Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-24 / 46. szám

SZERDA, 1993. FEBR. 24. • Országgyűlés Pengeváltás a honvédelmi alapelvekről BELÜGYEINK 3 Napirend előtt több inter­pelláció hangzott el, majd az Or­szággyűlés folytatta az általános vitát a Magyar Köztársaság honvédelmi alapelveiről és főbb feladatairól szóló határozati javaslatról. Balogh György (kisgazdákat képviselő függet­len), a Honvédelmi Bizottság elnöke kifejtette, hogy a honvé­delmi alapelvek hosszú távra határozzák meg a honvédelmi politikát, a védelmi célokat, a fegyveres erők átalakítását. Az MDF vezérszónoka. Per­jés Gábor többek között arra mutatott rá, hogy Közép-Európa önerejéből képtelen leküzdeni a válsághelyzetet, külső segítség jelét pedig nem lehet látni. Ez baloldali visszarendeződések­hez, illetőleg a jobboldali szélső­ségek előretöréséhez vezethet. Mécs Imre, a szabad demok­raták vezérszónoka elöljáróban örömét fejezte ki, hogy a hon­védelmi alapelvekről nyílt ülé­sen tárgyal a Parlament, ezzel is jelezve hazánk békés szán­dékait. Ugyanakkor kifogásolta Balogh György felszólalását, mert azt szerinte nem egyez­tette a Honvédelmi Bizottság­gal, és ezzel szerinte félretájé­koztatta a plánumot. A képvi­selő szerint csak abban alakult ki egyetértés, hogy az alap­elveket általános vitára lehet bocsátani. Varga Béla köszöntése Varga Bélát, az 1947-es Nemzetgyűlés egykori elnökét köszöntötték 90. születésnap­ján kedden, a plenáris ülés előtt, a Parlament Nándor­fehérvári termében. Az idős kisgazda politikusnak Szabad György az Országgyűlés el­nöke és Antall József minisz­terelnök fejezte ki jókíván­ságait. A kormányfő a szüle­tésnap alkalmából díszokle­velet adott át Varga Bélának, néhány személyes jellegű , a sok évtizedes politikusi pálya fontosabb állomásaira emlé­keztető fénykép és levélmá­solat kíséretében. Varga Bélát köszöntötték a kisgazdapárti képviselők is. Torgyán József, az FKGP el­nöke Bajcsy Zsilinszky-emlék­érmet nyújtott át a Nemzet-" gyűlés egykori elnökének, mfg Győriványi Sándor a születés­nap alkalmából újra kiadott Független Magyar Újság egy példányával köszöntötte a 90 esztendős politikust. Balogh György kétperces fel­szólalásában visszautasította a személyét ért bírálatot, és emlé­keztetett arra, hogy a bizottság 11:2 arányban általános vitára alkalmasnak találta a tervezetet. Bejczy Sándor (36-ok) le­szögezte, hogy hazánknak nincs ellenségképe, de mégis foglalkozni kell a fegyveres erőkkel, mert enélkül nem lehet biztonságunkat meg­teremteni. Az MSZP vezérszónoka, Szili Sándor azt kifogásolta, hogy a honvédelmi alapelveket nem frissítették fel, azok nem tükrözik az elmúlt másfél év változásait. Rámutatott arra, hogy akárcsak a biztonság­politikai alapelvek esetében, a honvédelem témájában is hat­párti konszenzusra kell töre­kedni. A Fidesz-es Wachsler Ta­más szerint egyre nyilvánva­lóbb, hogy vagy a hadsereg túlméretezett, vagy pedig a költségvetés túl „kicsi", ezért a Magyar Honvédséget a jelen­legi módon nem lehet fenntar­tani, mert működéséhez a fel­tételek nem biztosíthatók. Vagy kisebb és működőképe­sebb hadsereg szükséges, vagy pedig a radikális költségvetési támogatás mellett kell dönteni. Ezt követően több kétperces felszólalás következett. Dénes János (független) szerint Wachsler Tamás beszédében katonai titkokat árult el, ezért kérte, hogy az elhangzottakat vizsgálja ki a Külügyi-, vala­mint a Honvédelmi Bizottság. Keleti György (MSZP) mint tartalékos katonatiszt, vissza­utasította Wachsler Tamásnak egy, a hadsereg tehetetlensé­géről tett kijelentését. Hangsú­lyozta, hogy a katonák nehéz körülmények között, becsüle­tesen dolgoznak. Kéri Kálmán (MDF) nyu­galmazott vezérezredes Szili Sándor beszédének azt a bíráló kitételét utasította vissza, amely szerint egyes honvéd­ségi vezetők a Horthy-korszak honvédségét tekintik példa­képnek. Inotay Ferenc, a Keresz­ténydemokrata Néppá< frak­ciószónoka örömét fejezte ki, hogy a Parlament végre tárgyal a honvédelmi alapelvekről. Leszögezte: hazánk Helsinki szellemében betartja a határok erőszakos megváltoztatha­tatlanságának elvét, és bízunk abban, hogy a környező orszá­gok is vállalják ezt az elvet. • Kádár János hagyatéka Államapuka apró tárgyai (Budapesti tudósítónktól.) Kádár Jánosék hagyatékát fogják árverezni március 20-21-én (szombaton és vasárnap) a fővárosi Iparművészeti Múzeumban. A 863 tételes, dupla árverési kata­lógust tegnap délelőtt sajtótájékoztatón mutatták be Budapesten, a Műgyűjtők Galériájában. Odaföntröl tudatosan is irányított legendák éltek a nép közt arról, hogy első számú egykori uralkodója - hiszen sajna, sok volt neki - mennyire puritán életvitelt folytatott. A március végén kalapács alá kerülő tárgyak ezt a legendát bizonyítják. Allam­apukáék egyszerű, konyhai falikútja például. Garantált proletár stílusa azt sugározza, tulajdonosa nem felejtette el, honnan jött. Vagy legalábbis, ezt mindenképp mutatni akarta kifelé. Másik ár­verési tétel lesz - ugyancsak a konyhából -, a szerény, de tiszta, virágos viaszosvászon abrosz, a szép fehér konyhaasztalon. Az is eladó. Ehhez a főrangú egyszerűséghez hozzátartozik, hogy a konyhagépek csomagolása bontatlan. Nem volt ezekre szüksége Kádár Jánosné, született Tamáska Máriának. Nemigen főzőcs­kézett otthon. Mozgalmi neve Mária néni volt, és a közügyekkel kötötte le magát. Azt is megtudjuk a katalógusokból, hogy államapuka na­gyon szerette a krimit. Pusztán ebből nem lehetne komolyabb következtetéseket levonni, hiszen a magyar kultúra olyan alakja, mint Babits Mihály, szintén nagy krimiolvasó volt. Sokkal in­kább jellemző az, hogy Kádár János könyvtárában „igazi köny­vet" keveset találunk. Ő sem élhetett muzsikaszó nélkül. Az aukciós tárgyakból 209 tétel a hanglemez és a kazetta. Román népzenei album, egy kis Schubert, Karády Katalin énekli a Te vagy a fény az éjszaká­ban. Vajon mire, kire gondolt államapuka, amikor KB-ülés után föltette pihentetőül e nagylemezt? Ott lesznek az aukción az államfőktől, kormányoktól kapott értékes ajándékok is. Hruscsov adománya például: egy vadász­puska. 1 400 000 forintos kikiáltási árért. Sok-sok tárgy azonban nem lesz ott. Hiszen Kádár elvtárs egy egész országot lakott, s a vadászházakból, az üdülőkből nem hozták oda a berendezést, ami viszont már egyáltalán nem puri­tán. Annyira nem, hogy ma is használják őket azok, akik hozzáj­uk férnek. Az árverésről befolyt pénzzel a Kádár János Alapítványt fogják támogatni. Az alapítvány adja a Kádár János-díjat, mely­nek évi összege 200 000 forint, s diákokat, pedagógusokat támo­gat ösztöndíjjal, ami havi ötezer. • Idei első megbeszélését tartotta hétfő délután, a Város­háza klubjában a Csongrád megyei Urbanisztikai Egyesü­let. Szemerey Márta, az egye­sület titkára röviden össze­foglalta a működés első évében történteket, majd arról a tanul­mányról beszélt, amelynek tartalma Szeged külterületeinek rendezése. Szeged mellett Hódmezővásárhely adott még megbízást az egyesületnek arra, hogy tárja föl a telepü­lések külső területeinek lehe­tőségeit. A rendezési terv készttője, Maróthy Győző vázlatosan ismertette a tavaly egyszer már bemutatott anyagot. Kitért arra is, hogy Szeged hosszú távú fejlesztési terve két lehetőséget kínál a külterületek számára: Szeged külterületi rendezéséről vagy kijelölni a „tanyás" he­lyeket, vagy - az Országos Építésügyi Szabványnak meg­felelve - az egész mezőgaz­daságilag művelhető területen szabaddá tenni az építést, kivéve természetesen azon helyeket, amelyek „közüzemi szolgáltatások" miatt foglaltak. Kiss Lajos területi főépítész szerint az ún. „biztonsági övezetek" szűkülése várható, mihelyt kiderül, hogy ezek fönntartásának pénzügyi kö­vetkezményei is lesznek. Ny. P. Szerdán és csütörtökön mintegy 22 ezer fiatal kezdi meg sorkatonai szolgálatát, közöiUk 3 ezren a Határőrségnél. A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a fiatalok közvetlenül a csapatokhoz, illetve a kiképző bázisokra vonulnak be. A csapatok elhelyezkedése és a sorköteles fiatalok területi meg­oszlása továbbra sem teszi lehető­vé, hogy mindenki a legközelebbi alakulathoz vonuljon be. Ezt el­sősorban a nős, gyermekes, illetve a nehéz szociális helyzetben lévők számára igyekeznek biztosítani. A bevonulóknak személyi iga­zolványt, útlevelet, egészségügyi biztosítási kártyát és tisztálkodási felszerelést kéli magukkal vinniük. Az első látogatási nap a be­vonulást követő vasárnap, a kato­nai eskü március 13-án lesz. • Felmérés Szegeden Allergiás náthában szenvedők Igaz ugyan, most éppen az influenza tombol, s e betegség illetve megelőzése foglalkoztatja az em­bereket, most mégis egy másik gyötrő kórral kapcso­latos információról adunk hírt. Az allergiás nátháról, amely sokak kínzó betegsége. Pontos hazai adatok ugyan nincsenek, csak becslések arról, hány ember szenvedi el e kórt. a szakemberek szerint, az allergiás nátha népbetegségnek tekinthető. E betegség meg­előzése, a betegekkel foglalkozó gondozó hálózat kiépítése, a megfelelő gyógyszerellátás csak úgy vár­ható, ha a szakemberek tudják, hány beteggel kell szá­molniuk, a betegség milyen kórcsoportokat érint, s pa­naszaikat, mi okozza. Éppen ezért a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem fül-orr-gége klini­kája, dr. Kadocsa Edit adjunktus vezetésével, a közeli napokban kezdi el az allergiás náthával kapcsolatos felmérését a város gyermek és felnőtt lakói körében. A Tudományos és Felsőoktatási Bizottságtól pályázat útján nyert 300 ezer forint fedezi a költségét a város lakosságát reprezentáló 1000 ember kérdőíves kikér­dezésének. A gyermekek - szám szerint 250-en - az iskolában válaszolnak az írásos kérdésekre, míg a 750 felnőttet otthonaikban keresik fel a kérdezőbiztosok, akik ezt az egészségügyi felmérést mástémájú felmé­réssel együtt végzik. A ezres mintából nyert adatokat számítógéppel dolgozzák fel, s a reprezentatív minta képet ad a betegség gyakoriságáról, alapvető járvány­tani adatairól. A megkédezettek között talált allergiás náthára gyanús betegeket a orr-fül-gége klinika szakambulanciáján - természetesen ha a beteg igényli - kivizsgálják, majd gondozásba veszik. K. K. HT/em kettes ez. Egészen egyszerűen magamban iSJ bandukolok végig a jeges széllel süvítő utcán és mindeközben kanyarban csikorgó, visító villamosról álmodnék. De ébren vagyok, mert pocsék hideg van és nem csikorog a tuja. Csikorog valami, de az a fogam. Nem tartom elégségesnek a törvényileg elégségesnek sem a villamosjáratokat. Járatja a száját ez is, az is. Megkérdezünk mindenkit, aki érintett, az leginkább a perifárián csikorgatja a fogait. Kell nekem pont olyan helyen laknom, ahonnan vagy az szkv visz, vagy senki. Nem vagyok a taxira összefogó alkalmi útitársak közül való, ha vannak is ilyenek, mert elvileg nem vagyok taxipárti. A blokád idején még kíváncsi érdeklődéssel figyeltem, mi lesz a végkifejlet, de ott sokak voltak érintve pénztárcájuk által, így a helyzet egészen más volt. Most gyalogolok. Kell nekem olyanokat írnom, mint pont egy esztendeje, íróember tollnok „ kollégára " visszautalva, hogy gyalogolni jó. Most mondhatom és gyakorolhatom. Arra már senki nem gondol: a gyaloglás öröme is csak az önkéntesség időszakában lehet jó dolog, mert amennyiben kényszer, akkor olyanokat mondanék, amiért a pásztói nemiszervező főorvost nem csak leváltanák, hanem akár villamos elé fognák. pij incs humorérzékünk, villan át rajtam. Az a baj, nem ÍSJ tudunk jót nevetni az egészen, mint a három éjszakát tranzitváróban töltött repülőutasnak, aki a légifuvarozók sztrájkja miatt a szó igazi értelmében szállóvendégnek érezte magát hárompulóveres kézitáskájának dőlve félálomban. Kajánul eszembe ötlik: próbált volna meg a soha többet ezt a légitársaságot esküvése közepette gyalog elindulni a kisztrájkolt utas Frankfurtból Honoluluba. Egyenesen röhöghetnékem támad, amint bekanyarodok a Széchenyi térre. A boltban kérek két zsömlét, vagy kis kiflit. Egyik sincs, mondják, azaz mondja a két koszos fehér köpenyes nő egyszerre, akár hiszik, vagy sem, teli pofával, miközben az utolsó kifliket falják. Uzsonnaidő. Mit tegyek, ha késett a villamos. Hallgassak mindenről, vagy írjak levelet az újságnak ? Becsei Péter Segély Deszkről A napokban az MTI alapján hírt adtunk arról, hogy a deszki szerbek segélyt gyűjtöttek a Boszniából elmenekült szerbek számára. A Szerb Demokra­tikus Szövetség helyi képvise­lőjétől levelet kaptunk, kiegé­szítő információkkal. Eszerint mintegy 70-100 ezer forint értékú ruhaneműt és élelmi­szert gyűjtöttek össze, amit Gyálára juttattak el. A kapott információ szerint a gyálaiak a környező falvakban is akciókat szerveztek, melyek során összesen mintegy 700 ezer forint értékű adomány gyűlt össze. ••••••••••• • Mi a jelentősége annak, hogy emléktáblát avatnak a szegedi '56-os néptanács el­nöke, dr. Perbíró József tisz­teletére? - kérdeztük az egykori cellatatársat, Ober­sovszky Gyulát. - Az 6 gyönyörű tiszta­ságának, igazságszeretetének, a legnemesebb értelmű ötven­hatosságnak állítottunk emlé­ket. A mai világban nagy szó, hogy az ilyenfajta nemes­ségnek méltó emlékhelye van. • Az ön értékrendjében különös jelentőséget kap a nemes tisztaság. Ennek „népszerűsítésére" alapí­totta az Igazak Baráti Tár­saságát? - Nemtelen világban élünk. Ez ellen, egy új nemesség programjával hoztam létre 1990-ben az Igazak Baráti Társaságát. Aki igényes, az va­lami nemesebbre, szebbre és egy tisztább világra vágyik. Ezért kell tér a lélekből fel­hozott nemességnek. Példaként említem, hogy ennek a társa­ságnak a krémjéhez tartozott Mensáros László, de köztünk tudjuk Törőcsik Marit, Meloc­co Miklóst, Faludy Györgyöt, Makovecz Imrét. • A társaság mit tett a „lélek nemeseiért"? Mit tett a társadalomért? - Eddig még keveset. Eddig a társadalom olyan kusza, olyan felismerhetetlen arcula­túnak tűnt. Valami határozott kontúrt kellett nyerni a világ­ról, hogy ehhez aplikálható legyen az az új nemesség, melynek rendeltetése: a sok nemtelen indulatot úgy vezesse le, hogy valami nemesebbet eredményezzen. • Menekülés a mai ötvenhatosoktól? Igazság, Élünk..., Vagyok Fotó: Révész Róbert • Próbálkozásai közül csak egy az Igazak Baráti Tár­sasága. Kezemben tartom egyszemélyes folyóiratát, melynek címe: Vagyok. - Hálából csináltam, a múl­tam előtt tisztelgek a Vagyok­kal. Magamat is emlékeztfltem, hogy én csináltam a bolsevista vilgárendszer első független, szabad sajtóorgánumát. Ki a tömegből, be a redakcióba és 1956. október 24-én kész volt az Igazság. Egyedül csináltam ugyanúgy, mint a forradalom eltaposása utáni lapomat, ami címében is dacosan kiáltotta: Élünk! • Obersovszky (Oby) Gyula néven mutatkozik be. Miért? - Több névvel is illetnek. Saját köreimben gyakran hív­nak úgy, hogy „'56 Petőfije". Tágabb körben „a kor Krisz­tusának" is neveznek, mert előbb voltam az akkori ke­resztfán, az akasztófán, mint Krisztus. Én 33 éves koromra már mindenen, de mindenen túl voltam... De életben ma­radtam. Az ENSZ akkori fó­titkára külön kérésére csinál­hattam a Sportfogadást, de ha írtam, még abban az újságban sem használhattam a teljes nevemet. így lettem Oby... Kényszerből hozom tgy össze a két nevet... Most itt lehetne a győzelmem ideje. Fölkérésre megcsináltam a mai Igazságot. Boldog voltam. De ennek a kormányerőnek az első dolga volt, hogy a standokon a leg­közönségesebb kiadványok közé terelje az Igazságot, ami tgy szertefoszlott. Dacból meg­csináltam, s tudja, ez ifjonti gyönyörűséggel töltött el, az Élünket. Aztán az összegyűj­tött előfizetői körrel átadtam a TIB-nek. De az ott összegyűlt emberek lehetetlenné tették... Erre válasz a Vagyok. A ke­véske pénzem felhasználásával harmadik éve, havonta adom ki egyszemélyes folyóiratomat. Úgy lehet megrendelni, mint valaha a s/amizdatot... • Az '56-os szervezetekről, úgy tűnik, nincs jó véle­ménye. - Azok gyűlnek e szerve­zetekbe, akik a forradalomban hátul vagy sehol sem voltak. Mindegyikből kiléptem. Me­nekülök tőlük! ÚjMÉSZi

Next

/
Thumbnails
Contents