választások idején ne forrósodjon fel a hangulat. A sajtó elsődleges feladata, hogy a különböző nézeteket ismertesse, bemutassa a választható utakat és távolságtartóan mérlegeljen. „A többit bízzuk a nép bölcsességére" -jelentette ki a köztársasági elnök. Örülök, hogy itt különböző nézetű emberek vannak együtt. Mindenkinek joga, hogy őszintén képviselje szilárd nézetét, de az ország érdekében kötelező, hogy eltűrje az ellenvéleményeket is. Attól tartok, 1994-ben a sajtó képviselői lesznek a magyar közélet legfontosabb szereplói - zárta beszédét Göncz Árpád. A köztársasági elnök beszéde után átadták a Sajtószakszervezet Vasvári Pál-díjait. Az elismerést a munkavállalók és a munkaadó közötti példamutató kapcsolat kialakításáért. a kollektív szerződés megkötéséért és következetes betartásáért, a szociális biztonság és a munkahelyi demokrácia garantálásáért az Észak-Magyarország és a Délmagyarország Kft. kollektívájának ítélte oda a Sajtószakszervezet. A Csongrád Megyei Önkormányzat most megjelent 1992es évkönyvének egy-egy példányával fogadták azokat az újságírókat, akik elmentek tegnap Csongrád megye és Szeged város közgyűlése, valamint Csongrád megye települési önkormányzatai által rendezett sajtónapi ünnepségre a megyei önkormányzat székházába. A megye írott és elektronikus sajtójának munkatársait köszöntő műsort a Weiner Kamarakórus nyitotta meg Weninger Richárd vezényletével. Szólót játszott Kosztándy István hegedűművész. Ezt követően dr. Blazovich László, a megyei levéltár igazgatója beszélt, aki először március 15-i ünnepünk történetén tekintett végig, felidézve szűkebb pátriánk szerepvállalását a márciusi forradalomban. Végezetül a '48-as sajtótörvényt, a szabad sajtó törvényét idézte fel. A Szegedi Nemzeti Színház művésze, Rácz Tibor szavalata után a Tiszatáj főszerkesztője, Annus József író szólt a magyar sajtóban pillanatnyilag uralkodó érzésről, a zavarodottságról, s az ebből fakadó kedvtelenségről. Nincs kedv a szabad sajtót ünnepelni - szögezte le a Tiszatáj főszerkesztője, de mindjárt hozzátette: ünnepeljük a szabad sajtót addig, amíg van. Az ünnepi hangulathoz Fülöp Mihály, a Szent Vince borrend lovagja kínált jó bort, amit az ünnepséget követő fogadáson kóstolgattak a kollégák. A szabad sajtó napja alkalmából a Fidesz Csongrád megyei irodája állófogadást rendezett tegnap este a Forrás Szállóban a megyében dolgozó újságírók tiszteletére. A rendezvényen a Fidesz országgyűlési képviselői közül részt vett és Deutsch Tamás is. Díjak, kitüntetések Nemzeti ünnepünk, március 15-ike közeledtével díjátadó ünnepségeket rendeztek országszerte. Az idei művészeti díjakat a Néprajzi Múzeumban adta át Fekete Gíörgv helyttes államtitlár. Az Eötwös Lóránd illtve Klauzál Gábor díjak átadása az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban volt. (Részletes tudósításunk az 5. oldalon.) A mezőgazdaság oktatási gyakorlati és kutatói munkájában kitűnt szakembereknek adományozott Újhelyi Imre és Fasching Antal díjakat Szabó János földművelésügyi miniszter. Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter az Ybl Miklós és a Pro Régió díjakat Balsai István igazságügy-miniszter a Deák Ferenc díjakat adta át. Ünnepi program Március 15-én gazdag programmal váija a város polgárait Szeged. 9.00-kor: Koszorúzás az algyői országzászlónál és a szőregi '48-as emlékműnél. 9.30-kor: Koszorúzás a panteonban lévő Petőfiszobornál koszorúz Ványai Éva alpolgármester, közreműködik a Tömörkény gimnázium énekkara. Áz Aradi vértanúk terén lévő szőregi csata emlékműnél koszorúz Tűhegyi József alpolgármester, közreműködik a Ságvári Endre Gimnázium énekkara. 9.45-kor: Ünnepség a Klauzál téri Kossuth-szobornál. Ünnepi beszédet mond dr. Lippai Pál polgármester. Közreműködnek a Szeged városi MÁVfúvószenekar, a majorettek, az egyesített gyermek-, ifjúsági- és vegyeskar, valamint Mentes József színművész. 17.00 órakor: A Kereszténydemokrata Néppárt ünnepsége az Eszperantó utca 1. szám alatti székházban. Kisteleken 10.00 órakor: A Petőfi Sándor Általános Iskolában Szabó Iván pénzügyminiszter mond ünnepi beszédet. Makón 10.30 órakor: Az Ifjúsági Ház dísztermében Jeszenszky Géza külügyminiszter mond ünnepi beszédet. Ma, szombaton délelőtt ünnepélyes katonai eskütétel lesz a Szabadkai úti Török Ignác laktanyában. Holnap, vasárnap délután fél 6-kor a szegedi Demokratikus Carta Klub emlékező sétát szervez a Dugonics tér, Kossuth-szobor, Móra Múzem, Aradi vértanúk tere útvonalon. VW^B, T-n ím^, mm Újságírók, tévések, rádiósok a megyei ünnepségen