Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-08 / 56. szám

HÉTFŐ, 1993. MÁRC. 8. BELÜGYEINK 3 /J molyan vigasztalás féle ez az ünnep, ebben hóval te­CJ-i Uszórt világban. Reggelre még deres derékkal tele­pszik az ablakpárkányra a március, miközben a meleg szo­bában jácinttal, szegfűvel, gerberával festjük színesebbre az esztendőt. Az első tavaszünnep a nőknek szól, az em­lékek szerelmeinkhez kísérnek, de magunkban csendesek vagyunk, mint egy templombelső. Virággal díszítjük a mai napot, csokrot kötünk, pedig a hajnali erdők zúgását szeretnénk idecsempészni a szobába. A csönd szuszogását, segítsen nekünk elmormolni az ün­nepi szavakat, ha tud. De körös-körül fekete hegyek van­nak, nagyra nőnek, fölénk magasodnak és bekerítenek bennünket. Lehajtjuk a fejünket és elindulunk: elcsa­vargunk oda, ahol nehéz esők lesznek a gyermekkori szi­várványos zivatarból, ahol szerelmeink megfakult irkákon keresztül üzennek. Elvisszük magunkkal a nők tekintetét: a szirkázó szenvedélyt, az igéző hűvösséget, a megfejthe­tetlen titkokat. Újra és újra ünnepeljük a nőket, visszatalálunk hoz­zájuk, vagy csak elébünk varázsolják őket az álmok. Tudjuk, hogy várnak ránk, konok szelídséggel számolják az esztendőket, de mindig szebbik arcukat fordítják fe­lénk, hiába változtatja magát ez csúnya-szép világ. A nők nem érnek rá ünnepeli: óvodába rohannak a gyerekért, cipőt pucolnak, vasárnapi ebédet főznek, este fáradtan ö­lelnek és közben észre sem veszik az elmúlást. Kiis­merhetetlenül titokzatosak: szerelemből építenek nekünk tornyokat, sűrűn bebútorozzák a nevetésükkel, ha fá­radtan hazavánszorgunk. J ' / ők: apróka lányok, ébredező kamaszok, ringó csípő­jű harmincasok, érett asszonyok és deres hajú nagymamák. Nap-nap után kiolvassuk szemükből az ál­mainkat, biztatnak bennünket, csendesen mondogatják, hogy nincs semmi bajuk, csak annyi már a kotorászni való az emlékeikben, hogy néha maguk is elbizonytalanodnak. Melléjük ülünk, próbáljuk vigasztalni őket, a kezüknek néha hagymaszaga van, de a szemük örökké gyémánt-fé­nyessegu.. • Ajtóstul a házba... Csiszár, a betörőcsászár Majdnem egy kézilabdacsa­patra valóan ücsörögtek a kis­padon, akarom mondani, a vádlottak padján a megyei bí­róságon. Csiszár Zsolt, Galán­tai Endre, Jankó Lajos, Varga Ferenc, Dura Ferenc és Nemes László. A sorrendiség is meg­határozó, ki mennyire volt benne a lopás- és betöréssoro­zatban. Innen hát a cím ötlete: Csiszár, a császár. Csiszár és Jankó 1990-ben ismerkedtek meg. Nem a So­mogyi-könyvtár olvasótermé­ben futottak össze, hanem a börtönben. Szabadulás után felmelegítették a barátságot. Az elsőrendű vádlott a másod­rendűvel, Galántaival külföldre szeretett volna utazni. Úgy gondolták, ehhez útlevelet Jan­kó közreműködésével szerez­nek. Ilyen okmányt persze nem ingyen osztogatnak, darabon­ként 50-80 ezer forintért vál­lalta az üzletet. Pénzük azon­ban nem volt egy pelyva sem, ezért abban egyeztek meg, hogy a hamis útlevél fejében Jankó tippjei és instrukciói alapján lopnak, betörnek. A „mester" megtanította a fiatal­• A fideszes honatya szerint a kormányzat egy hivatalnok pedagógusréteget képzel el, területi központoknak kiszol­gáltatva. Fodor Gábor a Regi­onális Oktatási Központokat az ideológiai befolyásolás szer­veinek nevezte, és kijelentette, hogy a Fidesz ezután is minden eszközzel tiltakozni fog a központok ellen. A kongresz­szusra készülő fiatal demokra­ták oktatási koncepciója szerint az egész társadalomnak részt kell vennie az oktatáspolitika kialakításában, és működniük kell az érdekegyeztetési fóru­moknak is, hogy az ideológiai kilengéseket ki lehessen szűrni. Világnézeti semleges­ség és hatékony, stabil rend­szer - ezek a Fidesz kulcs­szavai. Ifjúsági- és diákpolitikáról tartott előadást Horváth László országgyűlési képviselő. Bár néhányan vitatják az ifjúság­• A taknyosorrúak és az Orvostörténeti Intézet pokla • „Biztató a miniszter váltás" Oktatási Fidesz-hétvége politika létjogosultságát, ez a Fidesz számára a politika egyik önálló ága - szögezte le először. S nemcsak azért, mert a párt nagyrészt fiatalokból áll, hanem mert a Fidesz alap­vetően jövőre orientált párt. A honatya ezután az ifjú­ságpolitika alakulását vázolta fel, '90-től napjainkig. Az ifjú­sági szervezetek száma mára radikálisan csökkent, emiatt megszólíthatatlan az ifjúság, és csak reménytelenséget tanul­nak a fiatalok. Ebben a vá­kuumban pedig már megjelen­tek szélsőséges, militáns és ne­onáci jelleget mutató csoportok - hangsúlyozta a fiatalok gaz­dátlanságának veszélyét Hor­váth László. A múltbeli okokról szólva megjegyezte a honatya, hogy a kormány gyakorta történelem órákat tart, miközben le nem tagadható a felelőssége a jelen viszonyainak alakításáért. Sokszor a hatalom az érvekből kifogyva csak a „taknyosor­rúak" jelzőt vágja hozzájuk, „s ha majd megjárták az Or­vostörténeti Intézet poklát, akkor tárgyalhatnak" - jelle­mezte a kormány és a Fidesz közötti vitát Horváth László. Mára teljesen leértékelődött az ifjúságpolitika szerepe, s nemcsak Horváth Balázs, hanem vele együtt, sajnálatos módon, a tárcája is eltűnt. A Fidesznek elkészült az ifjú­ságpolitikai koncepciója is. Rövidre fogott előadásában Sasvári Szilárd országgyűlési képviselő a felsőoktatási tör­vényről és az ehhez kap­csolódó kihívásokról szólva biztdtónak tartotta a minisz­terváltást a kultusztárca élén. Az intézménytípusok kapcsán megjegyezte, hogy az egyetem maradjon a tudomány vilá­gában, míg a főiskolákon piac­képes szakemberek gyakor­latias képzése folyjék. p. i. -1. v. • Réz-e a villany? (L) Tanyák - bajban „Rázóssá" vált a villamos­energia ellátás. Biztosításához, fejlesztéséhez az országban 3342 kilométernyi vezetéksza­kaszt kellene felújítani, tavalyi árakon kalkulálva mintegy 2,5 milliárd forintos költséggel ­amihez nincsen egy fillérnyi állami támogatás se. A rekonstrukcióra szoruló 3342 kilométernyi vezetékből 2168 a Démász Rt. működési terü­letére esik, az itteni felújítá­sokra 1,6 milliárd forintnyi kellene. Honnan? S ha nem lesz, akkor nem lesz villany sem? A Csongrád megyei fogyasztókat, közülük is a kisebb települések lakóit és a tanyákat veszélyeztető rázós problémáról próbálunk tájé­kozódni cikksorozatunkban. Braun Miksától, a Démász Rt. ütemviteli osztályveze­tőjétől többek között azt tudtuk meg, hogy az országosan érin­tett 34 003 fogyasztó közül 18 338 az ő ügyfelük. Területükön Csongrád megyében 630 kilo­méternyi, úgynevezett idegen tulajdonban lévő vezeték van. Pest megyében 308, Bács­Kiskunban 762, Békésben 463 - azaz a Démász által jelenleg üzemeltetett kisfeszültségű hálózatoknak kb. 15 százaléka. S ezen - jórészt felújításra szo­ruló - vezetékek gazdái mos­Fotó: Gyenes Kálmán tanság éppen változnak, ami nagymértékben bonyolítja a helyzetet. A megszűnt téeszmajorok „központi áramforrásaihoz" kapcsolódik a környező tanyák többsége. A tulajdonosváltás mostani időszakában egysze­rűen nincsen gazdája egyes külterületi hálózatoknak - rá­adásul éppen a leginkább lerobbantaknak, a legveszé­lyesebb üzemelésűeknek. Jó­részt azoknak, amelyek valaha nem á Démász beruházásában, s a „költségkímélés" szem­pontjaitól vezérelve nem is mindenben a műszaki előírá­soknak megfelelően készültek, mára pedig elhasználódtak, tönkrementek. Miből és ki újjítsa fel őket? Ki gondoskodjék arról, hogy a kistelepülésekre, a külterü­letekre, a tanyákra továbbra is eljusson, méghozzá biztonsá­gosan a villamos energia? Sőt, kiépüljön egy olyan új hálózat, amely majd meg tud felelni a megálmodott magyar farmgaz­daságok várhatóan a mosta­nitól jóval nagyobb igényei­nek. - S addig is, míg erre a cseppet sem könnyű kérdésre választ lehet adni, ki garan­tálja, biztosíthatja, hogy to­vábbra is lesz villany a ta­nyákon, hogy emberéletet nem veszélyeztetnek az elavult veze­tékek, trafók, az üzemzavarokat elhárítják? (Erről szólunk sorozatunk következő részében.) Szabó Magdolna embereket az úgynevezett hen­gerzártörés minden csinjára­binjára. Ezzel a módszerrel a lakások nagy részébe be lehet jutni. Összesen tizenhat akciót bo­nyolítottak le. Jankó hozta a füleseket, ő tartotta szemmel a környéket miközben Csiszár és Galántai dolgozott. Az első betörés 1991. július l-jén Mórahalmon volt. Úgy vélték, hogy N. Lajos 40-50 ezer né­met márkát tart otthon, mivel Mercedest akar vásárolni. A betörők szerint mindössze egy doboz cigarettát vettek maguk­hoz, míg a sértett 100 ezer fo­rint eltűnéséről tett feljelentést. Előszeretettel látogatták napközben a panellakásokat. Nemigen válogattak, ha pénzt nem találtak, akkor vitték az ékszereket, a műszaki cikke­ket. A tizenhat eset közül az egyik legérdekesebb: hosszabb ideig figyelték egy orosházi férfi Ladáját, mivel megtudták, hogy ezzel szokták begyűjteni az Éden Kft. tulajdonában lévő játékautomatákból a pénzt. Kifigyelték az útvonalat. Az autó kulcsait sikerült megsze­rezni és lemásoltatni. Amikor egyedül maradt a kocsi, kinyi­tották a másolattal, mintegy félmilliót zsákmányoltak 20 forintos címletekben. Ha már úgy is a kocsiban turkáltak, magukkal vitték még az ott talált két gázpisztolyt, 50 darab riasztó lőszert és egy palack könnygázsprayt is. Az autót azután Hódmezővásárhelyről Kiskunhalasra vitték, majd ott magára hagyták. Émlékezetes egy másik eset is. Szegeden, a Pillich Kálmán utca egyik lakásába behatoltak, ott 330 ezer forintot találtak. Jankó visszaküldte két társát, alaposabban nézzenek körül. Igaza volt. Előbb 600 ezer fo­rintot, majd - újabb visszakül­désre - 994 ezer forint értékű ékszert vettek magukhoz. Az ügy vizsgálata, bizonyí­tása és maga a bírósági tárgya­lás is hosszú időn keresztül el­húzódott. Dr. Exterde Tibor ta­nácsa Csiszár Zsoltot 4 év, Ga­lántai Endrét 4 év 8 hónap, az „értelmi szerző" Jankó Lajost 6 év, Varga Ferencet 2 év, Ne­mes Lászlót 1 év börtönben le­töltendő szabadságvesztésre ítélte. Dura Ferencet bizonyíté­kok hiányában felmentette a bíróság. Az ítélet ellen a vádlottak és védőik fellebbe­zést nyújtottak be. V. Fekete Sándor tea Ferenc az orsúgos Antall búálta Csurkát (Folytatás az I. oldalról) és Kozma Huba is. A titkos szavazáson a 12 jelölt közül választották ki a 8 elnökségi tagot; a jelöltek között volt Csurka István is, aki nem kapta meg a szükséges számú voksot. A frakcióülésen egyéb­ként döntés született arra vo­natkozóan, hogy felkérik a kor­mányt: az oktatással kapcso­latos törvényjavaslatokat még márciusban terjesszék a par­lament elé. Napirenden sze­repelt a privatizáció is, amelyet Szabó Iván pénzügyminiszter, a Gazdasági Kabinet vezetője rendkívül sikeresnek ítélt. • Póda Jenő szegedi ország­gyűlési képviselő a Csongrád megyei vonatkozású személyi híreket telefonon jelentette szerkesztőségünknek. Ezek szerint Grezsa Ferencet, a frakcióelnökség volt tagját az országos választmányba dele­gálta a frakció. Ha már vendég, költsön is A tájékoztató-és szervező szerepkört kapott megyei ide­genforgalmi hivatal ünnepi avatásán Szegeden tartózko­dott Téglássy Tamás, az Or­szágos Idegenforgalmi Hivatal közelmúltban kinevezett el­nöke. A találkozó alkalmat adott néhány kérdésre. • Az idegenforgalom világ­szerte húzóágazat, de a köz­napokban kongó szállo­dákat, félig Jelt vendéglátó helyeket látva Magyaror­szágon mintha válság-ága­zat lenne egyúttal. - Kétségtelen, hogy a turiz­mus igen érzékeny a konjunk­túra változásokra, a rosszabb időket is hamarabb megérzi. Magyarország kevésbé reagált a világban és a szűkebb kör­nyezetben bekövetkezett válto­záskora, mint más országokban ez szokásos. Ennek ellenére szerencsés helyzetben va­gyunk: Magyarország látoga­tottsága összességében 1992­ben nem csökkent, bevétele pe­dig húsz százalékkal növeke­dett. Válság jeleket tehát sem­miképp nem említenék. • Kérdés, hogy a vendég­forgalom összetétele nem tolódott e túlzottan a „kon­ferencia-turizmus "felé? - Szerintem éppen ez a jó, a célszerű, mert ezek a látogatók költenek többet. • A kispénzű, kölcsönös­ségi turistaforgalmat tehát felejtsük el ? - Szó sincs róla. Én mindig azt hangsúlyozom, amikor minőségi turizmusról beszé­lünk, nem szabad elveszíte­nünk látogatóink bizonyos cso­portjából se. Mindennek és mindenkinek meg van és meg kell, hogy maradjon a he­lye.Kétségtelen, több olyat kell idevonzani, aki többet költ. Erre mondom, hogy egyfajta irányító hozzáállásba kell átáll­nunk. Eddig a látogatók ma­guktól jöttek,mert különös földrajzi, gazdasági, politikai helyzetben volt Magyarország, s ennek sajátos vonzalma volt bizonyos irányban és rétegek iránt. A jövőben ez már nem fog magától menni. Több szük­ség lesz marketingre, propa­gandára és színvonalas kíná­latra, szolgáltatásokra. Becsei

Next

/
Thumbnails
Contents