Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-04 / 29. szám

Ahhoz képest, hogy Magyarország szűkölködik a ha­gyományos energiahordozókban, ám bővelkedik a me­legvíz-forrásokban, aránylag kevés geotermikus rend­szer működik hazánk területén. Márpedig - megfelelő technológia alkalmazásával - a föld mélyében „megbú­vó" meleg vízből olcsó energia nyerhető. • Kiadó és könyvesbolt a lőiskolán Kötet az egészségfejlesztésről és az aerobicrél Hogy új szelek fújdogálnak a felsőoktatásban is, jelzi az a sajtótájékoztató, amelyre teg­nap voltunk hivatalosak a Ju­hász Gyula Tanárképző Főis­kolán. Az oktatásról ezúttal csak kevés szó esett: fő téma a tankönyvkiadó volt. Méghozzá a főiskola saját kiadójának ed­digi tevékenysége. Dr. Szalay István főigazgató elmondta: a kényszer vitte rá az oktatási intézményt arra, hogy létrehozza könyvkiadóját, most hogy a központi tan­könyvkiadás megszűnt. Mivel a jövő évtől nem lesz állami dotáció a tankönyveken, s ehe­lyett anyagi támogatást kapnak a főiskolák, egyetemek, ezt a pénzt igyekeznek okosan föl­használni. Az alaptőkét nem osztották szét mind a hallgatók között, egy részét saját kiadó­juk megteremtésére fordították. A menedzser, dr. Pitrick József szerint eredményes első évet tudhatnak maguk mögött: kiadványaiknak sikerült piacot ALTAK Az Algyői Takarékszövetkezet értesíti ügyfeleit, hogy az 1992. évi ajándéknyeremény­sorsolását 1993. február 12-én, 14 órakor tartja a Szeged, Makkosházi krt. 25. szám alatti kirendeltségén. is szerezniük, s jeleskedtek a hallgatók számára nélkülözhe­tetlen könyvek forgalmazásá­ban is. Keresett volt nyelvésze­ti sorozatuk, a filozófiai szö­veggyűjtemény, a Tanszéki fü­zetek és a Neveléstörténeti so­rozat is, nemcsak a szegedi főiskolások körében, hanem az egész régió felsőfokú intézmé­nyeinek hallgatói között is. Tervezik, hogy belépnek a közoktatási tankönyvek pia­cára is, megjelentetnek földraj­zi, társadalomelméleti szak­könyveket, sőt a menedzser­képzésben, tanfolyamokon ha­szonnal forgatható vállalkozói jogi ismereteket tartalmazó kö­tetet is. Céljuk még, hogy Sze­ged kulturális gazdagodását szolgálandó - kiadják Ábra­hám Ambrus professzor egyik könyvét. A tegnapi sajtótájékoztatón dr. Benkő Zsuzsanna, a SZO­TE adjunktusa és dr. Vetró Ág­nes pszichiáter, egyetemi do­cens bemutatta a nappali tago­zatos hallgatók és a posztgra­duális képzésben részesülők számára írt Egészségfejlesztés című, környezetvédelemről, egészségnevelésről szóló tanulmánykötetet. Bizonyára nem csak a főiskolások forgat­ják majd szívesen Rácz Ildikó­nak, a főiskola tanárának az aerobicról szóló könyvét, amely sok más egyébbel meg­vásárolható a Boldogasszony sugárúti épület udvarában megnyílt üzletben. Ch. Á. Matematikaverseny általános iskolásoknak A Mozaik Oktatási Stúdió idén is megrendezi az általános isko­lások Zrínyi Ilona Matematikaver­senyét Csongrád megyében. A ve­rseny megyei (kerületi) és orszá­gos szakaszból áll. A Csongrád me­gyei szakasz nevezési ideje február 10-én jár le. Száz-száz forint elle­nében az általános iskolák 3-8 osz­tályos tanulói, illetve a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok ál­talános iskolai korú tanulói nevezhetnek. A feladatok, kortól függően, különböző számú egyválasztásos tesztekből állnak. A 3-4 osztályo­soknak 60 perc alatt 20 feladatot, az 5-6 osztályosoknak 75 perc alatt 25 feladatot, a 7-8 osztályosoknak pedig 90 perc alatt 35 feladatot kell megoldaniuk. A javítást számító­gépes módszerrel végzik. Az első három helyezett tárgy­jutalmat. az első hat helyezett okle­velet kap. Tárgyjutalomban része­sülnek továbbá a versenyen legeredményesebben szereplő ta­nulók tanárai is. Az országos dön­tőt áprilisban. Kecskeméten tart­ják, minden megyébő évfolyamon­ként 100 indulóig 1, évfolyamon­ként 300 indulóig 2, 300 fölött pedig 3 versenyző jut be. • Kevesen tudják, hogy a sze­gedi orvosegyetem egyes épü­leteit is - például a Jancsó és a Semmelweis kollégiumot, az új klinikát és a gyermek­klinikát, s majdan a készülő új gyógyszertárat - így fűtik: a 85 fokos termálvíz energiáját hő­cserélő berendezések segít­ségével „emelik át" a SZOTE rendszerébe. Ha az így nyert hőmennyiség nem elegendő, a hagyományos gázkazánnal „rá­segítenek". A történet a hatvanas évek­ben kezdődött: ekkor készült el a termálkút (a jelenlegi új klinika mögött), mely mintegy másfél évtizeden keresztül a régi klinikákat fűtötte. Ekkor hozama csökkent, le is állítot­ták; feladatát az akkor telepí­tett gázkazánok vették át. Az újbóli, részleges „munkába állásra" 1991 végéig kellett várni; immár 3 hónapja műkö­dik ismét teljes kapacitással a kút. A rendszert a fiatal mérnö­kök által létrehozott Porció Kft. újította fel, s helyezte üzembe. - A Világbank által Ma­gyarországnak nyújtott hitelek között van egy kedvező felté­telekkel bíró, ám szigorúan el­lenőrzött energiaracionalizálási hitelcsomag is - mondja Szita Gábor, a Porció Kft. ügyve­zető igazgatója. - Ezt az egye­tem, mint költségvetési intéz­mény nem veheti igénybe, így mi pályáztuk meg az Agrobank szegedi fiókján keresztül, s el is nyertük. Az egyetemmel haszonrészesedési szerződést kötöttünk, mely 10 évre szól. Vállaltuk, hogy a világbanki hitel segítségével elvégezzük a beruházást, energiát szol­gáltatunk, üzemeltetjük, ellen­őrizzük a rendszert. Ez a be­rendezés a szerződés lejártával a kft. tulajdonából átmegy az egyetem tulajdonába. • Az-egyetemnek tehát e beruházás nem került semmibe? - Nem. Az 1991 májusában aláírt szerződés értelmében 2002-ig a mindenkori földgáz­árnál átlagosan 20 százalékkal olcsóbban adjuk az energiát a SZOTE-nak; ez az engedmény persze kezdetben kisebb, később nagyobb. • Eszerint a geotermikus energia még ennél is ol­csóbb a hagyományosnál, HAZAI TÜKÖR 5 • Termálvíz az „ Orion űrhajóban99 Kiváltják a földgázt Szita Gábor ügyvezető igazgató a berendezés működését ellenőrzi Az ezer köbméteres termálvíztároló. A környéken dolgozók csak Orion űrhajónak nevezik (Fotó: Nagy László) különben a kft.-nek nem érné meg az üzlet... - A SZOTE-nak épített berendezést referenciaüzemnek tekintjük, ennek mintájára az itt szerzett gyakorlati tapaszta­lataink alapján más, hasonló rendszerek létrehozását ter­vezzük. Hiszen sokfelé bősé­ges az „alapanyag", a termál­víz; Csongrád megye különös­képp gazdag benne. Az álta­lunk alkalmazott technológia megfelel a mai kor színvo­nalának, mivel mind a termál­vízzel, mind a segédenergiával (villamos energia) takarékosan bánik. Újszerű a vállalko­zásunk üzleti szempontból is. Kíváncsiak voltunk, milyen mértékben érzi az egyetem kasszája az olcsóbb energia ál­dásait. Gyetvai József, a SZO­TE főenergetikusa szerint egyelőre alig, hiszen az első három évben a kft. minimális kedvezményt ad; lényegesebb megtakarítást azután jelent majd. Mindenesetre a termál­kút az eddig használt földgáz 15 százalékát váltja ki, s a har­madik évtől kezdve e mennyi­séget 30 százalékkal olcsóbban kapják. Örülnek ezen alternatív energiaforrásnak, amely tarta­lékként is számottevő. A Porció Kft. mérnökei fontos szerepet szánnak a további műszaki fejlesztésnek, amivel a geotermikus energia hasznosítását még gazdasá­gosabbá, s maximálisan kör­nyezetbaráttá lehet tenni. Sandi István • André Chénier története A költő és a forradalom Umberto Giordano André Chénier című operája, amelyet 1896. március 28-án mutatott be a Milanói Scala társulata, azóta is gyakran felbukkan a operatársulatok repertoárjában. Február 5-én pedig a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának előadásában tekinthetjük meg e méltán népszerű darabot. • A kor egyik legjobb és leg­többet foglalkoztatott librettis­tája, Luigi lllica, aki mellesleg számos nagy sikerű Puccini­opera szövegírója, olyan „szto­rihoz" nyúl, amelyik nemcsak az operaszövegek romantikus tradíciója támasztotta követel­ményeknek felel meg, hanem egy olyan élettörténet, mely egyben történelem is, hisz a nagy francia forradalom idő­szakában játszódó cselekmény (André Chénier költő és Made­laine Coigny grófkisasszony egymásra találása) mögött ott állnak a hétköznapok emberét (Charles Gérard) és az írástu­dót egyaránt próbára tevő és megmérő mindennapok, ame­lyek keretei alaposan átrende­ződtek a forradalom kitörése (1789) óta. Egy csapásra lehet­séges a válás, új lett a naptár, mások a mértékegységek, mi­közben az infláció és a hiány egyfajta nagyon is életbevágó valószínűségszámításra sar­kallta a társadalom különböző rétegeit. Az ünnepek a propa­ganda eszközeivé váltak, tar­talmilag a forradalom meneté­hez, fordulataihoz szinkro­nizáltattak. Egyre erőszako­sabbá vált a dekrisztianizáció, és a jakobinus diktatúra (1793­1794) immár le akarta rombol­ni a kereszténységet, helyébe pedig olyan új vallási képeket, új isteneket állított, mint pél­dául a „Esz Istennő"-jének vagy a „Szabadság Mártíijai"­nak kultusza. A díszletek mögött az egyik főszereplő, a történelmi lehe­tőségeiben tiszavirág-életű „homo novus", a sans-culotte (térdnadrág nélküli, azaz hosszú nadrág, az előkelők vi­selete ugyanis a culotte, a térd­nadrág), a szélsőségek, az in­dulatok embere. A sansculotte járatlan a politikában, primitív, manipulálható ember, így könnyen áthatja az ellenforra­dalmi összeesküvés vélt vagy valós veszélyének tudata. Ez éberré, terroristává, kegyetlenné teszi. íme a történelmi háttér mo­zaikszerű felvillantása. De ki is valóban André Chénier, akiről Szerb Antal azt írja, hogy „a XVIII. századi Franciaország egyetlen nagy lírikusa", s akinek életében csupán csak két politikai tár­gyú költeménye jelent meg: A labdaházi eskü (Le sermant du Jeu de paume) és a Himnusz Chateauvieux svájciaihoz (Hymne aux Suisses de Cha­teauvieux)? André Marié de Chénier 1762-ben született Konstanti­nápolyban. Apja francia főkon­zul, anyja „szépségben és szel­lemben gazdag görög nő." Tanulmányait a párizsi Collége de Navarre-ban fejezte be. 1787-től a londoni francia kö­vetség titkáraként dolgozik, de a forradalom kitörésének hírére rövidesen visszatér Párizsba. Üdvözli 1789 történéseit. Politikai nézetei az 1789 Társaságához, később pedig a Feuillant-oknál ülésező Alkot­mány Barátainak Társaságához kötik; azaz angol mintára al­kotmányos monarchia, mely hatékonyan működő végrehaj­tó hatalommal párosul. Mint a royalistákkal kötendő kompro­misszum híve, az 1777-ben alapított Journal de Paris ha­sábjain támadja a jakobinu­sokat, „a bűn főpapjait... akik miatt Franciaország, e vak és tehetetlen áldozat hosszú halál­lal vergődik", és Marat radika­lizmusát. A Figyelmeztetés a franciákhoz, kik az igazi ellen­ségeik (Avis aux Francais sur leurs véritables ennemis) című röpirat, amelyet a kor abszolút uralkodói nem kis tetszéssel fogadtak, már a vértől és erő­szaktól megrettent, a forra­dalomban csalódott és kétségbeesett Chénier tanúságtétele. A költő megve­téssel ír a guillotine látványától megrészegült sans-culotte-ról, és a Forradalmi Törvényszék „sötétlelkű" közvádlójáról Fouquier-Tin ville-ről, aki gyakorlatilag halálbüntetést kért a terror csaknem vala­mennyi, Párizsban kivégzett áldozatára. (E-zért a jakobi­nusok bukása után, 1795 máju­sában őt is kivégezték.) A hu­mánum és az emberi méltóság nevében elutasítja a XVI. La­jos ellen felhozott vádakat, te­vékenyen részt vesz Ma­lesherebes (az uralkodó ügy­védje) oldalán a védelem mun­kájában, a „királygyilkosságot" (1793. január 21.) azonban nem tudják megakadályozni. A szabadság megmentőjeként di­csőíti Corneille ükunokáját, Charlotta Cordayt, Marat gyil­kosát, akit fanatizmus fűtötte tettének elkövetésére a letar­tóztatás elől menekülő gi­ronde-i politikusok is sarkall­tak, innen ered az a téves fel­fogás, miszerint Chénier giron­dista volt. Az más kérdés, hogy szolidaritást vállalt az üldözöt­tekkel, nem egynek rejtekhe­lyet és hamis papírokat szerzett. A jakobinusok hatalomra kerülése óta (1793 júniusa) teljes illegalitásba kényszerült Chénier Rouenban, Le Havre­ban, majd Versailles-ben buj­dokolt, de Passy városában, amely 1860 óta Párizs egyik kerülete, 1794. március 7-én letartóztatják és a Saint-Lazare börtönbe záiják. Itt írja egyik leghíresebb versét A fogoly lány-t (La jeune captive), ki nem más, mint Coigny Ma­delaine. André Cénier-t két nappal Robespierre bukása előtt kivé­gezték. Öccse, Marié Joseph Chénier, aki a jakobinus kul­túrpolitika egyik irányítója,' mellesleg a diktatúra ünnepelt költője volt, nem tudta meg­menteni bátyját, sőt mint a né­hai Gerorges Jacques Danton és Camille Desmoulins közeli munkatársa, maga is rettegett a közvádlótól. Párizsban az a szóbeszéd járta, hogy a Saint­Lazare börtönből a vincennes-i vesztőhelyre induló utolsó kor­dék egyikén Chénier mellett ott volt „a régi Franciaország" egy másik költője is, a ro­yalista Jean Antoine Roucher. Ami biztos: mindkettő lefejez­tetett thermidor 7-én. azaz 1794. július 25-én. Kövéi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents