Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-12 / 60. szám

8 KÖZ-ÉRZET DÉLMAQYARORSZÁQ PÉNTEK, 1993. MÁRC. 12. Orvosok - válaszút előtt Az egyik Csongrád megyei községben dolgozó háziorvos azt panaszolta a minap megtartott egészségügyi fórumon, hogy az önkormányzat eddig összesen nyolcszor utasította vissza vállalkozói kérvényét. A népjóléti minisztérium jelenlévő képviselője nem titkolt értetlenséggel fogadta a hallottakat, hiszen, mint mondta: a rendeletek mind éppen abban igyekeznek segítséget nyújtani, hogy a tisztán megfogalmazott jogszabályok alapján határozottan dönthessenek az érdekeltek. A lényeg csak az, hogy az alapellátás „lefedje" az egész országot, egyetlen lakókörzet se maradjon - vállalkozóként vagy közalkalmazottként - gyógyító doktor nélkül. Az orvosé a döntés joga, az önkormányzat feladata pedig az egészségügyi alapellátás biztosítása. Eddig valóban „tiszta sor", a gond azonban az, hogy míg a kötelezettség az önkormányzaté, a pénz a társadalombiztosításé. Márpedig ahol a pénz, ott a hatalom... Korábban elterjedtek olyan kósza hírek, hogy egyes önkormányzatok húzódoznak attól, hogy a vállalkozó orvosok részére ingyen adják át a rendelőt, merthogy saját költségvetésükből aligha képesek fedezni a feladattal együttjáró kiadásokat. Most azonban kihirdettetett, hogy az érvényes rendeletek egyértelműen előírják: annak az orvosnak, aki területi ellátást vállal, bérleti díjfizetése nélkül kell használatba adni a rendelőt. Az önkormányzat és a vállalkozó orvos tehát egyaránt arra kacsintgat, amerről a pénzt várhatja. A tb. is arra kíváncsi most, július 1-től hol, kivel fog szerződést kötni az alapellátás területén. Ezért kérik hát az orvosoktól az önkormányzatok, hogy nyilatkozzanak, az ő kötelékükben, közalkalmazottként vagy magánvállalkozóként óhajtanak-e a továbbiakban dolgozni. A rossz nyelvek szerint egyes önkormányzatok nem szívesen adják ki kezükből a területi alapellátást, a rendelőket és a kártyapénzből hozzájuk befolyó összegeket. Az orvosok is bizonytalanok, hogy a saját szakállukra neki merjenek-e vágni az ismeretlennek. Lehet, hogy eleinte uralkodó volt ez a nézet: tavaly november végéig ugyanis - az államtitkár helyettes szerint - 6640 körzeti orvosból csak 83-an kértek vállalkozói engedélyt. Ez a szám azonban azóta országosan 500-ra emelkedett, s optimista becslések szerint az év közepére eléri a 2000-ret. Talán némi alapja lehet ennek a derűlátásnak az, hogy egyes önkormányzatok, a törvény megkövetelte kötelezettségen túl, igen gáláns gesztussal, önként is segítik a privatizációt választó orvosokat. Előfordul, hogy az ingyenes rendelőhasználat mellett a rezsiköltség kifizetését, a műszerbeszerzés anyagi támogatását is fölajánlották. Nyilván megér nekik ekkora áldozatot az ott élő lakosság zökkenőmentes egészségügyi ellátása. Győrből, Miskolcról, Pécsről máris bíztató hírek érkeznek az egészségügyi kormányzathoz, amely bízik ahfíhn, hogy a gyakorlat mások számára is bebizonyítja: a vállalkozó orvos leveszi az önkormányzat válláról az apparátus, az irodák fönntartásának gondját és a bürokrácia jelentős terhét. S miközben a hosszú éveken át folyó egészségügyi integráció után most ismét átvészelünk egy újabb reformot, csak remélni tudjuk, hogy a sok tárgyalás közepette, a jogértelmezésben, szervezésben és anyagi számításokban bábáskodók között nem vész el a beteg... Chikán Ágnes Drogfogyasztás Grezsa Ferenc sajtótájékoztatója • „Egészséget mindenkinek 2000-re!" Még a magyaroknak is Van-e, aki nem hallotta még az Egészségügyi Világszervezet igen optimistán csengő szlogenjét: „Egészséget mindenkinek 2000-re!"? Míg az amerikai vagy német állampolgár eme célkitűzés ismeretében bízvást tekinthet a jövőbe, a magunkfajta közép-európai némi kétkedéssel fogadja a mifelénk kissé irreálisnak tűnő vágyakat. Márpedig hazánk se akar lemaradni a többi, magának jobb sorsot és betegségmentes, hosszú életet szánó nép mögött. A kábítószerbeteg-ellátást befolyásoló nagy horderejű törvényt alkotott a napokban az Országgyűlés, amikor módosította a Büntető törvénykönyv drogokkal való visszaélésekre vonatkozó szabályait. E kedvező változás azonban nem érvényesül, ha elmarad eközben a terápiás intézményrendszer fejlesztése - mutatott rá Grezsa Ferenc MDF-es országgyűlési képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján. A politikus egyben, mint drogbetegekkel foglalkozó pszichiáter is értékelte az új rendelkezéseket. Grezsa Ferenc a korábbi büntetőrendelkezések sarkalatos hibájának tartotta, hogy nem tett különbséget a drogfogyasztó betegek és a kábítószerekkel kereskedő bűnözők között. E meglehetősen cinikus szabályozás miatt sajátos ellentét alakult ki az egészségügyi szakemberek és a bűnüldözők között: az orvosok ugyanis nem kívántak adatokat szolgáltatni betegeikről, hogy ezáltal megmentsék őket az eljárástól. A mostani módosítás azonban orvosszakmai szempontból megújítja a drogterápiát, mivel betegnek tekinti a kábítószerélvezőket. A kisebb - legfeljebb két évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntethető bűncselekmények elkövetőinek pedig választási lehetőséget kínál fel: amennnyiben gyógykezelésnek vetik alá magukat, mentesülnek a büntetés letöltésétől. Éppen ez a pozitív irányú rendelkezés vet fel azonban jelentős gyakorlati gondokat: a magyar terápiás intézményrendszer ugyanis sem kapacitásában, sem pedig eszköztárában nem kielégítő. Állami tulajdonban a képviselő tudomása szerint egyáltalán nincsen olyan intézmény, amelyik többéves terápiát végezne, s az egyházi intézetek is országosan 30-40 beteget képesek csak fogadni. Eredménytelen maradhat tehát a mégoly kedvező rendelkezés is, ha nem társul a végrehajtásához kellő háttér. - A drogproblémák társadalmi szinten nem megoldhatók, hanem megelőzhetők - öszszegezte véleményét a képviselő. Ezért kifejezte reményét, hogy a Nemzeti Alaptantervbe kellő súllyal beépülnek a prevenciót szolgáló felvilágító ismeretek. • Miként az előző rendszer egészségügyi kormányzata, a jelenlegi is kifejezte szándékát, hogy csatlakozik a WHO programjához. Ennek érdekében kidolgozták a magyarországi alapfeladatokat, amelyeket dr. Kertai Pál professzor, országos tisztifőorvos nemrégiben ismertetett valamennyi megyei tisztifőorvossal. A célkitűzésekről, a megoldások javasolt módjáról dr. Zimányi Mária, az ANTSz Csongrád megyei vezetője tájékoztatta lapunkat. Köztudott, hogy hazánkban a lakosság várható élettartama alacsonyabb, mint a fejlett országokban. Nálunk jelenleg a nők többsége arra számíthat, hogy 68 éves koráig él, a férfiak pedig 63 éves korukig. A nemzeti program nem kisebb feladatra vállalkozott, mint arra, hogy a nők átlagéletkorát 75, a férfiakét 70 esztendőre emeli. Az egészségügy szeretné, ha a magyar ember betegségmentes éveit sikerülne meghosszabítani egészen a 60. évig. Az USÁ-ban élő szerencsések ezt a határt máris túllépték, ott ugyanis minden reményük megvan az időseknek, hogy 65 éves korukig elkerülik őket a krónikus betegségek. Tudjuk, hogy csak Budapesten miféle különbségek vannak- eltérő életkörülményeik miatt - az egyes kerületekben élő emberek egészségi mutatói között. Nagy fába vágja hát a fejszéjét az egészségügy - és nem csak az egészségügy -, amikor kimondja: el szeretnénk érni, hogy a különböző társadalmi rétegek élettartama között ne legyen nagyobb eltérés, mint 5 év. Jóllehet, mindez aligha teljesíthető kedvező politikai és gazdasági intézkedések nélkül, ám a siker föltételezi az egyéAdókedvezmény fogyatékosoknak Információink szerint igen sokan nem tudnak arról, hogy bizonyos, súlyos fogyatékosságnak minősülő, betegségekben szenvedő emberek adókedvezményben részesülhetnek. Mivel hamarosan - március 2o-án - lejár a személyi jövedelemadó bevallásának határideje, ezúttal tájékoztatjuk olvasóinkat a legfontosabb tudnivalókról. A súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló, 15/1990. (IV.23.) SZEM rendelet fölsorolja mindazokat az eseteket, amelyek alapján adóalapot csökkentő kedvezmény illeti meg a beteg embereket. A teljesség igénye nélkül néhány gyakrabban előforduló fogyatékosság: a siketség és nagyothallás, az értelmi fogyatékosság, a veleszületett és szerzett szívbetegség a III. és IV. stádiumban, a vérképzőszerv rosszindulatú megbetegedése, egyes gyomor- és bélbetegségek, valamint a cukorbetegség, kérhetik a kedvezményt a vakok és mozgássérültek is. A rendelet szabályozza, hogy az egyes kórképekben melyik orvos jogosult a kétpéldányos igazolás kiadására. A szükséges papírok általában a területileg illetékes szakfőorvostól, illetve a háziorvostól kérhetők. Még mindig nem késő akcióba lépni, hisz megéri a fáradságot. Míg korábban 1000 forintot írhatott le havonta adóalapjából az, aki mellékelte a szükséges orvosi igazolást, 1992. óta ez az öszszeg 2000 forintra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a súlyosan fogytékosok évi 24 000 forintot leírhatnak az adóalapjukból. A megyei tisztiorvosi szolgálattól kapott információval az illetékes orvosok figyelmét is szerettük volna fölhívni erre a rendeletre, hisz az ő tájékozottságuk és segítségük nélkül aligha juthatnak az őket megillető kedvezményekhez az elesettek. ChÁ. nek szemléletváltását is. Célul tűzi ki a nemzeti program, hogy a lakosság 50 százaléka előtérbe helyezze az értékek sorában az egészséget. A helyes életmód ismeretétől a szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságáig sok mindenre rá kellene vezetni az embereket. Végül, legnagyobb gondunk, a nemzetfogyás orvoslására kimondatott: cél a születések számának enyhe emelése, annyira, hogy valamivel meghaladja a halálozások mértékét. S hogy mindezt milyen úton, miféle módszerekkel kívánja megvalósítani az egészségügy? Igyekszik elémi a maga eszközeivel, hogy a csecsemőhalálozás a 10 ezrelék alá szoruljon. Szeretnénk, ha 10 százalékkal csökkenne a szívás érrendszeri betegségben 6o éves kor előtt meghalt férfiak, és 65 év alatt elhunyt nők száma. A terv a daganatos betegségek előfordulásának 10 százalékos visszaesését irányozza elő, márpedig ez a jelenlegi szűrési szisztéma mellett hiú ábránd. Maga Eckhard professzor még az 5 százalékos visszaszorítására sem lát esélyt. Ahhoz, hogy 2000-re érzékelhetően egészségesebbek legyünk és hosszabb életűek, a háztartási balesetek, a gyermekmérgezések és öngyilkosságok, tehát az erőszakos halálokok 15 százalékos megfékezésére lenne szükség. Miként az elmúlt negyven évben, cél továbbra is, hogy kevesebb legyen az alkoholista,a májzsugorban elhunyt magyar ember, méghozzá 10 százalékkal. A védőoltással megelőzhető betegségek, a gümőkor, valamint a krónikus légúti betegségek húsz-húsz százalékos csökkentése mellett feladat az AIDS terjedésének lassítása, a csecsemő- és gyermekhalál megelőzése, a 6 és 8 évesek cariesének 30, a 10 év fölöttiekének 20 százalékos visszaszorítása. A felnőtt, krónikus betegségektől, mint amilyen például a csontritkulás, szervezett megelőző programokkal meg lehetne védeni rengeteg idős embert a szenvedéstől, a korai haláltól. A kétség kívül elengedhetetlen szemléletváltozásért sokat tehetnének a megelőzés területén tevékenykedő egészségügyi dolgozók. Ennyi hát a magyar program, amellyel csatlakozni kívánunk a világszervezet elképzeléseihez. Mint minden terv, ez is annyit ér azonban, amennyit megvalósítunk belőle. Valószínű, nem az országos intézetek szakmai koncepcióján múlik majd, hogy több lesz-e közöttünk a túlélő. Sokkal inkább a költségvetés és a gazdaság kezében vagyunk. S félő, hogy 2000-ig, a hátralévő hét évben csodák nem történnek... Ch. Á. • Az idén február 27-én hatályba lépett 1993. évi VIII. törvény bevezette a régóta várt gyermeknevelési támogatást. Erről a vásárhelyi polgármesteri hivatal népjóléti irodáján Bárdi Ilonával beszélgettünk. • A törvény lényegében most már megteremtette a hivatásos anya státuszát, de milyen feltételek mellett? - A törvény szerint jogosult az az anya, illetve a gyermeket nevelő, örökbe fogadó szülő, aki a gyermek születését, nevelésbe vételét megelőzően 180 nap biztosítási idővel rendelkezik, saját háztartásában legalább három kiskorút nevel és a legfiatalabb, akire a támogatás megállapítható, betöltötte a harmadik életévét, de a nyolcadikat még nem érte el. • Van-e lehetőség arra, hogy az apa éljen a törvény adta lehetőséggel? - Igen, a kormányrendelet, amely kiegészíti a törvényben foglalt szabályokat, módot ad erre. így, ha az apa egyedül neveli a gyermekét, vagy az anya nem akarja megszakítani kereső tevékenységét, illetve felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanul, igénybe veheti a támogatást. • Szükséges-e a jogosultság eléréséhez a munkaviszony teljes megszüntetése? - Nem. A munkaviszonyban lévő személy" négy órára megtarthatja az állását, vagy fizetés nélküli szabadságra is eljöhet. • Az említett feltételek valamelyikének hiánya esetén lehet-e valaki, főállású" anya? - Igen, a népjóléti miniszter méltányosságból megadhatja annak, akinek két kiskorú gyermeke van, a harmadik, bár nagykorú, de nappali tagozaton tanul. Ezenkívül indokolt esetben lehetőség van arra is, hogy a nyolc évet betöftött kiskorú esetében még két évvel meghosszabbítsa a miniszter a támogatás idejét. • A család jövedelmi viszonyai mennyiben befolyásolják a gyermeknevelési támogatás igénybevételét ? - A kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladhatja meg a rpindenkori legalacsonyabb öregségi nyugdíj háromszorosát. Jelenleg ez 19 ezer 200 forint. • Mennyi, fizetést" kap a hivatásos anya? - A törvény értelmében az azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, amely március 1-je óta 6400 forint. Ebből azonban fizetni kell a nyugdíjjárulékot. Amennyiben időközben emelkedik a nyugdíjminimum, a támogatás mértéke is hasonló mértékben növekszik. Tudni kell azonban, hogy mi emellett a 24,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot is fizetjük a kedvezményezett után. Ezért ezek az évek szolgálati időnek minősülnek, és az anyát teljes társadalombiztosítási ellátásra is jogosulttá teszi. Ám ha a család jövedelmi viszoApa is lehet hivatásos anya Egy törvény hátországa nyaiban változás áll be, vagy valamelyik gyerek nagykorúvá válik, a szülő köteles azt tizenöt napon belül jelenteni. Ha ezt mégis elmulasztja, a jogosulatlanul felvett pénzt utólag vissza kell térítenie. • Ki fedezi a jogosultaknak járó pénzösszeget? - Ez nem terheli az önkormányzatokat. A kifizetett összegről és annak vonzatáról kimutatást kell készítenünk, amelyet teljes egészében utólag minden hónapban - visszakapunk a központi költségvetésből. • A rászorultak kaphatnak-e a meghatározott 6400forintnál többet? - Igen, de azt már a központi költségvetés nem téríti meg. Vásárhelyen egyelőre csak a törvényben előírt összeget tudjuk folyósítani. • Mi a módja a kedvezmény igénybevételének? - A hozzánk fordulók tőlünk kapnak jövedelemigazolási nyomtatványt, amelyen igazoltatniuk kell az utolsó három havi jövedelmüket. Ezenkívül a kérelmezővel együtt lakó nyugdíjas vagy bármilyen más ellátásban részesülő nagykorúnak és kereső hozzátartozónak is mellékelnie kell a nyilatkozathoz a saját jövedelemigazolását. Szükség van még valamennyi gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatára is. Itt, a hivatal ügyfélszolgálati irodáján hivatalos fénymásolatot készítenek, amit hitelesít az iroda, így azt el tudjuk fogadni. Ha pedig elveszett a dokumentum, akkor a gyermek születési helye szerinti anyakönyvi hivataltól kell azt megkérni, ahol illetékmentesen kiállítják azt, ha a szülő tudatja, hogy szociális eljáráshoz kell az anyakönyvi kivonat másolata. A kérelem beadásával kapcsolatosan meg kell említenem, hogy célszerű azt a tárgyhónap 15-ig beadni, mivel akkor egész havi ellátás jár, 16-tól viszont már csak annak a fele. • Ha valaki a gyermeknevelési támogatás igénybevétele alatt akar újabb szülésre vállalkozni, jogosult lesz-e a gyermekgondozási segélyre? - Természetesen, hiszen mint említettem, a hivatásos anyaság lényegében munkaviszonynak tekinthető és ezzel jogosultságot ad a gyes igénybevételére is. N. Rácz Judit