Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1993. MÁRC. 1. Légből kapott küldemény Az amerikai akció látványos, de nem hatásos u Nem használták hazánk légterét a „Herculesek" m Ma vagy holnap röpülnek a segélycsomagok Célt tévesztett röplapok Frankfurtban már a repülőgépekbe pakolt segélycsomagok burkolatát ellenőrzik. (MTI - Telefotó) A hét végén kellett vol­na megkezdődnie a Bili Clinton által eltervelt, lát­ványos, amerikai ejtőer­nyős-segélyakciónak, melynek során teherszállí­tó repülőgépek nagy ma­gasságból élelmiszercso­magokat meg gyógyszert láttatnak el a boszniai éhe­iknek. A gépek Frankfurt­it indulnak, és Ausztria Magyarország légte­rén keresztül jutnak el a élpontra. A szállítmány be van csomagolva, min­den készen áll, csupán a beintés késik. Mindenki tisztában van azzal, hogy az amerikai adminisztrációt elsősorban politikai és diplomáciai megfontolások késztették e döntés meghozatalára, hisz a segélyt sokkal ol­csóbban, hatékonyabban és nem utolsósorban ki­sebb kockázat árán, szá­razföldi úton is el lehet juttatni a rászorulóknak. A terv csakis úgy értel­mezhető, hogy Clinton gesztust tett a muzulmá­noknak, hisz választási kampánya során sokkal keményebb és erélyesebb lépéseket ígért a szerbek ellen, Izetbegovityék meg utolsó pillanatig a fegyver­szállításban és a katonai beavatkozásban* remény­kedtek. Most valahogy ki kellett engesztelni a bos­nyák elnököt, és rábírni arra, hogy New Yorkban tárgyalóasztalhoz üljön. Az európai szövetségesek­nek is meg kellett mutatni, hogy az általuk szervezett, sikertelen béketervek so­rozata után elérkezett az idő, amikor Amerika is ­konkrét és hatékony lépé­seket téve - bekapcsolódik a délszláv válság megoldá­sába. A szárazföldi úton érkező segélyszállítmányo­kat a hadban álló felek gyakran feltartóztatják, eltérítik, bojkottálják. Te­hát látszólag ezeket kell eredményesebben célba juttatni. Még ha mindezt figyelembe vesszük, akkor is átlátszó manővernek tű­nik az ejtőernyős terv, amely tulajdonképpen nem annyira a segélyszállít­mány biztonságosabb el­juttatását hivatott szava­tolni, csupán arról van szó, hogy Clinton megfo­gadta katonai tanácsosai­Öt halálos áldozata és 1042 sebesültje volt a Világkereske­delmi Központban bekövetke­zett péntek esti robbanásnak ­jelentette be hivatalosan New York város helyettes polgár­mestere. A sérültek között 35 rendőr és 44 tűzoltó van - tette hozzá Norman Steisel. Időközben szakértők elvé­gezték a statikai vizsgálatokat: ezek eredményei azt mutatják, hogy a két 110 emeletes épület tartóoszlopai a robbanás elle­nére sértetlenek maradtak. En­nek ellenére még nem oldják fel a belépési tilalmat. New York város rendőrfő­nöke sajtóértekezletén azt va­lószínűsítette, hogy a robba­nást terroristák által elhelyezett pokolgép okozta. Kijelentésé­nek bizonytalanságát az illeté­kes azzal magyarázta, hogy még nem közelítették meg a robbanás közvetlen területét. A rendőrfőnök egyben cáfolta azokat a korábbi jelentéseket. nak intő figyelmeztetését, és józanul felmérte egy esetleges Boszniában tör­ténő katonai beavatkozás minden veszélyét és bukta­tóját. így születhetett vala­hogy ez a látványos, de ha­tásosnak semmiképpen nem mondható terv. Hogy miért nem éri el célját? Mert a tizenhét tonna te­herbírású repülőgépekből a 350-750 kilogrammos, konténerekben ledobott élelmiszercsomagokat szé­dítő magasságokból nem lehet hajszálpontosan ren­deltetési helyükre irányí­tani. Boszniában nincs front, a főváros egyik fele például szerb, a másik mu­zulmán ellenőrzés alatt ál), csupán utcák, házak vá­lasztják el a hadban álló feleket. Felvetődik a kér­dés: azok kapják-e majd a szállítmányt, akiknek szánták? Nem beszélve ar­ról, hogy a 36 méter/se­cundum gyorsasággal zu­hanó kis ejtőernyőket az erős szél jócskán elsodor­hatja. Ebben a háborúban pedig nemcsak öldöklés, etnikai tisztogatás folyik, de kíméletlen rablás, fosz­togatás, banditizmus is. És mi lesz, ha a konténerek a „senki földjére" esnek? Honnan tudják majd, ki­nek szánták? A krajinai szerbek megígérték, hogy nem lőnek a gépekre, de ha megteszi ugyanezt a másik fél, és netán áldoza­tok is lesznek, kit fognak majd büntetni? Az is tud­valévő, hogy Bosznia terü­letén nagyon sok álkatonai alakulat tevékenykedik. Mi lesz, ha az egyik fele­lőtlen parancsnok vagy katona bepörög, vagy csak egyszerűen heccből elkezd lövöldözni a gépmadarak­ra? Egy bizonyos, ez a se­gélyakció eleve halálra van ítélve, akkor pedig Clin­tonnak főhet a feje. Mind­erről az a bájos, francia film jut eszembe, amikor az istenek a fejükre estek, és egy repülőgépből a dzsungel fölött kidobtak egy kólásiiveget. A benn­szülöttek égi tünemény­nek, az istenek megnyilat­kozásának vették e fura tárgyat, de nem tudtak mit kezdeni vele. Vajon minek veszik Boszniában? T. T. hogy az esetleges elkövetőktől jelzés érkezett volna a detoná­ció előtt. A hatóságok egyelőre nem rendelkeznek információ­val arról sem, hogy ki lehe­• Két amerikai C-130-as „Hercules" szállítógép közel egymillió röplapot szórt le vasárnapra virradóra Kelet­Bosznia fölött, a cédulákon tájékoztatták a lakosságot a légihídról, amelyen át élelmi­szert, gyógyszert, egyéb ja­vakat kívánnak eljuttatni kö­rülbelül 300 ezer embernek. Frankfurtból származó érte­sülések szerint a két gép ­hazánk légterének érintése nélkül - szombaton a késő esti órákban indult el útjára, s vasárnap hajnalban tértek viszsza épségben a német­országi légibázisra. A kötegeket háromezer méter magasból dobták le. A röplapszórási akció egy óra hosszat tartott. Katonai pszi­chológusok segítségével kétfa­jta, szerbül és horvátul meg­szövegezett szórólapot készí­tettek. Az egyiken arra szólí­tottak fel, hogy senki se lőjön a segélyszállítmányt hozó békés gépekre, a javakat min­denkinek - bosnyákoknak, szerbeknek, horvátoknak egyaránt - szánják. A másik röplapon arra kérték a lakos­ságot, hogy vigyázzon testi épségére, az esetenként 700­750 kilós bálákat csak akkor közelítsék meg, ha azok iifli földet értek. A lapokon ábrázoltát a szállítógépeket és a Vöröskereszt jelével ma­gukat az ejtőernyőkön függő küldeményeket. Az akció szépséghibája, hogy a röplapok a senki föld­jére hullottak, így azok nem jutottak el az érintettekhez. Az ostromlott Gorazde váro­sának Szarajevóból rádión el­ért illetékesei elmondták: a röplapok 20 kilométerre a vá­• Támad az Exeburg Nemrég, alig néhány napja bukkantak rá Afrika déli ré­szén egy újabb számítógépví­rusra, amely márciusban lép működésbe és kitörölheti az adatokat a számítógépek me­móriájából. Dél-afrikai szak­emberek szerint nem valószí­nű, hogy a vírus világszerte el­terjedt lenne, de már az is elég gondot okoz, hogy a Michelan­gelo-vírus emlékezetes tavalyi támadása után ismét megsem­misítheti a kontinens déli ré­szének számítógépeiben tárolt adatokat. Az Exebug-II., vagy az Exebug-IIl nevű vírus amo­lyan „trójai faló". Olyan prog­tett az elkövető. Folyik a vizsgálat - közölte a rendőrfő­nök, és hozzátette: a hét végére megszigorították a Világkeres­kedelmi Központ komplexuma rosközponttól, semleges te­rületen értek földet s a városi hatóságok most szervezik a begyűjtést. A nyilatkozó egyik illetékes szerint félő, hogy erre sorsa jutnak maguk a segélycsomagok is, ame­lyekre pedig a puszta túlélés­ram, amely mindaddig megbú­jik a számítógép memóriájá­ban, amíg egy kulcsszó vagy parancs nem aktivizálja. • Erdei remete Litvánia legsűrűbb erdősé­geinek mélyén a napokban rá­bukkantak egy magányos re­metére, aki már majd harminc éve ott éli életét, távol az em­berektől és a civilizációtól. Az erdei remete fiatalon egy autó­gyárban dolgozott technikus­ként. 1964-ben aztán egy szép napon beült gépkocsijába, és hirtelen elhatározással bevette magát az erdőbe, s annyira ntegtetszett neki a nomád élet, hogy ott is maradt... és New York város más ré­szein a biztonsági rendszabá­lyokat. Ezek hasonlóak, mint amit az Öböl-háború idejére dolgoztak ki, azaz egyebek kö­zött növelik az ellenőrzések számát és átvizsgálják a cso­magokat. A rendőrfőnök nyilatkozatát követően a vasárnap este nyil­vánosságra hozott vizsgálati eredmény szerint egyértelműen bebizonyosodött, hogy a rob­banást pokolgép okozta, s így a nyomozásba az FBI is bekap­csolódik. Bili Clinton elnök az amerikai kormányzat támoga­tásáról'biztosította a New York-i hatóságokat, hogy kide­rítsék, ki helyezte el a pokolgé­pet. Clinton rádióbeszédében hangoztatta: együttesen derítik fel a tetteseket és tárják fel a történteket. Az elnök egyben részvétét nyilvánította a me­rénylet áldozatainak és család­tagjaiknak. Közölte: telefonon beszélt Mario Cuomoval, New York állam kormányzójával és Dávid Dinkinsszel New York polgármesterével, akiket bizto­sított arról, hogy a szövetségi szervek minden segítséget megadnak a vizsgálathoz. hez lenne szükség. Két má­sik kelet-boszniai moha­medán településről, Zepából és Srebrenicából érkezett vi­sszajelzés szerint ott sem tal­álták meg a helybeli lakosok a leszórt röplapokat. A tervek szerint öt térségbe akartak A Mainicsi Simbun című lap ismertette azokat a doku­mentumokat, amelyek japán történészek értékelése szerint alátámasztják Sztálin döntő fe­lelősségét a Koreai-félsziget megosztásáért. Éppen emiatt kezelte a Szovjetunió hosszú évtizedeken át titkosan Sztálin táviratát. Amikor a Vörös Hadsereg elfoglalta Korea északi részét a 38. szélességi körig, Sztálin hétpontos üzenetet intézett a távol-keleti hadsereg parancs­nokaihoz. Ebben utasítást adott arra, hogy „ne hozzanak létre szovjeteket, más szovjet mintá­jú intézményeket, ne vezessék be a szovjet rendszert Észak­Koreában". Ehelyett a japán megszállók ellen az 1910­1945 közötti években fellépő, különböző politikai csoportok közreműködésével kellett vol­na Sztálin szerint „polgári de­mokratikus kormányzatot" létrehozni. A távirat emellett „a lakossággal szembeni tisz­tességes magatartásra" is fel­szólította a katonákat. Az események azután vettek fordulatot, hogy 1946-1947­Több tucatnyi utast raboltak el fegyveresek szombat délután egy Belgrádból a montenegrói Bar kikötővárosba tartó vonat­ról a szerb-bosnyák határon. A szerelvény éppen Kelet-Bosz­nia egyik Szerbiába benyúló határvidékén haladt keresztül, amikor a fegyveresek megállí­tották a vonatot és - különböző források szerint - 20-40 sze­mélyt magukkal vittek. Az AP amerikai hírügynökség értesü­lése szerint az akciót a szerb szabadcsapatok katonái követ­ték el, s az elhurcoltak többsé­röplapot juttani a teherszállító gépekkel: Zepa, Srebrenica, Gorazde, Konjevic és Cerska környékére. Az amerikai katonai illetékesek be­jelentése szerint hétfőn vagy kedden kezdődhet a segély­csomagok célba juttatása. Sztálin 1945-ben még úgy ítélte meg, hogy a Vörös Hadseregnek nem kellene kemény, szovjet típusú rendszert létre­hoznia Észak-Koreában. Az eddig zárolt távirat tanúsága szerint „polgá­ri demokratikus kor­mányzat" felállítására utasította az orosz ka­tonai vezetést. ben az Egyesült Államok és a Szovjetunió nem tudott megál­lapodni abban, hogy milyen politikai rendszer jöjjön létre a félszigeten, kinek az érdekkö­rébe tartozzék az ország. Mi­után délen az ENSZ felügyele­te mellett megtartották az el­nökválasztásokat, Sztálin még abban az évben, 1948-ben ha­talomra juttatta Kim Ir Szent. A két rivalizáló rendszer ellen­téte vezetett a három évig tartó koreai háborúhoz, az északi tá­madáshoz, majd ennek az invá­ziónak amerikai segítséggel történt visszaveréséhez és az ország kettészakadásához. ge mohamedán férfi. A Reuter ugyanakkor a Tanjug jugoszláv hírügynökségre hivatkozva azt írja, hogy az emberrablók kilé­te nem ismert és a vonatról le­kényszerített utasok között mo­hamedánok, szerbek, horvátok és külföldiek egyaránt voltak. Egyelőre nem ismeretes az el­hurcoltak sorsa. Tavaly ősszel a mostani in­cidens színhelyének közelében boszniai szerbek egy buszról vittek el 14 mohamedánt, aki­ket a hírek szerint kivégeztek. • Pokolgép okozta a New York-i robbanást Öt halott 1042 sérült A Világkereskedelmi Központ alagsorában levő autóparkolóban robbant a nagy erejű pokolgép. (MTI - Telefotó) u A LA Sztálin és az észak­koreai demokrácia • A bosnyák-szerb határon Tömeges emberrablás

Next

/
Thumbnails
Contents