Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-10 / 58. szám

SZERDA, 1993. MÁRC. 10.HAZAI TÜKÖR 5 • Lugosi Lugo László kiállítása az IH-ban Fotók, az elmúlás előtt Lugosi Lugo László fotóművész kamarakiállítását az Ifjúsági Házban tegmaú délután nyitotta meg Szkárosi Endre. A művésszel hétfőn a még fehér falak között beszélgettünk. - Eredetileg angoltanár voltam, és lehet, hogy még fogok is tanítani. Kizárólagosan fényképezéssel 1985 óta foglalkozom. Mindig is képek érdekeltek, egy időben filmoperatőr szerettem volna lenni, de hál' istennek nem vettek fel a főiskolára. Azért hál' istennek, mert azt értézékelem, hogy a filmmel nem nagyon tudnék mit kezdeni. Már több elkészült forgatókönyvem is volt, de igazából a fényképezés vonzott. • Ezért is érzem fotóin, hogy nem az elkapott pillanat művészete jellemzi alkotásait? - Nem pillanatképek, azokat nem is tudok készíteni. Ezek megtervezett képek, bár az itt kiállított fotók többsége az improvizáció, a pillanat szülöttei. De például nem hordok magammal fényképezőgépet, mert én olyan dolgokat szeretek fényképezni, amiket már láttam. Ha odamegyek tehát valahova, már előre tudom, mi lesz a kép, még akkor is, ha sohasem jártam ott. Előre kitalálom, hogy mit akarok csinálni. • Melyek a kedvenc fotótémái? - Epületeket, és ismert emberekről portrékat szeretek csinálni. Egyszer valaki maliciózusan megjegyezte a munkámról, hogy híres ember-fényképészet, és én ezt vállalom is, mert ezt csinálom. Az építészetet nagyon szeretem fényképezni, mert látványokat akarok létrehozni olyan dolgokról, amik megváltoznak, s egy csomó dolgot azért szeretek, mert el fog tűnni. Ha valaki száz év múlva megnézi a képet, akkor láthassa, hogy milyen volt az ember vagy a környezet az adott pillanatban. T. V. Építőanyag-ipari rt. ömlesztett agyag szállítására keres vállalkozókat, 1993. április 1-jétől november 30-ig terjedő időszakra. Szállítandó mennyiség kb. 300 000 tömör m3, szállítási távolság 2 km. Bővebb információ: 66/445-288. - Kovács László Az ajánlatok beküldési határideje: 1993. március 15. • A gemmák az antik művészet drágakőből csiszolt remekei, s e címet kapta a közelmúltban elhunyt nagy zeneszerzőnk egyik remek kamarazenekari darabja is. Vántus István négy „gemmáját" tárta elénk hétfőn este a Weiner-kamarazenekar, ünnepi és magasztos nyitányaként a 24. alkalommal megrendezett „Zenei hét századunk muzsikájából" minifesztiválnak. Méltóbb nyitókoncertje nem is lehetett volna a hangversenysorozatnak, hiszen, mint tudjuk, a korán távozott Mester volt szellemi szülőatyja (és legfőbb menedzsere is) a kezdetben Mai Magyar Zene Hete címen megrendezett tavaszi kortárszene-ünnepnek. A megemlékezés kötelességének Meszlényi László, a Konzervatórium művésztanára tett eleget, remekbeszabott tanulmányban villantva fel Vántus művészetének legfőbb értékeit. Bevezetője tökéletesen ráhangolt mindannyiunkat az est zenei szellemiségére, segítségével az esetleg még tartózkodók is fölkészülhettek a nagy• A modern zenei hét első napja Vántus-gemmák a konzeivatóriumban szerű művek befogadására. A Weiner-kamarazenekar és Weninger Richárd minden tekintetben tökéletes élményt nyújtott ezen az estén. Hosszan lehetne a szuperlatívuszokat sorolni: zenekar és karmestere Vántus stílusának legjobb hazai ismerői, nekik ez a zene anyanyelvük, a négy művet olyan magától értetődően adták elő, ahogyan az olasz zenekarok Vivaldit, a német együttesek Bachot játszanak. Telitalálat volt a darabok sorrendje is: a Concerto grosso nella nőtte mélylélektani és virtuóz elemeket egyaránt tartalmazó „nyitótételére" tökéletesen rímelt a Gemma drágakőként szikrázó, vérpezsdítő „zárótétele". S közben a fájdalmasan aktuális Naenia mellett mintegy atyai áldásként vehettük az Hommage a Bach kiegyensúlyozottságát. E művek minden alkalommal csodálattal töltenek el; a súlyos zenekari hangzás és a csipkeszerűen finom kamarazene akusztika komplexitásának ritka élményét érzem hallgatásuk közben. A Weiner-kamarazenekar tehát mindegyik Vúntus-mű interpretációs igényeit teljesítette. Tónusban és kifejezésben egyaránt kiváló volt Sín Katalin gordonkaművész játéka, mellyel az Hommage a Bach vezérszólamát adta elő. Úgy csak ő játszotta a másik három mű szóló-kamaraegyütteseinek gordonkaszólamait, mely együttesnek az est legszebb pillanatait köszönhettük. Weninger Richárd kiemelt gonddal készült e Vántus-estre: ezt az is jelezte, hogy a művek szólókvartettjét a konzervatórium fiatal művésztanárai: Masopust Péter, Dobos Márta, Behán Pál és Sín Katalin alkották, ezúttal a szó legszorosabb értelmében. Különleges, bársonyos pianókkal, éteri tisztaságú üveghangokkal ajándékozott meg bennünket ez a négy fiatal művész (együttesük a Naenia-ban remek vonóskvintetté bővült: külön dicséret illeti a gordon - ezúttal valóban nem „nagybőgő"-szólamot játszó Ludányi Endre főiskolai hallgatót), s talán nem veszik a kritikus illetéktelen közbeszólásának: jó lenne őket külön vonósnégyesként is hallgatni időnként. (Esetleg már nyitott kapun döngetek?) Szép és megrendítő volt tehát a Zenei hét nyitóestje. Megrendítő, hisz közel még a gyász. Ám sugárzó arccal távozhattunk a koncert utolsó hangjait követő vastaps után, s csak néha sajdult belénk az a Nagy László-sor, melyet Meszlényi tanár úr idézett bevezetőjében, s amely minden alkotóra illik: „Siratja az elherdált világot, s felépíti káprázatában." Kiss Ernó • A Tarján IV. Számú Általános Iskola (Űrhajós utca 4.) március 10-én és 12-én 17 órára várja a sport és nyelvi osztályaiba jelentkező leendő elsősöket. Az alkalmasságot a mozgáskoordináció és a terhelhetőség mérésével vizsgálják. Ezekben az osztályokban az anyanyelvi képzés Tolnai Gyuláné módszerével és Zsolnai József programjával folyik, speciális helyi tantárgy a ,játék és mese" valamint idegen nyelv az angol. A felvételt nyert tanulók mindennapos testnevelésben és úszásoktatásban részesülnek. Két éve előre kidolgozott program alapján a tanulók jazztréning, jazzbalett és versenytánc Iskolai hirek képzést is kapnak. Az iskolána azoknak a gyerekeknek a jelentkezését várják, akik kedvet éreznek a kitartó tanuláshoz, sportoláshoz és versenyzéshez. A jelentkező gyerekek sportfelszerelést vigyenek magukkal. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 2. Sz. Gyakorló Általános Iskolája és a Csonka János Gimnázium és Szakközépiskola gimnáziumi tagozata közösen 6 osztályos gimnáziumi oktatást indít 1993. szeptemberi kezdéssel. A számítástechnika, a matematika és angol iránt érdeklődő tanulók jelentkezését várják. A beiskolázást eredményes írásbeli felvételi vizsgához kötik. A felvételi írásbeli anyaga: készségszint-mérés matematikából, magyar nyelvből. Időpont: 1993. március 25. 14.30 óra Helye: JGYTF 2. Sz. Gyakorló Általános Iskola, 6725 Szeged, Hámán Kató u. 25. I. emelet. A felvételi vizsgára minden tanuló vigye magával az ellenőrzőkönyvét, diákigazolványát, íróeszközt, vonalzót, körzőt. Előzetes jelentkezés személyesen vagy telefonon: 310-122. A Radnóti Miklós Gimnázium az 1993/94-es tanévben is elindítja a hat évfolyamos speciális matematikaképzést. Március 17-ig azoknak a most hatodik osztályos tanulóknak a jelentkezését várják, akik különösen érdeklődnek a tárgy iránt, és szívesen tanulnának a Radnótiban. Jelentkezni lehet telefonon (313-714) és személyesen. A felvételi vizsga március 20-án és 21-én lesz írásban, két fordulóban. • Teljes mértékben egyetértünk a környezetvédelemhez kapcsolódó tisztasági, korszerű szemételhelyezési, fásítási elképzelésekkel, beleértve a városi belső mag mentesítését a gépkocsiforgalomtól. A fejlett országokban már bevált anyagi ösztönzéssel is elő kell mozdítani a szelektív szemétgyűjtési rendszert. Előnyben kell részesíteni a belváros gépkocsiforgalmának generális csökkentésére való szándék javára is a kerékpárút-hálózat kiépítését, és az egységes Városi tömegközlekedés megvalósítását, környezetbarát üzemmódban, az önkormányzat komoly és folyamatos anyagi áldozataival. Nem hosszú ideig halasztható feladat a Tisza-híd rekonstrukciója. A saját vállalatok fejlesztése, s a szükséges közmunka bekapcsolása kézenfekvő indítvány. Az MSZP tételesen is egyetért a meghatározó jelentőségű projektek megvalósításával (déli Tisza-híd, Dél-Újszeged rendezésével összefüggésben, a harmadik körút kiépítése, a Maty-ér és a repülőtér térségének rendezése, a szegedi Universitas távlati elhelyezése). A város pénzeszközeit évről évre meghatározott nagyságrendben az oktatásra és az egészségügyre fordította, ezt támogatjuk a jövőben is. Ör-' vendetes lenne, ha megvalósulhatna egy korszerű területi kórház, és megszűnne a hiány az ellátást biztosító szakosodott intézményekben. Amíg ezek a célok megvalósulnak, szükséges lenne egy, a korábbinál és a jelenleginél jobban működő integráló rendszer a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem és az önkormány• Vita Szeged jövőjéről 19. Az MSZP véleménye zat kórházai és rendelői között. A fedezhető erőforrások mértékéig szabad az oktatási intézmények fejlesztését megcélozni. Elsőbbséget élvezzen a korszerűsítés. Az MSZP támogatja a közoktatásban az egyházak igényeinek kielégítését, megvizsgálandó újabb épületek átadása is. Különösen, ha a csökkenő általános iskolás létszám miatt jelenlegi oktatási intézmények vagy óvodák ilyen célra átengedhetőek. A kereskedelemben és a vendéglátásban olyan kis- és középméretű egységekben kell gondolkodnunk, amelyekre számtalan jó példa van a szomszédos Ausztriában és másutt is, de fellelhetők ezek már Szegeden is, nagyobb mértékben Pécsett, Kecskeméten stb. Nem látjuk időszerűnek lakótelepi alközpontok kiépítését, ezek a tervgazdálkodásos időszakra emlékeztetnek, színvonaluk sajnos igencsak átlagos. Figyelmeztető példa legyen a végrehajtott privatizáció tapasztalata, amely Szeged kereskedelmi térképét teljesen átrajzolta. Támogatjuk a privatizáció gyorsítását, mert nem tartható a Csongrád Megyei Vendéglátóipari Vállalat, az Eliker Rt. üzleteinek tönkremenése, elavulása, ugyanakkor halaszthatatlan feladat, hogy ebben a szférában valóság legyen a tisztességes kereskedelem, a vevő szolgálata. A lakosság ellátása szempontjából fontos a város területi fejlesztése, a lakásellátottság, a felújítások. Nincs országos lakásépítési koncepció, mégis alá kívánjuk húzni, hogy az önkormányzat nem kerülheti meg ezt a kérdést. Szegeden égető probléma mindenekelőtt a fiatalok lakáshoz jutása. A többség számára egyszerűen elérhetetlen cél ez ma, s nemcsak az árak miatt, de a hitelezés, a különböző támogatások szűkössége miatt alig épül lakás, kivéve a magánszféra építkezéseit. Nem szabad tovább halogatni az állami bérlakások eladását. Ezt ki kell terjeszteni panellakásokra és azokra az épületekre is, amelyek akár a két körúton belül is eladhatók. Megfontolandónak tartjuk, hogy leromlott épületek esetében, ha a benne lakó vállalja ezen épületek előírásszerű felújítását, eladási tilalommal ingyenesen vagy jelképes árban adja azt el az önkormányzat. Valamennyi önkormányzati lakáseladásból keletkező anyagi forrásokat részben felújításokra, nagyobbrészt bérlakások építésére kell fordítani. Alkalmazzuk az úgynevezett önszanálásos módszert. Indítványozzuk, hogy a város természetes bővülése az egyre inkább kialakuló csápok irányában fejlődjön (ld. Kecskéstelep, Szentmihálytelek, Dorozsmai út két oldala). Ismételten indokolt napirendre tűzni a Szőregi út beépítésének lehetőségét. Képezze megfontolás tárgyát a korábban közintézményeknek fenntartott újszegedi területek lakásépítési célú beépítésének további tilalma, oly módon, hogy ezen intézményeknek más területen jelöljék ki a helyét. A városépítés korábbi rendezési tervekben elkészült programjait indokolt lenne átfésülni és aktualizálni (pl. halaszthatatlan feladat lenne a Nagyállomás, a Mars tér, a Rókusi pályaudvar környékének vagy az E5-ös út bejövő szakasza, a Kossuth Lajos sugárút vagy a József Attila sugárút beépítési prognózisa). Néhány aktuális politikai kérdésben kívánjuk álláspontunkat kifejteni: A Szocialista Párt indokoltnak tartja és támogatja az első és a második világháborúban, továbbá az 1956-os októberi forradalomban elesett hősök kegyeleti helyeinek rendbetételét; támogatjuk a Hősök kapujának felújítását, az Aba-Novák-freskó restaurálását. Indítványozzuk és megvizsgálandónak tartjuk, hogy ezen a téren legyen a második világháborús hősök emlékhelye. A Dóm téri Nemzeti Panteonban kapjon helyet az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc hősi halottainak, s az azt követő megtorlás áldozatainak emlékét megörökítő dombormű. Az önkormányzat takarékosan bánjon az erőforrásaival, hiszen csak így számíthat helyi támogatásra, önkéntes munkavégzésre városunkért. Dr. Nemcsók János elnök