Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-23 / 45. szám

10 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. FEBR. 25. Minden szent, ami állat A kísérleti nyúlból nem lesz paprikás - Ha az ember nem kísérletezhetne az állatokkal, akkor tán soha nem fedezi fel például a diftéria elleni szérumot, a sárgaláz elleni vakcinát, vagy a járványos gyermekbénulás elleni oltóanyagot. Mindhármat állatokon kísérletezték ki, s mindhárom feltalálója, orvosi Nobel-díjat kapott ezekért a felfedezésekért. Persze hosszan sorolhatnám még azoknak a kutatóorvosoknak a nevét, akik állatkísérleteikkel értek el Nobel-díjra jogosító eredményeket. Az orvosi Nobel-díjak 71 százalékát adták eddig állatkísérletek nyomán született felfedezésekeért. S ínég egy adat: az összkísérletek 70 százalékában állatkísérletet alkalmaz az orvostudomány. Mégpedig azért, mert az állati szervezet fő vonásaiban, működésében azonos az emberi szervezetével. Az állatkísérlet nélkülözhetetlen a gyógyszerek kifejlesztésében, az új műtéti eljárások technikájának kidolgozásánál. Az állatokon kísérletezik ki a különböző vegyületek hatását az élő szervezetekre. Nem utolsósorban, nélkülözhetetlen a szervátültetések állatkísérlete, a szervezet védekező folyamatainak, a kilökődés esélyeinek a vizsgálata miatt. • A kérdés persze az, hogy az ember - általában morálisan hogyan viszonyul az állatokhoz? - így van, hiszen az köztudott, hogy az ember általában "gondolkodás", és erkölcsi gátlás nélkül hasznosítja az állatot. Amerikai felmérések szerint, az ember az általa felhasznált állatok 96 százalékát esszi meg, 2,5 százalékát vadászaton ejti el, 0,2 százalékát Nyugat-Európában és a tengeren túl nagy ügybuzgalommal dolgoznak az állatvédők. Számukra minden szent, ami állat, s védő harcukat természetesen kiterjesztették az orvostudomány kísérleti állataira. A tudós kutatók persze mindent megtesznek annak érdekében, hogy megértessék: állatok nélkül nincs kísérlet, nincs fejlődés az orvostudományban, előrehaladás a gyógyításban. A tudós doktorok bizonygatják, hogy ők, akik az életet mindennél jobban tisztelik, nem állatgyilkosok, még csak nem is állatkínzók. Mindeme kinyilatkoztatások ellenére, a világ fejlett országaiban igen szigorú szabályokat kell betartania azoknak, akik négylábúakat tesznek meg kísérletük tárgyává. Magyarországon elsőként a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen alakult Állatvédő Tudományetikai Bizottság, amely arra hivatott, hogy az állatkísérleteket szép számban végző szegedi orvosegyetemen felügyelje a kísérleti állatokkal való humánus bánásmódot. A hizottág elnöke, a kutatómunkája során mindig kísérleti állatokkal dolgozó, dr. Nagy Sándor professzor érdekes tényekkel és adatokkal készült fel beszélgetésünkre. gyilkolja meg prémjéért, s mindössze 0,3 százalékát használja a kutatásban. • Az ember, amikor éhségének csillapításáért öl, nem fontolgat etikai szempontok szerint. Az állatkísérlettel kapcsolatban azonban egyeseknek fenntartása van, tiltakoznak ellene. - Feltehetően azért, mert abban a tévhitben élnek, hogy az állatkísérletetet végző, az eredmény érdekében az állatkínzástól sem riad vissza. A kutatók eddig sem kínozták a kísérleti állatot, hiszen a orvoskutató az életet mindennél jobban tiszteli. Éppen ennek érdekében kutat. A korszellem és kutatók belső morális késztetése hívta életre azokat a alapelveket, ellenőrző szervezeteket, amelyek segítségével az állatkísérleteket mederben lehet tartani erkölcsileg. • Az alapelveket, irányelveket a laboratóriumi állatok védelmére és gondozására az USA-ban dolgozták ki. A SZOTE-én megalakult Állatvédő Tudományetikai Bizottság is eszerint végzi munkáját. A gyakorlatban hogyan működik az ellenőrzés és a védelem? - Bizottságunk mérlegel valamennyi állathasználattal történő kísérleti kérelmet. Megvizsgáljuk a kísérlet tudományos értékét abból szempontból, hogy az állatnak okozott fájdalom vagy diszkomfort érzés nagysága arányban áll-e a várható tudományos eredménnyel. Vizsgáljuk, hogy a beavatkozások elfogadhatók vagy sem, milyen körülmények között történik a kísérlet. Az engedélyezés előtt pontos adatokat feltüntető „kórlap" készül a kísérletről. Szerepel rajta, hogy mekkora lesz az állatnak okozott fájdalom foka. Az első fokozat a fájdalom nélküliség, a második a csekély fájdalom, mint például egy tűszúrás, a harmadik a mérsékelt, a negyedik a jelentős és végül a súlyos fájdalom. A diszkomfort érzést illetően ugyancsak öt súlyossági fokozat van. A legsúlyosabb, amikor az állatot - a kísérlet során - lefogják, vagy mozgásában korlátozzák. Vizsgálnunk kell még az állattartás körülményeit. Az engedélyeket csak akkor adjuk ki, ha a kísérlet a lehető legkisebb fájdalmat és diszkomfort érzést okozza. S ennek betartását többször, váratlan időpontokban ellenőrizzük, a számítógépes nyilvántartás alapján. • Volt-e elutasított kérelem? - Az egyetemen pillantnyilag futó jelentős számú állatkísérletre megadtuk az engedélyt, bár volt, amelyikre csak módosítás után, mert nem felelt meg a humánus bánásmóddal kapcsolatos követelményeknek. • Állítólag Nyugaton a legkedveltebb kísérleti állat a sertés. Én nem láttam sem a klinikákon, sem az egyetem központi állatházában kísérleti malacot. - Nálunk a leggyakrabban használt kísérleti állat a patkány, az egér, a tengeri malac. Kevésbé „népszerű", a nyúl, macska és a kutya. • Befejezésül nézzük meg, amúgy szúrópróbaszerűen, hogy a most folyó kísérletek közül, hány jár a harmadik fokozatú, mérsékelt fájdalommal! - Mindössze hat. A többi fájdalom nélküli, illetve csekély, azaz tűszúrásnál nem nagyobb fájdalommal járó állatkísérlet. Kalocsai Katalin Kicsit ér... még a madártavasz Nyitni kék... nyitni kék...! szól a Stefánia hóbogyós ágain egy széncinege. A hangján azonban érzik, hogy ezt nem komolyan mondja. Fenyőrigók s seregélyek izgatottan zsinatolnak, nyüzsögnek az öreg tölgyek és japánakácok csúcsai között. Elfogyott a határban a bogyótáplálék, kénytelenek a városba húzódni a mag után, alig törődnek a cinege összevissza viduló tavaszias jókedvével... Pedig a cinege érzi az áramló fényt! Tisza-parti varjak káár... káárr-ja forog a levegőben, már párban vannak, s néha ha még csípős is a levegő a város égig érő platánjain szoros közelségben órákig üldögélnek már... valószínű csillogó szemükkel borzas fészkeket látnak, ott ahol még a tavasz eleji szél fütyül. Csodaröptű ritka rokonaik - a hollók - már elkészüllek fészkeikkel a szögedi puszták öreg erdeiben, s Belovai Pali madarai is már tojásaikon üldögélnek... Pattanásig feszültek a mogyoróbarkák, elég egy langyos fuvallat, s sárga virágporral telik a Stefánia. Kicsit ér... kicsit ér... bujkál a kékcinege hangja, valahol a zöldre föstött madárodú környékén kopácsol valami aprócska makkhéjon... pontosan nem tudni, mire is gondolhat a cinege... közelgő tavaszra, kevéske falatra?... tán mindkettőre! Kicsi, bohó, kékkoronás cinegepár, akármilyen kicsit ér... a világ, kergetőznek az odú körül s beosonnak a nyíláson. Egyik 1 '1...U,,„„! -i „,:-,»( - :i- i - i 'i " •* -• u-i ' "... kt.i,.,,. vk:ii - ...„iiii-i iimiivh rpciíi """ un i tíin „ím r. 1 J..., „Cnjc uyiitm » .„„„upi mm,,.„.> kékje, tölgyek alján virág kékje... közeli tavasz kék reménye... Csizmazia György Természetfotó-pályázat A Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület Fotós Szakosztálya pályázatot hirdet amatőr és hivatásos fotósok részére. Az országból bárhonnan beküldhető anyag kritériuma, hogy a képek Csongrád megyében készüljenek. Fekete-fehér (minimális méret 18x24 cm), színes papírkép (min. 18x24) és színes dia (kisfilm, 4,5x6, 6x6) képek küldhetők be témakörönként 7-7 kép személyenként, sorozatban 5 kép számít egynek. Témakörök: 1. táj, 2. növény, 3. vadon élő állatok, 4. környezetvédelem. A képekre kérjük ráírni a jeligét. Egy külön borítékban, melyen a jelige szerepel, a szerző nevét, életkorát, lakcímét és a képek jegyzékét témakörök szerint, a felvétel helyének és évének megjelölésével kell megírni. Díjazás az első három helyezettnek két korosztályban: ifjúságiaknak (18 éven aluli) és felnőtteknek. A pályamunkákat megfelelő csomagolásban 1993. március 15-éig kell eljuttatni dr. Molnár Gyula. 6726 Szeged, Pinty utca 11/5. címre. • Csaknem két óra hosszat bírta a sáskák rohamát, míg végül is a színpad elhagyására kényszerült Melbourneben egy szabadtéri koncerten Elton John. A szüntelenül sűrű rajokban érkező sáskák az énekes hajába kapaszkodtak, ellepték ruháját, sőt még a szájába is bemásztak. Nem jártak jobban az együttes többi tagjai sem, de még a hangszereket sem kímélték a hívatlan vendégek. Az elmúlt napokban óriási sáskarajok húz• Roham Melnboume-ben • Alacsonyan húznak a Fajok Elton lohn és a sáskák tak el a város fölött az északra és északnyugatra fekvő aszálysújtotta területekről. Lenn és fenn m lakossági kapcsolatokkal foglalkozó főosztály vezetője mm - ahogy fogalmazott - „lejött" Szegedre, hogy az Önkormányzati akadémián előadást tartson a Szociális törvényről. A Népjóléti Minisztériumban tehát létezik egy ilyen osztály. Ez jó hír. Az viszont rossz, hogy kiderült: ez az osztály és vezetője nagyon keveset tud a „lakosságról", a „lenn", vagyis vidéken élők helyzetéről. Az előadót hallgató polgármesterek, jegyzők és szakelőadók szinte egyetlen konkrét kérdésükre sem kaptak választ. Még abban sem volt biztos a minisztériumbál jött hölgy, hogy most mennyi a nyugdíjminimum. Ezt persze lehet azzal magyarázni, hogy „lenn" rosszul kérdeznek. Mondjuk azért, mert a kérdezők a szociális törvény végrehajtását részletesen szabályozó rendeletet az előadás napján kapták kézhez, holott már február l-jétől, illetve 26tól életbe lép, azaz végrehajtandó a törvény. Az is magyarázat lehet, hogy a jogszabály az esetek többségében az önkormányzatra hízza, hogy helyi rendeletében szabályozza, mekkora egy főre jutó jövedelem esetén ad ilyen vagy olyan támogatást, azaz kit mikor tekint szegénynek. Az viszont ijesztő, hogy a „Népjólétiben" a „néppel" foglalkozó, magas beosztású vezető mennyire kevéssé ismeri a „népet"^azokat az élethelyzeteket, melyekben az önkormányzat szakembereinek érvényesíteniük és alkalmaziuk kellene a törvényt. Hiába! Rendszerváltás ide, rendszerváltozás oda: „fenn " nem tudják, mi történik „lenn", ezért „lenn" sem mindig értik, mi a helyzet „fenn ". Újszászi Az útlevél iránti igény átvételével, ügykezelésével. További kapcsolatos tudnivalók 1. A magánútlevél iránti igényt a postán vásárolható formanyomtatványon az igénylő állandó vagy ideiglenes lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes rendőri szervnél személyesen is be lehet nyújtani. Az együttélő családtagok esetén egymás kérelmének benyújtását a szülő, a házastárs vagy a nagykorú gyermek is megteheti. 2. Az útlevél iránti igénylőlaphoz mellékelni kell: - két, egy évnél nem régebbi szabványnak megfelelő igazolványképet (45x35 mm, fekete-fehér vagy színes); - az illetéktörvényben meghatározott értékű (1000 forint) illetékbélyeget; - kiskorú vagy gondnokság alatt álló esetén a szülőknek (törvényes képviselőnek), a közjegyző, a gyámhatóság vagy az igénylőlapon a rendőrség előtt személyesen tett hozzájáruló nyilatkozatát. Nincs szükség annak a szülőnek a hozzájáruló nyilatkozatára, akinek szülői felügyeleti jogát megszüntették, vagy az szünetel; - a külföldön élő magyar állampolgároknak a magyar állampolgárság megállapításához szükséges iratokat (érvényes útlevél, egy évnél nem régebbi állampolgársági bizonyítvány, illetve honosítási vagy visszahonosítási okirat). 3. Ha az állampolgárnak a külföldre utazás sürgős: halaszthatatlan, tájékoztassák, hogy a rendőrség soron kívüli ügyintézésben nem tud intézkedni. Kérésével forduljon a köztársasági megbízotthoz. 4. A kérelem átvételekor az átvevőnek ellenőrizni, illetve egyeztetni kell az igénylőlap adatait a személyi igazolvány adataival. Az illetékbélyeget a kérőlapon megjelölt helyre kell felragasztani és kör, valamint dátumbélyegzővel az átvétel időpontjában érvényteleníteni kell. Az igénylőlap I. rovatába az útlevélben szereplő valutalapra vonatkozó adatokat (legutoljára kiadott valutalap számát és a kiadás dátumát) kell minden esetben feljegyezni. Az ügyfél előző útlevelének számát (amennyiben az ismert) az igénylő aláírása alá kell feljegyezni. Fogadóóra a Szegedi Rendőrkapitányságon: hétfőn 8-17, kedden 12.30-16, szerdán 13-17, pénteken 8-12 óráig. Bővebb felvilágosítás a 477577 (1427-es mellék) telefonszámon kapható. Az állampolgárok továbbra is az önkormámnyzatokhoz fordulhatnak hasonló kéréssel; az intézés módja ugyanaz. • Február neve a latin „februm", azaz a szíj szóból (yed. Egykor a római papi testület tagjai az e hónapban tartott ünnepek alkalmából szíjakkal ostorozták a híveket, akik ettől remélték tisztulásukat. ige-!: :Cg! MÍCiludituiitvxi.'s:: találkozhatunk a február régies neveivel. így hajdan nevezték böjtelő havának vagy télutónak is. Bár a hónapra még a téli időjárás a jellemző, de igen szeszélyes módon. Olykor egész enyhe, máskor hideg, szeles időjárások váltakoznak. Csapadék tekintetében általában ez az esztendő legszárazabb hónapja. Az időjárás alakításában sokat számít, hogy a hónap folyamán a nappalok hossza 1 óra 20 perccel növekszik, ami a napsugárzás nagyobb mennyiségét is jelenti. Régi kalendáriumok február hónapról is jegyeztek fel szokatlan időjárásokat. így i. e. 399. februárja oly zord volt, hogy az egykori Itália déli részén hatalmas hóviharok tomboltak, ugyanakkor a Tiberis folyó is befagyott. I. sz. 718 februárja szintén igen zord volt, annyira, hogy Konstanti• A természet kalendáriuma Február - Télutó I. nápoly városa 100 napig hótakaró alatt volt, 1164 februárja katasztrofálisan zord volt egész Európában. Februárban még sűrűn havazhat. Az erdők, mezők gyakran felöltik hócsipkés, zúzmarás, jégpalástos ruhájukat. Ám a hirtelen leesett hó is lassan elkopik, napok alatt foltokká zsugorodik. Győzedelmeskedik a bágyadt, mégis melengető Nap - a tavasz lehelete. Januárhoz hasonlóan az élővilág, így a növények többsége is nyugalmi állapotban található. A természet, különösen február vége felé már javában kacérkodik a faggyal. Egyre több korai virággal találkozhatunk, és egyes korai fás szárú növények rügyei is megduzzadnak, majd kipattannak. Nem ritkán előfordul, hogy azután egy február végi zord éjszakán minden elfagy. Talán legismertebb kora tavaszi növényünk a hóvirág (1. ábra), amely Európában és Elő-Ázsiában honos. Az ország déli részének meleg fekvésű területein már február elején megjelennek kedves virágai. Nyirkos, sziklás erdeinkben, ligeteinkben később, általában február végén, márciusban nyílnak tömegesen. Házikertekben is a hóvirág a leggyakoribb korai, közkedvelt tavaszi növény. Jellemző, hogy minden kocsányon csupán egy bókoló virágot találunk. Lepellevelei nem egyformák. A három külső lepellevél hófehér és kétszer olyan hosszú, mint a három zöldes, levágott csúcsú belső lepellevél. A virágokkal egy időben fejlődik ki két kissé szélesedő levele is. Közismert cserjénk a mogyoró. Barkái, amelyek a hímvirágok, már ősszel megjelennek a hajtások végén. Korán tavasszal, jóval lombfakadás előtt virágzik (2. ábra). Virágzáskor a barkák megnyúlnak. Ilyenkor, ha hozzáérünk egy ágához, a virágpor apró sárga felhőként terjeng a levegőben. A nőivarú virágokat alig lehet felismerni és megtalálni. A virágot tartalmazó rügy megduzzad, és a csúcsán a piros bibék kinyílnak. Andiési Pál