Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-01 / 26. szám

HÉTFŐ, 1993. FEBR. 1. HAZAI TÜKÖR 5 Horváth Zoltán kiállítása Horváth Zoltán festőművész festményeiből és kisplasztikáiból nyílt a hét végén kiállítás a Csongrád megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézetben, Újszegeden. A tárlatot Tóth Attila művészeti író nyitotta meg, közreműködtek: Lang János és Bálint Zsolt. (Fotó: Schmidt Andrea) • A volt szovjet emlékmű márványaiból m Pályázat szegedi szobrászoknak m Véleményt mondhat a város közönsége Emlékmű a II, világháború szegedi áldozatainak Nemrég adtunk hírt arról, hogy megalakult a város által létrehozott, A II. világháború szegedi áldozatainak emlékművéért Alapítvány kuratóriuma. A feladatok felmérését követően máris megfogalmazta pályázati kiírását, melynek lényege a következő: az alapítvány a Belvárosi temető erre a célra kijelölt területén emlékhelyet alakít ki a II. világháború szegedi ádozatainak emlékére. A művészileg megformált mementó elkészítéséhez fölhasználja az egykor elorozott és a szovjet emlékműveknek használt márványlapokat. A kuratórium a feladat méltósága és esztétikai megjelenítése érdekében meghívásos tervpályázatot írt ki szegedi szobrászművészek számára. A meghívott alkotók: Bánvölgyi László, Fritz Mihály, Füz Vera, Kalmár Márton, Kligl Sándor, Lapis András, Popovics Lőrinc és Szathmáry Gyöngyi. A művészek az első konzultációra, február 3ára megkapták meghívójukat. A pályázat terveinek beadási határideje március 15. A pályázati anyagról szakmai zsűri éppúgy véleményt mond, mint ahogy a nyilvános bemutató alkalmával a város közönsége is voksolhat. Döntés április végére várható. A kuratóriumot több szerv, intézmény fölkereste segítő szándékáról, természetbeni és anyagi támogatásról biztosítva vállalkozásukat. Remélhető, hogy az emlékművet még ebben az esztendőben felavathatják. • A politika hat a büntetőjogra - jelentette ki a Magyar Jogászegylet megyei szervezetének felkérésére tartott szegedi előadásában. Hogyan alakul át a Büntető törvénykönyv? - A törvénygyártás műhelye: az Igazságügyi Minisztérium. Ezért az ottani szakembereknek kell beszélniük a megalkotandó jogról. • Az előző Országgyűlés munkájának eredményeként a Büntető törvénykönyv jelentős mértékben módosult. A mai Parlamentnek milyen változtatásokra kellene rászánnia magát? - E törvénytervezet 100 paragrafusa nagy változtatásokat képes hozni. Ennek kisebbik része a törvény büntetésekre vonatkozó szabályait érintené. Nagyobbik része módosítaná a különös részben meghatározott bűncselekményeket. illetve új bűncselekmény fajták, űj tényállások bevezetésével megszüntetné a jelenlegi fehér foltokat. Ilyen például a vaklárma, a telefonriadók, az emberrablási esetek, a pénzmosással kapcsolatos manipulációk büntetőjogi üldözésének, a nemzeti jelképek (címer, zászló, Himnusz) büntetőjogi védelmének megoldatlansága. • Riasztó a bűncselekmények számának növekedése. Mi ennek az oka? - A Magyarországon végbemenő gazdasági, társadalmi, politikai átalakulás természetes velejárója a régi normarendszerek és kötelékek felbomlása. Az új, polgári berendezkedés normái pedig még nem alakultak ki. Azt is látni kell, hogy a mintának választott nyugat-európai demokráciákban nagy a bűncselekmények száma. Magyarország bűnözési arányszámai viszont, beleértve az ebből a szempontból különösen fertőzött Budapestet, nemzetközi összehasonlításban nem rosszak. A másik ok: a rendőrség állományában óriási a fluktuáció. Az elmúlt időszakban 10 ezer .í^ndpt; mént, ugyanennyivel tóbb jött. Az okok között az igazságszolgáltatáson belüli generációs problémát is meg kell említeni. A bűnözés nő, a felderítés arénya romlik • Mi lesz az új Btk.-ban? la létezik bűnöző bűnüldöző, akkor,,, Interjú dr. Györgyi Kélmén legtöbb ügyésszel ügyelete alá rendelésének terve közismert. Ez a lépés nem sérti az ügyészség függetlenségét? Végső soron nem sérülnek az állampolgárjogai? - Ezt a változtatást korrekt, tiszta megoldásnak tartom, ami a politikai felelősséget oda telepíti, ahol annak helye van. Ezen túl az Igazságügyi Minisztérium felügyeleti jogának az ügyészségre való kiterjesztése számos előnnyel is jár. Például a továbbképzés, a szakember utánpótlás megteremtése, a közös intézmények üzemeltetése, a tárgyi feltételek megteremtése, a jogszabálynyilvántartás gépesítése szempontjából is előnyös. Ezen túl, megítélésem szerint a jövőben az igazságügyi pályákat úgy kellene alakítani, hogy a bírói és az ügyészi pálya egymás között átjárható legyen. Ez számos országban, így Ausztriában, Bajorországbán, Franciaországban és Spanyolországban is bevett gyakorlat. • A felsorolt előnyöket hallva mégsem tapsol a szakma, de a „laikus közönség" sem. - A magyar jogrendszerben az ügyészség helyzetét az Alkotmány rögzíti. Megváltoztatásához konszenzusra, a Parlamentben kétharmados többségre van szükség. Megjegyzem: már dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter, de az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain az MDF, az SZDSZ és a Fidesz elképzelése is a kormánynak alárendelt ügyészség volt. A közvélemény természetesen e kérdés megítélésében is megosztott. A döntést a politikának kell meghoznia. A szakember ehhez csak muníciót szállít. Ujszászi Ilona A bíróságokon, ügyészségeken egy generáció hiányzik, mert az előző évtizedekben elhanyagolták az igazságügy presztízsének ápolását, katasztrofálisan lezüllött a bírák, ügyészek bérezése. Nem véletlen, hogy az új rendszernek, az igazságszolgáltatással kapcsolatos minden legitimációs probléma ellenére, az egyik legelső inzézkedése az volt, hogy 1990 ószén a bírák és az ügyészek előmeneteli rendszerét korszerűsítette, ezzel a pálya megtartó erejét biztosította. Ennek az államnak szüksége van stabil jogrendszerre, stabil jogalkalmazó hatóságokra. • Annál is inkább, mert bizony a közember úgy véli: ha létezik bűnöző vagy megvesztegethető rendőr, akkor erre lehet példa az igazságszolgáltatás más szintjein is... - Ahol emberek dolgoznak, ott emberi tökéletlenség és bűn is előfordulhat. Ellenőrzéssel lehet biztosítani az ilyen esetek kiszűrését. Az ügyészi szervezetet decemberben rázkódtatta Fotó: Schmidt Andrea meg a „nevezetes miskolci ügy". Ennek határozott és gyors leleplezése, a nyilvánosság előtti feltárása mutatta, mi az ügyészség hozzáállása az ilyen esetekhez. • Az ügyészségeket nagyobb aktivitásra biztatta előadásában. Miért? - A jogalkalmazási gyakorlat alakításában ugyanis fontos az ügyészség szerepe. Kezdeményező a bíróság előtti eljárásokban. Az ügyész az, aki vádiratot nyújt be, a tárgyaláson indítványokkal a bíróság döntését kérheti. Tehát az ügyészség a saját jogi álláspontját törvényesítheti a bíróság előtt" Ha viszont a bíróság döntésével nem ért egyet, akkor a jogorvoslat - 1993. január 1-je óta a rendkívüli jogorvoslat, mint a fölülvizsgálati kérelem is - a rendelkezésére áll. Tehát nemcsak a bírósági gyakorlat reprodukálása, viszszatükrözése az ügyészség feladata, hanem a bírósági ítélkezési gyakorlat formálása is. • Az ügyészségnek az igazságügyminiszter, ezen keresztül a kormány felA házelnök egyik „felmenője" is szerepel a könyvben. (Fotó: Enyedi Zoltán) Lencsevégre kapott negyvennyolcasok • Filmbemutató Éjféli bunyó, avagy: egy kis ökölködés • Szombaton délután Vásárhelyen, a városháza dísztermében ünnepélyes keretek között mutatták be Plohn József: Negyvennyolcas honvédportrék című könyvét. A megjelenteket dr. Rapcsák András polgármester köszöntötte, majd átadta a szót Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének, aki a könyvhöz írt előszót. Szabad György bevezetőjében elmondta: szorongató és érdekes érzés arra gondolni, hőgy csak 4-5 nemzedék választ el bennünket 1848-tól. Minden nemzedéknek - így a mainak is, ha akarja, ha nem - óriási szerepe van a nemzet sorsának alakításában, a jövő folyamatosságának fenntartásában. Régebben csak a kiemelkedő személyiségeket örökftették meg festményeken. A fotózás elterjedésével viszont lehetőség nyílott arra, hogy a kisemberek arcát és apró rezdüléseit is megismerje a társadalom. Magyarországon csak Vásárhelyen örökítették meg a 48-as honvédeket - hangsúlyozta Szabad György. Ezek az emberek egy nagy fordulat idején fegyverrel harcoltak az ország szabadságáért, mi most, egy másik fordulat idején, kézhez kaptuk e rendkívül nagy jelentőségű kötetet. Dr. Dömötör János érdeme, hogy ez az érték nem lett elásott kincse az országnak. Szabad György megemlítette még, hogy családjából sokan születtek Vásárhelyen. A könyvben szereplő Steiner Vilmos például dédnagyapjának az unokabátyja. Dr. Dömötör János, a Tornyai János Múzeum nyugalmazott igazgatója, aki az utószót frta és a könyvet összeállította, Plohn József sajátos alakjáról, életéről és munkásságáról beszélt. A kiváló vásárhelyi fotográfus 1868-ban alapította műtermét a városban. Először a környék tanyavilágáról készttett közel 3000 néprajzi ihletésű szociofotót, majd 1902-ben úgy döntött, hogy lefényképezi a még élő vásárhelyi 48-as honvédeket. Plohn József 1944-ben egy lágerben halt meg. Gyűjteményéből - melyet özvegye őrzött halála után - 1973-ban rendezett először kiállítást a múzeum. Az ünnepség után rövid, bensőséges beszélgetésre invitálták a sajtó munkatársait. Szabad György arra a kérdésre, hogy milyen gondolatokat ébreszt benne a kötet megjelenése, a következőket válaszolta: Óriási jelentőségűnek érzem a Zrínyi Kiadó által frissen megjelentetett könyvet, úgyis mint történész, aki 184849-cel foglalkozik, s úgyis mint leszármazott. A könyvben szereplő 154 hódmezővásárhelyi neves és névtelen honvéd nemzetőr egy óriási sorsfordító esemény tanúja volt. Arcmásuk üzenetet közvetít a ma élőknek. A hazaszeretet és a szabadság üzenetét hordozzák e szuggesztív tekintetek, s ez erőt kell hogy adjon a rendszerváltozásban. Fejet hajtok az egyszerű közkatonák előtt. A nemzedékek és sorsvállalás kérdését boncolgatva Szabad György elmondta: Szent István óta több mint harminc nemzedék élt ebben az országban, s ezek láncszemként egymásba kapcsolódnak. Szabó C. Szilárd Szokatlan és váratlan filmvetítésre invitált péntek estére a Duna Film nevű forgalmazó. Nem tudni, lesz-e ebből hagyomány, mindenesetre ezúttal a „nagymozis" vetítés előtt került vászonra az Éjféli bunyó című film, amelynek főszerepét James Woods játszotta, nem lebecsülendő profizmussal. A film után egy kis teszt következett, mindenki (a szegedi nézők) kedvére ócsárolhatta vagy dicsérhette az alkotást, ajánlhatta kicsiknek és nyugdíjasoknak, és bemutathatta, hogy tíz szóban hogyan mesél el egy filmet. „Jól megverték az öreg négert, de azért mégis ő győzött" - ez körülbelül tfz, de a mese ne éijen itt véget. Az Éjféli bunyó megnyugtató alkotás, úgy megvernek benne néhány palit, hogy azok biztosan megnyugszanak egy időre. Egy városkát egy pökhendi pénzes és középkorú fickó ural, övé minden, még a földek is, és úgy fúj a szél, ahogy ő fütyül. Egy kis csapat - mely csapat minden hájjal meg van kenve, tán még libazsírral is - úgy dönt, hogy kifosztja a fickót. Azt állítják, hogy egy bizonyos Roy Honey Palmer nevű néger, exbokszoló haverjuk tíz pasit is kiüt egymás után a ringben. Aztán lehet fogadni, csak nem épp az éjfélre tervezett bunyó kimenetelére. A bokszmeccsek ugyan többmenetesek, de a film egymenetes. A vég boldog. Azért tartogat egy-két kellemes és drasztikus meglepetést is. A néger és lassan öregvő Palmer ellenfeleit megpróbálják az öklön kfvül más eszközökkel is kiütni. Erre találták fel a korrupciót. Hisz .korrupt a másik fogadó fél is. A tíz ellenfél közül van olyan, aki például hashajtót kap, s egy-egy gyomros után rászellent a nézőkre, akik csak azért nem nevetnek torkuk szakadtából, mert úgy több levegőt kell venni. Ja, és a néger iszonyú pofákat tud vágni. Kicsit az lesz az ember érzése, hogy Sylvester Stallone Rockyját látja, s elindul az orra vérzése^ is bokszolóknak. Csakhogy itt több a poén, nem annyira heroikusak a csapások. Láttam már jobb filmet is, de ettől most tekintsünk el. Podmaniczky Sziláid