Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-06 / 31. szám

6 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. FEBR. 6. • Mezőgazdasági kompenzációs felár a Akár havonta is kitárulkozunk a Darázsszövetkezetek és egyházak Adóbevallások hava Havi áfa-bevallások. 1993. évtől az általános forgalmiadó kötelezettséget vagy a vissza­igénylési jogosultságot havi rendszerességgel kell telje­síteniük az adózóknak. Beval­lására az APEH 82. ragszámú, „65" jelű nyomtatvány szolgál, amely február 5-ét követően a Nyomtatványellátó üzletekben térítés ellenében beszerezhető. A havi áfa-bevallás benyújtá­sának határideje: a tárgyhót követő hónap 20. napja. Havi adóbevallások. 1993. évben havi adóbevallásra kö­telezett az az adózó, akinek 1991. évben a nettó módon számított áfája vagy fogyasz­tási adója, illetve az általa le­vont szja-előleg és jövedelem­adó együttes összege a 3 millió forintot elérte. Részükre az Adóhivatal az adóbevallásra szolgáló „1" jelű APEH-nyom­tatványt, az 1993. I—XI. havi bevallás teljesítéséhez szüksé­ges darabszámban február 8-át követően névre szólóan meg­küldi. Ezzel együtt a 65. számú bevallásból postáznak egy havi áfa-bevallásra szolgáló nyom­tatványt. A havi bevallásokat a tárgyhónapot követő hónap 20­áig kell benyújtani. Mezőgazdasági kompenzá­ciós felár. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adó­alanyok a kompenzációs fel­árat kétféle módon érvénye­síthetik, attól függően, hogy adószámmal rendelkeznek-e, vagy sem. A mezőgazdasági tevékeny­séget folytató, adószámmal nem rendelkező magánszemély termékértékesítés során a fel­vásárlónak tett nyilatkozata alapján a személyi számának használatával jogosult a kom­penzációs felár igénybevé­telére. A felvásárlónak tett nyi­latkozata az Adóhivatal által kiadott igazolást helyettesíti, és IG INTERGLOBAL 6720 Szeged, Lenin krt. 47. IV. e. Tel.: 23-211/242/214 Telex: 82-327 OTP sz.: 289 98 008 Kft.: 33527-0 Adós/..: 103 618 25-2-06 bélyegzője elveszett, további használata érvénytelen! tartalmaznia kell a magán­személy nevét, lakcímét, sze­mélyi számát és azt, hogy saját termelésű terméket értékesít. A „nagymenőkre" természetesen más szabály vonatkozik. A mezőgazdasági tevékeny­séget folytató, adószámmal rendelkező magánszemély, akkor is, ha mezőgazdasági tevékenysége alapján egyéni vállalkozó, akkor is, ha más tevékenysége folytán (pl. kis­iparos) rendelkezik adószám­mal, a kompenzációs felárat csak akkor érvényesítheti a felvásárlónál, ha előzőleg az Adóhivatal - kérelmére - iga­zolást adott ki arról, hogy adószáma van, és jogosult a kompenzációra. Esetünkben a mezőgazdasági termék értéke­sítése során a meglévő adó­szám az áfa-törvényben előírt adóigazgatási számnak felel meg. Az igazolás kiadására szolgáló kérelmet az Adóhi­vatal ügyfélszolgálatánál rend­szeresített formanyomtatvá­nyon lehet benyújtani. Te­kintettel a mezőgazdasági tevékenységet folytatók nagy számára, az igazolás kiadására irányuló kérelmeket 1993. február 28-ig lehet pótlékmen­tesen beadni. Ugyaneddig hosszabbították meg az áfa­kötelezettség speciális módját választók nyilatkozattételére nyitva álló határidőt, amelyet az áfa-törvény szabályoz. (Tárgyi adómentesség, alanyi adómentesség, átalányadózás, mezőgazdasági termelő vagy bolti kiskereskedelmi tevé­kenységet végző, stb.) Korábban a nonprofit és költségvetési szervezeteknek valamennyi adóról és költség­vetési támogatásról egy idő­pontban, a tárgyévet követő április 20-áig kellett adóbe­vallást benyújtaniuk. Mára ez változott, a költségvetési szer­vezeteknek, a lakás-, garázs-, üdülőszövetkezeteknek, társa­dalmi szervezeteknek, egy­házaknak, vlzközmütársula­toknak és a társasházaknak valamennyi adóról és költ­ségvetési támogatásról február 15-ig kell benyújtani az 1992. évi adóbevallást. • A tervek ezúttal valóban az égig értek, a pénzügyi meg­alapozás azonban ezúttal (is) kérdéses maradt. A kormány­zatnak az a szándéka, hogy négy területi repülőteret, Deb­recent (vagy Nyíregyházát), Sármelléket (vagy Szombat­helyt), Pécs-Pogányt és Sze­gedet korszerű belföldi és nemzetközi légikökötővé ala­kítja. Káinoki Kis Sándor, a Közlekedési. Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyet­tes államtitkára tegnapelőtt a városházán ismertette a kor­mányzati elképzeléseket a he­lyi önkormányzati vezetőkkel, vállalkozókkal, légiközleke­dési szakemberekkel. A rep­tereknek ezután is kizárólagos állami tulajonban kell marad­niuk, hiszen területük nemzet­közivé válik, kerítésük állam­határt jelent. Ebben a helyzet­ben elsőrendű fontosságú tisztázni a tulajdoni határokat is. A földterület a magyar álla­mé marad; az építmények, minden meglévő és a későbbi­Szegedi repülőtér: egyelőre a vitorlázók paradicsoma. (Fotó: Nagy László) Szeged a levegő felől Légiforgalom '92 Külföldi üzleti és idegenforgalmi repülések • 57 Országon belüli üzleti és idegenforgalmi repülések 881 Belföldi járatok 104 Helyi sétarepülések 393 Mezőgazdasági célú repülések 66 Katonai, rendészeti és vízügyi repülések 31 Betegszállító és mentőrepülések 58 Külföldre induló betegszállító és mentőrepülések, humanitárius és ENSZ-missziós repülések 16 Sportrepülések 5481 (Az adatok a tavalyi összes felszállás számát jelölik) ekben újonnan létrehozott érték a működtetőké és a be­fektetőké lesz. Hogy ki mű­ködtesse? A kormány nevében szólva a helyettes államtitkár két lehetőséget említett: 1. nemzetközi pályáztatással kell kiválasztani - de ebbe hogyan kapcsolhatók be a jelenlegi működtetők? 2. létre kell hozni egy állami többségű társaságot, a kezdeményezők legyenek a jelenlegi működtetők, vonja­nak be tőkét (a központi költ­ségvetés nem adhat támo­gatást), készítsenek vagyonlel­tárt, értékbecsléssel; a fejlesz­tést előkészítő környezetvédel­mi és megvalósíthatósági tanulmányokat. (Itt nem volt szovjet katonai reptér, tehát nem kell közvetlen környezeti kárelhárítással kezdeni, mint Debrecenben vagy Sármel­léken.) A területi repterek kialakí­tását célzó döntéssorozathoz a lakosság egyetértése nem szükséges, véleményét azon­ban dokumentálni kell. Ó. I. • Veszélyben a diplomatatáskák Borona és fogas: „zsákmány" Hamis kulcs. A sándorfalvi illetőségű Cs. L. a szegedi Kál­vária téren parkolta személy­gépkocsiját. Ismeretlen tettes hamis kulccsal felnyitotta a járművet, eltulajdonítván azt a diplomatatáskát, melyben sze­mélyi és egyéb iratokat tartott a tulajdonos. Alkalmi lopás. A szegedi illetőségű Sz.-né B. L. a pusz­taszeri tanyavilágban hétvégi házat tart fenn, amit alkalmi lopással rövidítettek meg is­meretlen tolvajok. Fogasokat és boronákat tulajdonítottak el, mintegy 12 ezer forint érték­ben. Simson. A csongrádi illető­ségű P. J. az Erkel utcai lakó­épület nyitott kerékpártároló­jában tartotta kormányzárral lezárt piros színű Simson se­gédmotor-kerékpárját. Az újszerű állapotú járművet, melynek értéke mintegy 40 ezer forint, ismeretlen tettes ellopta. Családi ügy. A makói Baj­csy-Zsilinszky lakótelepen történt: K. M -né házából fia, az anya engedélye nélkül, bőr­kabátot, 2 db dzsekit és 2 mun­karuhát tulajdonított el, több mint 22 ezer forint értékben. Az anya feljelentette a fiút. Gorzsai kár. Az állami gaz­daság hidroforházából isme­retlen tolvajok eltulajdonítot­tak egy 15 kW-os villanymo­tort, 30 ezer forint lopási kárt okozva. Az ajtókifeszftő. A magyar­csanádi Széchenyi utcában P. Gy. lakásába ajtókifeszítéssel jutott be az ismeretlen tettes, készpénzre vadászva. 13 ezer forintot tulajdonított el. AVU: alkudni kőtelező! Bő két éve kezdődött, ami­kor kétezer állami vállalat, illetve kétezer milliárd forint értékű termelői vagyon magán­kézbe adását tűzte ki célul a kormányzat. Ebből a kétezer vállalatból eddig ötszáznál történt drasztikus tulajdonvál­tás, hétszáz pedig bekerült az önpivatizációs rendszerbe, • ahonnan már nincs visszaút. Új fogalom került be a köztu­datba, a privatizációs index. Ennek értéke jelenleg 18 szá­zalék, ami egészen pontosan azt jelenti, hogy ilyen arányban érvényesül a hatékony tulajdo­nosi kontroll. A KSH közel­múltban elkészült felmérése A Vállalkozók Országos Szövetségének legutóbbi elnökségi ülésén dr. Csépi Lajos, az Állami Vagyonügy­nökség ügyvezető igazgatója a legérdekeltebbek előtt számolhatott be a privatizáció jelenlegi helyzetéről, illet­ve vázolhatta fel a folyamat jövőbeni lehetséges irányait. szerint az így átalakult vállal­kozói vagyon 25 százalékkal hatékonyabb a korábbinál. A privatizációs folyamatot mindenképpen gyorsítani kell, ez azonban nem mehet a piac­szerűség rovására, azaz szó sem lehet osztogatásról. A pá­lyáztatásról, a versenyezte­tésről ezután sem szabad le­mondani. A külföldi tőke kí­vánatos arányát a kormány 1990-ben 25 százalékban jelöl­te meg, ezzel szemben tavaly­előtt nyolcvan, tavaly hatvan százalék volt a külföldiek vá­sárlása az összes privatizáción belül. Ebből következik, hogy a kívánatos arányhoz erősíteni kell a magyar tulajdonszerzést. Csépi Lajos elismerte, hogy a mainál vonzóbb csomag szükséges ahhoz, hogy a folya­mat felgyorsuljon. Az átalaku­ló állami vállalatokról le kell választani az életképes része­ket, ami persze az egybentar­tásban érdekelt menedzsment ellenállásába ütközik. A pri­vatizáció az elmúlt hónapok­ban lelassult, úgy tűnik, a po­tenciális vevők kivárnak. Ez azonban óriási veszteség az ÁVÜ-nek. így az utóbbi idő­ben kénytelen a korábbinál nagyobb rugalmasságot tanú­sítani. Adott helyzetben pél­dául a kikiáltási árnak nem csak 60 százaléka lehet vita­alap, hanem - természetesen közgazdasági érvekkel megtá­mogatottan - akár a 30 szá­zalék is. Kovács András i Bemutatkozott az Inter-Európa Bank Gazdánk a betétes W W Négy év múlva az új banki jogosítványok fordulópontot jelentettek, megindulhatott a betétgyűjtés, a kereskedelmi banki szolgáltatások beve­zetése. Ujabb négy évvel ké­sőbb az olasz Instituto Ban­cario San Paolo di Torino megvásárolta a bank részvé­nyeinek 22,5 százalékát. A név ekkor változott Inter-Európa Bankra. A gyors ütemben kiépülő nemzetközi kapcsolatrend­szernek köszönhetően a bank rövid időn belül a pénzfor­galmi, deviza-, és külkeres­kedelmi forgalomhoz kap­csolódó műveletek egyik hazai specialistájává vált. A szegedi fiók — igazgatója Gyuris Dá­niel - 1993. január 1-én kezdte meg működését és májusban költözik végleges helyére a Széchenyi tér 2. szám alá. Tel­jeskörű banki szolgáltatásaik egyelőre a vállalkozói szektort célozzák, ezen belül elsősor­ban a külkereskedelmi ügyle­tek pénzügyi bonyolítása és Iványi György, az Inter-Európa Bank Rt. elnök-vezérigaz­gatója tegnap abból az alkalomból láto­gatott Szegedre, hogy Pécs és Veszprém után a harmadik fiók­jukat a megyeszék­helyen nyitják meg. A bank egyébként „In­terinvest" néven fej­lesztési hitelintézet­ként kezdett működ­ni, még 1981-ben. „Mozart" édességbolt nyílt Szegeden a Kígyó utcai Trafik-Illatszerrel szemben! - Mozart-golyók, tallérok és minden Mozart-édesség a teljes skálában - Desszertek, márkás italok, csokoládék, díszcsomagok. Várjuk kedves vásárlóinkat! finanszírozása területén kíván­ják bővíteni Szegeden és vonzáskörzetében - beleértve Bács-Kiskun megyét is - a szolgáltatások kínálatát. A fiók 12 alkalmazottal kezdte meg működését, vala­mennyien szegediek, ki hat hónapot, ki hat hetet készült a januári indulásra. Mint az elnök-vezérigazgató elmondta, a hálózatépítés elsősorban személyi korlátokba ütközik, azaz ott nyitnak fiókot, ahol találnak megfelelő szakembe­reket. Városunkban találtak. A jelszó egyébként Szegeden is az lesz, amit a bank a kocká­zatvállalásokkal kapcsolatban már régóta vall: „gazdánk a betétes". K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents