Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-24 / 46. szám

IV. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1993. FEBR. 24. Kamarai hírek fOdbom\ A Duna Passaunál árad Passau nevét a napi vízállás­jelentésből s/.inte mindenki is­meri és tudja, hogy a városon keresztülfolyó Duna árad, vagy apad. Az ötvenezer lakosú vá­ros számára a történelem során a víz meghatározó jelentőségű volt. az itt találkozó három fo­lyó: a Duna, az Inn és az Hz élénk áruforgalmat bonyolított le. Passau 739 óta püspöki székhely. A világi hatalmat is jelentő egyházi méltóság jelen­léte jótékonyan hatott a város fejlődésére, gazdagodására. 1803-ban, az önálló hercegség megszűntével e fejlődés lelas­sult, de a kereskedelem és a kézművesség továbbra is nagy szerepet játszott a város életé­ben. A második világháború utáni tudatos ipartelepítés nyo­mán a terület gazdasága jelen­tős fejlődésen ment át és ide­genforgalma is fellendült. Passau az Alsó-bajorországi Ipari és Kereskedelmi Kamara székhelye, míg a tartományi központ a 120 km-re nyugatra fekvő Landshut város. Az. Alsó-bajorországi Ipari és Kereskedelmi Kamara ven­dégeként az. év elején lehetősé­gem nyílt, hogv a kamarában folyó munkát négy héten át ta­nulmányozzam. Bajoroszágban, mint az egész szövetségi köztársaság­ban, a kamarai tagság kötelező. A közjogi státuszú, önálló ren­deletalkotási joggal és hatósági feladatkörökkel felruházott Ipari és Kereskedelmi Kamara egyben a gazdaság önkor­mányzati szervezete is. A Passaui Ipari és Kereske­delmi Kamarának közel 42 ezer tagja van. köztük mintegy 9 ezer cég és 33 ezer magán­vállalkozó. A 330 ezer foglal­koztatottból 140-150 ezer fő az iparban. 40-50 ezer fő az idegenforgalomban dolgozik. Minden harmadik foglalkoz­tatott a gépjárműiparból él. Közülük a legnagyobb a BMW autógyár, melynek Dingolfing­ben, Landshutban és Regens­burgban találhatók üzemei. Legjelentősebb a dingolfingi gyáregység 15 ezer dolgozó­val. A lehetséges munkafolya­matok teljesen automatizáltak, egy adott munkafázis elvégzé­sére a dolgozóknak 80 másod­perc áll rendelkezésükre és ugyanennyi idő alatt hagyja el egy-egy kocsi a futószalagot. Élénk a tartomány külgaz­dasági kapcsolata, elsősorban Ausztriával és Csehországgal. 1991-ben a 9 ezer Magyaror­szágon bejegyzett vegyes vál­lalat közül 3 ezer volt német érdekeltségű, ennek egyharma­dát bajor vállalkozók részvé­telével alapították. A szimpátia és az érdeklődés Magyarország iránt továbbra is fennáll, eb­ben, véleményem szerint, sze­repet játszik az is, hogy Pas­sauban a háború után 7 ezer kitelepített lelt otthonra, köz­tük magyarországi németek is. Az érzelmi kötődés fontos, de nem elégséges. A bajor kis- és középvállalkozókat az olcsó munkaerő, a nyersanyagfor­rások viszonylagos közelsége (volt Szovjetunió) és a többi kelet-európai országénál fej­lettebb ipari, kereskedelmi és pénzügyi infrastruktúra vonzza Magyarországra. Németor­szágban a vállalkozás szabad­sága azt jelenti, hogy a vállal­kozó maga dönti el, hogy me­lyik céggel kíván együttmű­ködni. Ebben viszont az üzleti érdekek a döntőek. A kamara a cégeket nem befolyásolja be­ruházási szándékukban, csa in­formálja őket a lehetőségekről. Ezen információk között a jövőben várhatóan a dél-ma­gyarországi régió adottságai is szerepelni fognak. Dr. Horváth Lajos Üzleti ajánlatok Amerikai cég nagy mennyi­ségű húst és baromfit vásárol­na export célokra. Ajánlatokat kér vágóhidaktól annak megje­lölésére, hogy az állatok leö­lése milyen módszerrel törté­nik. cs05I4 Amerikai importőr cég vá­sárolna: játékokat, irodasze­reket, elektromos-elektronikus cikkeket, világítási termékeket, nem romlandó élelmiszereket, szeszes italokat, üdftóitalokat. cs0515 Indiai vállalat érdeklődik csődbe jutott üzemek komplett gyártóberendezéseinek megvá­sárlása iránt. Leszerelésről és elszállításról gondoskodik. cs0516 Spanyol cég kínálata: zöld és fekete olajbogyó, olívaolaj, napraforgóolaj, citrom, vala­mint lakás- és irodabútor. Ven­ne: vodka, konzervek (zöldbor­só, paradicsom, gyöngyhagy­ma). Barter is számításba jö­het. cs0517 Olasz cég új és régebbi technológiájú gyártóberende­zéseket kínál. Egészségügyi törülköző, szalvéta, egészség­ügyi gumi, joghurt, puding elő­állítására, fémek, nikkel, cink, króm és bronzzal történő bevo­nására, továbbá extrudált plasztik orsók gyártására. Vá­Korábban az MSZMP - ma az alapítvány Vállalkozáskutatás Magyarországon Az 1982-es, kisvállalkozá­sokat engedélyező rendelet­csomag megjelenése után a ku­tatók figyelme az ekkor még kisegítő gazdaságoknak neve­zett magáhszektor felé fordult. Az elsők között kell kiemelni a Munkaügyi Kutatóintézetben folyó kutatásokat. 1985-ben a Kisiparosok Országos Szövet­sége anyagi eszközöket kapott egy hazai vállalkozási kutatás megszervezésére. A fővállal­kozói megbízást az Economix Közgazdász Egyetemi Kisszö­vetkezetnek adták ki, mely szövetkezet ekkor összefogta gyakorlatilag az összes olyan kutatót egy megbízási szerző­dési rendszer keretében, akik vagy már korábban is foglal­koztak kisvállalkozásokkal, vagy az itt felmerülő megbí­zási szerződés kapcsán hajlan­dóak voltak ezzel a témával foglalkozni. A következő kuta­tássorozat a Budapesti Műsza­ki Egyetem szociológia körére támaszkodó felmérés volt. Két terepgyakorlat is foglalkozott a vállalati gazdasági munkakö­zösségek helyzetével. Külön tanulmány tért ki a vidéki vállalkozásokra. A 80-as évek második felére lassan átstruk­turálódtak a kutatóintézetek és több intézmény vett fel témái közé vállalkozási jellegű kuta­tásokat. (gy például az ipargaz­dasági Kutatóintézet. Kérdő­íves módszerrel, több száz fős mintán vizsgálták a vállalko­zások feltételrendszerét. A módszertanilag nem kellőkép­pen megalapozott kutatások köréből kiemelkedik a Bu­dapesti Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem Szociológia Tanszékének kutatássorozata. A vállalkozóvá válás motí­A vállalkozáskutatás kezdete Magyarországon 1982-re tehető, korábban kifejezetten vállalkozási tárgyú kutatások nem folytak. Az 1982 utáni időszakra három fontos kutatási irány,volt jellemző. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének koordinálásával folyt a társadalmi struktúra feltárását célzó kutatás ­ennek során több tanulmány készült a második gazdaság szerepéről. A Szövetkezeti Kutatóintézet a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a hozzájuk kapcsolódó tsz­iizemágak, illetve egyéni gazdasági működési mechanizmusait vizsgálta. A harmadik jellemző irány a szocialista vállalatra vonatkozó kutatás. vumait és szociális befolyásoló tényezőit vizsgálták országos, reprezentatív mintán. A 80-as évek elején volt fénykora a Közgazdaságtudományi Egye­temen Liska Tibor által meg­szervezett Vállalkozás-kutató csoportnak is. 1991-ben a Gaz­daságkutató Intézet is kérdőí­ves felmérést végzett a vállal­kozások körében. Ez a vizs­gálat már ijgalább annyiban megcélozta a reprezentativi­tást. hogy figyelemmel volt a különböző vállalkozási formák eltérő súlyarányaira a gazdasá­gon belül. A Pénzügykutató Részvénytársaságnak is elsősorban makrogazdasági kutatások jelentették erősségét, azonban több tanulmányuk közvetlenül is érinti a vállal­sárolna kész műanyag termé­keket. cs0518 Osztrák cég keres kapcso­latot magyar fafeldolgozó üze­mekkel (asztalos, falemezgyár­tó) papírzsákot gyártó és na­gyobb lakatos üzemekkel. cs0519 Holland nemzetközi keres­kedelmi cég, amely vegyszerek forgalmazásával foglalkozik, magyar szállító cégeket keres. cs0521 Dagesztáni elektromos ter­mékeket gyártó cég barter kap­csolatot keres és kész vegyes vállalat alapítására is. Termé­keik: elektromos fali vízmele­gítő, elektromos merülőforraló, elektromos camping kávéfőző. cs0523 Belga cég, amely rugót, dró­tot és acélpántokat gyárt, keres magyar céget, amely termékei számára megfelelő típusú acéli tud szállítani. cs0525 Török cég fagylalthoz és hű sftőitalokhoz gyártott berende zéseit ajánlja. cs0526 A partnerkereső cégek cí mei díjtétel ellenében a kód számra történő hivatkozással a Dél-magyarországi Gaz­dasági Kamaránál beszerez­hetők (6721 Szeged, Tisza L. krt. 2-4., tel.: 321-343, 321-512). MNB-devizaárfolyamok devizanem veteti közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 124,50 125,90 127,30 ausztrál dollár 58,81 59,43 60,05 belga frank (100) 253,93 256,26 258,59 dán korona 13,64 13,77 13,90 finn márka 14,43 14,63 14,83 francia frank 15,44 15,58 15,72 görög drachma (100) 38,80 39,22 39,64 holland forint 46,44 46,87 47.30 ír font 127,37 128,67 129,97 japán ven (100) 7331 73,91 74,51 kanadai dollár 67,61 6831 69,01 kuvaiti dinár 277,15 279,90 282.65 német márka 52,29 52,77 53,25 norvég korona 12,29 12,41 12,53 olasz líra 110(101 54,62 55,26 55,90 osz.trák schilling (100) 743,02 749,82 756,62 portugál escudo (100) 57,10 57,65 58,20 spanvol peseta (100) 72.80 73,56 74,32 svájci frank 56,91 57,45 57,99 svéd korona 11,28 11,41 11.54 USA dollár 85,40 86,18 86,96 ECU (Közös Piac) 101,58 102,56 103,54 MNB-valutaárfolyamok P é n z. n e m vételi közép eladási árfolyam egységre, forintban angol font 125,34 125,69 126,04 Ausztrál dollár 59,16 5931 59.46 Belga frank (100) 255,70 256,28 256,86 Dán korona 13,76 13,79 1332 Finn márka 14,62 14,67 14,72 Francia frank 15,56 15,60 15,64 Holland forint 46,83 46,94 47,05 Ir ront 128,55 128,87 129,19 Japán ven (HM)) 73,75 73,90 74.05 Kanadai dollár 68.18 68.35 68.52 Kuvaiti dinár 279,36 280,05 280,74 Német márka 52,71 52,83 52,95 Norvég korona 12,37 12.40 12,43 Olasz lira (10008 54,88 55,04 55.20 Osztrák schilling (100) 748,91 750,61 75231 Portugál escudo (100) 5731 57,45 5739 Spanyol peseta (100) 72,64 72,83 73,02 Svájci frank 57.44 57,58 57,72 Svéd korona 11,34 1137 11,40 Tr.és cl.ru bel 27,43 27,50 27,57 USA dollár 86,00 86,20 86,40 ECU (Közös Piac) 10230 102,55 102.80 Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS kozói szférát. 1991-ben alakult meg a Privatizációs Alapítvány és a Privatizációs Kutatóin­tézet. Közvetlenül a kisvállal­kozásokat ekkor ez a Kutatóin­tézet nem vizsgálta, azonban egy nagyon lényeges vonatko­zásukat igen, nevezetesen a privatizáció kérdéskörét. A vállalkozásokat közvetlenül nem, de közvetve érinti az a nagyívű munka, amely a Mun­kaügyi Kutatóintézetben fo­lyik, a munkaügyi kapcsolato­kat vizsgálják. 1990 elején ala­kult meg a Budapesti Közgaz­daságtudományi Egyetemen a Kisvállalkozás-kutató Csoport, amely a kisvállalkozás jellegű kutatásokat tűzte ki céljául, és tanszékként is funkcionált. 1991-92-ben a Magyar Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány tá­mogatásával az Alapítvány hi­telkonstrukcióját tették vizsgá­lat tárgyává. A Kutatócsoport munkái közül az inkubátorhá­zakhoz kapcsolódó kutatásokat is érdemes kiemelni. A magyar vállalkozásfejlesztés tapaszta­latainak fontos összefoglaló eseménye volt az 199l-es ka­posvári, majd a '92-es szegedi konferencia Vállalkozásfej­lesztési Szakmai Napok cím­mel. Mindkét konferenciáról kritikai összefoglalót készített a Kutatócsoport kollektívája. Fontos a Vállalkozók Országos Szövetsége szerepének kieme­lése is, hiszen a Kutatócsoport a VOSZ és az Egyetem között megkötött szerződés eredmé­nyeként jött létre. Ennek keretében a Kutatócsoport átvette azokat a kutatási fela­datokat, amelyek korábban a VOSZ szervezésében folytak. K. G. A KINCSESKAMRÁK IDEJE LEJÁRT. Mert minden cégnek van legalább egy folyószámlája, amelyen pénzét tartja. De ha érdekei úgy kívánják, lehet több is. Mit jelent Önöknek, ha a DUNABANK-nál nyitnak folyószámlát? 10%-os KAMATOT, Mert, az Ön részére évi 10%-ot kamatozik a DUNABANK folyószámlán. SZOMBATI NYITVA TARTÁST Mert a DUNABANK Rt. szombaton is nyitva tartja fiókjait, hogy ügyfeleink e napon is be tudjanak fizetni és fel tudjanak venni pénzt számlájukról. ÚJABB BANKKAPCSOLATOT Mert a folyószámlát az ügyféllel való kapcsolat alapjának tekintjük, ez például - a hitelkérelmek elbírálásánál Önök számára is fontos lehet. Tágabb teret enged pénzügyi tevékenység lebonyolítására. ... és végül: BIZTONSÁGOT. SZEGED, GUTENBERG U. 5. Tel.: (62) 484-784. Fax: 325-01 1. DUNABANK RT. - FOLYÓSZÁMLA AZOKNAK, AKIK A PÉNZÜGYEKBŐL CSAK A PÉNZRE KÍVÁNCSIAK.

Next

/
Thumbnails
Contents