Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-10 / 58. szám

SZERDA, 1993. MÁRC. 10. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Bölcsészből lett bankár Orosházán született, a Radnótiban érettségizett, történelem-angol szakon végzett a JATE-n, tanársegédként dolgozott a közgazdasági tanszéken, most a Dunabank szegedi fiókjának informatikai osztályvezetője és Tarján 3-as számú választókörzetének fideszes képviselője. Náfrádi Zoltán, 29 éves bankár és politikus. - Hogyan került a bölcsész a bankba? - Történészhallgatóként is a gazdaságtörténet érdekelt, már negyed-ötödéves koromban tanítottam közgazdaságtant, utána fél évig tanársegédeskedtem a tanszéken. Éppen akkor szerveződött a banki szféra Szegeden, kellett az ember. Érdtjlíelt a dolog, mert olyasmit csináltunk, amit előtte nálunk még senki. A bruttó hatezer forintos egyetemi fizetésemet pedig nem volt nehéz otthagyni. Először egy kicsit furcsán éreztem magam ezen a területen, de rájöttem, hogy a végzettségem nem jelent túl nagy hátrányt, mert altik közgazdaságtant hallgattak, azok sem tanultak sokat ezekről a dolgokról. Később azért elvégeztem a bankárképzőn egy devizaügyi tanfolyamot. A tanításhoz mégsem lettem hútlen; a SZOTE-n külföldi gyógyszerészhallgatóknak vállalkozói ismereteket, a JATE-n amerikaiaknak magyar gazdaságtörténetet oktatok angolul. - Azt hiszem, a helyzet azóta sem változott; a gazdasági szféra anyagilag ma is jóval vonzóbb mint az oktatás. - A közeljövőben nem is Fotó: Somogyi Károlyné Náfrádi Zoltán: „Nagy a hitelnyújtás kockázata." látok esélyt arra, hogy másképp legyen. A természettudományok terén talán valamivel jobb a helyzet a külföldi ösztöndíj-lehetőségek miatt, de nem csoda, ha a humán szférát elhagyják a jó szakemberek. - A bankban ön felügyeli a privatizációs hitelezést. A magánvállalkozások beindulása óta vitatott, hogy van-e elegendő hitel a vállalkozóknak, hogy megfelelőek-e a hitelkonstrukciók. Mi erről a bankár véleménye? - Az Egzisztencia-hitel a vállalkozók és a bankok számára is kedvező konstrukció, és mivel nem készpénzt nyújt, van is belőle bőven. De kevés célra vehető igénybe; csak állami tulajdonra adható. Az induló vállalkozások számára széles körben hozzáférhető kedvezményes hitelkonstrukciókkal, gondolok például a Startra vagy a japán hitelre, az igényeknek csak körülbelül 10 százaléka elégíthető ki. Ebben nincsen semmi rendkívüli, a kezdő vállalkozásoknak nyugaton sem szívesen hiteleznek a bankok. Annak pedig, hogy a már működő vállalkozások számára elérhető hitelek rövid lejáratúak és magas kamatúak, az az oka, hogy a bankok az ugyancsak rövid időre, magas kamattal lekötött betétekből finanszírozzák a hiteleket. Ráadásul Magyarországon jelenleg rendkívül nagy a hitelnyújtás kockázata, mert gyakran már működő vállalkozások is tönkremennek. - Beszéljünk most a másik „arcáról". Képviselőként, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság alelnökeként szakembernek, vagy inkább politikusnak érzi magát? - Annak idején a FIDESZ azért keresett meg, mert szükségük volt olyasvalakire, aki ért a pénzügyi kérdésekhez. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy egy képviselő bármit csinál, azzal politizál. A szakmai előkészítés is a politikai döntésekhez, kompromisszumokhoz kell. Ez a pénzügyi bizottságban különösen érezhető, hiszen a különböző igények nálunk öszszegződnek és csapnak össze. Mi vagyunk a legnépszerűtlenebb bizottság, nekünk kell megálljt parancsolni, ha túllépjük a pénzügyi kereteket. - Elégedett ember? - Bankárként elértem, amit ennyi idős korban el szoktak érni. Képviselőként pedig azért nem vagyok elégedetlen, mert megtörténtek a legfontosabb strukturális átalakítások, az esetiről áttértünk a normatív finanszírozásra, a közüzemi vállalatok készen állnak a privatizációra, a helyhatósági apparátus átalakult és megszületett az oktatási koncepció. Azt hiszem, a város jó irányba halad. Keczer Gabriella Üzletkötő rongyszőnyegen A munkahelyekről kiszorulók száma az idei év kezdetén tovább növekedett, s a munkanélküliségi ráta január végéig Csongrád megyében 11,9 százalékra kúszott fel. Egyre többen várnak új munkalehetőségre, számuk gyorsabban szaporodik, mint a munkahelyeké. Hogy kik várnak nagyobb eséllyel, s hol, milyen az álláskínálat, arról a munkaügyi központok kirendeltségeinek nyilvántartásait böngészve érdekes képet kaphatunk. A legkevesebb állást a falvakban, illetve az idősebb korosztály számára ajánlják. Az elhelyezkedési lehetőség a kistelepüléseken minimális. S az ötven év feletti korosztálynak is aiig kínálnak munkát.Hacsak nem „menő" szakmákhoz értők. A „sláger" - mint a megye városainak állásajánlataiból kiderül - mostanában a következő: ács (Szegeden lll);ács-állványozó (Szegeden 55, Vásárhelyen 30); kőműves (Szegeden 96); vasbetonszerelő (Szegeden 79, Hódmezővásárhelyen 30); varrónő (Szegeden 71, Szentesen 14, Makón 3); gépi varró (Szentesen 39, Csongrádon 24, Kisteleken 10, Vásárhelyen 5, Makón 4, Szegeden bedolgozóként 10, női-férfi ruhakészítő „álnéven" 20, Szentesen pedig „betanított varró"-ként további 30). Szegeden és Hódmezővásárhelyen a „jobb lehetőségek" közé számítható az ápolás, a gondozás: a megyeszékhelyen az állásajánlatok között szerepel 18 ápolónői, 8 ápolói, 2 felnőtt szakápolói, 4 gondozónői. 8 ideg-elme szakápolói, 8 szociális gondozói;Vásárhelyen 5 ápolói, 3 szakképzett ápolónői. „Kuriózumok", azaz újmódi ajánlatok: Szegeden futár-újságkézbesítő (14), gipszmunkás (11), rongyszőnyegszövő (10), ütletkötő (69); Vásárhelyen környezetvédelmi segédmunkás (20); Szentesen kommunális közmunkás (10); Kisteleken kubikus (10). Arról, hogy ezeket a tényeket miként lehet értékelni, s milyen tendenciákra lehet belőlük következtetni, egy rövid újságcikkben „tudománytalan" volna értekezni. Az adatokat itt közreadó legfeljebb csak reménykedhet, hogy a hatvankilenc üzletkötő nem rongyszőnyegen sétálva próbálja majd rávenni ügyfeleit némi kummunális közmunkára, netán ideg-elme ápolásra... Szabó Magdolna Mikroprofit-központok A kistelepüléseket is ellátó nagykereskedelmi és hírlapterjesztési üzleti vállalkozásba kezdett az autómárka- kereskedőként ismert Ford Mikroprofit Kft. Kecskeméten, Miskolcon, Veszprémben, Kaposváron és Budapesten területi központokat alakítottak ki, és 50 saját szállítójárművük, valamint információs rendszerük segítségével begyűjtik az adatokat és 24-48 órán belül teljesítik a települések árúigényeit, illetve megszabadítják a boltosokat a többletkészletüktől. Mit szeretne? Kérdés az 1 százalékhoz Nem mindenkinek adatik meg, hogy üdülhessen. Közülük is legtöbben pénzügyi helyzetüknek fittyet hányva, máshonnan elspórolva az összeget választanak útirányt. Olykor a fantáziát korrigáló lehetőség számlájára írható, hogy a végállomás csak a Szelidi tó, s nem a Bahamák. Nem vonom kétségbe, akadhat olyan is, aki milliomos léttére sem kívánkozik a szatymazi kiskertjén túl. Koronként is változnak a kikapcsolódás célpontjai, s a hozzáférhetőség lehetőségei. A Balatonban lubickoló egy időben éppúgy érkezhetett a saját üdülőházából, fillérekért „mért" vállalati vagy szakszervezeti üdülőből mint a kempingből, vagy bérelt szobájából. Később a telkek és építkezések drágulásával a családi nyaralóépítés luxussá vált, a kiút spórolósabb formája az üdülőszövetkezeti szálló nyert teret. A külföldi turizmusban pár utazási iroda uralta mezőnyt. Ujabban gombamód szaporodnak az ezzel foglalkozó kis cégek. A verseny kedvező vonásaként ármérséklésre is akad példa. Sajnos esetenként az olcsóság egyenlő a bóvlival, a félrevezetéssel. Attól, hogy romos, még lehet kastélyként hirdetni egy szállást. Ha tornya is van, akár láncostul is. Nemrégiben a klubrendszer nálunk kevésbé közismert formájával is sikerült megismerkednem. A bajorországi Club Colombo üdülőklub magyarországi kizárólagos képviselője, a Holiday Club Hungary üzletkötő munkatársaihoz csatlakozva juthattam el az egyébként számomra elérhetetlen szálodáikba. Az ott választható három helyszín közül talán a síparadicsom, Garmisch-Partenkirchen a legismertebb. Másutt a gyógyüdülés vagy a természetközeli családi kikapcsolódás lehetősége adott. A fedett „házi" uszoda, szauna szinte magától értetődő kiegészítője az apartmanoknak. A konstrukció lényege, hogy a márkában befizetett beugró és tízévi törlesztést követően, jelképes összegért fenntartható az örökös üdülési jog, melynek évenkénti helyszíne a világ más tájain lévő klubjaival elcserélhető. A gyönyörű tájak, és a fényűző kiszolgálás láttán mármár kisebbrendűségi érzésem támadt, amikor megtudtam, azok vagyunk többen akiknek vélhetően nem lesz alkalma ebbe vagy másik klubba belépni. Amerikában is csak a családok öt százaléka, NyugatEuróban ennek kevesebb, mint fele engedheti ezt meg magának. Bár így olcsóbb üdülni, mint szállodafoglalással, itt is igq^ a tétel: spórolni az tud, akinek pénze van. A kft. vezetői szerint Magyarországon a megcélozható határ ma 1 százalék. A magán devizaszámlák kétmilliárdjához személyek is tartoznak. Az üzletkötőnek nincs más dolga, mint megtalálni azt a személyt, akit a „ mit szeretne" kérdés nem hoz zavarba. Tóth Szeles István A DmGK és a Baustúdium Mestermunkára kap jegyet a tanuló Ma ugyan még nehezen tudjuk elképzelni, de lehetséges, hogy a közeljövőben a szakmunkástanulók „mestermunkát" készítenek majd, amikor lejár a képzés ideje tájékoztat Süle József, a szegedi Baustúdium Kft. ügyvezető igazgatója. Akárcsak a múltban, akkor, amikor az ipartestületek minősítették az ifjoncok tudását, s adták ki a mesterleveleket. Persze, ilyen munkát nem minden szakmában lehet megkövetelni, mondja az a szakember, aki a jövő szakmunkásképzését kamarai keretekben tudja elképzelni. A szakmunkásképzés eddigi gyakorlatának megváltoztatására utal a három meglévő törvénytervezet is: a közoktatási, a szakképzési, valamint a kamarai. Mivel egyik sem létezhet a másik nélkül, nem ártana, ha az országgyűlés egyszerre foglalkozna velük. Az összefüggéseket nem nehéz megtalálni. A kamarai törvénytervezet szerint ugyanis a jövőben a gazdasági kamarák államtól független önkormányzatokként tevékenykednek majd. Mivel a területen bejegyzett valamennyi cég a kötelező regisztráció elve alapján tagja lesz a helyi kamarának, így logikusan következik, hogy annak feladata a helyi munkaerőpiac befolyásolása is. A kamara felügyeli a szakmunkásképzést, azaz: javaslatot tesz arra, milyen szakmákat oktassanak, mennyi ideig, milyen követelményrendszer, valamint vizsgaszabályzat alapján. A tervezet szerint csak a kamarai tagok taníthatják a jövő mestereit, s a kamara keretein belül kerül sor legvégül a vizsgára is. Amelyen nem a gyerek három éves tevékenysége, hanem a tudása méretik meg, akár oly módon, hogy mestermunkát készíttetnek vele. A képzés idejére pedig tanulói szerződést írnak alá a felek (az oktatók, s az a cég, ahol a gyakorlati képzés folyik) a helyi gazdasági kamarában. Szegeden az új kamarai funkció teljes átvállalására áll ugrásra készen a Bustúdium Kft. Az 1990-ben megalakult gazdasági társaság alaptőkéje akkor 9 millió forint volt, s a Délép adottságaira, szakmunkásképző bázisára, tanműhelyére, berendezéseire épült, az építőipari vállalat többségi tulajdonlásával. (Mára a felszámolás alatt álló Délép tőkehányadát a magánszemélyekből álló kft. fokozatosan kivásárolja.) A kft. ügyvezető igazgatója, Süle József a Dél-magyarországi Gazdasági Kamarát a Magyar Gazdasági Kamara oktatási bizottságában is képviseli. Ő volt a kezdeményezője annak is, hogy az országban, szegedi székhellyel alakítsák meg a gyakorlati oktatási szervezetek egyesületét, a GYOSZÉ-t. Ez az egyesület jelenleg országos pályázatok elbírálásában vesz részt, partnere a minisztériumnak, s az MGK-nak. Az országban 6-7 ezer tanulót és felnőttet oktatnak GYOSZEkeretekben, állami feladatokat átvállalva, tandíjmentesen, 16 szakmában. A Baustűdiumban jelenleg 757 gyerek tanít a kft. 57 alkalmazottja. Dr. Horváth Lajos, a DmGK ügyvezető igazgatója kérdéseinkre válaszolva még hozzátette: a jövőt ügy tudja elképzelni, hogy a tanulói szerződéseket az olyan kft.-k, mint a Baustúdium, a kamarában kötik meg. Emellett a Délmagyarországi Gazdasági Kamara számítástechnikai, vámés pénzügyi, reklámpropaganda, valamint külkereskedelmi tanfolyamokat szervez, mai is folyamatosan, amelyek elvégzése után oklevelet ad. F. K.