Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-12 / 60. szám

PÉNTEK, 1993. MÁRC. 12. HAZAI TÜKÖR 5 A Szegedért Alapítvány gálaestje, díjátadással Holnap este díjakat osztanak a Nagyszínházban. A Szegedért Alapítvány hagyományos gálaestjén átadják többek között a kuratóriumi díjakat: a Művészeti Kuratórium Mentes József színművészt, a Tudományos Kuratórium Dr. Simon Miklós orvosprofesszort, a Társadalmi Kuratórium Nikolényi Gábor tanárt jutalmazza. A fődíj Varga Mátyás díszlettervezőé. A gálaesten fellép a Canticum Kamarakórus Gyüdi Sándor vezetésével, a Weiner Leó Kamarazenekar, a Musica parlante, valamint a Szegedi Ütőegyüttes, Weninger Richárd vezényletével. A magyar televízió Nívódíját Bán János stúdióvezető adja át. Az esemény különlegessége a szegedi balett tangóharmonikás produkciója. • Szegedi arcólek - első kötet Osztróvszky József írásai és beszédei A modern zenei hét harmadik napja Vallomások hitről és dosságának köszönhetően - a Szegeden csak korlátozottan rendelkezésre álló előadói lehetőségek ellenére - teljes képet nyerhettek a jelenlévők az életmű eme legfontosabb jellemzőiről. Csanádi László jóvoltából a Messian-orgonamuzsika három darabból nyert keresztmetszetével kezdődött a program. E kompozíciók szuggesztivitása, közösséget megszólító mivolta persze nem érvényesülhetett teljes mértékben a rendelkezésre álló elektronikus hangszeren, amely kivált a mélyebb regiszterben mond csődöt a játszott művek volument és tónust érintő igényeivel szemben. Ezen kompromisszumos megoldás is feltárta azonban a Messian-muzsika két rétegének - a csendes-meditatív és a ritmikai energiákat felszabadító felületeknek - váltakozását, kontrasztját. Lass Zoltán és Bódás Péter a szerző „madár-zenéinek" egyikét, „A feketerigó"-t szólaltatta meg virtuózán és igen árnyaltan, a művészi jelenlét, az „itt és most" élményének megannyi pozitívumával, spontaneitás és tervszerűség szerencsés egyensúlyával. Az este legnagyobb feladatát Maczák János, Dobos Márta, Sin Katalin és Kerek Ferenc vállalta magára, az időbeli kereteit és szellemi jelentőségét tekintve egyaránt hatalmas alkotás, a „Kvartett az idő végezetére" megszólaltatásával. A szerző második világháborús sziléziai hadifogságában írott, a fogolytáborban annak idején véletlenszerűen rendelkezésre álló kamaraegyüttest - klarinétot, hegedűt, csellót és zongorát - foglalkoztató héttételes mű óriási kihívás a mindenkori előadók számára: a koncentráció maximumát kikényszerítő, végletesen gazdag zenei anyag hallatán szükségszerűen felidéződik a hadifoglyok tömege előtt egykor lezajlott bemutató szívszorító képe, s vele a szorongatott helyzetű ember hitének katartikus ereje. Mi - a maguk állította csapdákban vergődők irdatlan tömegéből néhányan - ezen az estén a közreműködők eltökélt odaadása, felelőség-vállalása révén átéltük, amint Messiaen zenéje egyszerre szól hozzánk s nevünkben is, miközben mindinkább magához emel és megtisztít. Gönczy László Bemutatkozó előadás A jeles szegedi reformpolitikus, forradalmár tanácsnok s honatya, szabadságharc alatti kormánybiztos, jozefstadti fogoly, polgármester-polgárnagy és kúriai bíró, Osztróvszky József (1818-1899) születésének 175. évfordulója alkalmából Reform, forradalom, kiegyezés címmel jelenik meg Osztróvszky Írásainak és beszédeinek gyűjteménye a Somogyi könyvtár Szegedi arcélek sorozatának első köteteként. A könyvet • Tóth Gyula - írók pórázon: A kötet az '50-es években alapított és a rendszerváltás idején megszüntetett Kiadói Főigazgatóság eddig publikát latlan irataiból tesz közzé több mint kétszázat. A Hivatal mindenre kiterjedő figyelme gazdaságossági és politikai alapon rostálta a kiadásra javasolt műveket. S hol egy regényfordulatot, hol egy lexikonbeli adatot helyesbített a kívánt formában. (MTA Irodalomtudományi Intézete) Carlo Goldoni - Vígjátékok: Válogatás egy sokszínű életműből, mely a XVIII. században az irodalomba emelte a sztnműírást. Négy klasszikus A sorozat 11. részében Az elfelejtett kultúra című hozzászólásban dr. Szerdahelyi Zoltán ezt írja: „... Szeged városának jelenleg is több központi (országosan is jelentékeny) közművelődési intézménye van. Megérné beszélni ezek jövendő sorsáról..." Szeretném elmondani véleményemet, hátha másoknak is van ilyen, vagy ehhez hasonló, konkrétan a város és az egyetem kapcsolatáról. Állandóan visszatérő örök téma ezek egymáshoz való kapcsolata, az egymástól való elvárások igénye. Az egyetem város a városban, csak felneveli a fiatalokat, szakmát ad kezükbe, majd más városokba kerülnek, ott hasznosítják a megszerzett tudásukat. Mi lenne, ha minden itt végzett egyetemista Szegeden akarna maradni? Mennyien harcolnak az ittmaradásért? Sokan! Mit „prpfitál" a város és az egyetem egymásból? Lehetne sorolni taxatíve a pénzösszegeket, hogy ki menynyit adott, kapott. Terület, gondozta és a szegedi forradalmár életrajzát írta: Ruszoly József. A kötetet ma, március 12-én 17.30-kor dedikációval egybekötött könyvbemutatón Apró Ferenc mutatja be a város múltja iránt érdeklődőknek a Somogyi könyvtár alsó szintjén lévő előadóteremben. A könyvtárban ugyanott Osztróvszky József és kora címmel kamarakiállítás lesz Bali Edit rendezésében. Goldoni-komédia, talán a legjellemzőbbek, negyven év múltán - újra magyarul. (Európa) Boris Vian - Tajtékos napok: Gátak nélkül beteljesedő szerelmi történet ez. A világot önfeledten habzsoló páré, melyen keresztül a szerző abszurd humorával, változatos őrültségeivel bosszantja a hamis értékek, a pózokkal teli sznobizmus konzerválóit. (Merhávia) Judith Hann - Barangolás épület, bár ha Kolozsvárról akkor máshová költözött volna az egyetem, most Szeged nem lenne „egyetemi város" . Mit jelentenek, kellene, hogy jelentsen az egyetemi polgárok jelenléte a városnak, és az egyetemi polgároknak a város? Ezzel is csak a város foglalkozik, az egyetemi polgár nem! Sokszor jut fülembe az utca emberének véleménye az egyetemistákról, főleg valamilyen politikailag aktív időszakban, néha az az érzésem, hogy a szegediek nem mind és nagyon szeretik az egyetemistákat, lehet, hogy ez megfordítva is igaz. Konkrétan az albérleti díjak azok, melyek objektív anyagi megítélés alá esnek a városlakók számára. Kié Szegeden az egyetem? Természetesen - Szegedé. Természetesen? Szerintem az egyetemek nem lehetnek egyegy városé, az egyetemek, bármely városban is vannak, mindig az egész országé! Minden egyetem az országnak nevel szakembereket és nem • A „Zenei hét századunk muzsikájából" ismét különlegességgel szolgált mindazoknak, akik szerdán este felkeresték a Konzervatórium hangversenytermét: századunk legnagyobb jelentőségű zeneszerzői életműveinek egyikébe nyertünk bepillantást. Olivier Messiaen, a századelő francia szülötte immár végérvényesen lezárult pályafutása során sokszor és sokaknak adott olyan alapvető szakmai impulzusokat, erkölcsi és gondolkodásbeli mintákat, melyek - zenéjének közvetlen élményével együtt - kitörölhetelen nyomot hagynak századunk arculatán. A szegedi koncert éppen ezért különleges jelentőséggel bírt: egy nálunk élő produkciókban eddig alig-alig hozzáférhető világba vezetett be. E világ ahogyan azt az egykori Messiaen-tanítvány Vidovszky László lényegre tapintó gondolatmenete már bevezetőül feltárta, - három alapvető értékre épül: a kereszténység hitére, a mindent átható és megnemesítő szeretetre, és a természet mélységes és odaadó tiszteletére. A műsorösszeállítás gonElhunyt Petur Ilka Petur Ilka színésznő, Jászai Mari-díjas érdemes művész életének 82. évében, március 9-én elhunyt. Petur lika 1912a tudományok világában: Különleges, meglepetésekkel teli kalandra hív ez a könyv. Egyszerű, otthon is elvégezhető kísérletek révén minden érdeklődő megismerheti a felfedezések élményét a természettudományok világában. Az ötletes kísérletek elvégzéséhez színes fényképsorozatok, bevezető magyarázatok és tanácsok nyújtanak segítséget. Az elsőrangúan illusztrált könyv végén kislexikon és csak egy-egy városnak. Az ide beáramlott egyetemistáktól nem lehet elvárni és tőlük megkövetelni a lokálpatriotizmust, talán csak a hazapatriotizmust kellene! Azoknak a városoknak pedig, ahol egyetem van, ezt kötelességük tudomásul venni, és nem egymás viszonyáról folytatni áldatlan és meddő vitákat. Roszszízűeket is - mondanám. Ezeknek az egyetemi városoknak ezt a sorsot - vállalni kell! Tudomásul kell venni ezeknek a városoknak, hogy oktatási, kulturális hírük van, de ettől polgárai nem lesznek gazdagabbak! Hány kisebb városunk van, ahova nem is kellene egyetem, színház, még főiskola sem, mert csak a „gond" van velük, ráfizetésesek, mint a nevelés, és nem hoznak profitot. Az oktatás, a kultúra, a képzés kerül a legtöbbe a társadalomnak még akkor is, ha oktatóit alacsonyan fizeti és tárgyi feltételei is elmaradottak a világszínvonalhoz képest. Remekül fogalmaz Marosi ben, Vitárius Ilona néven látta meg a napvilágot. 1934-ben lépett először színpadra. A főváros kisebb színházaiban kezdte pályáját, majd 1943-tól Szegeden játszott. A győri Kisfaludy Színházhoz 1950ben szerződött, majd 1957-től Budapesten, a Jókai Színházban játszott. tárgymutató szolgál további tudnivalókkal. (Panem) Jack Higgins - A führer parancsára: Higgins fölveszi A sas leszállt c. könyve befejezésének szálát, s újabb fordulatos, izgalmas történetet fon belőle, mely önállóan is megállja a helyét. (Maecenas) Megmagyarázhatatlan...: A tudomány által elfogadott vagy elutasított, a fantasztikum és a csodák körébe tartozó természetfeletti történetekről, jelenségekről, titokzatos tárgyakról szól ez a kötet, melyet megdöbbentő fotók tesznek még érdekesebbé. (Panem) Bányász I. István János: (Szó)csaták - Szegedért című, a 15. hozzászólásban: „... nálunk csak a citoyenmentalitás alakult ki, és elvesztettük burzsoáziánkat. " Ezekhez a csak pénzt vivő „közművelődési intézmények" fenntartásához a szegény citoyen nem lesz alkalmas, csak a gazdag burzsoá mecénás réteg, én inkább felső tízezernek mondanám, „burzsujok" helyett. Minél szegényebb egy város, polgárai annál inkább viseltetnek ellenszenvvel az ott lévő egyetemek iránt. Az időnként fellángoló városegyetem vitákban, véleményekben ezek a városi, polgári szemléletek, indulatok nagyon plasztikusan kitapinthatóak. Átok, vagy áldás-e egy városnak az ott lévő egyetem? Ha népszavazásra kerülne sor ezekben az egyetemi városokban, vajon a városok népe erről hogyan szavazna? Megtartaná egyetemét, vagy vigyétek mihamarabb - lenne az eredmény? Azt gondolom, hogy ez a város-egyetem viszony téma csak meddő vitákat produkált eddig is, és ezt fogja tenni a jövőben is. Az egyetemi városoknak nemcsak vállalni, hanem szolgálniuk is kell - és szó nélkül - ezt a „terhel", az egész ország nevében, egész népünk érdekében! Di. Vetess Sánőoi A Szegedi Akadémiai Bizottság Filozófiai és Történettudományi Szakbizottsága szervezésében Wojtilla Gyula tanszékvezető egyetemi docens, a JATE Ókortörténeti Tanszékének új vezetője tart Játékos vetélkedőnk e héten megjelent hat kérdésének megfejtéseit március 19-éig kell eljuttatni a Szakszervezetek Csongrád Megyei Könyvtára címére (6722 Szeged, Kálvária u. 14.). Emlékeztetőül a díjak: első díj egy észak-olaszországi utazás, 2-3. díj egy ötezer, illetve egy kétezer forintos Centrum vásárlási utalvány. bemutatkozó előadást az egyetem és a város tudományos közössége számára „Az indiai város Kelet és Nyugat között" címmel. Az előadás március 16-án, délután 5 órakor lesz, a SZAB székházában. Kérdések: 10. A Széchenyi tér neves személyekre emlékező szobrai között melyiknek van és milyen jellegű kapcsolata Széchenyi Istvánéval? 11. Milyen kapcsolata van a Dóm téren létrehozott Nemzeti Panteonnak Széchenyi Istvánnal? 12. Hol található Szegeden Széchenyi István mellszobra, és ki az alkotója? • Vita Szeged jövőjéről a. Eretnek gondolatok a város és egyetem viszonyáról Könyvvilág Cukorbetegeknek Cukorbetegeknek szóló, kéthavonta megjelenő Diabetes című újság, amely eddig térítés nélkül, a szakrendeléseken keresztül jutott el az érintettekhez, ezentúl megrendelhető. Aki azt szeretné, hogy rendszeresen a lakására kapja a változatlanul ingyenes újságot, az alábbi címre féléves előfizetés esetén 120, éves előfizetés esetén 240 forintot adjon fel: 2310 Szigetszentmiklós, Szegfű u. 19. Diabetes Alapítvány. A legnagyobb magyar A Széchenyi Kör és a Délmagyarország közös vetélkedője 4.